Kelet-Magyarország, 1999. november (56. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-02 / 255. szám
1999. november 2., kedd JilSHHÍÍL . □ Foglalkoztatottság A megyében 1998-ban közel 430 ezer 15-74 éves korú élt, négytizedét foglalkoztatták. A foglalkoztatottság tavaly óta mérsékelten növekvő. □ Lakásépítés A lakásépítési piac 1995- 97 közötti élénkülése után az épített lakások száma tavaly csupán négytizede volt az 1996. évinek. A gyermekek után járó támogatás összegének jelentős megemelése csak átmeneti fellendülést hozott. Eladósodás A világ 41 legeladósodottabb országából 33 a leginkább nélkülöző Afrikában van. Tanzániában például az adósságok törlesztésére évente kiadott összeg 9- szer akkora, mint az egészségügyre és az alapoktatásra szánt pénzek. Uniós források Nyíregyháza (KM) — A csatlakozást követően Magyarország jogosulttá válik a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásainak igénybevételére. Tagságra jelölt országként most csak az előcsatlakozási alapok jelentenek forrást a különböző fejlesztések finanszírozásához. Ezek egyike a közlekedési, környezetvédelmi infrastrukturális projektek támogatására szolgáló ISPA, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programokat preferáló SAPARD. A pénzügyi támogatások hatékony felhasználását megfelelően előkészített fejlesztési programok kidolgozásával és végrehajtásával bizonyíthatjuk. Lassan bővülő tőkeimport Nyíregyháza (KM) — A külföldi befektetők a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye iránt növekvő érdeklődést mutatnak, azonban ez mérsékeltebb, mint a fejlett régiókra jellemző. A külföldi érdekeltségű vállalkozások 1997 végén a megyeszékhelyű vállalkozásokban közel 15 milliárd forint értékű devizatőke erejéig szereztek tulajdont. A külföldi befektetés nagysága az országos egy százalékát sem teszi ki. Jól húz a textil Nyíregyháza (KM) • Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a rendszerváltás utáni években az ipari termelés növekedése később kezdődött, mint más megyékben, de az emelkedés üteme meghaladta az országosat. A 10 és ennél több főt foglalkoztató megyei ipari szervezetek 208 milliárd forint termelési értéket produkáltak 1998- ban. Ez viszont a fővárost leszámítva legnagyobb teljesítményt produkáló Fejér megyeinek az ötödét sem éri el. A növekedés motorja megyénkben is az export bővülése, amely összehasonlító áron már 1,3-szerese volt az 1994. évinek. A textilipar és a gépipar a megyei ipari kivitel egyre nagyobb részét adja, miközben a vegyipar és élelmiszeripar részesedése mérséklődik, de szerepük még mindig említésre méltó. Növekszik a gépipari export is Balázs Attila felvétele iáit# TOP 50 5. oldal Vidékfejlesztésen innen, agráriumon túl Galó Miklós A megye gazdaságán belül a mezőgazdaság és kapcsolódó ágazatai mindig megkülönböztetett jelentőséggel bírtak. Pozíciójukat döntően a tömegtermelésükkel és a lakosság megélhetési feltételeinek biztosításával érdemelték ki, gazdálkodásuk hatékonyságának kérdései másodlagosak voltak. Mindezekből következően az évtizedünk fordulójára eső rendszerváltás veszteglő állapotban találta a gazdaságot és benne a mezőgazdaságot, de helyzetet teremtett a fellendüléshez. Ez a helyzet nem került kihasználásra, helyette kormányzati ciklusonként változó, politikai indíttatásoktól vezérelt csatározások színterévé vált az ágazat. Országos jelenséggé lett a differenciálódás mélyülése, amely nem elsősorban a mezőgazdaságot, hanem sokkal inkább területeket érintett. Ennek megnyilvánulása a megyék fejlettségi