Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-12 / 9. szám
1998. január 12., hétfő MEGYEI PLUSZ Csónakon vitték az ekét Csinos tető hajdanán csak nádból készült • Az Ecsedi-lápon télen arattak Farkas József Mátészalka (KM) : A mai ember már nyáron sem arat, nemhogy télen, vélhetjük manapság. Pedig régente, alig száz esztendeje még az Ecsedi-lápon a bőséges aratás bizony télen volt, igaz nem búzát, vagy árpát vágtak, hanem nádat. A nád (Phragmites communis) egyszikű, a pázsitfüvek (Gramineae) családjába tartozó növényfaj. Szívós szára két-három méter magasra is megnő, bugája hosszú szőrű lilás füzérkéket visel. Az állóvizekben egységes állományban él, náderdőket alkot. A láp a legtekintélyesebb növénye, a lápkörnyéki nép tüzelője, házfedő és kerítésanyaga, ablakfüggönye és megélhetési, kiviteli cikke volt. Az erősebbjéből négyet-ötöt összekötve szőlőkarónak is használták. „Minálunk Tyúkodon az aratás télen vót” bizonygatta Tóth Zsigmond (sz.: 1887) egy vasárnapi reggelen az ottani borbélyműhelyben (1963- ban) miközben bekapcsoltam a hátizsákomban hozott 35 kgos kis magnetofonomat. A beretva is megállt a mester kezében amikor folytatta... A Kárpátok felől érkező hideg novemberi szélviharok nagy ködöket támasztottak és havas esőket hoztak. Ködben fulladoztak az égresek, a víz is mindenfelé gőzölgött, mintha tüzeltek volna alatta. A füveken, a náderdőn csillogó dér szikrázott. A temérdek vízimadár, kacsák, szárcsák, libák a szélben kavarogtak. Éleshangú kiáltozásaik a párás, fagyosan nedves levegőben messzire hangzottak. A láp haragos zöld színe elsárgult, megbámult. Amikor a velőkig ható hideg szél elállt, az első szélcsendes éjszakán beállt a víz. Ha ismét feltámadt, felszaggatta a gyenge jeget, ha csendes maradt az idő két-három nap úgy megvastagodott, hogy kitartott tavaszig. Belényesi József (sz.: 1891) felveszi a beszéd fonalát — mivel az emlékezem kés alá kerül, s így nem beszélhet — s mondja: A lápon eleinte még nem termesztettek semmit, csak nád, gyékény, meg széna termett ott. A nádat nem lehetett kaszálni, azt csak vágni lehetett. Nekünk gorzsánk volt, olyan kaszának a régi. Az elkopott kaszát derékba elvágtuk és abba egy rövid nyelet tettünk. Ez volt a gorzsa. Volt tolónk is, kétágú fába szerelt kaszapenge. Ezt csak jégen, magunk előtt tolva lehetett használni. A nádaratás reggelén a bocskort megdugtuk apró szénával, majd beleléptünk, s úgy kötöttük a lábunkra. Nem volt akkor gumicsizma, mégsem fázott a lábunk. Nagykabát sem volt, csak ing, amit kiflinek mondtunk, arra kanyarítottuk fel a fürtös gubát és mehettünk. A nád bizony zúzmarás volt, hullott a nyakunkba szüntelen, de azért vágtuk szaporán. Itt derült ki, hogy ki milyen legény. Apám sokat vágott, mert a módját is értette. Bizony mikor este hazaértünk már a bocskorát a kisebb testvéreimnek kellett leadani, olyan fáradt volt. Még aznap este a köteleket másnapra meg kellett sodorni, addig nem volt lefekvés. A levágott nádat, amit kévékbe kötöttünk, szánkával hoztuk haza, ki lóval, ki tehénnel. Itthon az udvaron jól látható helyen összeraktuk úgy, hogy az utcáról aki benézett az udvarra szembetűnjön neki. A vevők az Erdőhátról fedélnek vették mivel a csinosabb, pompásabb tető csak nádból készülhetett, szalmával csak a szegényebbje fedett. Volt olyan esztendő, hogy