Kelet Magyarország, 2019. május (76. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-21 / 116. szám
Egymásért is éltek, egymásra vigyáztak Zsigmond Dezső filmrendező ezúttal Kárpátaljáról hozott egy szívbemarkoló történetet. NYÍREGYHÁZA. Bányászarcok néznek ránk a vászonról, szomorú - többnyire magyar - sóbányászarcok, akik nemcsak a munkájukat veszítették el, de tehetetlenül végig kell nézniük, hogy lassan talán a házaikat is elnyeli a föld. A munkahelyüket, a bányát vízbetörés miatt zárták be, holott az még megmenthető lett volna. Azóta hol itt, hol ott üti fel fejét egy-egy víznyelő a négyezer magyar lakta városias települést veszélyeztetve. Már csak egy vén diófa „védi” a lakóhelyet, makacsul kapaszkodva a szakadóban lévő partokba. Ha ezt is elnyeli a föld, utána talán zuhan a mélybe minden, ami az otthont jelentette sokaknak. Íme egy mai történet, ami itt játszódik a szomszédunkban, Kárpátalján, alig top kilométerre a magyar határtól, és mivel az aknaszlatinai bányászok esete különös szimbóluma a határon túl élő magyarság sorsának, Zsigmond Dezső filmrendezőt is megihlette. A belőle készült, A föld nyeli el című filmet - annak a kvázi rendezői változatát - nemrégiben Valamiféle erős, emberi összetartó erő jelenlétét éreztük valamennyien. ZSIGMOND DEZSŐ ifj? láthatta a közönség Nyíregyházán, a Krúdy Art Moziban. A nézők az alkotókkal is megismerkedhettek, a rendezőn kívül Koncz Gabriella vágóval, Becse Tamás operatőrrel, a forgatás mindenesével, a beiktatott amatőr felvételek készítőjével és az egyik fiatal bányásszal, Takács Ferenccel, aki a családját is magával hozta a bemutatóra. A mindennapok hősei Az inspirációt az adta, hogy másokkal egyetemben Balogh Géza, a Kelet-Magyarország egykori újságírója készített csodálatos, egyben megrendítő felvételeket a helyről, és már 2008-ban beadtunk egy pályázatot, hogy mindebből film készülhessen. A pályázat nyert, ám a magyarországi filmirányítás átalakult, és bár a támogatottság megmaradt, pénzt már nem adtak a munkához. Pedig akkor még lemehettünk volna a működő bányába, amit ma már emberi szem nem láthat. Közben teltek az értékes évek, de nem hiába, a fiatal Takács Ferenc édesapja toborozni kezdte a hiteles megszólalókat, mert tudtuk, ebből a témából filmet kell csinálni. Az ukránok egyik kereskedelmi csatornája is lecsapott az esetre, de olyan bóvlit kerekítettek belőle, hogy a bányászok megbánták, amiért nyilatkoztak. A bánya pedig pusztult, míg végül olyannyira tragikus lett a helyzet, hogy bezárásra ítélték - foglalta össze a dokumentumfilm előtörténetét Zsigmond Dezső, akitől lassan már megszokhattuk, hogy akkor is forgat, ha támogatást nem kap hozzá. S hogy miért? A választ is megadta mindjárt: - Valamiféle erős, emberi összetartó erő jelenlétét éreztük ott valamennyien. Ezek az emberek egykor boldogan mentek munkába, hiszen a bánya eltartotta őket. De ami a legfontosabb, szerették, becsülték egymást, és az életveszélyes környezetben még humorra is futotta az erejükből. Mindennapi hőseinkről van szó, akik nem „agyaltak” azon, hogy mit lehet és mit nem, leszálltak a mélybe, téve a dolgukat. Ma viszont árván néznek farkasszemet a sorssal, ráadásul még a kis pusztuló közegükből is ki akarják űzni őket az olyan messziről jött vállalkozók, akik meglátták az üzletet a kinyerhető sós bányavízben, üdülőövezetet telepítve rá. Filmünk főszereplői minden rossz ellenére maradnak, mert mi, magyarok ilyenek vagyunk: nem értelmi, hanem érzelmi alapon ragaszkodunk a földhöz, amelyben apáink, dédapáink nyugszanak, és ahová a sors rendelt. Ökológiai katasztrófa? Zsigmond Dezső és stábja nem dúskált a pénzben, és ha az idősebb Takács Ferenc - az ő torokszorító mondataival, ha úgy tetszik, bányasiratójával ér véget a film - nincs, ebből a filmből bizonyára semmi se lesz. Az idős bányász nem sokkal a forgatás után hunyt el, mélyen bevésve arcának rezdüléseit, emberségét, tekintetének egyenességét a nézők emlékezetébe. Most ha valaki úgy érzi, ez egy tőlünk távol eső, bennünket nem érintő történet, bizony nagyot téved. Ez a messzire híres, gyógyerejével más sóbányákat is leköröző bánya közvetlenül a Tisza mellett fekszik, és ha onnan különféle káros anyagok jutnak a folyóba, a fenyegető ökológiai katasztrófa akár hozzánk is elérhet. Minderről a megyei közgyűlés nézők között helyet foglaló elnöke, Seszták Oszkár is ejtett néhány szót. Mint elmondta, a magyar szakembereken kívül francia, német, osztrák nemzetközi bizottságok jártak a településen, és végeztek komoly kutatásokat a kialakult helyzettel kapcsolatban. Még Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő is járt a helyszínen. A Külügyminisztérium után a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás, vagyis a Tisza EU is vizsgálódik. Ebből sóbánya ugyan még nem lesz, de