Kelet-Magyarország, 2017. április (74. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-20 / 91. szám
2 Mindenfelől KELET Ez valóban szeszélyes Mi még ne is szóljunk! Felénk csak didergés hideg, metsző szél és csapkodó eső volt. Az ország néhány részén viszont havazás, havas eső, máshol az utakra, vasúti sínekre dőlt fák okoztak komoly fennakadásokat. Hétfőn még a máriapócsi ralikrosszversenyen szélcsendes zugokban napozni lehetett, aztán rövid idő alatt igen morcos lett az idő. Ám ezen nincs mit csodálkozni, hiszen az április szeszélyes hónap, Szent György haváról régóta állítják, hogy változékony és kiszámíthatatlan. Nem véletlen tehát, hogy vannak olyan mondások, amelyek erre utalnak. Ilyen például az, hogy áprilisban hó és fagy nyárra kevés takarmányt hagy. Vagy: április hó nem jó. Ne vegyük tehát valamiféle különleges meteorológiai kuriózumnak a jelent. A fentiek arra bizonyítékok, hogy régen is volt a mostanihoz hasonló időjárás. Gondolom, akkor sem szerette senki az ilyen áprilisi szeszélyt. Kár tehát azon dohogni és saját magunkat a kelleténél jobban felbosszantani, hogy hideg van, esik, és fúj a szél, megoldást csak a megfelelő öltözet, az esernyő jelenthet. Biztatást meg az adhat, hogy borúra jöhet a derű... laszlo.man@kelet.hu Jegyzet Mán László Digitalizáció: ez a közelmúlt ügye SZEGED A digitalizáció nem a jövő és a jelen, hanem a közelmúlt ügye - jelentette ki Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos szerdán Szegeden. A kormányzat álláspontja, hogy a digitalizáció olyan értékes és összetett társadalmi folyamat, amely valamennyi magyar polgár és a gazdaság előrejutását szolgálhatja - mondta a Networkshop 2017 konferencia megnyitóján. A politikus kifejtette, az elmúlt évek tapasztalata, hogy nem képzelhető el sikeres digitális átalakulás, ha abban az állam nem vállal kezdeményező szerepet. A magyar kormány ezért hirdette meg 2015 végén a Digitális jólét programot - tette hozzá. mti A halálbüntetés ellentétes lenne a török tagsággal BRÜSSZEL: A halálbüntetés esetleges visszaállítása Törökországban összeegyeztethetetlen lenne az ország Európa tanácsi tagságával - jelentette ki Yves Cruchten, a nemzetközi szervezet luxembourgi jelentéstevője. Recep Tayyip Erdogan török elnök kilátásba helyezte hétfőn, hogy újabb népszavazásokat ír ki az Európai Unióhoz történő csatlakozásról és a halálbüntetés visszaállításáról. MTI .§> Tábornoki kinevezések Tábornoki kinevezéseket adott át szerdán Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában. A képen az államfő mellett: Pintér Sándor belügyminiszter, fotó: mti/kovács tamás Óva intette az ellenzéket a megmozdulástól ANKARA Az elnöki rendszer törökországi bevezetéséről tartott vasárnapi népszavazás eredménye üzenet a nemzettől minden politikai pártnak, köztük a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP), hogy óvatosabbnak kell lennie bizonyos ügyekben - mondta Binali Yildirim török miniszterelnök újságíróknak. Yildirim óva intette az ellenzéket az utcai megmozdulásoktól. MTI Bíróságra megy a Greenpeace BUDAPEST Bíróságon támadják meg környezetvédő szervezetek a Paks II. beruházás környezetvédelmi engedélyét, mert úgy vélik, a projekt a környezetet és a lakosságot is veszélyeztetheti - közölte a Greenpeace Magyarország és az Energiaklub szerdán az MTI-vel. A tervezett új paksi atomerőmű környezeti engedélyezési eljárása 2014 decembere óta tart, az eljárásban az Energiaklub és a Greenpeace Magyarország a kezdetek óta ügyfelekként vesznek részt - emlékeztet az MTI. mti Választás lesz, és nem új népszavazás LONDON Theresa May szerint a június 8-ára kitűzött előrehozott parlamenti választás „nem új népszavazás lesz” a brit EU-tagságról. A brit kormányfő azért döntött a választások kiírásáról, hogy a konzervatív párti brit kormány - ha újjáválasztják - az új választói felhatalmazás birtokában a lehető legerősebb tárgyalási