Kelet Magyarország, 2019. május (76. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-21 / 116. szám

Egymásért is éltek, egymásra vigyáztak Zsigmond Dezső film­rendező ezúttal Kárpát­­aljáról hozott egy szív­­bemarkoló történetet. NYÍREGYHÁZA. Bányászarcok néznek ránk a vászonról, szo­morú - többnyire magyar - só­­bányászarcok, akik nemcsak a munkájukat veszítették el, de tehetetlenül végig kell nézni­ük, hogy lassan talán a házai­kat is elnyeli a föld. A munka­helyüket, a bányát vízbetörés miatt zárták be, holott az még megmenthető lett volna. Az­óta hol itt, hol ott üti fel fejét egy-egy víznyelő a négyezer magyar lakta városias telepü­lést veszélyeztetve. Már csak egy vén diófa „védi” a lakóhe­lyet, makacsul kapaszkodva a szakadóban lévő partokba. Ha ezt is elnyeli a föld, utána talán zuhan a mélybe min­den, ami az otthont jelentette sokaknak. Íme egy mai történet, ami itt játszódik a szomszédunk­ban, Kárpátalján, alig top kilométerre a magyar ha­tártól, és mivel az aknaszla­­tinai bányászok esete külö­nös szimbóluma a határon túl élő magyarság sorsának, Zsigmond Dezső filmrende­zőt is megihlette. A belőle készült, A föld nyeli el című filmet - annak a kvázi rende­zői változatát - nemrégiben Valamiféle erős, emberi összetar­tó erő jelenlétét éreztük vala­mennyien. ZSIGMOND DEZSŐ ifj? láthatta a közönség Nyíregy­házán, a Krúdy Art Moziban. A nézők az alkotókkal is meg­ismerkedhettek, a rendezőn kívül Koncz Gabriella vágó­val, Becse Tamás operatőrrel, a forgatás mindenesével, a beiktatott amatőr felvételek készítőjével és az egyik fiatal bányásszal, Takács Ferenccel, aki a családját is magával hoz­ta a bemutatóra. A mindennapok hősei­­ Az inspirációt az adta, hogy másokkal egyetemben Balogh Géza, a Kelet-Magyarország egykori újságírója készített csodálatos, egyben megren­dítő felvételeket a helyről, és már 2008-ban beadtunk egy pályázatot, hogy mindebből film készülhessen. A pályá­zat nyert, ám a magyarorszá­gi filmirányítás átalakult, és bár a támogatottság megma­radt, pénzt már nem adtak a munkához. Pedig akkor még lemehettünk volna a működő bányába, amit ma már emberi szem nem láthat. Közben tel­tek az értékes évek, de nem hiába, a fiatal Takács Ferenc édesapja toborozni kezdte a hiteles megszólalókat, mert tudtuk, ebből a témából fil­met kell csinálni. Az ukránok egyik kereskedelmi csator­nája is lecsapott az esetre, de olyan bóvlit kerekítettek be­lőle, hogy a bányászok meg­bánták, amiért nyilatkoztak. A bánya pedig pusztult, míg végül olyannyira tragikus lett a helyzet, hogy bezárás­ra ítélték - foglalta össze a dokumentumfilm előtörté­netét Zsigmond Dezső, akitől lassan már megszokhattuk, hogy akkor is forgat, ha támo­gatást nem kap hozzá. S hogy miért? A választ is megadta mindjárt: - Valamiféle erős, emberi összetartó erő jelenlétét érez­tük ott valamennyien. Ezek az emberek egykor boldogan mentek munkába, hiszen a bánya eltartotta őket. De ami a legfontosabb, szerették, be­csülték egymást, és az élet­­veszélyes környezetben még humorra is futotta az erejük­ből. Mindennapi hőseinkről van szó, akik nem „agyaltak” azon, hogy mit lehet és mit nem, leszálltak a mélybe, téve a dolgukat. Ma viszont árván néznek farkasszemet a sors­sal, ráadásul még a kis pusz­tuló közegükből is ki akarják űzni őket az olyan messziről jött vállalkozók, akik meglát­ták az üzletet a kinyerhető sós bányavízben, üdülőövezetet telepítve rá. Filmünk fősze­replői minden rossz ellenére maradnak, mert mi, magyarok ilyenek vagyunk: nem értelmi, hanem érzelmi alapon ragasz­kodunk a földhöz, amelyben apáink, dédapáink nyugsza­nak, és ahová a sors rendelt. Ökológiai katasztrófa? Zsigmond Dezső és stábja nem dúskált a pénzben, és ha az idősebb Takács Ferenc - az ő torokszorító mondataival, ha úgy tetszik, bányasiratójával ér véget a film - nincs, ebből a filmből bizonyára semmi se lesz. Az idős bányász nem sok­kal a forgatás után hunyt el, mélyen bevésve arcának rez­düléseit, emberségét, tekin­tetének egyenességét a nézők emlékezetébe. Most ha valaki úgy érzi, ez egy tőlünk távol eső, bennün­ket nem érintő történet, bi­zony nagyot téved. Ez a mes­­­szire híres, gyógyerejével más sóbányákat is leköröző bánya közvetlenül a Tisza mellett fekszik, és ha onnan külön­féle káros anyagok jutnak a folyóba, a fenyegető ökológi­ai katasztrófa akár hozzánk is elérhet. Minderről a megyei közgyűlés nézők között helyet foglaló elnöke, Seszták Osz­kár is ejtett néhány szót. Mint elmondta, a magyar szakem­bereken kívül francia, német, osztrák nemzetközi bizottsá­gok jártak a településen, és végeztek komoly kutatásokat a kialakult helyzettel kapcso­latban. Még Bocskor Andrea európai parlamenti képvi­selő is járt a helyszínen.