Kelet Magyarország, 2017. október (74. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-19 / 245. szám

[glAljl 111 If! 1 wmmmmiiiiimiiisiiiisi Várhatóan nem egyszeri lesz a nyugdíjprémium BUDAPEST. Először Magyaror­szág történetében nyugdíj­prémiumot fizet a kormány novemberben, ilyen még nem volt, ez egy előrelépés - mondta Orbán Viktor minisz­terelnök szerdán az Idősek Tanácsa ülésen, az Ország­házban. A miniszterelnök kiemelte: „Olyan országot akarunk építeni, amelyben minden nemzedéknek meg­van a maga helye, egy több­­generációs Magyarországban gondolkodunk”. Karácsony előtt: utalvány A kormányfő a tanácskozá­son közölte azt is: javasolják, hogy a tavalyi évhez hasonló­an idén is kapjanak karácsony előtt 10 ezer forint értékű Er­­zsébet-utalványt a nyugdíja­sok. A nyugdíjprémiumról szól­va Orbán Viktor elmondta: a kiszámításának alapja a 4,1 százalékra tervezett gazdasá­gi növekedés. A háttere pedig az, hogy ha a gazdaság jól tel­jesít - 3,5 százalék fölött -, ak­kor abból az egész országnak többlete keletkezik, amiből a nyugdíjasoknak is részesül­niük kell, mert „ha sikeres az ország aktív része, akkor le­gyen sikeres a már inaktív ré­sze is”, hiszen az ő munkájuk hozzájárult a most aktívak si­keréhez - fejtette ki. Beszélt arról is, hogy 2018- ra 4,3 százalékos bővülést terveznek, így „jó reményünk van arra, hogy (...) 2018-ban is lesz nyugdíjprémium”, vagy­is várhatóan nem egy egy­szeri eseményről van szó. A kormány terve egyébként az, hogy a gazdaság növekedése tartósan 3-5 százalék között legyen, sőt egyszer érje el az 5 százalék fölötti szintet is - közölte. A miniszterelnök felidézte, 2010-ben megállapodást kö­töttek a nyugdíjasokkal arról, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét, amit sikerült tartani, sőt szerény növekedés is tör­tént. Azt is kiemelte, hogy az ál­lamadósság minden évben csökken, a nyugdíjakat nem hitelből fizetik és emelik, ha­nem az ország saját teljesít­ményéből. A kiszámítás módja Az ülésen Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a kiszámításáról elmondta: a nyugdíjprémi­um maximuma 12 ezer fo­rint, amit egy átlagnyugdíjas meg is kap. A prémiumon felül kiegészítő nyugdíjeme­lést is fizetnek, ami egy 118 ezer forintos átlagnyugdíjnál több mint 11 ezer forintot je­lent, így egy átlagnyugdíjas mintegy 23 ezer forinttal kap többet novemberben, mint amennyi esedékes lenne - kö­zölte Novák Katalin. mai kiragadott mondatok A Fidesz szerint a minisz­terelnök szerdai bejelentése az időseket támogató újabb intézkedésekről azt igazolja, hogy az idős emberek számít­hatnak a kormányra és a kor­mánypártokra - mondta Pus­kás Imre, a Fidesz szóvivője. A Kereszténydemokrata Nép­párt üdvözli a kormányfő bejelentését, miszerint idén először nyugdíjprémiumot kapnak a nyugdíjasok. A kiseb­bik kormánypárt azt írta, ez an­nak köszönhető, hogy a 2010 óta tett erőfeszítések beértek, a magyar gazdaság jó teljesít­ményt nyújtva megteremtette a lépés anyagi hátterét. Elkészült a Jó Állam Jelentés Budapest. Bemutatták a ma­gyar kormányzati folyama­tokat értékelő legfrissebb Jó Állam Jelentést szerdán Bu­dapesten, a Nemzeti Közszol­gálati Egyetemen (NKE). Patyi András, az NKE rek­tora köszöntőjében kiemelte: a 150 mutatószám alapján készült jelentés 57 esetben mutat javulást, 65 esetben szinten maradást, míg 28 in­dikátornál mértek romlást. A most harmadik alka­lommal készített jelentésnél némileg változtattak az indi­kátorokon, hogy azok minél jobban mutassák be a társa­dalmi folyamatokat. A jelen­tés az igazság bemutatására törekszik, akár kritikusan is, hogy valószerű képet mutas­sanak a magyar kormányzat­ról - mondta a rektor. mti „Ez kéretlen beavatkozás” Budapest. