Kelet Magyarország, 2020. június (77. évfolyam, 127-151. szám)
2020-06-09 / 133. szám
Vaján is lesz eboltás vaja. Dr. Gyene Bálint állatorvos értesítette a vajai lakosokat, hogy június 16-án az érdekelteket eboltásra várják. Reggel nyolc órától a polgármesteri hivatal udvarán, kilenc órától pedig Rákóczitanyán adják be a veszettség elleni kötelező védőoltást. Kérik, hogy az eb oltási igazolványát a tulajdonos vigye magával! km A művelődési ház dolgozói is elhelyezték az emlékezés mécseseit FOTÓ: KÁKOS DÁVID Lobogott a tűz Csengerben is csengek. A trianoni békediktátum top. évfordulója alkalmából több helyszínen is tartottak megemlékezéseket Csengerben. Az eső kissé átírta a forgatókönyvet. A Kisvárdai SZC Ady Endre Középiskolája és Kollégiuma is otthont adott egy múltidézésnek. A művelődési házban Kovács Barnáné intézményvezető rövid megnyitója után Nagy Imréné előadásában hallhatták a jelenlévők Falu Tamás Magyar visszhang című versét. A Himnusz eléneklését követően mécsesgyújtással emlékeztek az évfordulóra. A Csengeri Ifjúsági Egyesület szintén tűz- és mécsesgyújtással adózott Trianon emléke előtt a helytörténeti múzeumban, és Farkas Tanyán is meggyújtották az összetartozás tüzét. KM KELET 2020. JÚNIUS 9., KEDD A tévé előtt az űrhajós édesanyjával Farkas Bertalan kisiskolásként kézen állva próbált versenyt futni társaival, tinédzserként jó táncos volt, űrrepülés. Negyven esztendeje, 1980-ra „érett meg a helyzet”, hogy magyar ember is feljusson a világűrbe. A sor 1961-ben Jurij Gagarinnal kezdődött, őt követően két évtized alatt hat ország Szovjetunió, Amerikai Egyesült Államok, Csehszlovákia, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária 93 állampolgára tehette meg az utat. Két magyar vadászpilóta-űrhajósjelölt, Farkas Bertalan és Magyari Béla 1980 elejére állt készen az űrrepülésre. Kitüntető feladat A Kelet-Magyarország szerkesztőségében természetesen sok részletről előre tudtunk, és szorítottunk is azért, hogy megyénk szülötte legyen az első kiválasztott. Kopka János főszerkesztő jó előre szétosztotta a tennivalókat. Én azt feladatot kaptam, hogy tudjak meg mindent, amit csak lehetséges, Farkas Bertalan („a Berci”) családjáról, az űrhajósjelölt életéről. Kitüntetésnek éreztem, hiszen soha vissza nem térő alkalom kínálkozott - 15 éve voltam újságíró. Többször megtettem a Nyíregyháza-Gyulaháza-Kisvárda utat Elek Emil fotóriporter kollégámmal, mígnem találkozni tudtam mindenkivel, akivel akartam: a szülőkön kívül szomszédokkal, osztálytársakkal, tanárokkal, pilótatársakkal és másokkal - továbbá Bárdi Béla tanácselnökkel (aki azóta is vezeti Gyulaházát, ma polgármesterként). Előkerültek dokumentumok, elhangzott sokféle történet: Berci ügyes, erős volt, kisiskolásként kézen állva próbált versenyt futni társaival, tinédzserként jó táncos volt, katonaként nem ismert lehetetlent. Rosszat nem mondott senki. Több írás született mindezek alapján, köztük a „Nagy ember lesz ez a gyerek...” című is, amely 1980. május 28-án jelent meg a Kelet-Magyarországban. A történet csúcsa az volt, hogy a majdnem nyolcnapos küldetés egyik délelőttjén Cigándra mentem, ahová Berci anyukája és apukája akkoriban költözött az édesanya gondozásra szoruló szüleihez. Az űrhajós édesanyjával együtt néztük a televíziós közvetítést. Nem csupán egy napilapos fiatal hírlapíró számára volt ajándék, egy tapasztalt regényíró tollára is bőséges muníciót adott volna az a néhány óra. Komfortos űreszközök Erzsike néni korábbi életében csak néhányszor tette ki a lábát Gyulaházáról, ott vezette a háztartást, ott adott életet a gyerekeknek. Most a képernyőn egy, „a semmiben” száguldó hatalmas monstrumot figyelt, amely több mint 200 kilométer magasban repült, és benne a fia „úszva, lebegve” közlekedett a súlytalanság állapotában. És az anyuka hozzáértő módon magyarázta, mit látunk. Mert nemrégiben érkezett haza Csillagvárosból, ahová repülővel vitték a kozmoszba induló fiához. Látta, hogyan készülnek az űrhajósok, és megismerkedett több olyannal, aki már visszatért az űrállomásról. Később egy kerek évfordulón - amelyen Bercivel együtt vett részt Nyíregyházán nézegettük a Csillagvárosban és Cigándon készült emlékképeket - újra könnycsepp csillogott a szemében. Még mindig féltette a fiát. Azóta sokszor fordultak meg különböző űrhajók a Föld és az űrállomások között, majdnem 600 kutató járt a kozmoszban. Magyar asztronauta talán 2025-ben repülhet újra. Az új évezredre már olyan komfortosak lettek az űreszközök, hogy útra kelhetett az első űrturista is. Számuk egy évtized alatt nyolcra nőtt - ők fejenként 25 millió dollárt fizettek a kéthetes élményért. Köztük is volt magyar, Simonyi Károly szoftvermérnök, aki ráadásul elsőként duplázott. marik Sándor UNS2MP Insoiis SZMKáB MEGYEI BIZOTTSÁG* ÉS * MEGYEI TAKÁCS UN* XXXVII. évfolyam. 