szintjében fellelhető különbségek növekedése, amely megyénk számára a leszakadás mértékének növekedését hozta. Azonban gazdasági struktúránk sajátossága maradt továbbra is az agrárágazat meghatározó jellege. A termelési feltételek és a közgazdasági környezet ismeretében a belső problémák feloldása csak egy EU-konform, komplex vidékfejlesztési program sikeres végrehajtásától várható, miközben nagy kihívásoknak kell megfelelnünk. Ezek részben érintik az EU-csatlakozás hozadékának a jelenlegitől reálisabb és sokoldalúbb számbavételét, a hozzáférés szigorú feltételrendszerének teljesítését, illetve a fellelhető belső gátló tényezők felszámolását. Ez utóbbiak közül kiemelt jelentőségű a birtokméretek növelése, a jelenlegi nagyarányú földbérleti rendszer egészséges keretek közé terelése. A termelés komplex műszaki fejlesztése egyenrangú tényezőként kell kezelje a termelés humán erőforrásait, biológiai tényezőit, technikáját és technológiáját, valamint a szervezet korszerűsítését, beleértve az alapanyagtermelést is magába foglaló integrációs kapcsolatok újraélesztését. A termelési szerkezet átalakítása és a termékek piacra jutási esélyeinek növelése ugyancsak fontos. Az EU-hoz előttünk csatlakozó országok tapasztalatait is másolás nélkül hasznosítva a termelési szerkezet átalakítása során olyan gazdálkodási rendszer megvalósítását kell szolgálnunk, amely megfelel a fenntartható agrárfejlődés kritériumrendszerének, és előnyben részesíti azokat a tevékenységi formákat, amelyeket az EU is preferál. E tevékenység konkrétsága mindenütt helyileg — régióban, kistájon, kistérségben, településeken, gazdasági egységekben — fogalmazható meg. Ki kell, hogy terjedjen a helyi ökológiai adottságok ismeretéből következő földhasználati módok meghatározásától, a földhasznosítás kérdéseinek piaci szempontokat is mérlegelő számbavételezéséig. A termelési céloknak és a helyi adottságoknak legjobban megfelelő biológiai tényezők kiválasztásától, a gazdálkodási hagyományok és módszerek újraélesztésén át, a kulturális és közösségi érdekek megőrzésén keresztül, a helyileg ható közgazdasági körülmények kihasználásáig. Az ilyen termelési szerkezetet az erőforrások felhasználásának a takarékossága jellemzi, amely megőrzi a talaj, az élővizek, a növény- és állatvilág genetikai potenciálját, megakadályozza az emberi környezet leromlását. Nagy valószínűséggel a mezőgazdasági termelés életterének csökkentésével, s differenciált termelésnövelési lehetőségekkel járt együtt, ami a vidékfejlesztési programok mezőgazdaságon túlmutató tevékenységein keresztül kompenzálódhat. (A szerző a Mg-i Főiskola főigazgató-helyettese.) Galó Miklós Martyn Péter felvétele Megyénk gazdaságában meghatározó marad az agrárágazat Balázs Attila felvétele Extra minőség a cél Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Hiába produkál extra vagy I. osztályú tejet egy gondos tehéntartó gazda, ha a tejcsarnokban a gyengébb minőséggel elegyítve átlagárat kap érte. Tisztában kell lenni azzal, hogy az egyes beszállítóknál milyen tejhibák fordulnak elő, mert ennek ismeretében lehet orvosolni a szakmai hibákat. E feladattal indította a kistermelői tehénállományok ellenőrzésére szolgáló programját az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., mely az országban eddig 200 település 500 gazdájával vette fel a kapcsolatot. A társaság Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei helyi csoportjának vezetője, Szarka Dénes elmondta: a gazdák havonta és tehenenként kapnak információt a tejzsír, fehérje, szomatikus sejtszám