Kelet Magyarország, 2010. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-14 / 11. szám

2010. január 14., csütörtök JEGYZET Megálló Hegyi Erika lhe@eszak.boon.hu Nem tudni, hová vezet a BKV-sztrájk, most úgy tűnik sehova. A munkavállalók érthető­ módon (persze csak annak érthe­tő­, aki nem a fővárosban szeretne ezekben a napokban buszozni vagy villamosra ülni) ragaszkodnának eddigi kiváltságaikhoz. Bár azt egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy a magánkézben lévő cégek munka­vállalói már rég elvesztették kiváltságaikat, sőt lehet, hogy munkahelyüket is. A BKV dolgozói azonban nehezen hisznek válla­latuk vezetésének, amikor azt tapasztalják, hogy a spórolás tulajdonképpen csak a beosztottakra vonatkozik. A menedzsment hatalmas fizetésére, juttatásaira, horribi­lis összegű végkielégítésekre és a tényleges munkát nem végzők átfizetésére van pénz, mindenkit érintő béremelésre és az eddigi juttatások megtartására meg nincs. A menedzsment pedig kénytelen elkezdeni a nadrágszíj összehúzását, hiszen a közlekedési vállalat gépparkja elavult, a járművek műszaki állapota siral­mas, az állam viszont a jövőben nem haj­landó tovább finanszírozni az évről évre termelődő­ milliárdos veszteségeket. Meg­oldás tehát jelenleg nemigen kínálkozik. A sztrájk okozta károk felmérése sem kezdő­dött el, de előre sejthető: az egész huza­vonának mi leszünk a legnagyobb veszte­si, mi akik akaratunkon kívül adóforintjain­kat adjuk az egészhez. Növekedés, de szolidaritás Brüsszel (MTI) - Az európai gazdasági növekedés biztosítása és új munkahelyek meg­teremtése mellett társadalmi szolidaritásra is szükség van ahhoz, hogy az unió elő tudja mozdítani lakosainak jólétét - hangsúlyozta Andor László magyar EU-biztosjelölt szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) foglalkoztatás- és szociálpolitikai szakbizottsá­ga előtti meghallgatásán. A gaz­dasági válság fő terheit a legrosszabb szociá­lis helyzetben levők, a leggyengébbek viselik - figyelmeztetett a magyar pénzügyi szakem­ber. José Manuel Barroso, az Európai Bizott­ság elnöke a foglalkoztatás- és szociálpoliti­kai tárcát szánja Andornak a testületben. E portfolióhoz tartoznak az úgynevezett „társa­dalmi befogadással” kapcsolatos kérdések is. A magyar biztosjelölt azt mondta: biztosként minden tőle telhetőt meg kíván tenni a mun­kanélküliség emelkedésének megállításáért. Andor László Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Törvényjavaslat A holokauszt és a kom­munizmus bűneinek taga­dását tiltó törvényjavasla­tot kezdeményez az MSZP. Mesterházy Attila frakció­­vezető közölte: a törvényja­vaslatról négypárti egyez­tetést kezdeményeznek. Mesterházy Attila (Fotó: internet) KELET MINDENFELŐL /2 ■ Továbbra sincs megállapodás a BKV menedzsmentje és a szakszervezetek között. Budapest (MTI) - Tovább­ra sincs megállapodás a BKV menedzsmentje és a szakszerve­zetek között a kollektív szerző­désről, a feleknek a szerda dél-Több napja van. Nemes Gábor ...............................................­ előtti tárgyaláson sem sikerült megegyezniük. A szakszerveze­tek ma is folytatják a kedden kezdődött, határozatlan idejű sztrájkot. Mennyi is az annyi? Nemes Gábor, a sztrájkbi­zottság szóvivője az egyezte­tést követően újságíróknak azt mondta, hogy a BKV ezút­tal sem adott be új ajánlatot, a sztrájkbizottság pedig továbbra is ragaszkodik a saját álláspont­jához. A tárgyalások ma délelőtt folytatódnak. A sztrájkalapból fizetik a dolgozók napi sztrájksegélyét, amelynek mértéke nem éri el a normál kereset összegét. Álta­lában fejenként