Kelet-Magyarország, 2002. május (59. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-11 / 109. szám
2002. május 11., szombat Expresszív lenyomatok A jelenleg Nyíracsádon élő és alkotó művész 1975-ben szerzett diplomát a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola rajz szakán. 1973-80 között a debreceni Medgyesy Ferenc Képzőművészeti Körben dolgozik, ahol mesterei Biró Lajos és Félegyházi László voltak. Kiss József rendszeresen részt vesz magyar és külföldi művésztelepek munkájában. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1991 óta művésztelepet vezet Nyíradonyban. Művészetére a külső és belső tér, illetve az emberi belső expresszív lenyomatai jellemzőek. Meditáció Furcsa pár Barlangrajz Elek Emil felvételei Dsida Jenő Vízmenti ballagás Jaj, percek végtelen sora! Jaj, végtelenség percei! Meddig megy így? Meddig fog így az isteneknek tetszeni? E barnazöld ólomfolyó kanyargó medre merre visz? Csak hömpölyög, ki sem apad s tengerbe sem szakad a víz. És merre fut e furcsa út, e gyomfölverte csöndes út, hol a vándor csak vándorol, de soha sehová se jut? HÉTVÉGE /8 Orvosi táska, iglafa, a turulmadár titka Ismert nyíregyházi patrióták rekvizitumai nyomában - az utódok őrzik az emlékeket Marik Sándor Vannak olyan nyíregyháziak, akiknek neve évtizedekig elválaszthatatlan volt a várostól. Nem kellett magyarázni, ki is az a Kemény doktor, Vareha divatszabó vagy Fizely vízvezetékszerelő. Szép kort éltek meg, néhány éve mentek el közülünk. Vajon hová kerültek kedves tárgyaik? Ha tbc, akkor dr. Kemény Lajos. A fogalom és a név évtizedeken át összetartozott ebben a megyében, összezsugorodott, gyűrött ugyan, de megvan édesapám első orvosi táskája, amit ő a diploma mellé kapott a szüleitől - mondta dr. Kemény Lajos oki. közlekedésmérnök, főiskolai docens, igazságügyi műszaki szakértő, amikor a családi belügyekről kérdeztem. Hozzátette: néhány régi injekciós tű is van benne, a vérnyomásmérő talán csak azért nincs, mert azt gyermekként eljátszotta. A magyarázat egyszerű: a tüdőgyógyász, szervező főorvos csupán rövid ideig dolgozott olyan munkakörben, ahol szükség volt a „státusszimbólumnak” számító különleges táskára, de azért élete végéig megőrizte. Sok dokumentumot gyűjtött össze idős korára: tanulmányok, újságcikkek, sajátkészítésű rajzok, oklevelek, érmek, serlegek sorakoznak - és rengeteg diafilm, mozgófilm. Két szenvedély - Édesapámnak két szenvedélye volt: a tbc elleni küzdelem - ezt nagyon sokan ismerik - és a fotózás, filmezés - folytatja Kemény Lajos. - Őrzöm például azt a Super 8-as filmfelvevőt is, amit nyugdíjba vonulásakor munkatársaitól kapott, egy vagyonba kerülhetett, de a videó hamar kiszorította. Most próbálom átmásolni a filmeket videoszalagra, és rendezni a diákat. Kemény doktor élete több, mint három évtizedig nyitott könyv volt a megyében, közismert szókimondása, következetessége, hatalmas munkabírása. A hetvenes években egyszerre két főállást látott el (a megyében nem volt rá más példa): a tüdőgondozót és a megyei egészségügyi osztályt is vezette. Viszont ritkán került szóba, hogy egy - a zempléni Újcsanálosról és a somogyi Csurgóról Bedőbokorba érkezett - pedagógusházaspár gyermeke volt, a tanyavilágban született. Katonai pályára készült, de édesapja orvosnak szánta, emiatt az első egyetemi éve keservesre is sikeredett. Talán a sors akarta: a háború idején munkaszolgálatosként az ipolysági kórház alorvosa lett a csont-tbc osztályon. Hazajőve belgyógyászként dolgozott, de a tbc már „megfogta”. 