1IX siam ARA: IM FORINT 1980. június 20., péntek VALERI KUBÁSZOV ÉS FARKAS BERTALAN SZABOLCS-SZATMÁRBAN A szükebb szülőhaza szeretettel fogadta űrhajós fiát Az űrpáros lelkes ünneplése Nyíregyházán, Gyulaházán és Kisvárdán a KGS Z tanácskozást hoztak a MA A rádió és a televízió jövő heti műsora i Ó: KM-REPRODUKCIÓ Lapunk négy évtizeddel ezelőtt részletesen beszámolt Farkas Bertalan hazatéréséről fotó: km-reprodukció Retró véradás az inkubátorházban A múltidézés jegyében sör és virsli is jár a donoroknak ezúttal. nyíregyháza. Még sokak emlékezetében él élénken, amikor a sör, a virsli, a bambi, a jó hangulat összetartozást szimbolizáló társasági esemény volt. Mindez hozzátartozott egy szimpla véradáshoz. Változó protokoll Aztán új szelek kezdtek fújni, változtattak a szokásokon. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezetétől származó információ szerint június 12- én, pénteken fél tizenkettőtől fél háromig a nyíregyházi PRIMOM Inkubátorházban (Váci M. u. 41.) várják a donorokat. A retró véradáson sörrel és virslivel is kínálják a karjukat nyújtó állampolgárokat. Utánajártunk, hogy az elmúlt időszakban hogyan változtak az előírások. Az Országos Vérellátó Szolgálattól megtudtuk, hogy a koronavírus - ahogy az élet minden más területére - természetesen veszélyt jelent a vérellátásra is. A koronavírus cseppfertőzéssel terjedő betegség, a fertőzés tehát vérátömlesztéssel nem adható tovább. A korlátozásokra azért van szükség, hogy megóvják a vérgyűjtéseken részt vevő véradók és dolgozók egészségét. A koronavírus legnagyobb veszélye ugyanis az, hogy betegség miatt meghiúsul a betegellátáshoz szükséges vér levétele. Az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársai mindent megtesznek azért, hogy a véradó eseményeken biztonságos környezetet teremtsenek. A véradás helyszínére belépés előtt biztosítják és elvárják a kézfertőtlenítést. Érintésmentes lázmérővel megmérik a jelentkezők testhőmérsékletét. A 37,5 ° C-os vagy az azt meghaladó hőemelkedést mutató személyek nem léphetnek a véradás területére. A véradási helyszínen korlátozzák a helyiségben tartózkodó véradók számát. Minden véradó saját íróeszközt kap a kérdőív kitöltéséhez és egyéb dokumentumok aláírásához. Igény szerint sebészi maszkot adnak a véradóknak. KM A nyíregyházi inkubátorházban pénteken sör és virsli jár a véradásért FOTÓ: KM-ARCHÍV « Barabási születésnapi ünnep Lapunk 90 éves olvasóját, Fazekas Józsefné Irénke nénit Barabás önkormányzata nevében Daróczi Gábor polgármester és dr. Fejes Viktória jegyző köszöntötte fotó: bodnár Zsolt Őrtűzgyújtás Nagykállóban Trianon 100 éves évfordulóján csatlakoztak több anyaországi és határon túli településhez. NAGYKÁLLÓ-HARANGOD. A trianoni békediktátum 100. évfordulóján Nagykállóban is őrtüzet gyújtottak. Bámulattal tölti el A Nagykállói Csillagösvény Íjász Egyesület tagjai tüzes nyilakat lőttek a harangodi dombon felállított máglyára, így lobbantották azt lángra - számolt be az eseményről a település honlapja. A csűrben Horváth Tibor, Nagykálló polgármestere szólt a jelenlévőkhöz. - Amikor határon túl élő barátainkkal találkozunk, bámulattal tölt el, hogy ezek az emberek száz évvel Trianon után is megőrizték anyanyelvüket, magyar hagyományaikat, büszkeségüket, identitásukat. Pedig az elmúlt évtizedek alatt a regnáló hatalmak próbáltak mindent megtenni azért, hogy ezt eltiporják, megsemmisítsék, elvegyék tőlük, de a megmaradásra törekvésük nem engedte. Nekünk, anyaországi magyaroknak is van feladatunk, és mi ezt lehetőségeink szerint gyakoroljuk is - mondta Horváth Tibor. Hozzátette: - Azt kívánom a határainkon túl élő magyaroknak, hogy őrizzék magyarságukat, nyelvüket, identitásukat, és adják át azt a fiatalabb generációknak, mint ahogyan ők is megkapták szüleiktől, nagyszüleiktől. Azt kívánom az anyaországban élőknek, hogy nyújtsanak segítő kezet a határainkon kívül rekedteknek, és viseljék szívünkön sorsukat! Legyünk büszkék magyarságunkra, Magyarországra! KM Ófehértón fát ültettek az óvodásokkal Ófehértó. Közös emlékműve van az 1848-49-es szabadságharcnak, az I. világháborúnak, a trianoni békének, a II. világháborúnak, valamint az 1956-os forradalomnak Ófehértón. A település központjában található trianoni emlékműnél koszorúzással idézték fel a száz esztendeje történteket az emlékezők. A főhajtást követően Simon József polgármester koordinálásával az óvodások fenyőfát ültettek el a művelődési ház parkjában. KM