Kelet-Magyarország, 1998. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-12 / 9. szám

1998. január 12., hétfő MEGYEI PLUSZ Csónakon vitték az ekét Csinos tető hajdanán csak nádból készült • Az Ecsedi-lápon télen arattak Farkas József Mátészalka (KM) : A mai ember már nyáron sem arat, nemhogy télen, vélhetjük ma­napság. Pedig régente, alig száz esztendeje még az Ecse­di-lápon a bőséges aratás bi­zony télen volt, igaz nem bú­zát, vagy árpát vágtak, hanem nádat. A nád (Phragmites commu­nis) egyszikű, a pázsitfüvek (Gramineae) családjába tarto­zó növényfaj. Szívós szára két-három méter magasra is megnő, bugája hosszú szőrű lilás füzérkéket visel. Az álló­vizekben egységes állomány­ban él, náderdőket alkot. A láp a legtekintélyesebb növénye, a lápkörnyéki nép tüzelője, házfedő és kerítésa­nyaga, ablakfüggönye és meg­élhetési, kiviteli cikke volt. Az erősebbjéből négyet-ötöt összekötve szőlőkarónak is használták. „Minálunk Tyúkodon az aratás télen vót” bizonygatta Tóth Zsigmond (sz.: 1887) egy vasárnapi reggelen az ot­tani borbélyműhelyben (1963- ban) miközben bekapcsoltam a hátizsákomban hozott 35 kg­­os kis magnetofonomat. A be­­retva is megállt a mester kezé­ben amikor folytatta... A Kárpátok felől érkező hi­deg novemberi szélviharok nagy ködöket támasztottak és havas esőket hoztak. Ködben fulladoztak az égresek, a víz is mindenfelé gőzölgött, mintha tüzeltek volna alatta. A füve­ken, a náderdőn csillogó dér szikrázott. A temérdek vízi­­madár, kacsák, szárcsák, libák a szélben kavarogtak. Éles­­hangú kiáltozásaik a párás, fa­gyosan nedves levegőben messzire hangzottak. A láp ha­ragos zöld színe elsárgult, megbámult. Amikor a velőkig ható hideg szél elállt, az első szélcsendes éjszakán beállt a víz. Ha ismét feltámadt, felszag­gatta a gyenge jeget, ha csen­des maradt az idő két-három nap úgy megvastagodott, hogy kitartott tavaszig. Belényesi József (sz.: 1891) felveszi a beszéd fonalát — mivel az emlékezem kés alá kerül, s így nem beszélhet — s mondja: A lápon eleinte még nem termesztettek semmit, csak nád, gyékény, meg széna termett ott. A nádat nem lehe­tett kaszálni, azt csak vágni le­hetett. Nekünk gorzsánk volt, olyan kaszának a régi. Az el­kopott kaszát derékba elvág­tuk és abba egy rövid nyelet tettünk. Ez volt a gorzsa. Volt tolónk is, kétágú fába szerelt kaszapenge. Ezt csak jégen, magunk előtt tolva lehetett használni. A nádaratás regge­lén a bocskort megdugtuk apró szénával, majd beleléptünk, s úgy kötöttük a lábunkra. Nem volt akkor gumicsizma, mégsem fá­zott a lá­bunk. Nagy­kabát sem volt, csak ing, amit kif­­linek mond­tunk, arra ka­­nyarítottuk fel a fürtös gubát és me­hettünk. A nád bizony zúzmarás volt, hullott a nyakunkba szüntelen, de azért vágtuk szaporán. Itt derült ki, hogy ki milyen le­gény. Apám so­kat vágott, mert a mód­ját is értette. Bizony mi­kor este ha­zaértünk már a bocskorát a kisebb test­­véreimnek kellett leada­­ni, olyan fá­radt volt. Még aznap este a kötele­ket másnapra meg kellett so­dorni, addig nem volt lefek­vés. A levágott nádat, amit ké­vékbe kötöttünk, szánkával hoztuk haza, ki lóval, ki tehén­nel. Itthon az udvaron jól lát­ható helyen összeraktuk úgy, hogy az utcáról aki benézett az udvarra szembetűnjön neki. A vevők az Erdőhátról fedélnek vették mivel a csinosabb, pompásabb tető csak nádból készülhetett, szalmával csak a szegényebbje fedett. Volt