pozícióból kezdhesse el a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot. MTI Jean-Claude Juncker fotó: afp Fidesz-KDNP: a javaslat nem megbélyegzés. Ellenzék, de, az Civil szervezetek: a kormánypártok az átláthatóságról, az ellenzék nyílt háborúról beszél. BUDAPEST: A Fidesz szerint nem jelent megbélyegzést a civil szervezetek átláthatóságáról szóló javaslat, amelynek a vitája tegnap kezdődött a törvényhozásban. „Gerjesztett hisztéria” Gulyás Gergely előterjesztőként hangsúlyozta: az „általánosan gerjesztett hisztéria” ellenére egy „igen egyszerű törvényjavaslatról” van szó, egy olyan átláthatósági törvényről, amely szerint a közpénzek átláthatóságához hasonlóan nyilvános adat lenne az is, hogy a civil szervezetek milyen támogatásokat kapnak külföldről. Egy évben egyszer bírósági regisztráció kötelezettségét írnák elő azon szervezetek számára, amelyek több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, ami semmilyen megbélyegzést nem jelent, csak egy tény rögzítését ismertette. Kijelentette: a javaslat semmilyen értelemben nem követ orosz mintát, semmilyen szankcióval nem jár a külföldi támogatás. Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a javaslat egyértelműen a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát szolgálja. A kormánypárti politikus arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok 1938-ban felismerte, hogy vannak szervezetek, amelyek külföldi érdekeket képviselnek, ezért jogszabályt alkotott. Hozzátette, ma az amerikai világból érkeznek azok az érdekcsoportok, amelyek közvetlenül vagy áttételesen akarják befolyásolni a politikát, ezzel saját érdekeiket érvényesítve. Erre már számos ország törvényhozása reagált - mondta, példaként hozva, hogy a legszigorúbb az izraeli jogszabály, amely előírja, hogy az adott szervezet minden nyilvános felületen jelezze hátterét. Hollik István, a KDNP vezérszónoka értékelése szerint csak az nem veszi észre, mi folyik egyes NGO-k körül, akinek a pártpolitikai érdeke úgy kívánja. Szerinte vannak olyanok, akik a legitim választások megkerülésével szólnának bele a világ történéseibe, Soros György évtizedek óta ezt teszi Európában és Amerikában. A kuláklistához hasonlította Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka szerint 2010 óta két világrend között folyik nyílt háború, az egyik a Nyugat értékeit, a másik a centralizációt vallja magáénak. Úgy értékelt: a magyar államrend egyre közelebb kerül „Putyin diktatórikus Oroszországához”. Kiemelte, aki szakmai elemzést vár a vitában, az tévúton jár, a javaslat szerinte Orbán Viktor miniszterelnök személyes utasítására, aljas politikai szándékból született. Az MSZP képviselője azt hangoztatta: a civil kontroll alapja a demokráciának, a társadalomnak pedig 2018-ban lesz lehetősége korrekcióra. Szávay István (Jobbik) hangsúlyozta: pártja szorgalmazta a 2012-es civiltörvény átfogó módosítását, amelyet kellően egyeztetnek a civil szektor képviselőivel, most azonban, bár fontos kérdéssel, de csupán egy részkérdéssel foglalkoznak. Emlékeztetett az előterjesztés benyújtását megelőző ötpárti egyeztetésre, amely után azonban nem vették figyelembe észrevételeiket. „Hagyják abba ezt a szemét, aljas hazudozást” - jelentette ki Gulyás Gergelyhez fordulva, aki korábban a Jobbik észrevételeit úgy értékelte, hogy „Soros György már a Jobbikba is betette a lábát”. Schmuck Erzsébet (LMP) a kádári időszakhoz hasonlította a kialakult helyzetet, és kijelentette: a 80-as évek közepén hasonlóan próbálták ellehetetleníteni a civileket. A kormány talán attól fél, hogy a civil mozgalom fogja őt megbuktatni - vélekedett. Szél Bernadett provokációnak nevezte a javaslatot, a kuláklistához hasonlította azt. Közölte: a jogszabály elfogadása esetén az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul. Szabó Tímea, a Párbeszéd színeiben politizáló független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy ez a törvény nemcsak a civil szervezetekről szól, hanem mindenkiről, aki ellent mer mondani Orbán Viktor kormányának, aki másként mer gondolkodni, mint Orbán Viktor „nagyságos úr”. Feltehetnék a kérdést Szabó Szabolcs (független) azt mondta, hogy a javaslat szövege több helyen is szó szerint megegyezik a 2012- ben Oroszországban elfogadott, a külföldi ügynökként működő nonprofit szervezetekről szóló törvénnyel. A kormánypártok feltehetnék maguknak a kérdést, hogy az egyébként nem politizáló civil szervezetek miért tiltakoznak az utcán - javasolta, mit Szél Bernadett (LMP) „Külföldről finanszírozott politikus vagyok” feliratú cédulákat helyezett el a kormány tagjainak asztalára az Országgyűlés plenáris ülésén szerdán fotó: mti/Koszticsák Szilárd Tiltakoznak a javaslat miatt a szakszervezetek Budapest. Újabb szakszervezetek tiltakoznak a munka törvénykönyvének parlament előtt lévő módosítási javaslata ellen. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), valamint az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is visszautasította, hogy a jelenlegi maximális 12 hónapról 36 hónaposra emelkedjen a munkavállalók munkaidőkerete, és úgy vélték, a módosítás a multik érdekeit szolgálja a munkavállalókéval szemben. A módosítást Bánki Erik (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke nyújtotta be múlt csütörtökön. A parlament keddi általános vitájában a bizottság nevében kifejtette: a rugalmas munkaidő-beosztással hatékonyabban tudják a munkaadók a korszerű termelési módokat bevezetni, alkalmazni azzal, hogy termelési ciklushoz kötik a munkaidő-beosztást. MTI 2017. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK Valódi tárgyalás majd csak június 8-a után lesz BRÜSSZEL. A „valódi politikai” tárgyalások a június 8-ai brit előrehozott választások után kezdődnek az Egyesült Királyság uniós kiválásáról - tolmácsolta szerdán Margarítisz Szkínász, a brüsszeli testület vezető szóvivője Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének a véleményét. A szóvivő elmondta, hogy Juncker kedden telefonon beszélt Theresa May brit kormányfővel. MTI Röviden Fidesz: Nagy küzdelemre számít a rezsicsökkentés megvédésében Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: az Európai Bizottság olyan szabályozást készít elő, amely alapján az elektromos szolgáltatások számos kérdése, így az ármegállapítás is nemzetállamiból közösségi hatáskörbe kerülne. Magyarország ezt élesen ellenzi - jelentette ki. KDNP: Aradszki András (KDNP) a kormányellenes tüntetések kapcsán azt mondta az Országgyűlésben: „a ma hőzöngők óhajainak” nincs társadalmi, jogi bázisa, a magyar lelkűlét is hiányzik. Rétvári Bence államtitkár válaszában arról beszélt, szerinte egyértelmű, hogy ennek a mostani tüntetéssorozatnak a „Soros-egyetem” csak a mellékhadszíntere, a fő hadszíntér a bevándorlás. MSZP: Bárándy Gergely arról beszélt az Országgyűlésben: a kormánynak érdemes lenne elgondolkodnia, mit rontott el, miért tüntet több tízezer ember az utcákon. Megjegyezte: tapasztalatból tudja, hogy ha egy kormánytól kezdenek elpártolni az addigi vezető értelmiségi támogatói, akkor „közeleg az összeomlás”, és most például Sólyom László, Stumpf István, Mellár Tamás és Király Miklós is így tett. Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a kormányt egyre intenzívebb támadások érik, és a „vak is látja”, hogy ez egy jól eltervezett kampány főpróbája. LMP: Ikotity István tíz pontban foglalta össze a Fidesz-KDNP „tudásellenes lépéseit”, amelynek sorába szerinte beleillik a CEU botrányos ellehetetlenítése is. Ide sorolta a többi között még az oktatásból való nagyarányú forráskivonást, az iskolák erőszakos államosítását és a rendszer központosítását, az egyeztetés hiányát. Rétvári Bence államtitkár válaszában rémhírkeltéssel vádolta a képviselőt. Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB