Kelet Magyarország, 2018. augusztus (75. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-18 / 192. szám

10 Fókuszban KELET Míg Isten lesz, kenyér is lesz Alapvető táplálékunk nem csak az egyik leg­szebb szavunkat adja, de szakrális jelentőség­gel is bír. NYÍREGYHÁZA. Jól mutatja Szőcs István Móra Ferenc re­gényéből készült Ének a bú­zamezőkről című filmje, mit jelentett a magyar nép számá­ra mindig is a kenyér,és per­sze a haza földje, amelyből a búza terem. Ebben a születést (a film hőse, Ferenc a szüle­tő gyermekének, Péterkének egy kenyér formájú anyaje­gyet talál a testén) kapcsolja össze az elmúlással (a sors­csapásokat a főhős a saját bű­nével hozza összefüggésbe, mivel az utolsó falat kenyeret megvonta katonatársa, Rókus szájától), a teljességet ábrá­zolva a kenyér szimbolikus erejével. A koldusok kenyere A kenyér - amelyről Végh An­tal, úgy fogalmazott: olyan ő az ételek között, mint a Mi­atyánk az imádságaink kö­zött - mindig a lét és az élet összességének a szimbólu­ma volt. Népünk legfőkép­pen az aratás végeztével, az aratóünnepeken tisztelgett előtte.­­ Az új búzából készített első kenyér kultikus vonat­kozását jól mutatja, hogy ab­ból a koldusnak is juttattak. A koldusnak adott alamizsna pedig annyi, mint az elsőből adott áldozati adomány - hangsúlyozta dr. Bodnár Zsu­zsanna, a Sóstói Múzeumfalu néprajzos muzeológusa, ami­kor az egyik legszebb magyar szavunk viselőjéről, a hozzá kapcsolódó hagyományrend­szerről kérdeztük. - A búza az életet, a kenyér­isten áldását jelenti, az utób­bi központi helyet foglalt­a el a falusi nép életében, de hozzákapcsolódó szokásai, hiedelmei olyan erőteljesen keresztény befolyás alá ke­rültek, ami még ma is ural­kodó a néphagyományban. A mindennapi kenyeret már az „úri ima” emlegeti az újtest­amentumban. A nép úgy is tartja szólásában, hogy: „Míg Isten lesz, kenyér is lesz!”­­ A kenyér, mint alapvető táplálék a bőség szimbólu­ma, a termékenységvarázslás eszköze lett. A család jólé­tét, bőségét, termékenységét szimbolizáló, illetve biztosító élelemként elsősorban bizo­nyos kezdő alkalmakkor ka­pott szerepet, amikor egyéb­ként is jellemző volt a célok mágikus biztosítása. A mágia központi eleme is­ ­ Az új házba mindig vittek kenyeret és sót, amely a la­kók jólétét kívánta biztosíta­ni, illetve azt szimbolizálta. Hasonló szerepe volt a ke­nyérnek lakodalomkor: az új asszonyt például kenyérrel fogadták, kenyér alatt vezet­ték be, „hogy az ifjú párnak soha ki ne fogyjon a kenye­re”. A tálaló legények a vőle­gény ölébe egy házi kenyeret adtak, és a következőt mond­ták: „Repedni fog a tenyered, hogy megkeresd a kenyeret.” A karácsonyi vacsorán egész kenyeret tettek az asztalra, hogy a következő évben min­dig legyen belőle - sorolta a kutató, majd így folytatta: - A kenyér minden vallás alapeleme, akárcsak a tűz, víz, és az olaj is. A vallási szertar­tásokon a kovászolatlan ke­nyér - az ostya - Jézus testét szimbolizálja. A kenyér szen­telése rituálisan történik, je­lentősége, hogy megtisztítsák és pozitív energiákkal töltsék fel a kenyeret, amely az életet, a megélhetést és az otthont jelképezi. Ezért az augusztus huszadikai, nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér az élet és a haza összetartozását is sugallja. De az ünnepen azt a népi bölcsességet se feledjük, hogy minél többet eszünk az új kenyérből, annál szebb és bőségesebb lesz a következő évi búzatermés. mi A kenyér minden vallás eleme, a szertartásokon a kovászolatlan kenyér­­ az ostya - Jézus testét szimbolizálja. DR. BODNÁR ZSUZSANNA Minden kenyérsütés ünnep volt az egyszerű emberek életében ILLUSZTRÁCIÓ: INTERNET Megbecsülték cipójukat - A kenyér az egyházi szim­bolikában is fontos szerepet kapott, és mindig nagyon megbecsülték, főképpen az időseknél - tudtuk meg dr. Bodnár Zsuzsannától. - A maradékot nem volt sza­bad eldobni, ha a földre esett, lehajoltak érte, fölvették, megtisztogatták és meget­ték. Elégetni sem volt szabad, pláne nem a kenyérmorzsát. Ennek vallásos indoklása úgy szólt, hogy az emberek hite szerint a kenyérmorzsa az angyalok eledele, és ha elége­tik, sírnak majd az angyalok, mert nincs mit enniük. A meg nem becsült kenyér általában bosszút áll az emberen, amit a vallásos hiedelmük alapján istenverésének mondtak. 