Kelet Magyarország, 2020. június (77. évfolyam, 127-151. szám)

2020-06-09 / 133. szám

Vaján is lesz eboltás vaja. Dr. Gyene Bálint állat­orvos értesítette a vajai lako­sokat, hogy június 16-án az érdekelteket eboltásra vár­ják. Reggel nyolc órától a pol­gármesteri hivatal udvarán, kilenc órától pedig Rákóczi­­tanyán adják be a veszettség elleni kötelező védőoltást. Kérik, hogy az eb oltási iga­zolványát a tulajdonos vigye magával! km A művelődési ház dolgozói is el­helyezték az emlékezés mécseseit FOTÓ: KÁKOS DÁVID Lobogott a tűz Csengerben is csengek. A trianoni békedik­tátum top. évfordulója al­kalmából több helyszínen is tartottak megemlékezéseket Csengerben. Az eső kissé átír­ta a forgatókönyvet. A Kisvár­­dai SZC Ady Endre Középisko­lája és Kollégiuma is otthont adott egy múltidézésnek. A művelődési házban Kovács Barnáné intézményvezető rövid megnyitója után Nagy Imréné előadásában hallhat­ták a jelenlévők Falu Tamás Magyar visszhang című ver­sét. A Himnusz eléneklését követően mécsesgyújtással emlékeztek az évfordulóra. A Csengeri Ifjúsági Egyesület szintén tűz- és mécsesgyúj­tással adózott Trianon emlé­ke előtt a helytörténeti mú­zeumban, és Farkas Tanyán is meggyújtották az összetarto­zás tüzét. KM KELET 2020. JÚNIUS 9., KEDD A tévé előtt az űrhajós édesanyjával Farkas Bertalan kisis­kolásként kézen állva próbált versenyt futni társaival, tinédzser­ként jó táncos volt, űrrepülés. Negyven eszten­deje, 1980-ra „érett meg a helyzet”, hogy magyar em­ber is feljusson a világűrbe. A sor 1961-ben Jurij Gagarin­­nal kezdődött, őt követően két évtized alatt hat ország Szovjetunió, Amerikai Egyesült Államok, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária­­ 93 állampolgára te­hette meg az utat. Két magyar vadászpilóta-űrhajósjelölt, Farkas Bertalan és Magyari Béla 1980 elejére állt készen az űrrepülésre. Kitüntető feladat A Kelet-Magyarország szer­kesztőségében természe­tesen sok részletről előre tudtunk, és szorítottunk is azért, hogy megyénk szülöt­te legyen az első kiválasztott. Kopka János főszerkesztő jó előre szétosztotta a tenniva­lókat. Én azt feladatot kap­tam, hogy tudjak meg min­dent, amit csak lehetséges, Farkas Bertalan („a Berci”) családjáról, az űrhajósjelölt életéről. Kitüntetésnek érez­tem, hiszen soha vissza nem térő alkalom kínálkozott - 15 éve voltam újságíró. Többször megtettem a Nyíregyháza-Gyulaháza-Kis­­várda utat Elek Emil fotóri­porter kollégámmal, mígnem találkozni tudtam minden­kivel, akivel akartam: a szü­lőkön kívül szomszédokkal, osztálytársakkal, tanárokkal, pilótatársakkal és másokkal - továbbá Bárdi Béla tanács­elnökkel (aki azóta is vezeti Gyulaházát, ma polgármes­terként). Előkerültek doku­mentumok, elhangzott sokfé­le történet: Berci ügyes, erős volt, kisiskolásként kézen állva próbált versenyt futni társaival, tinédzserként jó táncos volt, katonaként nem ismert lehetetlent. Rosszat nem mondott senki. Több írás született mindezek alapján, köztük a „Nagy ember lesz ez a gyerek...” című is, amely 1980. május 28-án jelent meg a Kelet-Magyarországban. A történet csúcsa az volt, hogy a majdnem