hatnyolc ezer kéve nád is kacagva várta a vevőket az udvarunkon. A legtöbbet kereskedők vették meg, akik fogadott fuvarosokkal szállították a Nyírbe, meg tovább is. Amikor a vevő belépett az udvarunkba, apám már szalasztott is pályinkásért a zsidóhoz, mert az alkudozás csak ital mellett volt rendjén. Tavaszra mindig elpucolódott a nád Tyúkodról mert szerették az ittenit. A megmaradt geremice nádat aztán kenyérsütéskor elsűtöttük a kemencébe. A láp idején tizennyolc község népe élt belőle állataival együtt, egészítik ki a borotválásra várakozók emlékező emberem szavait. Tehennek, ökörnek, lónak szénát, disznónak dagonyás, turkálós, csigás, halas, csikós posványt, a libacsapatoknak kákás pangóvizeket, a szántóvető embernek a goroncokon jó termő televényt — még ha az ekét tavasszal csónakon is kellett bevinni — adott. Aztán jött a lecsapolás és egyik évről a másikra eltűnt a víz örökre. Hiába jöttek a madarak ezerszámra, csak keringtek ősi fészkeik felett, a halak, csíkok, rákok ott vergődtek a száradó pocsolyákban. Egy ideig termett is a kitakarított föld, de hamar elsavanyodott és a kora megbízhatatlan lett. A vizet elvinni valahonnan csak csatornák és árkok kérdése, nem nagy ész kell hozzá — jegyzik meg többen is a borbélyműhely várakozói közül — ott tartani a talajban úgy, hogy se több se kevesebb ne legyen belől a szükségesnél, az a tudomány, sercint közben egyet ahogy mondja a mellettem ülő, eddig hallgatag vendég. A tűnt időből, a tyukodi temetőben rég pihenő adatközlőim arca — nyugtalan álmaimban ma is feldereng — és harmincnégy évvel ezelőtti szavaik, elbeszéléseik egyre élesebben maradnak meg bennem ébredés után is, miközben a kusza álomképek tovatűnnek a rendelt idő végtelenjében. Ilyenkor az öreg elrekesztett Dunánkra gondolok... Nádvágó, azaz górzsa (felül) és hagyományos nádaratás Munkalehetőségek megyénkben Szakma állás fő hol kereseti lehetőség Est Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Pultos-eladó (18-25 é. nyhr., kér. v. vendéglátóip. szakm. pályák, mn.) 3 Nyírbogdány 20 Bolti eladó-péntáros (20-35 é. pályák, mn. nő, kér. szakm. végz.) 1 Nyíregyháza 20 Seprűkötő (18-55 é. férfi, 8 ált. isk. végz.seprűkötő v. kosárfonó v. fonodám kész. tanf., szállás is megoldható) 2 Nagykálló 20-26 Ügyviteli alkalmazott (18-25 é. pályák, mn. nő, nyht. pü. számv., ingatlanforg. szám.gép. gyak. előny) 1 Nyíregyháza Megegyezés sz. Biztosítási üzletkötő 5 Nyíregyháza 20-200 Papírip. bet. munkás (18-25 é. min. 8. ált. isk. végz., nyht. pályák, mn.) 4 Nyíregyháza 20 Vendéglátóipari eladó (18-25 é. helybeli pályák, mn. nő, szak. v. bet., de 8 ált. isk.-tól magasabb végz.) 4 Ujfehértó 19 500-21 Asztalos (17-35 c. szakm.) 5 Nyíregyháza 30-35 Forrás: Megyei Munkaügyi Központ Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Kisvárda, Szent Gy. tér 4. Műhelyvezető (szgk. szerviz) 1 Kisvárda Megegyezés sz. Autóvillamossági szerelő 1 Kisvárda Megegyezés sz. Matematika-fizika sz. tanár 1 T.szentmárton KJT sz. Ének-bármely sz. tanár 1 T.szentmárton KJT sz. Bilógia-technika szakos ped. 1 Kékese KJT sz. Töltőállomás-kezelő Dombrád 25 Eladó 1 Zátony 25 Csapos 1 Mándok 30 Eladó 1 Tuzsér Megegyezés sz. Tanító 1 Nyírtass KJT sz. Targoncavezető 5 Mándok 30 Könyvelő 1 Kisvárda Megegyezés sz. Gazdasági vez. (mérlegk. könyv, végz.) 1 Záhony KJT sz. Felszolgáló 1 Kisvárda Megegyezés sz. Asztalos 2 Kisvárda 20-30 Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Vásárosnamény, Jókai u. 14. Ált. isk. magyar ének sz. tanár 1 Tiszakerecseny KfT sz. Gépkocsivezető (jogosítv. BCE, nemzetközi, ukrán-orosz nyelvism.) 