Kelet Magyarország, 2019. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-10 / 8. szám

8 Horgász, vadász Táblákkal jelzik majd, ha lehet lékből horgászni rakamaz. Az elmúlt napok fagyos időjárása jégpáncélt varázsolt a tavak, holtágak felszínére. Borbély Mihályt, a rakamazi Cormoran Sport­horgász és Természetvédelmi Egyesület elnökét kérdeztük meg szerdán arról, hogy mi a helyzet a Nagy-Morotván. - Nemrég jártunk kint a holtágnál, ahol több helyen is próbafúrásokat végeztünk. Reccsenésmentes volt a jég, a vastagsága elérte a 9-11 cen­timétert is, de ez ne tévesszen meg senkit sem, ugyanis a sás és a nád tövében mindössze 3-5 centiméter a jég vastag­sága - magyarázta a civil szervezet vezetője. - Ha to­vábbra is tartós lesz a hideg, akkor hízik még annyit a jég, hogy biztonságos lesz rajta tartózkodni. Egyelőre azt tu­dom mondani, hogy senki se merészkedjen a holtág jegé­re még a saját felelősségére sem, ha majd lehet rajta tar­tózkodni, és lehet rajta lékről horgászni, azt táblákkal fog­juk jelezni - óvott mindenkit az esztelen vakmerőségtől Borbély Mihály, aki még hoz­zátette: - A szél úgy hordta a havat, hogy kap fényt a holtág vize, így nem kell most még fényfolyosókat kialakíta­nunk. MML Szerdán próbafúrást tartottak a Nagy-Morotva jegén fotó: egyesület Bizonyos céllal vihetik a vadászatokon kívül NYÍREGYHÁZA. Mint a közel­múltban beszámoltunk róla, Körmenditanyán a szülei ingatlanán egy férfi az enge­déllyel tartott vadászfegyve­rével az esti órákban rálőtt két személyre. Az esettel kapcsolatban azzal kerestük meg a Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-Főkapitányságot, mi­lyen szabályok vonatkoznak a fegyverek és a lőszerek tartá­sára otthon, illetve vadásza­ton kívül.­­ Vadászaton kívül a vadá­szati célra engedélyezett lő­fegyvert a hatósági engedély­be bejegyzett tárolóhelyen, a tárolás szabályainak betartá­sával lehet tartani. Biztonsá­gi zárral ellátott, számottevő külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült szekrény­ben úgy, hogy ahhoz illeték­telen személy ne férhessen hozzá - tájékoztatta lapunkat dr. Fedor Rita r. őrnagy sajtó­­szóvivő. - Amennyiben valaki nem vadászatra megy, lőfegyve­rét csak bizonyos céllal viheti magával, például fegyverjaví­tás vagy eladás esetén, eset­leg át akarja adni más arra jo­gosult személynek. Ilyenkor a fegyver szállítására vonat­kozó szabályok betartásával kell eljárnia az illetőnek. A lőfegyvert szállítani csak tok­ban és ürítve lehet úgy, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Kifejezetten önvédelmi céllal vadászati célra engedélyezett lőfegy­vert nem vihet magával, mint A helyszínen lefoglalt lőfegyver FOTÓ: RENDŐRSÉG Fontos etetni, itatni, s megvédeni a dúvadtól vásárosnamény. A vásárosna­­ményi Hunor 96 Vadásztár­saság vadászmestere, Kiss B. Zoltán úgy két évvel ezelőtt mondta, hogy az apróvad jö­vője azon múlik, hogy a va­dászok apasztják-e a dúvadat - elsősorban a rókát -, illetve fontos kérdés az is, hogy a nagyvadakhoz hasonlóan etetik-e, itatják-e őket, de nemcsak a vadászati szezon­tól kezdődően, hanem egész évben folyamatosan. Mindez akkor jutott az eszembe, amikor a vadásztár­saság az elmúlt év utolsó va­dászatán egy zsebkendőnyi területen - amelyről tudták a vadászok, hogy a fácánok igazi élőhelye­­, olyan nagy számú madárhad emelkedett a levegőbe, hogy a résztvevők először csak ámultak, aztán meg céloztak. Sok szép élmény és jó han­gulat jellemezte ezt a vadá­szatot, amit egy finom vacso­ra zárt a Hunor étteremben. ZSOLDOS BARNA Ésik László a hajtás végén FOTÓ: A SZERZŐ KELET 2019. JANUÁR 10., CSÜTÖRTÖK Az elvadult kutya nem fél A vadászok és a hivatá­sos vadászok számára a vad megvédése a cél és nem a kint talált kutya lelövése. NYÍREGYHÁZA: Interjút közöl­tünk lapunk hétfői számában Fazekas Gergellyel, az Orszá­gos Magyar Vadászkamara megyei szervezetének titká­rával. Helyhiány miatt több téma is kimaradt a cikkből. Kíváncsiak voltunk például még arra is, hogy mit kell ten­niük a vadászoknak a kóbor kutyákkal. Ha rákap a vadászat ízére...