Kelet-Magyarország, 1996. augusztus (53. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-13 / 189. szám

12 Kelet-Magyarország Jubilál a Tourinform Budapest (MTI) — Idén ti­zenöt éve, hogy az egykori Országos Idegenforgalmi Hivatal — az IPV és a Ma­gyar Posta közreműködével — létrehozta a Tourinform szolgálatot. A turista-infor­mációszolgáltatás beveze­tésekor azonnal népszerűvé vált, a Tourinform irodától akkor egy hét alatt 11 ezer telefonáló kért tájékoztatást az érdeklődők 6 nyelven, napi 14 órán át tudakozód­hattak a magyar programkí­nálatról. Idővel azonban mind nagyobb igény mutat­kozott a személyes megke­resés iránt. Erre a Rákóczi úti irodában nyílt lehetőség. Az iroda egy évig műkö­dött. Ez idő alatt elkészült a belvárosban az új turista-in­formációs központ, a Sütő utcában. Az iroda munka­társai évente több mint 180 ezer turistának nyújtanak segítséget telefonon és sze­mélyesen. A Tourinform Nemzeti Turisztikai Információs Központ jelenleg naponta 12 órán át, 6 nyelven tájé­koztatja a külföldi, illetve a hazai turistákat. Az ide be­térők helyben megrendelhe­tik az utazási irodák prog­ramjait is. A tájékoztatást segíti az Országos Turiszti­kai Adatbank, amely jelen­leg több mint 1,5 millió adattal rendelkezik. To­vábblépést jelent az infor­mációs hálózat fejlesztésé­ben az adatbank országos kiterjesztése. Ezt egy hama­rosan elkészülő multimédia program teszi majd lehető­vé. A Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. vezérigazga­tója, Erdei János elmondta: jelenleg 40 iroda tájékoztat­ja a turistákat országszerte. Ebből a központi irodán kí­vül még kettő található Bu­dapesten. A tervek szerint az év végére további húsz irodával bővül a hálózat. A turisztikai célkeretből kizá­rólag a Tourinform Nemze­ti Turisztikai Információs Központ fenntartását finan­szírozzák. Ehhez 1996-ban várhatóan mintegy 15-20 millió forintra lesz szükség. A hálózati irodák működé­sét a helyi önkormányzatok, vállalkozók, intézmények fizetik. Ez egy iroda eseté­ben 1,5-2 millió forintot je­lent évente. Röviden Bővíti... ...közép-kelet-európai pia­cait a Győri Keksz Kft. A különféle kekszet, ostyát, cukorkát és snacktermé­­ket gyártó cég megvetette lábát Oroszországban, Ro­mániában, de értékesít Hor­vátországban és Szlovéniá­ban, valamint és exportál Nyugat-Európába a távoli Mongóliába is. Ennek nyo­mán várhatóan növekszik a kivitel részaránya az érté­kesítésben. Tavaly a több mint húszezer tonna áru 5 százalékát exportálták, s ez­zel megduplázták az előző évi kivitelt. (MTI) Jugoszláv... ...termelők is részt vesznek az augusztus végén Gödöl­lőn nyíló 72. nemzetközi mezőgazdasági szakkiállí­táson, az OMÉK ’96-on. Eddig tizenöt jugoszláv cég jelezte részvételi szándé­kát a gödöllői kiállításon. A jugoszláv termelők száz­huszonhat négyzetméter te­rületet béreltek ki, és jugo­szláv napot is rendeznek. (MTI) Emelkedik... ...a hús ára a Budapesti Áru­tőzsde határidős húspiacá­nak adatai szerint. Az ár­emelkedés a jövő év júniusi határidő esetében volt a leg­jelentősebb, itt ugyanis a 4 forintos limitet kimerítve emelkedett az árfolyam. A jobb minőségű vágósertés esetében csupán az októberi jegyzés emelkedett némi­leg. A többi három határidő ára változatlan maradt. (MTI) Árfolyamok Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) 1996. augusztus 12-én: 3069,36 (+9,03) Hivatalos árfolyamok ■ Érvényben: 1996. augusztus 12. Valuta De­via Kanadai dollár 110,87 113,09 111,83 Penznem______Vétel Eladás Kuápárt. Kuvaitt dinár 507,26 317,46 512,19 Német márka 103,02 105,08 103.99 Angol font 236,57 240,33 237,801 Norvég torona 23.80 2428 244­4 Ausztrál dollár 11821 120,61 119.24 Olasz l­ratlOOOl 100,24 102.26 101.09 Belga franki 100­ 499,45 509,47 504.27 Osztrák se. 14,64 14.94 14,78 Dán korona 26$ 27,16 26,88 Port. esc.