olyan esztendő, hogy hat­nyolc ezer kéve nád is kacagva várta a vevőket az udvarun­kon. A legtöbbet kereskedők vették meg, akik fogadott fu­varosokkal szállították a Nyír­be, meg tovább is. Amikor a vevő belépett az udvarunkba, apám már sza­lasztott is pályinkásért a zsidó­hoz, mert az alkudozás csak ital mellett volt rendjén. Ta­vaszra mindig elpucolódott a nád Tyúkodról mert szeret­ték az ittenit. A megmaradt geremice nádat aztán kenyér­sütéskor el­sűtöttük a kemencé­be. A láp idején tizennyolc köz­ség népe élt belőle állataival együtt, egészítik ki a borotvá­­lásra várakozók emlékező em­berem szavait. Tehennek, ökörnek, lónak szénát, disznónak dagonyás, turkálós, csigás, halas, csikós posványt, a libacsapatoknak kákás pangóvizeket, a szántó­vető embernek a goroncokon jó termő televényt — még ha az ekét tavasszal csónakon is kellett bevinni — adott. Aztán jött a lecsapolás és egyik évről a másikra eltűnt a víz örökre. Hiába jöttek a ma­darak ezerszámra, csak ke­ringtek ősi fészkeik felett, a halak, csíkok, rákok ott ver­gődtek a száradó pocsolyák­ban. Egy ideig termett is a kitaka­rított föld, de hamar elsava­­nyodott és a kora megbízhatat­lan lett. A vizet elvinni valahonnan csak csatornák és árkok kérdé­se, nem nagy ész kell hozzá — jegyzik meg többen is a bor­bélyműhely várakozói közül — ott tartani a talajban úgy, hogy se több se kevesebb ne legyen belől a szükségesnél, az a tudomány, sercint közben egyet ahogy mondja a mellet­tem ülő, eddig hallgatag ven­dég. A tűnt időből, a tyukodi te­metőben rég pihenő adatköz­lőim arca — nyugtalan álma­imban ma is feldereng — és harmincnégy évvel ezelőtti szavaik, elbeszéléseik egyre élesebben maradnak meg ben­nem ébredés után is, miközben a kusza álomképek tovatűnnek a rendelt idő végtelenjében. Ilyenkor az öreg elrekesztett Dunánkra gondolok... Nádvágó, azaz górzsa (felül) és hagyo­mányos nádaratás Munkalehetőségek megyénkben Szakma­ állás fő hol kereseti lehetőség E­st Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Pultos-eladó (18-25 é. nyhr., kér. v. vendéglátóip. szakm. pályák, mn.) 3 Nyírbogdány 20 Bolti eladó-péntáros (20-35 é. pályák, mn. nő, kér. szakm. végz.) 1 Nyíregyháza 20 Seprűkötő (18-55 é. férfi, 8 ált. isk. végz.seprűkötő v. kosárfonó v. fonodám kész. tanf., szállás is megoldható) 2 Nagykálló 20-26 Ügyviteli alkalmazott (18-25 é. pályák, mn. nő, nyht. pü. számv., ingatlanforg. szám.gép. gyak. előny) 1 Nyíregyháza Megegyezés sz. Biztosítási üzletkötő 5 Nyíregyháza 20-200 Papírip. bet. munkás (18-25 é. min. 8. ált. isk. végz., nyht. pályák, mn.) 4 Nyíregyháza 20 Vendéglátóipari eladó (18-25 é. helybeli pályák, mn. nő, szak. v. bet., de 8 ált. isk.-tól magasabb végz.) 4 Ujfehértó 19 500-21 Asztalos (17-35 c. szakm.) 5 Nyíregyháza­­ 30-35 Forrás: Megyei Munkaügyi Központ Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Kisvárda, Szent Gy. tér 4. Műhelyvezető (szgk. szerviz) 1 Kisvárda Megegyezés sz. Autóvillamossági szerelő 1 Kisvárda Megegyezés sz. Matematika-fizika sz. tanár 1 T.szentmárton KJT sz. Ének-bármely sz. tanár 1 T.szentmárton KJT sz. Bilógia-technika szakos ped. 1 Kékese KJT sz. Töltőállomás-kezelő Dombrád 25 Eladó 1 Zátony 25 Csapos 1 Mándok 30 Eladó 1 Tuzsér Megegyezés sz. Tanító 1 Nyírtass KJT sz. Targoncavezető 5 Mándok 30 Könyvelő 1 Kisvárda Megegyezés sz. Gazdasági vez. (mérlegk. könyv, végz.) 1 Záhony KJT sz. Felszolgáló 1 Kisvárda Megegyezés sz. Asztalos 2 Kisvárda 20-30 Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Vásárosnamény, Jókai u. 14. Ált. isk. magyar­ ének sz. tanár 1 Tiszakerecseny KfT sz. Gépkocsivezető (jogosítv. BCE, nemzetközi, ukrán-orosz nyelvism.) 