­­ A vadászati törvény értel­mében a vadásznak a vad nyugalmát, a vad életéhez és szaporodásához szüksé­ges feltételeket biztosítania kell. A vad állami vagyon, így ez igen komoly feladat. Az ebtartásról, illetve a felelős állattartásról szóló jogszabá­lyok értelmében nem volna szabad, hogy kóbor kutya jár­ja az erdőt, a mezőt, különö­sen nem a településektől na­gyobb távolságra. A kutyáért, miként a többi háziasított ál­latért, az ember felelősséggel tartozik. A kutyatartó, akár­ FAZEKAS GERGELY ■ [UNK] I csak a ló- vagy baromfitartó felelős azért, hogy az általa gondozott állat ne okozzon kárt másnak, ne csatangoljon el. A kutya esetében különö­sen nagy a felelősség, hiszen a kóbor kutya végső szorult­ságában akár az embert is megtámadhatja - magyarázta a szakember. - A kutya vég­telenül ragaszkodik az em­berhez, hiszen az embereket tekinti táskájának. Ezért, ha megszökik, akkor is igyekszik visszajutni az emberek közé. A gond akkor adódik, ha a ku­tya megszokja, hogy szaba­don csatangolhat a határban. Előbb-utóbb rákap a vadászat ízére is, különösen, ha többen összeverődnek.­­ A vadászati törvény sze­rint a kóbor kutyát, ha az va­dat űz, és más lehetőség nincs a kár elhárítására, a vadász le­lőheti. Már egy tacskó méretű kutya is képes agyonhajszolni egy őzet, nem beszélve a na­gyobb testű ebekről. Nagyon nehéz ilyenkor a vadász hely­zete, hiszen a vadászok közis­merten kedvelik a kutyákat, sőt, nagy részük vadászku­tyát tart otthon. Ugyanakkor pontosan tudják, hogy az a kutya, amelyik a határban vadat hajt, erről leszokni már nem fog. Aki pedig már látta, hogy miként képesek széttép­ni egy őzet a kóbor kutyák, az bár fájó szívvel, de nem fogja hagyni, hogy az eset a szeme előtt megismétlődjön. Nem igényli az embert Vajon a vadász és a hivatásos vadász miből tudja megálla­pítani, hogy kóbor kutyáról van szó, s nincs gazdája, aki hazavárja a kutyát? - A kutya alapvetően ra­gaszkodik az emberhez. Ha mégis kiszökik, akkor is igyekszik az emberek köze­lében maradni. Ugyanakkor előfordulhat, hogy rákap a szabadság ízére és az embe­ri társaság helyett a határt választja. Ekkor kerülhet a vadászok látóterébe. Nagyon fontos, hogy ne keverjük ös­­­sze a kóbor kutyát az elve­szett kutyával. Az elveszett kutya keresi az ember társasá­gát és iparkodik visszakerülni az emberek közé. Az elve­szett kutya viselkedésén még egy-két hét bolyongás után is látszik, hogy valahol gazdá­ja van. A kóbor kutya ezzel szemben már félig-meddig el­vadult állat. Megtanult túlél­ni az ember nélkül, így nem is igényli annak társaságát. Sok esetben rafináltabb lesz, mint a róka. Külleme, mozgása, viselkedése árulkodik róla, hogy már saját szakállára dol­gozik. Ehhez azonban sok idő kell. A területet ismerő vadá­szok és különösen a hivatásos vadászok pontosan tudják, hogy hol, milyen vad, illetve háziállat szokott feltűnni a te­rületen. Törekednek a békés úton való rendezésre, hiszen a vad megvédése a cél és nem a kint talált kutya lelövése. Sok esetben tudható, hogy honnan csavargott el a kutya és tudják értesíteni a gazdát. M. MAGYAR LÁSZLÓ laszlo.magyar@kelet.hu A jó vadgazdálkodást veszélyeztethetik