Kelet Magyarország, 2018. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-18 / 192. szám
10 Fókuszban KELET Míg Isten lesz, kenyér is lesz Alapvető táplálékunk nem csak az egyik legszebb szavunkat adja, de szakrális jelentőséggel is bír. NYÍREGYHÁZA. Jól mutatja Szőcs István Móra Ferenc regényéből készült Ének a búzamezőkről című filmje, mit jelentett a magyar nép számára mindig is a kenyér,és persze a haza földje, amelyből a búza terem. Ebben a születést (a film hőse, Ferenc a születő gyermekének, Péterkének egy kenyér formájú anyajegyet talál a testén) kapcsolja össze az elmúlással (a sorscsapásokat a főhős a saját bűnével hozza összefüggésbe, mivel az utolsó falat kenyeret megvonta katonatársa, Rókus szájától), a teljességet ábrázolva a kenyér szimbolikus erejével. A koldusok kenyere A kenyér - amelyről Végh Antal, úgy fogalmazott: olyan ő az ételek között, mint a Miatyánk az imádságaink között - mindig a lét és az élet összességének a szimbóluma volt. Népünk legfőképpen az aratás végeztével, az aratóünnepeken tisztelgett előtte. Az új búzából készített első kenyér kultikus vonatkozását jól mutatja, hogy abból a koldusnak is juttattak. A koldusnak adott alamizsna pedig annyi, mint az elsőből adott áldozati adomány - hangsúlyozta dr. Bodnár Zsuzsanna, a Sóstói Múzeumfalu néprajzos muzeológusa, amikor az egyik legszebb magyar szavunk viselőjéről, a hozzá kapcsolódó hagyományrendszerről kérdeztük. - A búza az életet, a kenyéristen áldását jelenti, az utóbbi központi helyet foglalta el a falusi nép életében, de hozzákapcsolódó szokásai, hiedelmei olyan erőteljesen keresztény befolyás alá kerültek, ami még ma is uralkodó a néphagyományban. A mindennapi kenyeret már az „úri ima” emlegeti az újtestamentumban. A nép úgy is tartja szólásában, hogy: „Míg Isten lesz, kenyér is lesz!” A kenyér, mint alapvető táplálék a bőség szimbóluma, a termékenységvarázslás eszköze lett. A család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló, illetve biztosító élelemként elsősorban bizonyos kezdő alkalmakkor kapott szerepet, amikor egyébként is jellemző volt a célok mágikus biztosítása. A mágia központi eleme is Az új házba mindig vittek kenyeret és sót, amely a lakók jólétét kívánta biztosítani, illetve azt szimbolizálta. Hasonló szerepe volt a kenyérnek lakodalomkor: az új asszonyt például kenyérrel fogadták, kenyér alatt vezették be, „hogy az ifjú párnak soha ki ne fogyjon a kenyere”. A tálaló legények a vőlegény ölébe egy házi kenyeret adtak, és a következőt mondták: „Repedni fog a tenyered, hogy megkeresd a kenyeret.” A karácsonyi vacsorán egész kenyeret tettek az asztalra, hogy a következő évben mindig legyen belőle - sorolta a kutató, majd így folytatta: - A kenyér minden vallás alapeleme, akárcsak a tűz, víz, és az olaj is. A vallási szertartásokon a kovászolatlan kenyér - az ostya - Jézus testét szimbolizálja. A kenyér szentelése rituálisan történik, jelentősége, hogy megtisztítsák és pozitív energiákkal töltsék fel a kenyeret, amely az életet, a megélhetést és az otthont jelképezi. Ezért az augusztus huszadikai, nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér az élet és a haza összetartozását is sugallja. De az ünnepen azt a népi bölcsességet se feledjük, hogy minél többet eszünk az új kenyérből, annál szebb és bőségesebb lesz a következő évi búzatermés. mi A kenyér minden vallás eleme, a szertartásokon a kovászolatlan kenyér az ostya - Jézus testét szimbolizálja. DR. BODNÁR ZSUZSANNA Minden kenyérsütés ünnep volt az egyszerű emberek életében ILLUSZTRÁCIÓ: INTERNET Megbecsülték cipójukat - A kenyér az egyházi szimbolikában is fontos szerepet kapott, és mindig nagyon megbecsülték, főképpen az időseknél - tudtuk meg dr. Bodnár Zsuzsannától. - A maradékot nem volt szabad eldobni, ha a földre esett, lehajoltak érte, fölvették, megtisztogatták és megették. Elégetni sem volt szabad, pláne nem a kenyérmorzsát. Ennek vallásos indoklása úgy szólt, hogy az emberek hite szerint a kenyérmorzsa az angyalok eledele, és ha elégetik, sírnak majd az angyalok, mert nincs mit enniük. A meg nem becsült kenyér általában bosszút áll az emberen, amit a vallásos hiedelmük alapján istenverésének mondtak. 