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára sze­rint a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjének a sajtósza­badságról tett keddi nyilat­­­kozata, és az ahhoz hason­ló megnyilvánulások nem értelmezhetőek másként, mint kéretlen beavatkozás­ként a magyar belpolitiká­ba. Magyar Levente szerdai budapesti sajtótájékoztató­ján David Kostelancik sza­vaira reagált, aki az index. hu tudósítása szerint „a ma­gyar sajtószabadság aggasz­tó állapotáról“ és a kormány ezzel kapcsolatos felelőssé­géről beszélt a Magyar Új­ságírók Országos Szövetsé­gének rendezvényén. mti KELET t Orbán Viktor: Tudjuk, hogy mennek az ilyen dolgok A magyarok azt akar­ják, hogy Európa külső határai legyenek zárva, a belsők pedig nyitva, mondta a kormányfő. Budapest. A magyarok azt akarják, hogy Európa kül­ső határai legyenek zárva, a belső határai pedig továbbra is nyitottak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szer­dán Budapesten, a Duna Ré­gió Stratégia 6. éves fórumát megnyitó beszédében. „Mindig erre jöttek fel” Úgy fogalmazott: a régióban élők tisztában vannak a Du­­na-völgy geostratégiai jelen­tőségével, hiszen „az Euró­pában helyet foglalni akarók mindig ezen az útvonalon keresztül jöttek föl, Magyar­­ország pedig az utolsó véd­vonal (...) volt a Nyugat felé”. Ma is létezik egy olyan elkép­zelés, egy „tervszerűen vég­rehajtott akció”, amely arra irányul, hogy kevert társa­dalmakat hozzanak létre Eu­rópában, aminek legnagyobb kárvallottjai a Duna-völgyi népek lennének, de „nem hagyjuk, mert ellenállunk, védekezünk” - mondta. „Tudjuk, hogy mennek az ilyen dolgok: először a hatá­raink erejét tesztelik, utána nagy tömegben juttatnak be új népelemeket Európába. A cél: az összes Duna-völgyi ország tagja legyen az Európai Uniónak. ORBÁN VIKTOR után a konfliktusok követ­keznek, aztán a jövevények többségbe jutnak, és végül pedig megszervezik a maguk párhuzamos közigazgatását” - fejtette ki a kormányfő. Hoz­zátette, bízik abban, hogy a schengeni rendszer hamaro­san újjáéled „jelenlegi tetsz­halott állapotából”, hiszen az EU legnagyobb vonzereje ép­pen az unió területén belüli szabad mozgás. Új beruházásokat igénylő helyzet Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a Duna-völgy régiójában 2010-hez képest most 300 mil­lió tonnával több áru és 300 millióval több ember mozog, ez pedig újabb beruházásokat igényel. Ezért avattak 2001- ben új Duna-hidat Esztergom­ban, és ezért helyezték le ked­den egy új Duna-hid alapkövét Komáromnál Robert Fico szlo­vák kormányfővel - fejtette ki. Elmondta, hogy a Duna transznacionális program ös­­­szesen 277 millió eurót tesz elérhetővé 2014-2020 között, ám sokkal több pénzre lenne szükség. Ezért szorgalmazta, hogy az Európai Unió és az érintett országok is növeljék hozzájárulásukat az alaphoz. A kormányfő kitért az EU bővítésére, amellyel kapcso­latban felhívta a figyelmet arra, hogy az unió jobb módú országai nem akarnak továb­bi bővítéseket, „mi azonban akarjuk”: a cél, az összes Du­na-völgyi ország tagja legyen az Európai Uniónak. A miniszterelnök összegzé­se szerint „a Duna-völgy a mi otthonunk, mi, Duna-völgyi népek közösen hoztuk lét­re, közösen dolgozunk, hogy megmaradjon, hogy Európa leggyorsabban fejlődő régió­ja legyen, és közösen is kell megvédenünk”. A Duna-völgyi országok ma is jól működő gazdasági-kul­turális egységet képeznek, akárcsak az elmúlt évszáza­dokban - mondta, hangsú­lyozva: „közös a sorsunk, kö­zös a felelősségünk, közösek a kihívásaink és azok a veszé­lyek is, amelyek minket fenye­getnek”. Megelőzni az ipari katasztrófát Az együttműködés azt is jel­képezi, hogy „Közép-Európa a mi otthonunk, a Fekete-erdő­től egészen a Fekete-tengerig terjed”, sőt szélesebb kitekin­­tetésben még a Kárpátok fe­letti területeket is magába fog­lalhatja - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint kijelenthe­tő: ma a Duna-völgyi népeké az Európai Unió egyik legdi­namikusabban fejlődő, legígé­retesebb régiója. Egész Euró­pában itt volt a legerősebb a fejlődés üteme 2012 óta, de még így is óriási kihasználat­lan lehetőség van a térségben -jegyezte meg. A miniszterelnök szerint meg kell előzni