(IOO) 99,94 101,94 101,08 Finn márka 34,16 34,84 34,55 Spanyol pes.UOO) 120,94 12336 1224­6 Francia frank 304, 30,69 30,40 Svájci frank 126,52 129,04 127,79 Holland forint 91,77 93,61 92,67 Svéd korona 22,86 2332 234» ír font 244,45 24939 24723 USA dollár 151,82 154,88 153,35 Japán jen (100) 140,61 143,43 14236 ICU 19323 197,11 195,15 GAZDASÁG 1996. augusztus 13., kedd Tenyészállat az istállókban Telepének feltöltésével a környék gazdaságait segíti a jándi szövetkezet Nyéki Zsolt Jánd (KM) : Nem is olyan régen még elkomorult a ján­di szövetkezet vezetőjének arca, amikor a termelés ho­gyan továbbjáról kérdezték. Ma már nyugodtabban nyi­latkozik a szövetkezet sorsa felől, bár továbbra is kemény csapatmunkát vár el min­denkitől. Rendszerváltás, önállósodási törekvés, gazdasági dekon­junktúra—más nem is nagyon kell egy csődhöz, de minden baj leküzdhető, ha az ember tu­datosan megtervezi a jövőt — vallja Toldi Ferenc, a Jándi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. Születtek is olyan ter­vek, amelyek megvalósítását többek között a PHARE Kísér­leti Program Alaptól elnyert tá­mogatás is segítette. Segítő támogatás Az előremenekülés taktikája milyen eredményesnek bizo­nyult, a fejlesztések hosszú tá­von is nyugodt, kiegyensúlyo­zott termelés alapjait rakták le. A kezdet nem volt könnyű: az 1990-ig öt községet integráló vásárosnaményi Vörös Csillag TSZ-ből kiválva alakult meg új típusú szövetkezetként a Jánd önálló Mezőgazdasági Szövet­kezete. Ám az örökség önma­gában nem volt elég a tagság megélhetéséhez, a 78 szövet­kezeti tag (ebből 31 ember ad­ja az aktív állomány) mellett 100 kívülálló számított jövede­lemre a 600 hektáros föld mű­veléséből és a félig kész, 300 férőhelyes állattartó telep üze­meltetésétől. A 360 hektáros szántó (pil­langósok, kalászosok, kukori­ca, füves here) és a mindössze 90 tehenet számláló állomány azonban nem biztatott sok jó­val, a jövő érdekében fejleszte­ni kellett a termelői alapokat és a hátteret — emlékezik az ön­álló élet gondterhes kezdetére az elnök, aki az önerő ésszerű felhasználásán túl külső forrá­sokra is támaszkodhatott. So­kat segített a megyei fejleszté­si ügynökséghez benyújtott pá­lyázat kedvező elbírálása, a PHARE-programból elnyert támogatás azt is jelezte: a szö­vetkezet sikeres fejlesztésétől a térség gazdasági életének élénkülését várják a szakembe­rek. Lehűtött tej A korszerűsítéshez a legkézen­fekvőbb megoldásként kínálta magát a félkész állatnevelő be­fejezése és az állatállomány felszaporítása, ebben nagy se­gítséget nyújtott a csengeri A szerző felvétele szövetkezet, amely 1992-ben 80 vemhes üszőt adott át. A szaporulattal már év végére 220 tehenesre duzzadt az állo­mány, ez az egyedszám már le­hetővé tette a kétszer 8 állásos fejőház gazdaságos üzemelte­tését. A zárt technológia révén a piacon megbecsült extra mi­nőségű tejet produkáló szövet­kezet 1995-ös programját a tej hűtésének korszerűsítése je­lentette, ma már freonos rend­szer (a nyers tejet 10-15 perc alatt hűli le 3-5 fokra) teszi biz­tonságossá az 1500-2000 lite­res napi hozammal