2018. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT A néphit szerint A kenyérhez és a kenyérsütéshez kapcsolódó hiedelmek, szokások: - Búzavetéskor nem szabad kenyeret pirítani, mert üszkös lesz a vetés. - A kenyér megvágása előtt a gazda vagy gazdasszony a késsel keresztet rajzol a kenyér aljára. - Ha az állapotos asszony sütéskor két lepényt csinál, ikergyermeke lesz. A kelést, gyulladásos sebeket megrágott, besózott kenyérrel szívatták. - A régi falusi pásztorok (kondások, csordások) a falusi gyakorlat szerint, minden állat után fél kenyeret kaptak járandóságuk részeként. Kenyérrel kapcsolatos szólások: Jó a puha kenyér sóval, a jót nem köszönik jóval. Addig csináld (a dagasztást), míg nem izzad a plafon. Száraz kenyér, hideg víz, nem sokat mosatlanít. Szegény ember kenyere, mindennapi ereje. A kenyér is annál jobb, mennél több a szeme. Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel kenyeret. Ősvallásunk közelebb állt az egyistenhithez MISKOLC. Az augusztus 20- ai ünnepkörünk eredete az államalapítás korára nyúlik vissza - mondta el lapunknak a nemzeti ünnep kapcsán Dr. Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum igazgatója. - Szent királyunk azonban nem 20-án, hanem halála előtt, 15-én, Nagyboldogasszony napján ajánlotta fel Magyarországot és a koronát Szűz Máriának. Korábban szintén 15-én tartotta a törvénynapokat is és 1038. augusztus 15-én távozott az élők sorából. Másik nagy formátumú uralkodónk, László 1083. augusztus 20-án avattatta szentté Istvánt, innentől kezdve pedig augusztus 20-án emlékeztek meg a magyarok a legfontosabb egyházi és állami ünnepükről. Ősi Istenanyánk és Szűz Mária Az ősvallásunkban nagy valószínűséggel létezett az ősi Istenanya, a női minőség, akihez eleink fohászkodhattak. A kereszténység előtti korszakot gyakran a pogányság koraként írja le a néphitkutatás és a történettudomány, ám nagy valószínűséggel vallásunk közelebb állt a mai értelemben vett monoteizmushoz, mint a klasszikus értelemben vett pogány többistenhithez. Nagyboldogasszony és Szűz Mária alakja a magyar néplélekben teljesen összeforrt. Az államalapítás után fokozatosan összemosódott, egyesült Szűz Mária és ősi Istenanyánk, a középkori hazai kereszténység Boldogasszony anyánkat tekintette Magyarország védőszentjének. Ezek az ünnep legfontosabb szakrális és egyházi vonatkozásai, melyekhez kapcsolódik a Szent Jobb körmenet a Szent István Bazilikában és az államalapítónkra való megemlékezés - magyarázta Tóth Arnold, ék a Bartolomeo Barbiani festményén a szűz az angyallal FOTÓ: INTERNET Talán ezúttal megtaláltuk végre az igazi turulmadarunkat Előbb a szakállas keselyűt, majd a kerecsensólymot, újabban az altáji kerecsent tartják a turulmadárnak. HORTOBÁGY: Nincs még egy madár szerte a Kárpát-medence magyar lakta településein, melynek annyi szobrot állítottak, mint a turulnak. Csak Magyarország mintegy kétszáz településén van turulszobor. Ami érthető is, hiszen a magyarok honfoglalás előtti időszakában kiemelt szerep jutott ennek a madárnak. Gondoljunk csak Álmos édesanyjának, Emesének az álmára, amikor megjelent egy turul, és tudatta az asszonnyal, hogy fiúgyermeket fog szülni. Egy másik legenda szerint a magyarok legelésző állatait ragadozómadarak támadták meg, amelynek a turul megjelenése vetett véget. Megölte