minimum 5 ezer forint segélyt fizetnek a dolgo­zóknak 8 óra után, az összeg viszont nem differenciált, tehát a magasabb keresetű dolgozók is ugyanannyi segélyt kapnak, mint azok, akiknek kevesebb a fizetésük - mondta el egy neve elhallgatását kérő érdekvédő. A mostani, határozatlan ide­jű sztrájkban 14 szakszervezet vesz részt, ezekben az érdekkép­viseletekben mintegy 5700 dol­gozó képviselteti magát. A for­rás szerint a sztrájknál előfor­dul, hogy bizonyos háttérmun­kát végző munkásokat (szerelő­ket, karbantartókat) nem min­den esetben jelentik be, így tud­nak a költségekkel spórolni. Napi 25 millió Ha a mostani sztrájknál ötez­ren nem veszik fel a­ munkát, akkor az naponta 25 millió forintos sztrájkköltséget jelent, amit a szakszervezeteknek kell biztosítaniuk. A sztrájkalapba minden szakszervezetnél egyé­ni szabályok alapján fizetnek be és ezt minden szervezet bizal­masan kezeli. Egyes érdekkép­viseleteknél magasabb, mások­nál alacsonyabb a tagdíj, amely­nek egy részét a sztrájkalapba utalják. Az egyéni szabályok és tagdíjak miatt lesz olyan érdek­­képviselet, amelynek hamarabb elfogy a pénze. A szakszerveze­tek azonban kisegíthetik egy­mást. Az MTI információi sze­rint nem zárható ki, hogy külön­böző cégeken, alapítványokon keresztül támogatások érkez­nek az érdekképviseletekhez. Nemes Gábor, a sztrájkbizott­ság szóvivője kedden sajtótájé­koztatón arra a kérdésre, hogy hány napra elegendő pénzük van a sztrájkalapban, azt vála­szolta: több napra elegendő a fedezetük. Még mindig munkabeszüntetés M................................................ elegendő EU&fofo­. pénzügyi fede­­­zete­­tünk van a sztrájkalap- v­ M Csendélet sztrájk idején. Kerékpárját toló nő a Moszkva téren (Fotó: MTI, Mohai Balázs) Volt vezérek a bizottság előtt Aba Botond és Antal Atti­la volt BKV-s vezérigazgató­kat hallgatta meg a társasá­got vizsgáló fővárosi bizott­ság szerdán. Aba Botond a többi között arról számolt be, hogy minden tanácsadói szer­ződés esetében közbeszerzési pályázatot írtak ki irányítása alatt, foglalkoztatási kérdés­ben pedig senkitől sem kapott utasításokat. Elmondta azt is, hogy az 1 millió forint felet­ti végkielégítéseket ő írta alá, de mindössze 2 ilyen esetről tud. Antal Attila egy nyilat­kozatot nyújtott át a testület­nek, amelyben az áll, hogy ha nyilvánosan válaszolna a kér­désekre, azzal megsértené a munkaszerződésében vállalt titoktartást. Úgy fogalmazott: a vizsgálóbizottságnak nincs megfelelő felhatalmazása, hogy a munkájával kapcsolatos kér­déseket tegyen fel. Önkorlátozásról döntöttek • Márciustól, illetve áprilistól döntési tilalmat és önkorlátozást rendel el a kormány. Budapest (FH) - A kor­mány szerdai döntése értelmé­ben március 1-től, illetve április 1-től különböző területeken dön­tési tilalmat rendel el - jelentet­te be a kormányszóvivő. Szollár Domokos hozzátette: március 1-től elsősorban a támogatási szerződések, a vagyoni, illetve személyi jellegű döntések tilal­ma lép életbe. Vezetői stop Az önkorlátozás jegyében április 1-től egyebek mellett kor­mánydöntésre lesz szükség a 10 millió forint feletti értékű álla­mi ingatlanok értékesítése ügyé­ben, valamint a még a Bajnai­­kormány idején lejáró megbízá­si szerződések sem lesznek meg­hosszabbíthatók. A kormány­­szóvivő azonban hangsúlyozta, hogy a kormány megbízatása lejártáig működni fog, így a dön­tési tilalom nem jelenti azt, hogy a kabinet ügyvivői kormányként működne tavasztól. A miniszter­­elnök azért döntött a moratóri­um bevezetése mellett, mert sem személyi döntésekkel, sem pedig hosszabb távú