nyolcnapos küldetés egyik délelőttjén Ci­gándra mentem, ahová Berci anyukája és apukája akko­riban költözött az édesanya gondozásra szoruló szülei­hez. Az űrhajós édesanyjával együtt néztük a televíziós közvetítést. Nem csupán egy napilapos fiatal hírlapíró szá­mára volt ajándék, egy ta­pasztalt regényíró tollára is bőséges muníciót adott volna az a néhány óra. Komfortos űreszközök Erzsike néni korábbi életében csak néhányszor tette ki a lá­bát Gyulaházáról, ott vezette a háztartást, ott adott életet a gyerekeknek. Most a képer­nyőn egy, „a semmiben” szá­guldó hatalmas monstrumot figyelt, amely több mint 200 kilométer magasban repült, és benne a fia „úszva, lebeg­ve” közlekedett a súlytalan­ság állapotában. És az anyuka hozzáértő módon magyaráz­ta, mit látunk. Mert nemrégiben érkezett haza Csillagvárosból, ahová repülővel vitték a kozmoszba induló fiához. Látta, hogyan készülnek az űrhajósok, és megismerkedett több olyan­nal, aki már visszatért az űrál­lomásról. Később egy kerek évfordulón - amelyen Berci­vel együtt vett részt Nyíregy­házán­­ nézegettük a Csillag­­városban és Cigándon készült emlékképeket - újra könny­csepp csillogott a szemében. Még mindig féltette a fiát. Azóta sokszor fordultak meg különböző űrhajók a Föld és az űrállomások között, majdnem 600 kutató járt a kozmosz­ban. Magyar asztronauta talán 2025-ben repülhet újra. Az új évezredre már olyan komfortosak lettek az űresz­közök, hogy útra kelhetett az első űrturista is. Számuk egy évtized alatt nyolcra nőtt - ők fejenként 25 millió dollárt fi­zettek a kéthetes élményért. Köztük is volt magyar, Simo­­nyi Károly szoftvermérnök, aki ráadásul elsőként duplá­zott. marik Sándor U­NS2MP Insoiis SZMKáB MEGYEI BIZOTTSÁG* ÉS * MEGYEI TAKÁCS UN* XXXVII. évfolyam. 1IX siam ARA: IM FORINT 1980. június 20., péntek VALERI­ KUBÁSZOV ÉS FARKAS BERTALAN SZABOLCS-SZATMÁRBAN A szükebb szülőhaza szeretettel fogadta űrhajós fiát Az űrpáros lelkes ünneplése Nyíregyházán, Gyulaházán és Kisvárdán a KGS­­ Z tanácskozást hoztak a MA A rádió és a televízió jövő heti műsora­ i Ó: KM-REPRODUKCIÓ Lapunk négy évtizeddel ezelőtt részletesen beszámolt Farkas Bertalan hazatéréséről fotó: km-reprodukció Retró véradás az inkubátorházban A múltidézés jegyében sör és virsli is jár a do­noroknak ezúttal. nyíregyháza. Még sokak em­lékezetében él élénken, ami­kor a sör, a virsli, a bambi, a jó hangulat összetartozást szimbolizáló társasági ese­mény volt. Mindez hozzátar­tozott egy szimpla véradás­hoz. Változó protokoll Aztán új szelek kezdtek fújni, változtattak a szokásokon. A Magyar Vöröskereszt me­gyei szervezetétől származó információ szerint június 12- én, pénteken fél tizenkettő­től fél háromig a nyíregyházi PRIMOM Inkubátorházban (Váci M. u. 41.) várják a dono­rokat. A retró véradáson sör­rel és virslivel is kínálják a kar­jukat nyújtó állampolgárokat. Utánajártunk, hogy az el­múlt időszakban hogyan változtak az előírások. Az Országos Vérellátó Szolgá­lattól megtudtuk, hogy a koronavírus - ahogy az élet minden más területére - ter­mészetesen veszélyt jelent a vérellátásra is. A koronavírus cseppfertőzéssel