1950-ben elment a debreceni klinikára, hogy kitanulja a tbc-t. A többi már ismert. Szót emelt a dohányzás ellen - bár maga negyvenéves koráig, mértékkel, cigarettázott. Akkor infarktus figyelmeztette, s negyven évig nem gyújtott rá. Munkáját elismerték, sok kitüntetést kapott, Nyíregyháza díszpolgárává fogadta. Elérzékenyült, amikor bronz portáját meglátta a híres orvosok falán a Nyíregyházi Kórházban. - Nem volt még idő dönteni arról, mi lesz a sok dokumentum, emléket idéző tárgy sorsa. Lehet, hogy érdekelné a levéltárat, a múzeumot, talán egy-két kivétellel oda is adhatnánk... - mondja búcsúzóul dr. Kemény Lajos, a mérnök-tanár. A divatszabó - Nem emlékszem, hogy apukám kicserélte volna kedvenc varrógépét, nem kizárt, hogy több, mint hat évtizedig hajtotta; az öreg Singer ma is működik, becses családi emlék - mondja Vareha Attila, a neves divatszabó fia. - A többi rekvizítum - párna, ujjafa, baba és több más szakmai eszköz - egy kedves tanítványához, Majdrics Jóska műhelyébe került; legalább használják... Vareha József megérte kilencvenedik születésnapját, pedig az élet többször verte, mint simogatta. Négy éves korában maradt árva Dankóbokorban, hét-nyolc évesen sorkosztért vigyázott a tanya jószágaira, tizenkét évesen már a híres szabónál, Tenigli Károlynál sertepertélt, hogy aztán ott lehessen inas majd segéd. Lehúzott három évet Odesszában is, nem magától ment oda, elhurcolták. Elvették műhelyét, önállóságát mégsem adta fel, nyitott egy kisebbet. Nyolcvan éven felül is a régen lebontásra ítélt Egyház utcai házban dolgozott. A kilencvenes években még egyszer eljött az ideje: készített reverendát, atillát, sőt díszmagyart - a fiatalabb szabók jobbára csak képről tudták, milyen is az. Mindig jó szabó akart lenni, tanult Bécs, Bukarest, Szófia mestereinél. Egész Európát be akarta járni - de a történelem nem játszott a kezére. A nyíregyházi szabók közül mégis nagyon sokan a Vareha-műhelyben tanultak, mindig volt két-három tanuló, segéd. A városszerte ismert név - amelyet a divatszabó apa mellett három fia viselt - szlovák eredetű: a „variha” üstkavaró kanalat jelent. Megvan apám első iparigazolványa, amelyet 1935-ben Szohor Pál h. polgármester írt alá - folytatja a fiú -, majd az 1945-ös iparhatósági igazolás, mely szerint „igazoltnak tekinthető”, sőt az ötvenéves iparosmúltért járó aranygyűrű 1985-ből. Most úgy látszik, mégiscsak valóra tudom váltani álmomat, amit apukám, sajnos, nem ért meg: megszereztem a Kerekes-házat, és ősszel visszateszszük a Varela feliratot arra az üzlethelyiségre, ahonnan 1950-ben apámat kitették, hogy ott az ÁVÓ rendezkedhessék be. Dr. Kemény Lajos - fénykorában Vareha József (balról) Iparos vezetőségi társaival - negyedszázada A Nyírvíz-palota ormán - Nem volt gond, hogy hová kerüljenek apu emlékei, mert öccse is vízvezeték-szerelő, dolgoztak is együtt, így kedves szerszámai oda vándoroltak a műhely felszámolása után - mondja Fizeli József az egykor városszerte ismert vízvezeték- és központifűtés-szerelő és amatőr városvédő lánya, Márta. Amit a Nyírvíz turulmadaráról és az országzászlóról összegyűjtött, átkerült Lábossá Gusztávhoz, a városvédők elnökéhez, a személyes emlékeket pedig otthon őrizzük. Fizeli Józsefről - aki 1953-tól volt önálló iparos - az a hír járta, hogy őt este tízkor is fel lehetett hívni telefonon, ha - mondjuk - elromlott a Koronában a kávéfőzőgép. A munkája volt az egyik hobbija, a másik pedig a város. Tősgyökeres nyíregyháziként minden régi házról tudott valamit, ha összetalálkoztak, mindig nagyot beszélgettek - néha vitatkoztak - Margócsy Józseffel, Nyíregyháza egyik legjobb ismerőjével. - Szívügye volt, hogy a Nyírvíz-palota saroktornyára viszakerüljön a turulmadár, ezt nem sikerült megérnie - emlékezik lánya. - Rengeteget járt Kálmánházára, mert többen azt mondták, ott ásták el. Nagyon örült a megtalált eredeti tervrajznak, álmodozott, hogy akár öntetnek is egy új madarat. Több sikere volt az Országzászlóval, mert annak eredeti darabjait megtalálták. Amikor azonban a Magyar huszár szobra került arra a helyre, elkeseredett, mert csaknem lehetetlenné vált, hogy az országzászlót visszahelyezhessék a térre. A rajz megvan Fizeli József Fotó: Szipál Nevezetességeink A nyírbátori Báthory István Múzeumot 1955-ben alapította dr. Szalontai Barnabás. Az állami díjas múzeumigazgató egész életét a múzeum gyűjteményeinek a kialakítására, az anyagok tudományos feldolgozására fordította. A múzeum otthona 1961-től a minoriták egykori kolostorának barokk stílusú műemlék épülete. A közelmúltban készült el a tető felújítása, a homlokzat, a lábazat festése. Állandó kiállítások: Nyírbátori évszázadok, a nyírbátori határőrigazgatóság csapatmúzeumának anyagából Elek Emil felvétele