jellemezhe­tő tejtermelést. Ezzel együtt több olyan, alapvető munkát sikerült elvégezni, mint a telep körbekerítése, egyedi pihenő­­boxok kialakítása, emellett si­került fejleszteni az irodatech­nikát is számítógépek és prog­ramok beszerzésével. A PHARE-program része­ként állították fel a nagy telje­sítményű silózót, amely folya­matossá teszi az állatok friss zöldetetését, de az egészsége­sebb és olcsóbb borjúnevelést segíti a Steimann-féle egyedi borjúketrecek kialakítása is. Az összesen 16 állásos fejő­házban fülszám szerinti egyedi tejhozammérést végez minden hónapban az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., amely ez alapján rangsorolja az állatokat, s felállítja a selej­tezési sorrendet. Minden sikerült A beruházás lényeges részének tekinthető az állati hullák elhe­lyezésére szolgáló dögtemető megépítése. Mivel veszélyes hulladékról van szó, az állati tetemek elszállítása tetemes ki­adásokkal járt, legközelebb Debrecenben fogadták az el­hullott állatokat, ahol takar­mánnyá dolgozták fel azokat. A minden előírást betartó, sa­ját üzemeltetésű lerakó meg­építése jelentős költségmegta­karítást eredményez és húsz évre megoldotta a szakszerű elhelyezés problémáját. A PHARE-program kereté­ben kért támogatásnak csak egy részét nyertük el, de így is az eredeti elképzeléseknek megfelelően hajtottuk végre a tervezett beruházásokat, sőt, a pályázatban nem szereplő fej­lesztéseket is elvégeztünk — jelzi az elszántságot az el­nök, aki a szövetkezeti állatlét­szám beállításától a térség ál­latállományának gyarapodását is várja. A telepről ugyanis a feleslegessé váló vemhes üsző­ket a szövetkezet igény sze­rint kihelyezi a környék istálló­iba, az újra induló családi gaz­daságokban ez az alapanyag fellendítheti a hízómarha neve­lését. Saját szaporulatból származó borjú a Steimann-féle ketrecekben Részvények sikere külföldön Budapest (KM) • A na­pokban újabb állomáshoz ér­kezett a hazai áramszolgálta­tók részvénycseréje: lezárult a TITÁSZ-jegyzés. Az előzetes számítások szerint a debrece­ni székhelyű társaság részvé­nyeiből 1,9 milliárd forintért jegyeztek a preferált befekte­tők. A 2,7 milliárd forint ér­tékű részvénycsomagból így 800 millió forintnyi maradt, s erre 936 jegyzés történt, ami azt jelenti, hogy átlagosan 400 részvény juthat egy-egy jegy­zőnek. Az elsődleges alloká­ció után lévő elszámolásra au­gusztus 14. és 23. közön kerül sor. Határainkon túl is érdekel­tek voltak az alanyi kárpótol­tak az áramszolgáltató vállala­tok részvénycseréjébe, így leg­utóbb a TITÁSZ-papírokból például 71 ezer részvényt igé­nyelhettek. Szlovákiában a magyar nyelvű sajtó rendsze­resen hírt adott a kárpótlási je­gyek cseréjéről, sőt az Új Szó című napilap az ÁPV Rt. és a pozsonyi magyar konzulátus segítségével folyamatosan kö­veti az eseményeket, a jegyzé­si híreket. Pálinkás Andrea, a komáromi BBS Invest munka­társa elmondta, hogy eddig 8 millió forint értékben közvetít­­tek kárpótlási jegyeket, és így a kézben lévő jegyek többségét le is kötötték. Ügyfeleik több­sége természetesen inkább áramszolgáltató részvényt vett, s nem készpénzért adta el jegyeit. Nyitra járásban és a Bodrogközben viszont már jó­val kevesebb szabad kárpótlási jegyük van az embereknek. Úgy tűnik, ők már vagy készpénzre váltották azokat, vagy magasabb eladási árfo­lyamra várnak. Romániában több szervezet is foglalkozik a kárpótlási jegyek átváltásával. Közülük a két legnagyobb a magyarországi Alanyi Kárpót­lási Jegy Kezelő Kft.