eredményekről, így módjukban áll az állatokat egyedileg értékelni, meghozni a szükséges tenyésztési döntéseket. Az elapasztott tehenek zárt laktációját köztik a termelőkkel s a kiadott igazolásuk alapján hozzájuthatnak a tehenenkénti 1000 forintos támogatáshoz. Megyénkben akad jó példa a szakszerű tejelő tehéntartásra: az állattenyésztők lapja havonta értékeli a 150 tehénnél nagyobb állományt tartó üzemek teljesítményét. Nemrégiben a nyírbátori Bátortrade Kft. a kiemeltek között szerepelt az egy tehénre jutó átlag laktációs tejtermelésben. A tisztabereki Beregfarm Kft. az istálló átlag szerinti teljesítményt vizsgálva végzett az országos lista élén. Érvek a tagság mellett Nyíregyháza (KM) : Magyarországon egyre több bírálat éri a törvényileg elért kötelező kamarai tagságot. A kritikák és érvek nem mindig szakszerűek, gyakran részinformációkból indulnak ki, és fontos szempontokat hagynak figyelmen kívül. A Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által kiadott tájékoztató (a kötelező tagsági viszonyt inkább teljes jogú tagságnak nevezve) felhívja a figyelmet: a gazdasági vállalkozások csak olyan szolgáltatásokat kínálnak, melyekért cserébe a vevőktől a költségeiket messzemenően fedező árat hajthatnak be. A kamarák olyan szolgáltatásokra specializálódtak, melyekért nem kérnek a szolgáltatás ezenértékét fedező költségeket. A teljes jogú (kötelező) tagság szervezetet biztosít azoknak, akik egyébként nem képesek az önszerveződésre, és lehetővé teszi érdekek érvényesítését. Az Európai Unió 7 országában létezik a kötelező kamarai tagsággal járó szakmai képviseletek egyik vagy másik formája. Magyarországon a német kamarai rendszer megvalósítására törekedett eddig a kormányzat. Az ipar és a kereskedelem képviselete az állammal szemben nem érdekképviseletet jelent, ahogyan a vállalkozók nagy része gondolja. Ha a csatlakozás önkéntes alapon történne, a tagság összetétele véletlenszerű lenne. A kedvező pénzügyi helyzetben levő tagok előtérbe kerülnének és kényszeríthetnék a kamarát egyéni érdekeik figyelembevételére, más gazdasági szereplők rovására, ez pedig sérthetné a demokratikus elvek érvényesülését. Mindezek mellett szükséges a szolgáltatások kínálatának bővítése, minőségének további javítása, hatékonyságának fokozása. Lerágott földgolyó Nyíregyháza (KM) — Közel 30 év alatt a világon az ezer emberre jutó erdő területe 4,4 négyzetmérföldről 2,8 négyzetmérföldre csökkent. Ugyanebben az időszakban a világ haltartalékának egynegyede kimerült, további 44 százalékát pedig olyan erőteljesen halásszák, hogy a kimerülés szélén áll. Csak az elmúlt évtizedben 154 millió hektár trópusi erdőt irtottak ki, ami egyenlő Franciaország területének háromszorosával. Az emberiség évente 350 millió köbtonna veszélyes hulladékot termel, a talajt túlvegyszerezzük, fejünk felett kilukasztjuk az ózonpajzsot. A környezet tönkretételében egyikünk sem ártatlan. Az emberiség olyan tempóban fogyaszt, mintha nem lenne holnap. A világ legvagyonosabb 5 százaléka fogyasztja el a világ energia termelésének 58 százalékát, a legszegényebb 5 százaléka pedig kevesebb mint a 4 százalékát. Kevesebb csepp méz Nyíregyháza (KM) Az idén 30-35 százalékkal kevesebb mézet gyűjtöttek be Magyarországon, mint általában, így a magyar méztermés 8-10 ezer tonna körül várható, a szokásos évi 14-16 ezer tonnával szemben — mondta Lajermann Géza, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. A rossz méztermés oka elsősorban az esős időjárás, emiatt ugyanis kevés vegyes virágmézet tudtak gyűjteni a méhek.