kötelezettségvál­lalásokkal nem akarja megköt­ni az új kormány kezét - mond­ta szerdán a kormányszóvivő. Március 1-jét követően az új kor­mány minisztereinek kinevezé­séig új vezetőket nem lehet kine­vezni sem a minisztériumoknál, sem a központi államigazgatási szerveknél és ezek helyi szerve­inél sem. A döntés szerint nem lehet a minisztériumokban szak­mai tanácsadói és főtanácsadói címet adományozni. Márciustól a minisztériumokban célfeladat sem adható ki. Átnyúló döntés A költségvetési szervek és a vagyonkezelésükbe tarto­zó gazdasági társaságok mos­tantól egészen a választáso­kig csak olyan közbeszerzési eljárást írhatnak ki, amelynek eredményéről a következő kor­mány kinevezését követően dön­tenek. A kormány uniós forrá­sokból 700 millió forintot juttat az önkormányzatok­nak az ápolási díjban része­sülők támogatására. Varjú László, a gazda­sági tárca államtitkára hozzátette: jelenleg 52 ezer ember kap ápolá­si díjat. A tele­pülések 22 és 35 millió forint közöt­ti támo­gatásra pályáz­hatnak januártól. 700 müó Cianid ellen Janez Potocnik környe­zetvédelmi biztos­jelölt teg­napi szakbizottsági meg­hallgatásán Áder János európai parlamenti kép­viselő jelezte, hogy kezde­ményezni fogja a cianidos bányászati technológia uni­ós szintű betiltását. Áder János (Fotó: internet) Új államtitkár Pataki Istvánt nevezte ki Bajnai Gordon miniszter­­elnök az Önkormányzati Minisztérium új lakásügyi szakállamtitkárává. Pata­ki István korábban a Békés megyei Közigazgatási Hiva­tal hivatalvezetőjeként, majd a Dél-Alföldi Regio­nális Közigazgatási Hiva­tal Békés megyei kirendelt­ségének vezetőjeként magas szintű közigazgatási szak­mai ismeretekre tett szert - olvasható a tárca közlemé­nyében. A Forgács Imre töl­tötte be, aki az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezetője lett. VDSZSz­: szolidaritási sztrájk ■ Országos szolida­ritási vasutassztrájkot tartanak ma hajnali 4 és reggel 8 óra között. Budapest (MTI)­­ Gaskó István, a VDSZSZ elnöke a döntést bejelentő sajtótájékoz­tatón közöl­te: a sztráj­kot ugyan az egész hálózat­ra meghirdet­ték meg, de Gaskó István a gyakorlati végrehajtást a budapesti fejpályaudvarok­ra koncentrálják, mivel ezek vannak kapcsolatban a BKV- hálózattal. Elvi jelentőség Elvi jelentősége van annak, hogy a vasutasok kiállnak a BKV-sok érdekeinek érvé­nyesítése mellett, a sztrájk idejének meghirdetésekor tekintettel vannak az uta­zókra, nem céljuk a károko­zás a MÁV-nál - állította. A VDSZSZ elnöke úgy véleke­dett, hogy a magyar állami vállalatoknál súlyos munka­ügyi konfliktusok alakultak ki, ezek közül a legsúlyosabb­nak a BKV-nál lévő látszik. Párszáz vonat... A sajtótájékoztatón Gaskó István elmondta, hogy a még elégséges szolgáltatásokról egyeztetést kezdeményeznek a MÁV-val. Gelencsér László, a BKV-sztrájkbizottság képvi­seletében megköszönte a vas­utasok szolidaritását. Kérdés­re Gaskó István elmondta, ha nagyon elhúzódnak a BKV- nál a tárgyalások, akkor meg­fontolják, hogy további szo­lidaritási sztrájkot is tartsa­nak, de erről még nem szüle­tett döntés. A VDSZSZ elnö­ke szerint a négyórás vasutas sztrájk párszáz vonat közle­kedését érinteni fogja, és a forgalom helyreállítása előbb megtörténhet, mint hosszabb munkabeszüntetés esetén. Elbocsátások ellen demonstráltak Több mint százan vettek részt a Magyar Posta Zrt. buda­pesti székháza előtt tegnap tartott demonstráción, amelyet a Kézbesítők Szakszervezete szervezett azért, mert jogta­lannak tartja 29 tisztségviselőjének elbocsátását. Tüntető a postaszékház előtt (Fotó: MTI, Koszticsák Szilárd)

Next