Kelet-Magyarország, 2003. augusztus (60. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-16 / 191. szám
2003. augusztus 16., szombat TARLAT Éremművészek Nyíregyházi Városi Galériában megrendezett 27. Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep zárókiállításán szereplő alkotásokból ezúttal négy művész munkáit mutatjuk be. Veszély Jelena: Tornász lány Jászay Zsolt: Arcok Szanyi Péter: Techno I—IV Gerzson Péter: Három virág Fotók: Elek Emil tus Kölcsey Ferenc Az ivó Hallottad-e a fülmisének Lombjain miként foly bájos ének, Míg hűsen esti szél kereng? S ha fészkében a gerlicének Ha pár nyögdellő csókja leng, Érezni tudsz-e gerjedelmet? Daloltam én is, ah, szerelmet, Mint fülmisének dalja zeng, S csókoltam én is hajdanában, Gyúladva Lotti karjain, Éltem mosolygó hajnalában! Leszállt a hajnal, s álmain A lyány is elszállt más ölébe, De érette, sorsom ellenébe, Nem zúgott lantom húrjain Kérő panasz s keserves átok. Töltően kezem habzó pohár, Lágy csók s szerelmek dalja már, Mondám, örökre isten hozzátok! Pécel, 1814. augusztus 11. Metto Magpromag Tao Ping, a nyírt Sárkány angyala Megyénkben az utóbbi évtizedben telepedtek meg a kínaiak Marik Sándor e-mail: marik@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Kínai piac, étterem, fehérnemű - egyenként is fogalom lett az utóbbi években. Van, amelyik az olcsóságával, másik a különlegességével, megint más a hangulatával tűnik ki a többi közül. Nyíregyházán az utóbbi évtizedben jelentek meg a kínai kereskedők, vendéglátósok, valamivel később, mint a fővárosban, de mára már megszokottá váltak. Nincs különösebb zaj körülöttük, sokat dolgoznak, és jobbára egymás társaságát keresik. Kovács László, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága nyíregyházi ügyfélszolgálati irodájának vezetője előtt a legfrissebb adatok: Életvitelszerűen 152 kínai bevándorló él itt a papírforma szerint, tehát itt van az állandó lakóhelye és a munkája is; hozzájuk számítható még 31 tartózkodási engedéllyel rendelkező, tehát a megyei kínai kolónia 183 fős. Nagyon gyors és gyakori azonban a változás. Van ugyan néhány vállalkozó, aki már több, mint egy évtizede itt él, a többségre az 5-6 év a jellemző, ám sokan állandó változásban élik meg az életet, az itteni piac a nagy vonzerő. A legális magyarországi tartózkodásnak szigorú feltételei vannak, a legnagyobb gondot az engedély nélküli munkavállalás jelentheti. Kereskedelem, vendéglátás Köteles István, a megyeszékhely polgármesteri hivatalának Hatósági és Okmány Iroda vezetője szerint a nyíregyházi vásártéren mintegy tíz kínai állampolgár dolgozik egyéni vállalkozói igazolvány alapján, elsősorban ruházati, divatáru, bőráru, ajándék, cipő kapható náluk. A Tokaji út környékén nagyobb alapterületű, 100-500 négyzetméteres üzletekben három kínai érdekeltségű társaság ruházatibőráru üzleteket működtet a volt Mezőgép épületeiben, a városban néhány más kínai bolt is hozzájuk kötődik, az utóbbi időben a városközpontban is nyitottak üzleteket. Áruik jellegzetesek, viszonylag elfogadható minőségűek, árakban kedvezőek - összegzi az irodavezető. A vendéglátásban is jelen vannak. A szakember szó nem érkezett, a tevékenységükre az udvarias kiszolgálás, vendégszeretet a jellemző. Köteles István azt is elmondta: a kínai vállakozásokat a magyar jog szerint alakították, rendesen adóznak. Sanghajból, Pekingből Tao Ping hét éve Sanghaj mellől érkezett Nyíregyházára, remekül beszél magyarul. Sorsa a szokásos: hét éve dolgozott már szakácsként, és egyre többször hallotta, sok honfitársa sikeres vállalkozó a távoli Magyarországon. Gondolta, megpróbálja ő is. Budapesten ajánlották neki Jin Zhenghet, aki Nyíregyházán dolgozott '92 óta. Azóta társak is egyben. - A Peking-Moszkva közötti vonat étkezőkocsijában dolgoztam, így az elsők között hallottam a magyar változásokról, a meg mellett állok. A magyarok is kedvelik az erős, fűszeres ételeket, csakúgy, mint mi. A miénk azért más, a fontosabb fűszereket Kínából hozatjuk. Úgy érezzük, megszerettek bennünket A Peking-Moszkva közötti vonat étkezőkocsijában dolgoztam, az elsők között hallottam a magyar változásokról, a megnyíló lehetőségekről. Jin Zhenghe Nyíregyházán, ahol nagyon barátságosak az emberek, és hálásak vagyunk, hogy itt dolgozhatunk. Hosszú időre tervezünk, már magyar iratokkal is rendelkezem. Kínába látogatóba megyek, két-három évenként egyszer. Kovács László mint a kínaiak jelenlétükkel színesítik Nyíregyháza kereskedelmének, vendéglátásának arculatát. A fogyasztók részéről pangitó lehetőségekről emlékezik Jin Zhenghe. Lényegében a kínaiak „első hullámával” jöttem Magyarországra, éttermi vállalkozásom folyamatos, a környéken alig van ilyen régi. Tao Ping már nemcsak a Sárkány Étterem üzletvezetője, hanem a Plazában és az Intersparban működő kisebb éttermeknek is, különösen a látványkonyhájára büszke; a vállalkozásnak hét alkalmazottja van, természesen nem mind kínai. - Szeretünk itt élni - mondja a fiatal üzletasszony, akit a vele kapcsolatban lévők csak Ritának szólítanak, így könnyebb. - Magyarországon nyugodtabb az élet, nagyobb a vállalkozások lehetősége és kellemes, hogy több a hely, otthon rengeteg az ember, elképzelhetetlenül nagy a zsúfoltság. Itt is sokat kell dolgozni, reggel ötkor megyünk friss árut vásárolni, és éjfél- Egy kis kínai hangulat Nyíregyházán: Taokor zárjuk az éttermet, Ping a Sárkány előtt Fotó: Balázs Attila gyakran én is a tűzhely Huszonötezren Magyarországon Magyarországon becslések szerint körülbelül huszonötezer kínai él, nagy többségük Budapesten. Működik hazánkban a Magyarországi Kínaiak Egyesülete (néhány éve Budapesten tartották az Európában élő kínaiak kongresszusát), újságjaik vannak, állandó rádióműsoraik, iskoláik. A nyolcvanas évek végén jöttek hazánkba az első kínaiak, de 90-ben már 12 ezer, a következő évben pedig 27 ezer érkezett. Akkor ismét vízumkötelessé tették számukra a beutazást, ami megállította a bevándorlást. Tavaly a GM szerint tízezer kínai tulajdonú bejegyzett vállalkozás működött hazánkban. Többnyire a kereskedelemben, vendéglátásban vállalkoznak, de sok magasan kvalifikált kínai is keresi itt a boldogulást: kb. 350 mérnök, 300 tanár, 200 orvos, illetve közgazdász, s több ezer más értelmiségi. HÉTVÉGE /8 Zongoraművész a megyéért Kovács Éva Bár Leiter Ervin zongoraművész Budapesten él, szabolcsi kötődéséről igencsak büszkén, szívesen beszél. - Lassan tíz éve annak, hogy megismertem a feleségemet, aki Kállósemjénben született, s akinek családja, rokonsága most is ebben a faluban lakik. Általa élnek rokonaink Nyírlugoson is, ahová gyakran megyünk látogatóba. Ilyenkor mindig elcsodálkozom azon, milyen nagy léptékben, milyen gyorsan szépül és épül a megye, benne ez a település. Saját tapasztalatból mondhatom, amit Nyírlugos polgármestere, Hovánszky György lakóhelye érdekében csinál, az igencsak méltó az elismerésre. Ezért is döntöttem úgy, hogy segítem, ahogyan tudom. Elhatároztam, évente két olyan koncertet adok, amelynek bevételét jótékonysági célra ajánlom fel. Egyik koncerttel a nyírlugosiakat, másikkal egy másik megyebeli települést támogatok. Meg vagyok győződve arról, hogy az általam felkínált segítség nemcsak az anyagiak miatt fontos, hanem az erkölcsi értékét tekintve is, hiszen ráirányítja a figyelmet az adott településekre, így megismerik, másrészt talán másik is támogatják őket. Tanít is Azt, hogy Leiter Ervin zongoraművész jószándéka vitathatatlan, bizonyítja, hogy a közelmúltban Nyíregyházán, a megyeháza dísztermében megtartott koncertet máris többen támogatták. A megyei önkormányzat ingyen bocsátotta rendelkezésünkre a termet, a Móricz Zsigmond Színház ingyen terjesztette a jegyeket, de az első szóra jött és segített Berecz Péter, illetve a nyíregyházi Marso Kft. is. Leiter Ervin zongoraművész 35 éves. Magyarországon és Hollandiában végezte tanulmányait. Az ország számos pontján - Soprontól Nyíregyházáig tartott és tart koncerteket. Az utóbbi időben életében mind nagyobb szerep jut a tanításnak. Leiter Ervin Nevezetességeink A jármi templom nyugati homlokzata elé építették a 28 méter magas tornyot. 1863-ban meghosszabbították a templomot. Az 1887- ben festett toronygombot 1912-ben le kellet venni, mert új lemezfedést kapott a templom is és a torony is. A négyzetes alaprajzú torony lesarkított, két ferde támpillérrel erősítették meg. Az első erőteljes osztópárkánytól kezdve nyolcszögűvé válik. A késő barokk stílusú templom műemlék jellegű. Fotó: Elek Emil