1 Vásárosnamény 20-25 Üvegfúvó 70 Vásárosnamény 45-55 Üvegipari feldolgozó * 35 Vásárosnamény 25-35 Autófényező 1 Vásárosnamény 30 Felszolgáló 1 Vásárosnamény 40-50 Gépkocsivezető (B. C. kat.+pár II.) 1 Vásárosnamény 30-35 Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége. Mátészalka, Jármi u. 2. Fogorvosi asszisztens (eü. szakisk.) 1 Nagyecsed KfT sz. Belsőellenőr (főisk.) 1 Hodász 40-50 Síknyomó offszet gépmester (szakm.) 2 Mátészalka Megegyezés sz. Pénzügyi adminisztrátor 3 Mátészalka 40 Betartott munkás 25 Őr 20-29 Mentőápoló (éretts.) 3 Mátészalka 26-30 Mentőgépkocsivezető (éretts., * B. kat.jog.,Pávt.) 3 Mátészalka 26-31 Főállású üzletkötő (érens., techn., főisk.) 8 Mátészalka Jut. rendsz. Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Tiszavasvári, Városháza tér 4. Elektromérnök (egyetemi végz.) 1 Tiszavasvári KJT sz. Informatika sz. tanár 1 Tiszavasvári KJT sz. Angol-bármely sz. tanár 1 Tiszavasvári KJT sz. Villanyszerelő 1 Tiszadob KJT sz. Kollégiumi nevelőtanár (női férfi, szol. lakás bizt.) 2 Tiszadob KfT sz. Lakatos (tart. mn.) 4 Tiszalök Megegyezés sz. Csőszerelő (tart. mn.) 4 Tiszalök Megegyezés sz. Hegesztő (tart. mn.) 4 Tiszalök Megegyezés sz. Motorszerelő (tart. mn.) 3 Tiszalök Megegyezés sz. Festő (tart. mn.) 2 Tiszalök Megegyezés sz. Kőműves (tart. mn.) 2 Tiszalök Megegyezés sz. Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Baktalórántháza, Zrínyi u. 1/B. Gépi varró (szak. és bet. munk.) 20 Ramocsaháza 17-35 Cipőgyártó (szám. és bet. munkás) 15 Ramocsaháza 17-35 Matematika-bármely sz. tanár (főisk. végz.) 1 Besenyőd KJT sz. Matematika-kémia sz. ált. isk. tanár 1 Levelek KJT sz. Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Nagykálló, Báthory u. 36. Varrónő szakmunkás 100 Nagykálló 17-30 Nőiruha-készítő és gépi vasaló szak- és bet. munkás 10 Nagykálló 19-29 Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége, Csenger, Petőfi tér I. Magyar-történelem sz. tanár (egyetemi végz., szóig. lak. bizt.) 1 Csenger KJT sz. Angol-bármely sz. tanár (egyetemi végz., szóig. lak. bizt.) 1 Csenger KJT sz. Biológiai-kémia sz. tanár (egyetemi végz., szóig. lak. bizt.) 1 Csenger KJT sz. ÁLLÁSKERESŐ KLUBFOGLALKOZÁS! PSZICHOLÓGIAI SZAKTANÁCSADÁS­ Megyei Munkaügyi Központ, Nyíregyháza, Benczúr tér 18. Vizek, jogok Tavaly megalkották a törvényt Nyíregyháza (DM) — Az Országgyűlés kissé nehe­zen, de végre 1997-ben megalkotta azt a törvényt, mely jelentősen módosítja az elkövetkező időkre a halászat és a horgászat szabályait. — A törvény megerősítette a vizek korábbi hasznosító­it a halászati jogukban — emelte ki Radóczi János, a Szabolcs Halászati Kft. ügyvezető igazgatója, akit az „újdonságokról” kérdez­tünk. — Különösen a holtá­gak, a víztározók és a bá­nyatavak esetében fontos ez. Viszont biztosították a jogalkotók, hogy az emlí­tett vízterületeken kívül, például a folyók, a mentett oldali (töltésen kívüli) holt­ágak, a csatornák és a ké­sőbb létesítendő vizek ese­tén a halászati jogot — a Földművelésügyi Miniszté­rium által kiírt pályázat alapján — bárki megsze­rezheti.