2018. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT A néphit szerint A kenyérhez és a kenyérsütéshez kapcsolódó hiedelmek, szokások: - Búzavetéskor nem szabad kenyeret pirítani, mert üszkös lesz a vetés. - A kenyér megvágása előtt a gazda vagy gazdasszony a késsel keresztet rajzol a kenyér aljára. - Ha az állapotos asszony sütéskor két lepényt csinál, ikergyermeke lesz.­­ A kelést, gyulladásos sebeket megrá­gott, besózott kenyérrel szívatták. - A régi falusi pásztorok (kondások, csordások) a falusi gyakorlat szerint, minden állat után fél kenyeret kaptak járandóságuk részeként. Kenyérrel kapcsolatos szólások: Jó a puha kenyér sóval, a jót nem köszönik jóval. Addig csináld (a dagasztást), míg nem izzad a plafon. Száraz kenyér, hideg víz, nem sokat mosatlanít. Szegény ember kenyere, mindennapi ereje. A kenyér is annál jobb, mennél több a szeme. Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel kenyeret. Ősvallásunk közelebb állt az egyistenhithez MISKOLC. Az augusztus 20- ai ünnepkörünk eredete az államalapítás korára nyúlik vissza - mondta el lapunknak a nemzeti ünnep kapcsán Dr. Tóth Arnold, a Herman Ottó Múzeum igazgatója. - Szent királyunk azonban nem 20-án, hanem halála előtt, 15-én, Nagyboldogas­­­szony napján ajánlotta fel Ma­gyarországot és a koronát Szűz Máriának. Korábban szintén 15-én tartotta a törvénynapo­kat is és 1038. augusztus 15-én távozott az élők sorából. Másik nagy formátumú uralkodónk, László 1083. augusztus 20-án avattatta szentté Istvánt, in­nentől kezdve pedig augusz­tus 20-án emlékeztek meg a magyarok a legfontosabb egy­házi és állami ünnepükről. Ősi Istenanyánk és Szűz Mária Az ősvallásunkban nagy va­lószínűséggel létezett az ősi Istenanya, a női minőség, aki­hez eleink fohászkodhattak. A kereszténység előtti kor­szakot gyakran a pogányság koraként írja le a néphitku­tatás és a történettudomány, ám nagy valószínűséggel vallásunk közelebb állt a mai értelemben vett monoteiz­mushoz, mint a klasszikus értelemben vett pogány több­­istenhithez.­­ Nagyboldogasszony és Szűz Mária alakja a magyar néplélekben teljesen össze­forrt. Az államalapítás után fokozatosan összemosódott, egyesült Szűz Mária és ősi Is­tenanyánk, a középkori hazai kereszténység Boldogasszony anyánkat tekintette Magyaror­szág védőszentjének. Ezek az ünnep legfontosabb szakrális és egyházi vonatkozásai, me­lyekhez kapcsolódik a Szent Jobb körmenet a Szent István Bazilikában és az államalapí­tónkra való megemlékezés - magyarázta Tóth Arnold, ék a Bartolomeo Barbiani festményén a szűz az angyallal FOTÓ: INTERNET Talán ezúttal megtaláltuk végre az igazi turul­madarunkat Előbb a szakállas keselyűt, majd a kere­csensólymot, újabban az altáji kerecsent tart­ják a turulmadárnak. HORTOBÁGY: Nincs még egy madár szerte a Kárpát-meden­ce magyar lakta településein, melynek annyi szobrot állítot­tak, mint a turulnak. Csak Ma­gyarország mintegy kétszáz településén van turulszobor. Ami érthető is, hiszen a ma­gyarok honfoglalás előtti idő­szakában kiemelt szerep jutott ennek a madárnak. Gondol­junk csak Álmos édes­anyjának, Emesé­nek az álmára, amikor megje­lent egy turul, és tudatta az asszonnyal, hogy fiú­gyermeket fog szülni. Egy másik legenda szerint a magyarok legelésző állatait ragadozómadarak támadták meg, amelynek a turul megje­lenése vetett véget. Megölte az egyik sast, mire a támadók szétszéledtek. Érdekesség a honfoglalásban, hogy a ma­gyarok csak addig terjeszked­tek a Kárpát-medencében, ameddig a turulként ismert kerecsensólyom fészkel. Majdnem kipusztult nálunk Egészen a Hortobágyig men­tünk, hogy a turulmadár nyo­mára bukkanjunk, merthogy a Hortobágyi madárkór­házban ápolnak egy kerecsensólymot. Ez a madár napjaink legel­fogadottabb elmélete szerint a turulmadár.