­­ A Külügyminisztérium után a Tisza Korlátolt Felelősségű Eu­rópai Területi Társulás, vagyis a Tisza EU­ is vizsgálódik. Eb­ből sóbánya ugyan még nem lesz, de tisztán kell látnunk, mekkora a kockázat, hiszen az egész ökológiai rendszer meg­bomlott - mondta el az elnök. Az egykori bányászok per­sze még bizakodnak, hiszen a bánya újraindítható volna, de minden a politikai változások­tól függ. Komoly befektető is akad, ám jó szakemberekkel pótolni a régieket nem lesz egyszerű vállalkozás. Zsigmond Dezső filmrende­ző, Bereg és Szatmár szerel­mese pedig ismét forgat, ez­úttal Penészleken. Támogatás egyelőre ehhez sincs, de a film nem várhat, hiszen ki tudja, meddig él az Igában címmel készülő mű hőse, Kondrász Károly bácsi, az utolsó magyar igástehenes. Ilyet ugyanis már Erdélyben is alig találni.­­ De benne lesz a filmben Szabó András és családja is, akik a vásárosnaményi tanyájukon minden ilyen hagyományt megőriznek. A múltba kapasz­kodnak, mert velem együtt vallják, hogy a múlt komoly értékeket rejt, és talán a jövő is onnan meríthető - köszönt el közönségétől a film rende­zője. MATYASOVSZKI JÓZSEF jozsef.matyasovszki@kelet.hu Bányavízre települt magánstrandok: ebben az új korszakban a bányászerkölcs haszontalanná vált FOTÓK: INTERNET Kisemmizett tanúi egy élhetőbb múltnak 966893 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara MEGHÍVÓ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „Teljesítésigazolási Szakértői Szerv - Gyakorlati tapasztalatok és a jogszabályi változások” címmel tájékoztató előadást szervez a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv munkájának, valamint az ed­digi tapasztalatok bemutatására. A rendezvény időpontja: 2019. május 23.10.00 óra A rendezvény helyszíne: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara (Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2013-ban kezdte meg működését. A Szerv speciálisan az építőiparban felmerülő elszámolási viták rendezésére nyújt lehetőséget, ami a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett független szervezetként mű­ködik. A TSZSZ célja, hogy hozzájáruljon az építőipari körbetarto­zások visszaszorításához. Tervezett program: 10.00 Nagyné Varga Katalin, főtitkár, SZSZBKIK köszöntője 10.05 Náton Gyula, Megyei Kormányhivatal Építésügyi Osztályvezető előadása­­ Az építésügyi és építésfelügyeleti jogszabályváltozások a gyakorlat viszonylatában 11.00 Varga Mihály, igazságügyi szakértő TSZSZ - A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) gyakorlati tapasztalatai és a jogszabályi változások 12.00 Kérdések, válaszok Kérjük, hogy részvételi szándékát szíveskedjen jelezni az info@ szabkam.hu e-mail címen vagy a 42/416-074-es telefonszámon. A részvétel térítésmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Bő­vebb információ a kamara titkárságán kérhető a 42/416-074-es telefonszámon vagy az info@szakkam.hu e-mail címen. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv működését az Innovációs és Tech­nológiai Minisztérium támogatja. HIRDETÉS KELET m Pásztorélet, de gyöngy­élet Hatodszor rendezték meg a Pásztorétel, pásztorélet elne­vezésű fesztivált Nagyarban. A főzőverseny és a kulturális műsor mellől a tárogatón megszólaló pásztordallamok se maradhattak el. fotó: bodnár Zsolt 2019. MÁJUS 21., KEDD Elgázolta, majd magára hagyta a súlyos sérültet Vásárosnamény. Segítség­­nyújtás elmulasztása és közúti baleset okozásnak megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetőeljárást egy 82 éves vásárosnaményi la­kos ellen a Vásárosnaményi Rendőrkapitányság. A férfi 2018. november 26-án este a vásárosnaményi Kossuth úton haladt autójával, amikor az egyik gyalogos-átkelő­helyhez érve későn észlelt egy gyalogosan közlekedő, 17 éves nyírmadai lányt, nem adott neki elsőbbséget és el­ütötte. A baleset után hazament A férfi a baleset után kiszállt az autóból, megnézte a kocsi sérüléseit, majd segítségnyúj­tás nélkül hazament, magára hagyva a súlyosan sérült lányt. A rendőrök fél órán belül azo­nosították a feltételezett gá­­zolót, aki a 2019. január 9-ei kihallgatáson beismerte tettét. Az ügy iratait a napokban át­adták az ügyészségnek. km Alkotói pályázat: ők törtek az élre A pályaműveket május 10-e után bírálták el a megyei katasztrófavé­delmi igazgatóságon. nyíregyháza. Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság 2019-ben is meghirdette al­kotói pályázatát óvodások és iskolások számára. A hatodik alkalommal ki­írt pályázatra május 10-éig szabadkézi rajz kategóriában rengeteg alkotás érkezett, ezekből választottak. Hétfőn Leskovics Zoltán tűzoltó alez­redes, megyei tűzoltósági fő­felügyelő, a Területi Tűzmeg­előzési Bizottság ügyvezető elnöke adta át az elismeré­seket. Az óvodások korcso­portjában Kurucz Christina Elizabeth, Kosa Gréta és Csát­­hi Larina, a 6-10 évesek kö­zött Andrikó Zsófia, Viski Gábor, Szabó Dalma, a 11-14 évesek között pedig Könnyű Amarilla Imola, Varga Kornél és Lakatos Dzsenifer lett a legjobb. Ám Kurucz Christina Elizabeth és Csáthi Larina az oklevéllel FOTÓ: DUDÁS SZILVIA

Next