­­ Sok félreértésre adott okot, hogy a termőföldek kárpótlási­ vagy a rész­arányba adásakor egyes „vizek alatt" lévő terület magán­tulajdonba került, s a gazda azt hitte, ezzel az övé a halászati jog is. — Ez tévedés — erősítet­te meg az ügyvezető igaz­gató —, mert a rendelet egyértelműen kimondja: a holtág, a bányató és a víztá­rozó esetében a korábbi jo­gosult ezután is a halászati jog gyakorlója. Ide tartozik még, hogy az új jogszabály szerint, az a horgászegye­sület, amelyik legalább öt éve használja a MOHOSZ kezelésében lévő vizet, és ezt hitelt érdemlően tudja igazolni, valamint a szövet­ségnek nem tartozik, a tör­vény hatálybalépésétől övé a víz halászati joga. A jog­szabályban szerepel az is, hogy csak horgászegyesü­leti tagság mellett lehet ál­lami horgászjegyet váltani, ezért mi is megalakítottuk a Szabolcs Halászati Kft. Horgász Egyesületet. A kö­zösség tagsági köre nyitott, felvételre lehet jelentkezni Nyíregyházán, a Luther tér 3. sz. alatti irodánkban, a Park Üzletház Horgászbolt­ban, Dombrádon valamint Szabolcsveresmarton. □ Új felosztás készült a kft.-hez tartozó Tisza-sza­­kaszra is. — A horgászok által jól ismert tiszakarádi és a ti­­szaeszlári rév átjáró közötti Tisza-szakaszt közösen használjuk a tokaji Tiszavi­rág Halászati Szövetkezet­tel, s szerintünk túlzott mér­tékű a teljes területre vonat­kozó ár, ezért úgy döntöt­tünk, ezt a részt kivesszük az éves területi engedély alól. Az általunk kezelt Ti­­sza-hosszt három részre osztottuk. Az éves területi jegy Záhony-Tiszakarád­­szakaszra 3000, a Tiszaka­­rád-Tiszaeszlár-szakaszra szintén 3000, a Tiszaesz­­lár-Tiszadob alsó (megye­határ) szakaszra 4000 fo­rintba kerül. A hozzánk tar­tozó össz­folyamkilométer­re a felnőtt területi jegy ára 5000, a napié 350, az ifjúsá­giaké 1000, a napi 100 fo­rint. Kedvezményt nyúj­tunk a hatvan éven felüli horgászoknak, ők az éves területi jegyért csak a fele összeget fizetik, ha a Luther téren váltják azt ki. □ Újdonság, hogy az idén a Lónyai-csatornára is kell területi jegyet váltani.­­ A Lónyai-csatornán és a hozzátartozó mellék­vize­ken annyira elszaporodott az engedély nélküli horgá­szat, hogy indokoltnak lát­tuk a szabályozást. Arányos összeget határoztunk meg, ami egy évre 1500 forint. A kft. kezelésében van a sza­­bolcsveresmarti víztározó is, itt nem emelkedtek a dí­jak, a felnőtt területi jegy 12 ezer (szabolcsveresmar­­tiaknak 8 ezer) forint.­­ Változás történt a kis­­szerszámos halászat terüle­tén is.­­ Az egy folyamkilomé­terre (hat varsára) szóló te­rületi engedély díja 29 ezer forint. Lehetőség van vi­szont az adott folyamkilo­méteren belül további var­sák használatára darabon­ként 3000 forintért. Az emelőhálós halászoknak az engedélyt eddig szintén fo­lyamkilométerre adtuk ki, most a három szakaszra Zá­honytól számítva 10, 12 és 14 ezer forint az összeg. Vi­szont a Lónyai-csatornára is kell váltani 4500 Ft-ért területi engedélyt.­­ A hivatásos halászat továbbra is a megszokott rend szerint folyik? — Igen, ellenben szabá­lyozta a törvény a sokat vi­tatott elektromos halászat módját. Ezentúl tilos termé­szetvédelmi területen elekt­romos halászeszközt alkal­mazni. (Rendkívüli esetben a természetvédelmi hatóság ellenben engedélyt adhat az ilyen halászatra.) Előírás az is, hogy elektromos eszköz­zel tilos a halfogás április 30. szeptember 30. között. Vége a halászatnak Balogh Géza felvétele

Next