terjedő be­tegség, a fertőzés tehát vérát­ömlesztéssel nem adható to­vább. A korlátozásokra azért van szükség, hogy megóvják a vérgyűjtéseken részt vevő véradók és dolgozók egész­ségét. A koronavírus legnagyobb veszélye ugyanis az, hogy be­tegség miatt meghiúsul a be­tegellátáshoz szükséges vér levétele. Az Országos Vérellátó Szol­gálat munkatársai mindent megtesznek azért, hogy a véradó eseményeken bizton­ságos környezetet teremtse­nek. A véradás helyszínére belépés előtt biztosítják és elvárják a kézfertőtlenítést. Érintésmentes lázmérővel megmérik a jelentkezők test­­hőmérsékletét. A 37,5 ° C-os vagy az azt meghaladó hőemelkedést mutató személyek nem lép­hetnek a véradás területére. A véradási helyszínen korlá­tozzák a helyiségben tartóz­kodó véradók számát. Min­den véradó saját íróeszközt kap a kérdőív kitöltéséhez és egyéb dokumentumok aláírá­sához. Igény szerint sebészi maszkot adnak a véradók­nak. KM A nyíregyházi inkubátorházban pénteken sör és virsli jár a véradásért FOTÓ: KM-ARCHÍV « Barabási születésnapi ünnep Lapunk 90 éves olvasóját, Fazekas Józsefné Irénke nénit Ba­rabás önkormányzata nevében Daróczi Gábor polgármester és dr. Fejes Viktória jegyző köszöntötte fotó: bodnár Zsolt Őrtűzgyújtás Nagykállóban Trianon 100 éves évfor­dulóján csatlakoztak több anyaországi és ha­táron túli településhez. NAGYKÁLLÓ-HARANGOD. A tria­noni békediktátum 100. évfor­dulóján Nagykállóban is őrtü­zet gyújtottak. Bámulattal tölti el A Nagykállói Csillagösvény Íjász Egyesület tagjai tüzes nyilakat lőttek a harangodi dombon felállított máglyára, így lobbantották azt lángra - számolt be az eseményről a település honlapja. A csűrben Horváth Tibor, Nagykálló pol­gármestere szólt a jelenlévők­höz. - Amikor határon túl élő ba­rátainkkal találkozunk, bámu­lattal tölt el, hogy ezek az em­berek száz évvel Trianon után is megőrizték anyanyelvüket, magyar hagyományaikat, büszkeségüket, identitásukat. Pedig az elmúlt évtizedek alatt a regnáló hatalmak próbáltak mindent megtenni azért, hogy ezt eltiporják, megsemmisít­sék, elvegyék tőlük, de a meg­maradásra törekvésük nem engedte. Nekünk, anyaországi magyaroknak is van felada­tunk, és mi ezt lehetőségeink szerint gyakoroljuk is - mond­ta Horváth Tibor. Hozzátette: - Azt kívánom a határainkon túl élő magyaroknak, hogy őriz­zék magyarságukat, nyelvü­ket, identitásukat, és adják át azt a fiatalabb generációknak, mint ahogyan ők is megkap­ták szüleiktől, nagyszüleiktől. Azt kívánom az anyaország­ban élőknek, hogy nyújtsanak segítő kezet a határainkon kí­vül rekedteknek, és viseljék szívünkön sorsukat! Legyünk büszkék magyarságunkra, Ma­gyarországra! KM Ófehértón fát ültettek az óvodásokkal Ófehértó. Közös emlékműve van az 1848-49-es szabad­ságharcnak, az I. világhábo­rúnak, a trianoni békének, a II. világháborúnak, valamint az 1956-os forradalomnak Ófehértón. A település központjában található trianoni emlékmű­nél koszorúzással idézték fel a száz esztendeje történteket az emlékezők. A főhajtást követően Simon József polgármester koordi­nálásával az óvodások fenyő­fát ültettek el a művelődési ház parkjában. KM

Next