tisztán kell látnunk, mekkora a kockázat, hiszen az egész ökológiai rendszer megbomlott - mondta el az elnök. Az egykori bányászok persze még bizakodnak, hiszen a bánya újraindítható volna, de minden a politikai változásoktól függ. Komoly befektető is akad, ám jó szakemberekkel pótolni a régieket nem lesz egyszerű vállalkozás. Zsigmond Dezső filmrendező, Bereg és Szatmár szerelmese pedig ismét forgat, ezúttal Penészleken. Támogatás egyelőre ehhez sincs, de a film nem várhat, hiszen ki tudja, meddig él az Igában címmel készülő mű hőse, Kondrász Károly bácsi, az utolsó magyar igástehenes. Ilyet ugyanis már Erdélyben is alig találni. De benne lesz a filmben Szabó András és családja is, akik a vásárosnaményi tanyájukon minden ilyen hagyományt megőriznek. A múltba kapaszkodnak, mert velem együtt vallják, hogy a múlt komoly értékeket rejt, és talán a jövő is onnan meríthető - köszönt el közönségétől a film rendezője. MATYASOVSZKI JÓZSEF jozsef.matyasovszki@kelet.hu Bányavízre települt magánstrandok: ebben az új korszakban a bányászerkölcs haszontalanná vált FOTÓK: INTERNET Kisemmizett tanúi egy élhetőbb múltnak 966893 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara MEGHÍVÓ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „Teljesítésigazolási Szakértői Szerv - Gyakorlati tapasztalatok és a jogszabályi változások” címmel tájékoztató előadást szervez a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv munkájának, valamint az eddigi tapasztalatok bemutatására. A rendezvény időpontja: 2019. május 23.10.00 óra A rendezvény helyszíne: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2013-ban kezdte meg működését. A Szerv speciálisan az építőiparban felmerülő elszámolási viták rendezésére nyújt lehetőséget, ami a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett független szervezetként működik. A TSZSZ célja, hogy hozzájáruljon az építőipari körbetartozások visszaszorításához. Tervezett program: 10.00 Nagyné Varga Katalin, főtitkár, SZSZBKIK köszöntője 10.05 Náton Gyula, Megyei Kormányhivatal Építésügyi Osztályvezető előadása Az építésügyi és építésfelügyeleti jogszabályváltozások a gyakorlat viszonylatában 11.00 Varga Mihály, igazságügyi szakértő TSZSZ - A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) gyakorlati tapasztalatai és a jogszabályi változások 12.00 Kérdések, válaszok Kérjük, hogy részvételi szándékát szíveskedjen jelezni az info@ szabkam.hu e-mail címen vagy a 42/416-074-es telefonszámon. A részvétel térítésmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Bővebb információ a kamara titkárságán kérhető a 42/416-074-es telefonszámon vagy az info@szakkam.hu e-mail címen. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működését az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja. HIRDETÉS KELET m Pásztorélet, de gyöngyélet Hatodszor rendezték meg a Pásztorétel, pásztorélet elnevezésű fesztivált Nagyarban. A főzőverseny és a kulturális műsor mellől a tárogatón megszólaló pásztordallamok se maradhattak el. fotó: bodnár Zsolt 2019. MÁJUS 21., KEDD Elgázolta, majd magára hagyta a súlyos sérültet Vásárosnamény. Segítségnyújtás elmulasztása és közúti baleset okozásnak megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást egy 82 éves vásárosnaményi lakos ellen a Vásárosnaményi Rendőrkapitányság. A férfi 2018. november 26-án este a vásárosnaményi Kossuth úton haladt autójával, amikor az egyik gyalogos-átkelőhelyhez érve későn észlelt egy gyalogosan közlekedő, 17 éves nyírmadai lányt, nem adott neki elsőbbséget és elütötte. A baleset után hazament A férfi a baleset után kiszállt az autóból, megnézte a kocsi sérüléseit, majd segítségnyújtás nélkül hazament, magára hagyva a súlyosan sérült lányt. A rendőrök fél órán belül azonosították a feltételezett gázolót, aki a 2019. január 9-ei kihallgatáson beismerte tettét. Az ügy iratait a napokban átadták az ügyészségnek. km Alkotói pályázat: ők törtek az élre A pályaműveket május 10-e után bírálták el a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon. nyíregyháza. Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság 2019-ben is meghirdette alkotói pályázatát óvodások és iskolások számára. A hatodik alkalommal kiírt pályázatra május 10-éig szabadkézi rajz kategóriában rengeteg alkotás érkezett, ezekből választottak. Hétfőn Leskovics Zoltán tűzoltó alezredes, megyei tűzoltósági főfelügyelő, a Területi Tűzmegelőzési Bizottság ügyvezető elnöke adta át az elismeréseket. Az óvodások korcsoportjában Kurucz Christina Elizabeth, Kosa Gréta és Csáthi Larina, a 6-10 évesek között Andrikó Zsófia, Viski Gábor, Szabó Dalma, a 11-14 évesek között pedig Könnyű Amarilla Imola, Varga Kornél és Lakatos Dzsenifer lett a legjobb. Ám Kurucz Christina Elizabeth és Csáthi Larina az oklevéllel FOTÓ: DUDÁS SZILVIA