1 Vásárosnamény 20-25 Üvegfúvó 70 Vásárosnamény 45-55 Üvegipari feldolgozó * 35 Vásárosnamény 25-35 Autófényező 1 Vásárosnamény 30 Felszolgáló 1 Vásárosnamény 40-50 Gépkocsivezető (B. C. kat.+pár II.) 1 Vásárosnamény 30-35 Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége. Mátészalka, Jármi u. 2. Fogorvosi asszisztens (eü. szakisk.) 1 Nagyecsed KfT sz. Belsőellenőr (főisk.) 1 Hodász 40-50 Síknyomó offszet gépmester (szakm.) 2 Mátészalka Megegyezés sz. Pénzügyi adminisztrátor 3 Mátészalka 40 Betartott munkás 25 Őr 20-29 Mentőápoló (éretts.) 3 Mátészalka 26-30 Mentőgépkocsivezető (éretts., * B. kat.jog.,Pávt.) 3 Mátészalka 26-31 Főállású üzletkötő (érens., techn., főisk.) 8 Mátészalka Jut. rendsz. Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Tiszavasvári, Városháza tér 4. Elektromérnök (egyetemi végz.) 1 Tiszavasvári KJT sz. Informatika sz. tanár 1 Tiszavasvári KJT sz. Angol-bármely sz. tanár 1 Tiszavasvári KJT sz. Villanyszerelő 1 Tiszadob KJT sz. Kollégiumi nevelőtanár (női férfi, szol. lakás bizt.) 2 Tiszadob KfT sz. Lakatos (tart. mn.) 4 Tiszalök Megegyezés sz. Csőszerelő (tart. mn.) 4 Tiszalök Megegyezés sz. Hegesztő (tart. mn.) 4 Tiszalök Megegyezés sz. Motorszerelő (tart. mn.) 3 Tiszalök Megegyezés sz. Festő (tart. mn.) 2 Tiszalök Megegyezés sz. Kőműves (tart. mn.) 2 Tiszalök Megegyezés sz. Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Baktalórántháza, Zrínyi u. 1/B. Gépi varró (szak. és bet. munk.) 20 Ramocsaháza 17-35 Cipőgyártó (szám. és bet. munkás) 15 Ramocsaháza 17-35 Matematika-bármely sz. tanár (főisk. végz.) 1 Besenyőd KJT sz. Matematika-kémia sz. ált. isk. tanár 1 Levelek KJT sz. Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Nagykálló, Báthory u. 36. Varrónő szakmunkás 100 Nagykálló 17-30 Nőiruha-készítő és gépi vasaló szak- és bet. munkás 10 Nagykálló 19-29 Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Csenger, Petőfi tér I. Magyar-történelem sz. tanár (egyetemi végz., szóig. lak. bizt.) 1 Csenger KJT sz. Angol-bármely sz. tanár (egyetemi végz., szóig. lak. bizt.) 1 Csenger KJT sz. Biológiai-kémia sz. tanár (egyetemi végz., szóig. lak. bizt.) 1 Csenger KJT sz. ÁLLÁSKERESŐ KLUBFOGLALKOZÁS! PSZICHOLÓGIAI SZAKTANÁCSADÁS Megyei Munkaügyi Központ, Nyíregyháza, Benczúr tér 18. Vizek, jogok Tavaly megalkották a törvényt Nyíregyháza (DM) — Az Országgyűlés kissé nehezen, de végre 1997-ben megalkotta azt a törvényt, mely jelentősen módosítja az elkövetkező időkre a halászat és a horgászat szabályait. — A törvény megerősítette a vizek korábbi hasznosítóit a halászati jogukban — emelte ki Radóczi János, a Szabolcs Halászati Kft. ügyvezető igazgatója, akit az „újdonságokról” kérdeztünk. — Különösen a holtágak, a víztározók és a bányatavak esetében fontos ez. Viszont biztosították a jogalkotók, hogy az említett vízterületeken kívül, például a folyók, a mentett oldali (töltésen kívüli) holtágak, a csatornák és a később létesítendő vizek esetén a halászati jogot — a Földművelésügyi Minisztérium által kiírt pályázat alapján — bárki