­­ Egy tanyáról hozták be a legyengült kerecsent. A vizsgálat során különö­sebb betegséget nem állapí­tottunk meg, minden bizon­­nyal áramütés érhette. Ennek megfelelő kezeléseket kapott, már jó erőben van, és ha a röpdében bizonyítani tudja, hogy a táplálékát képes megszerezni, illet­ve megtartani, szabadon engedjük - beszélt a kerecsen történetéről Déri János, a Hor­tobágyi Madárkórház vezető­je. Tőle tudjuk azt is, hogy a kerecsen egy tyúk nagyságú, 70-120 centiméter szárny­fesztávolságú, 80-150 dekag­ramm súlyú ragadozómadár, mely leginkább rágcsálókkal, galambokkal vagy énekesma­darakkal táplálkozik. Az 1970- es években majdnem eltűnt Magyarországról, csupán né­hány pár fészkelt, majd a fo­kozott védelem hatására­­ az eszmei értéke egymillió forint - 2010-re mintegy 300 költő­párra emelkedett a számuk. Az utóbbi években azonban az állomány szinte összeomlott, alig 50 pár van csak. Ennek az is lehet az oka, hogy a vándor­­sólyom jószerivel elfoglalja a kerecsensólymok fészkét. Mindig nemesebb­­ A millenniumi készülődés­ben vetődött fel, hogy meg kellene találni a turulmada­rat, és erre a feladatra akkor a kor nagy természettudósát, Herman Ottót kérték fel - ele­venítette fel a turulkeresés történetét Déri János.­­ Herman Ottó a korabeli áb­rázolások, valamint a madár nagysága alapján az akkor még Erdélyben fészkelő szakállas saskeselyűt tartotta turulma­dárnak. Tatabányán Európa leghatalmasabb madárszobra, a 14 méter szárnytávolságú tu­rulemlékmű is ez alapján ké­szült. Tény, impozáns madár a szakállas saskeselyű, de még­iscsak egy dögevő, és mint ilyen, nem lehet a magyarok totemmadara - érveltek elle­ne már akkor. De nemcsak ez volt a probléma: az Emese és Álmos korát több száz évvel megelőző szkíta sírokból elő­került turulábrázolások sem nagyon hasonlítottak a ke­selyűre. A szeme, a bóbitája és a fejállása egészen eltért. Ugyanakkor a nagyszentmik­­lósi kincsek között lévő turul csőre merőben eltér a Herman Ottó által megtalált turulétól. Egyértelműen látszik, hogy az egy sólyom csőre, mégpedig a kerecsensólyomé! Lehetett volna akár vándorsólyom is, ám az sokkal nagyobb terüle­ten terjedt el.­­ A kerecsennel egyébként nagyon régóta vadásznak, és nemcsak Európában, hanem az arab világban is. A kere­csensólymot rá lehet venni olyan zsákmány elfogására, amit egyébként természetes körülményeket között nem akarna. Akár antilopot is meg tud állítani azzal, hogy a karmaival belefog a fejébe. Fiókákat az arab országokba is visznek, ám ott nem a ma­gyar kerecsensólymok kere­settek, mert máshol a nálunk élőknél vannak nagyobbak is - tett egy kis kitérőt a turul legendájából Déri János. - Az elmúlt években azon­ban megkérdőjele­ződni látszik kerecsensólyom turulmadár volta - folytatja a Hor­tobágyi Madár­kórház igazgatója. - Többek szerint egy fejedelmi madár akkor se lehet egy tö­megmadár, ha az elterjedési terüle­tének a határa ép­pen a Kisalföld nyugati része. Lennie kell egy sólyom­fajnak vagy -alfajnak, érvelnek, ami küllemében hasonlít a ke­recsenhez, ám annál ritkább, nemesebb. így esett a választás az altáji kerecsenre, ami náluk egyáltalán nem honos, hiszen tőlünk több ezer kilométerre, az Altáj- és a Szaján-hegység­­ben él. A mi kerecsenünknél körülbelül kétszer akkora ma­dár annyira ritka, hogy eddig alig-alig került elő példánya. KOVÁCS ZSOLT Déri János avatott hozzáértő­je a madaraknak fotók: ékn

Next