az egyik sast, mire a támadók szétszéledtek. Érdekesség a honfoglalásban, hogy a magyarok csak addig terjeszkedtek a Kárpát-medencében, ameddig a turulként ismert kerecsensólyom fészkel. Majdnem kipusztult nálunk Egészen a Hortobágyig mentünk, hogy a turulmadár nyomára bukkanjunk, merthogy a Hortobágyi madárkórházban ápolnak egy kerecsensólymot. Ez a madár napjaink legelfogadottabb elmélete szerint a turulmadár. Egy tanyáról hozták be a legyengült kerecsent. A vizsgálat során különösebb betegséget nem állapítottunk meg, minden bizonnyal áramütés érhette. Ennek megfelelő kezeléseket kapott, már jó erőben van, és ha a röpdében bizonyítani tudja, hogy a táplálékát képes megszerezni, illetve megtartani, szabadon engedjük - beszélt a kerecsen történetéről Déri János, a Hortobágyi Madárkórház vezetője. Tőle tudjuk azt is, hogy a kerecsen egy tyúk nagyságú, 70-120 centiméter szárnyfesztávolságú, 80-150 dekagramm súlyú ragadozómadár, mely leginkább rágcsálókkal, galambokkal vagy énekesmadarakkal táplálkozik. Az 1970- es években majdnem eltűnt Magyarországról, csupán néhány pár fészkelt, majd a fokozott védelem hatására az eszmei értéke egymillió forint - 2010-re mintegy 300 költőpárra emelkedett a számuk. Az utóbbi években azonban az állomány szinte összeomlott, alig 50 pár van csak. Ennek az is lehet az oka, hogy a vándorsólyom jószerivel elfoglalja a kerecsensólymok fészkét. Mindig nemesebb A millenniumi készülődésben vetődött fel, hogy meg kellene találni a turulmadarat, és erre a feladatra akkor a kor nagy természettudósát, Herman Ottót kérték fel - elevenítette fel a turulkeresés történetét Déri János. Herman Ottó a korabeli ábrázolások, valamint a madár nagysága alapján az akkor még Erdélyben fészkelő szakállas saskeselyűt tartotta turulmadárnak. Tatabányán Európa leghatalmasabb madárszobra, a 14 méter szárnytávolságú turulemlékmű is ez alapján készült. Tény, impozáns madár a szakállas saskeselyű, de mégiscsak egy dögevő, és mint ilyen, nem lehet a magyarok totemmadara - érveltek ellene már akkor. De nemcsak ez volt a probléma: az Emese és Álmos korát több száz évvel megelőző szkíta sírokból előkerült turulábrázolások sem nagyon hasonlítottak a keselyűre. A szeme, a bóbitája és a fejállása egészen eltért. Ugyanakkor a nagyszentmiklósi kincsek között lévő turul csőre merőben eltér a Herman Ottó által megtalált turulétól. Egyértelműen látszik, hogy az egy sólyom csőre, mégpedig a kerecsensólyomé! Lehetett volna akár vándorsólyom is, ám az sokkal nagyobb területen terjedt el. A kerecsennel egyébként nagyon régóta vadásznak, és nemcsak Európában, hanem az arab világban is. A kerecsensólymot rá lehet venni olyan zsákmány elfogására, amit egyébként természetes körülményeket között nem akarna. Akár antilopot is meg tud állítani azzal, hogy a karmaival belefog a fejébe. Fiókákat az arab országokba is visznek, ám ott nem a magyar kerecsensólymok keresettek, mert máshol a nálunk élőknél vannak nagyobbak is - tett egy kis kitérőt a turul legendájából Déri János. - Az elmúlt években azonban megkérdőjeleződni látszik kerecsensólyom turulmadár volta - folytatja a Hortobágyi Madárkórház igazgatója. - Többek szerint egy fejedelmi madár akkor se lehet egy tömegmadár, ha az elterjedési területének a határa éppen a Kisalföld nyugati része. Lennie kell egy sólyomfajnak vagy -alfajnak, érvelnek, ami küllemében hasonlít a kerecsenhez, ám annál ritkább, nemesebb. így esett a választás az altáji kerecsenre, ami náluk egyáltalán nem honos, hiszen tőlünk több ezer kilométerre, az Altáj- és a Szaján-hegységben él. A mi kerecsenünknél körülbelül kétszer akkora madár annyira ritka, hogy eddig alig-alig került elő példánya. KOVÁCS ZSOLT Déri János avatott hozzáértője a madaraknak fotók: ékn