megszerezheti. Sok félreértésre adott okot, hogy a termőföldek kárpótlási vagy a részarányba adásakor egyes „vizek alatt" lévő terület magántulajdonba került, s a gazda azt hitte, ezzel az övé a halászati jog is. — Ez tévedés — erősítette meg az ügyvezető igazgató —, mert a rendelet egyértelműen kimondja: a holtág, a bányató és a víztározó esetében a korábbi jogosult ezután is a halászati jog gyakorlója. Ide tartozik még, hogy az új jogszabály szerint, az a horgászegyesület, amelyik legalább öt éve használja a MOHOSZ kezelésében lévő vizet, és ezt hitelt érdemlően tudja igazolni, valamint a szövetségnek nem tartozik, a törvény hatálybalépésétől övé a víz halászati joga. A jogszabályban szerepel az is, hogy csak horgászegyesületi tagság mellett lehet állami horgászjegyet váltani, ezért mi is megalakítottuk a Szabolcs Halászati Kft. Horgász Egyesületet. A közösség tagsági köre nyitott, felvételre lehet jelentkezni Nyíregyházán, a Luther tér 3. sz. alatti irodánkban, a Park Üzletház Horgászboltban, Dombrádon valamint Szabolcsveresmarton. □ Új felosztás készült a kft.-hez tartozó Tisza-szakaszra is. — A horgászok által jól ismert tiszakarádi és a tiszaeszlári rév átjáró közötti Tisza-szakaszt közösen használjuk a tokaji Tiszavirág Halászati Szövetkezettel, s szerintünk túlzott mértékű a teljes területre vonatkozó ár, ezért úgy döntöttünk, ezt a részt kivesszük az éves területi engedély alól. Az általunk kezelt Tisza-hosszt három részre osztottuk. Az éves területi jegy Záhony-Tiszakarádszakaszra 3000, a Tiszakarád-Tiszaeszlár-szakaszra szintén 3000, a Tiszaeszlár-Tiszadob alsó (megyehatár) szakaszra 4000 forintba kerül. A hozzánk tartozó összfolyamkilométerre a felnőtt területi jegy ára 5000, a napié 350, az ifjúságiaké 1000, a napi 100 forint. Kedvezményt nyújtunk a hatvan éven felüli horgászoknak, ők az éves területi jegyért csak a fele összeget fizetik, ha a Luther téren váltják azt ki. □ Újdonság, hogy az idén a Lónyai-csatornára is kell területi jegyet váltani. A Lónyai-csatornán és a hozzátartozó mellékvizeken annyira elszaporodott az engedély nélküli horgászat, hogy indokoltnak láttuk a szabályozást. Arányos összeget határoztunk meg, ami egy évre 1500 forint. A kft. kezelésében van a szabolcsveresmarti víztározó is, itt nem emelkedtek a díjak, a felnőtt területi jegy 12 ezer (szabolcsveresmartiaknak 8 ezer) forint. Változás történt a kisszerszámos halászat területén is. Az egy folyamkilométerre (hat varsára) szóló területi engedély díja 29 ezer forint. Lehetőség van viszont az adott folyamkilométeren belül további varsák használatára darabonként 3000 forintért. Az emelőhálós halászoknak az engedélyt eddig szintén folyamkilométerre adtuk ki, most a három szakaszra Záhonytól számítva 10, 12 és 14 ezer forint az összeg. Viszont a Lónyai-csatornára is kell váltani 4500 Ft-ért területi engedélyt. A hivatásos halászat továbbra is a megszokott rend szerint folyik? — Igen, ellenben szabályozta a törvény a sokat vitatott elektromos halászat módját. Ezentúl tilos természetvédelmi területen elektromos halászeszközt alkalmazni. (Rendkívüli esetben a természetvédelmi hatóság ellenben engedélyt adhat az ilyen halászatra.) Előírás az is, hogy elektromos eszközzel tilos a halfogás április 30. szeptember 30. között. Vége a halászatnak Balogh Géza felvétele