a folyókat fe­nyegető ipari katasztrófákat, és az árvizekkel is számolni kell. Utóbbival kapcsolat­ban emlékeztetett arra, hogy a 2013-as dunai árvíz után magyar szakértők felmérése eredményeként létrejött egy átfogó árvízvédelmi intézke­dési program, amely a Duna egész vízgyűjtő területére vo­natkozik. MTI Orbán Viktor: Az együttműködés azt is jelképezi, hogy Közép-Európa a mi otthonunk fotó: mti/szigetváry zsolt Miért kellett módosítani a felsőoktatási törvényt? BUDAPEST: A Közép-európai Egyetem (CEU) körül kialakult politikai hisztéria vezetett a nemzeti felsőoktatási törvény módosításához - közölte az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, egy szerdai televíziós műsorban. Völner Pál felidézte: nemzet­közi dimenziókat kapott az ügy, hiszen a Velencei Bizott­ság is vizsgálta a törvényt, az Európai Bizottság (EB) pedig kötelezettségszegési eljárást indított a külföldi egyeteme­ket érintő jogszabály miatt Magyarország ellen. Vagyis azért döntött a kormány arról, hogy egy évvel meghosszab­bítja a törvényben megfogal­mazott feltételek teljesítésé­nek határidejét, hogy ne adjon teret a parttalan vádaskodá­soknak - tette hozzá. A politi­kus a továbbiakban kifejezte reményét, hogy a módosítás nyomán elcsitulnak a kedé­lyek, és szakmai, jogi kérdés­sé válik az ügy, hiszen elég időt kapnak az intézmények a feltételek teljesítésére. Azzal kapcsolatban, hogy a CEU bejelentette, megálla­podást kötött a Bard Colle­­ge-dzsal, mint amerikai intéz­ménnyel és így teljesítette a törvényben megfogalmazott feltételeket, Völner Pál úgy nyilatkozott, az ügy tanulmá­nyozás alatt áll, az Oktatási Hivatalnak kell megvizsgál­nia, az intézmény megfelelő hátteret jelent-e a CEU műkö­déséhez. MTI © Személyes közügy Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnö­ke és Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásá­ért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos az Infotér konferencia nyitónapján a bala­tonfüredi Anna Grand Hotelben. A digitalizációt a következő évtized legnagyobb gazdaság­­fejlesztési programjának és az egyik legfontosabb „személyes közügynek" nevezte szerdán Deutsch Tamás. Hangsúlyozta: épp a digitalizációs átalaku­lásnak köszönhetően inkább a bizalom és a remény jellemzi majd az elkövetkező időszakot, mint a félelem. FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR © Jegybanki beszámoló: eredményes év A képen: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke expozéját tartja az MNB 2016-os üzleti jelentésének és be­számolójának általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 18-án. Azt mondta: a jegybank 2016-ban eredményes évet zárt, törvényi kötelezettségeinek eleget tett. FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS Röviden FIDESZ: A gyermekek védelmé­ben tovább szigorítaná a bün­tetőtörvénykönyvet a nagyob­bik kormánypárt. Selmeczi Gabriella, fideszes képviselő sajtótájékoztatóján azt mond­ta: ha a parlament elfogadja a változtatásokat, amennyiben egy bíró valakit kiskorú sé­relmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt jogerő­sen elítél, mellékbüntetésként köteles lesz a foglalkozásától is eltiltani. LMP: Megszerezte a szükséges negyven képviselői aláírást az LMP az általa kezdeményezett vitanaphoz, amelyet a deviza­hitelesek ügyéről tartanának - jelentette be Hadházy Ákos társelnök. Kezdeményezé­süket a Jobbik és független képviselők támogatták, míg a szocialisták, ahogy azt koráb­ban bejelentették, nem adták aláírásukat ahhoz. JOBBIK: A Jobbik a visegrádi négyek állandó parlamenti közgyűlésének létrehozását javasolja - közölte sajtótájé­koztatón Vona Gábor pártel­nök. Az ellenzéki politikus a régió és az unió jövője szem­pontjából is fontosnak nevez­te, hogy az együttműködés erős és stabil legyen. 2017. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK Devizaárfolyam a http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB

Next