a kóbor ebek FOTÓ: A SZERZŐ Szembefordul a gazdival­ ­ Sajnos, vannak azonban embertől, és ha veszélyben olyan esetek, amikor nincs érzi magát vagy zsákmányát, más lehetőség, csak a kóbor könnyen szembefordul akár kutya kilövése. A kutya él- egykori gazdájával is. Ez le­­ejtésével nemcsak a vadat, mig már többször igen súlyos hanem a természetben dől- következményekkel járt­­ tol­­gozókat is védi a vadász. Az te hozzá befejezésül Fazekas elvadult kutya kevésbé fél az Gergely. Terítékre hozza és készen térítőre is teszi A vendéglátásban dol­gozó Pastrovics Zoltán szívesen elkészíti a vadételt akár sütve, akár főzve. nyíregyháza. Közel negyven­öt éve hódol a vadászat és a horgászat szenvedélyének a Nyíregyházán élő Pastrovics Zoltán. Már gyermekkorában megfertőzte a két hobbi, s mind a mai napig az életének szerves részét jelenti ez a két szabadidős tevékenység. Ter­mészetesen a vadászvizsga megszerzéséhez el kellett ér­nie egy bizonyos életkort, de előtte hajtóként már sokszor magával ragadta a vadászat izgalma. Az alföldről a hegyvidékre - A vadászvizsgát 1975-ben szereztem meg. Kezdetben a nyíregyházi Vasas Vadász­­társaság tagjaként a saját va­dászterületükön apróvadra és vaddisznóra vadásztam, de aztán a területről eltűnt a vaddisznó, így egy Borsod megyei vadásztársaságnak is tagja lettem, s mind gyak­rabban kerestem fel a hegy­vidéket - elevenítette fel a kezdeteket Pastrovics Zoltán. - A régi Borsodi Bányásznak vagyunk az utódszervezete. Sajnos, ott elbuktuk a terüle­tet, s most az Északerdő Er­dőgazdasági Zrt.-től béreljük a területet. Nekem az életem a vadászat, nagyon szeretem ezt a sportot. Etetem is a vad­állományt, gyakran megyek fel a hegyekbe utánfutóval. A közelmúltban közel a ma­gyar-szlovák határhoz, Szelce­­puszta térségében vadászott, s terítékre hozott három gím­szarvastehenet és két borjút. Medve helyett vapiti - Reggel 8 órakor kezdtem meg a cserkelést a hivatásos vadásszal, éppen akkor kez­dett el havazni. Szerencsém is volt, sikerült pár óra alatt terítékre hoznom a szarvaso­kat. Ezeket megvásároltam, készítünk belőlük finom szar­vaskolbászt, nyáron pedig pörköltet főzünk bográcsban. Sokat szoktam főzni a baráti társaságnak is. A vadat nem­csak terítékre hozom, hanem nagyon szeretem elkészíteni is akár sütve, akár főzve. A fagyasztóban sokáig eláll, így mindig van mihez nyúlni. Kíváncsiak voltunk arra is, melyik volt az első elejtett nagyvad, s vajon melyikre a legbüszkébb Pastrovics Zol­tán. - Az első nagyvad, amit elej­tettem, egy vaddisznó volt a már említett Vasas Vadásztár­saság területén. A vaddisznó­vadászatot azóta is szeretem, de most az afrikai sertéspestis veszélye miatt ritkábban va­dászom rá, inkább felmegyek a hegyekbe más vadat elej­teni. S hogy melyik trófeára vagyok a legbüszkébb? Vagy jó huszonöt éve Amerikában, pontosabban Maine államban vadászhattam baráti meghí­vásra. Medvét szerettünk vol­na elejteni, de nem sikerült, helyette elejthettem egy tü­­körfarkú szarvasbikát, vagyis vapitit, ami a világ egyik leg­nagyobb szarvasa. Ez a trófea több gímszarvas- és őzbaktró­­feával együtt a Nyíri Fészek Vendéglőben látható. Nem vágyom már távoli vidékekre, nekem nagy élményt jelent a magyarországi erdők, hegyvi­dékek bejárása is. Pontyok a horgon A hobbik sorában az első he­lyen a vadászat áll, de ha úgy alakul, akkor a fegyver helyett gyakran horgászbotot is látha­tunk Pastrovics Zoltán kezé­ben. Főleg a pontyhorgászatot szereti, így gyakori vendég Verbatanyán, valamint olykor több napra elutazik az akasztói horgásztóhoz is, ahol kapitális halak várják. mml

Next