-vel együttműködő Trinveszt és a Stabil Service. Az RMDSZ gazdasági főosztályának adatai szerint eddig 150 millió forint értékű részvényt jegyeztek, ami különösen kedvező, főleg annak tükrében, hogy sokan már korábban áron alul adtak túl jegyeiken, vagy jobb eset­ben magyarországi rokonai­kon, ismerőseiken keresztül értékesítették azokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érdeklődők a korábbi­hoz képest jóval nagyobb kár­­pótlásijegy-csomagokat válta­nak be. Maros megyében pél­dául 78 jelentkezővel összesen nem kevesebb, mint 21,5 mil­lió forint értékben kötöttek szerződést. A korábban priva­tizált áramszolgáltatókkal kap­csolatban azt az információt kaptuk, hogy az ÉMÁSZ- igénylések 50, az ÉDÁSZ- és TIT­ÁSZ-igény­lések 25-25 százalékánál már lezárult a csere, tehát a tulajdonosok megkapták új részvényeiket. Kárpátalján a legtöbb igény­lő a városokban jelentkezett, de sokan átjöttek Magyaror­szágra és OTP fiókokban igé­nyeltek részvényt. A falvakban élő kárpótoltak tájékoztatását a Magyar Értelmiségiek Kárpát­aljai Közössége munkatársai végezték, akik naprakész in­formációkat kaptak az Alanyi Kárpótlási Jegy Kezelő Kft.­­től. Az ő munkájuknak is kö­szönhető, hogy sikeresen zá­rult az áramszolgáltató papírok kárpátaljai jegyzése is. Vizsgál a megvádolt vasút Budapest (KM) • A MÁV Rt. pályavasúti igazgatója tü­zetes vizsgálatot rendelt el az­zal a váddal kapcsolatban, amit a Balaton déli partjának né­hány polgármestere a sajtó nyilvánossága előtt fogalma­zott meg. Állításuk szerint a vasúti pályán végzett gyomir­tás miatt száradtak ki a platán­fák Balatonföldváron és Bala­­tonbogláron. A MÁV Rt. évente mintegy 10 ezer kilométernyi pályasza­kaszon, azaz 5000-6000 hek­táron végez gyomtalanítást. A permetezés szélessége egyvá­gányú pályán maximum 6,4 méter, kétvágányú pályán 10,8 méter. A MÁV az Arsenal ne­vű szert 1991 óta használja gyomirtásra csakúgy, mint jó­­néhány külföldi, köztük ameri­kai egyesült államokbeli vasút­társaság. A szer használatára a MÉM Növényegészségügyi és Talajvédelmi főosztálya 65865/1989. szám alatt adott engedélyt. Az okirat kifejezet­ten tartalmazza, hogy a szer felhasználható vasúti pályates­tek kavicságyainak, illetve egy-két méteres körzetünk gyomirtására, üdülőövezeti korlátozásról viszont nincs benne szó. A vasútvonalak gyomirtása minden esetben előzetes fel­mérés alapján — a Balaton környezetében a Környezetvé­delmi Felügyelőség tájékozta­tása mellett — történik, így volt ez tavaly a szóban forgó vonalon is. A hatóság a perme­tezés ellen nem emelt kifogást. 1991-1995 között a szer vasú­ti felhasználásának körzetében semmilyen károsodást nem észleltek, beleértve a sió­fok-balatonszentgyörgyi vo­nalat is. A MÁV növényvédelmi szakértője Varga Zoltán sze­rint a MÁV hitelét rontó nyilat­kozók legalábbis el kellett vol­na ezen gondolkodniuk. Az is tény, hogy a körzetben nem­csak a MÁV végzett vegysze­res gyomirtást. Bevétel Székesfehérvár (MTI) • Az országos átlagnál lénye­gesen kedvezőbben alakul­tak a társasági adóbevételek Fejér megyében. A bevallá­sok alapján a Fejér megyei vállalkozások több mint fe­le nyereségesen zárta a ta­valyi esztendőt. A gazdasági társaságok adózás előtti eredményei az adóhatóság megyei igaz­gatóságának adatai alapján —• a tavalyelőttihez képest több mint a két és fél­szere­sére növekedett, s megyei szinten összességében meg­haladja a 10 milliárd forin­tot.

Next