Kelet Magyarország, 2021. november (78. évfolyam, 253-277. szám)

2021-11-03 / 254. szám

12 Kultúra 2021. NOVEMBER 3., SZERDA mm Képek, kürtök, kiváltságok Bereg szívéből A hatórás műsorfolyam a beregi térségbe kala­uzolta a hallgatókat: vásárosnamény, tarpa. Októ­ber második hétvégéjén Vásá­­rosnaményban és Tarpán ven­dégeskedett a Kossuth Rádió Országjáró című műsora, a látogatás apropóját a vadászati világki­állítás adta, hiszen ahogy arról több­ször beszámoltunk, a beregi város volt az esemény egyik kiemelt helyszíne. En­nek megfelelően a hallgatók az éteren keresztül találkoz­hattak a Koncz családdal, ahol generációról generációra száll a vadászat szeretete, megis­merkedhettek Lipp Adrien­nel, aki a vadászélményeiről könyvet írt, és az interjúala­nyok segítségével bejárhatták magát a kiállítást is. Időutazás a kúriában Bereg szívében a műsorveze­tő Filep Sándor polgármes­terrel a település turisztikai jelentőségéről beszélt: a há­rom folyó, a Tisza, a Szamos és a Kraszna találkozásáról, az Öreg-Túrról és arról, hogy a várost körülöleli a termé­szet, a hamisítatlan beregi táj. Baracsi Endre a megyei értéktár elnökeként arról me­sélt a hallgatóknak, milyen kincseket rejt e térség. Szólt a vitkai platánsorról, a tőzeg­­mohás lápról, a középkori templomokról, a beregdaróci betlehemesről, a vászonvi­rágokról, melyek magyar­ságunk kezdetére utalnak, a felsorolásból pedig nem hiá­nyozhatott a beregi kereszt­szemes sem, melynek min­táiban, ahogy fogalmazott, benne van az egész életünk.­­ Az a küldetésünk, hogy az értékeinket továbbörökítsük, hogy a következő generációk is ismerjék, tiszteljék ezeket - tette hozzá. Márpedig értékekből nincs hiány Tarpán sem: a község egykor a csonka Bereg köz­pontja volt, az egyik neveze­tessége pedig a szárazmalom. Egykor hat is volt belőle, mára csupán egy maradt. A műsorban elhangzott, hogy a közeli Tivadaron volt ugyan vízimalom, de a Tisza áradása nem mindig tette lehetővé, hogy őröljenek benne, a víz nélküli változata ezért is le­hetett egykor igen népszerű. Borbás Bálint időutazásra hívta a hallgatókat, miköz­ben a vásárosnaményi Eöt­­vös-kúria felújításáról me­sélt. - Több mint 270 évvel ezelőtt építették, megviselte az idő, de a 24. órában sike­rült megmenteni, újjávará­zsolni - mondta. 1945-ig ott lakott az Eötvös család köz­nemesi ága, felmenőik köz­vetlen rokonságban álltak a bárói ággal, amely olyan nagy embereket adott hazánknak, mint Eötvös József miniszter, vagy fia, a fizikus Eötvös Lo­­ránd, akik bár nem éltek itt, a teljes nevükben viselték a vá­sárosnaményi jelzőt. Az épü­letben minden korhű, így aki belép a kúriába, közel három évszázadot ugorhat vissza a történelemben - hangzott el. Sírok a pince alatt Szoboszlai Elemér arról be­szélt, mitől lesz igazán jó egy vadászkés, Habarics Béla fotói a Hortobágyi Nemzeti Park növény- és állatvilágával ismertették meg a látogató­kat, Liptákné Juhász Anikó, a Tourinform iroda vezetője pedig a Felső-Tisza vidékét behálózó kerékpárutakat, a gyönyörű ártereket ajánlotta a hallgatók figyelmébe, de el­mondta azt is, hogy szívesen járnak ide a holland turisták: szeretik, hogy itt eggyé vál­hatnak a természettel. Irány vissza Tarpára, ott is a Nagy-hegyre, amelynek törté­netét Jakab Attila régész osz­totta meg a rádióhallgatókkal. 1975-ben pinceásás közben egy sírra bukkantak, amiről kiderült: a honfoglalás korá­ból származik. Sokáig nem tudtak ásatásokat folytatni, mert a terület szőlővel volt be­ültetve, 2012-ben azonban a régészek birtokukba vehették a területet, s újabb három sírt, bennük lómaradványokat s fegyvereket találtak - mindez arra utal, hogy Tarpa egykor határőrközség lehetett. A sókereskedő érdemei A település szerepe a magyar történelemben is jelentős, hi­szen az egyszerű tarpai sóke­reskedő, Esze Tamás érdeme, hogy 1703 tavaszán II. Rákó­czi Ferencet megnyerték a felkelés ügyének, a fejede­lem 1708-ban kiváltságleve­let adott Tarpának, s abban többek között ez áll: „Édes hazánkba való bejövetelüktől fogvást tarpai jobbágyaink és lakosok elsők valának akik fegyvert kötvén s életeket felszentelvén mellénk adták önmagukat.” - A szabad­ságharc megtámadhatatlan, örök érvényű, kötelességünk erre emlékezni és emlékez­tetni - mondta dr. Kelemen Béla, Esze Tamás emlékének egyik legfáradhatatlanabb őr­zője. A műsorból kiderült, hogy a Beregi múzeum is csatlakozott a világkiállítás eseményeihez: mint Varga János igazgató el­mondta, időszaki kiállításuk az 1930-as évek vadászatait idézi fel. Archív fotókat kértek és kaptak a környéken élők­től, a képek pedig nemcsak azt mutatják meg, hogyan lő egy előkelő, de azt is, hogy a vármegye egykori nobilitásai hogyan éltek, mit viseltek - a felvételeket nézve első látásra szembetűnnek a hasonlósá­gok és a különbségek a jelen­kor és a közel 100 évvel ezelőt­ti időszak vadászai között, sza­ m m Vadászkürtök hangja is megszólalt a műsorban, amely Vásárosnamény és Tarpa értékeit, egyesületeit, civil szervezeteit mutatta be FOTÓK: MTI, KOSSUTH RÁDIÓ A szabadságharc megtámadhatat­­lan, örök érvényű DR. KELEMEN BÉLA Fa, citera és tűzzománc A műsorban mások mellett bemutatkozott Alexa László fafaragó, aki arról mesélt, me­lyik fát mire érdemes hasz­nálni. Kósa Krisztián, a me­gye ifjú kultúrattaséja a térség természeti és épített szépsé­­ geit mutatta be, de hallhat­ tunk a Beregszem Egyesület­ről, a tarpai citerazenekarról, a KonTúr társulatról. Megis­mertük Szegedi Attila tájkép­festőt, Baráth Sándor fafara­gót, a megye kis nagykövetét, Baksa Fruzsinát, Kissné Ker­tész Katalin tűzzománcké­szítőt, a közösségek erejéről mesélt Nagy Edina, a Nemze­ti Közművelődési Intézet me­gyei vezetője, és Soós János hangszerkészítő is, akinek a vadászkürtje többször is megszólalt a műsor alatt. (Az ételekről és a melléjük kínált italokról szombati­ számunk­ban olvashatnak.) Szerdai színház- és moziműsor Móricz Zsigmond Színház 14 óra: Alszanak a halak?, Művész Stúdió, Apáczai (A) bérlet. A mostani életünk alig tud mit kezdeni a halál­lal, ezért inkább elhárítja, hallgat róla. Ami nehéz, amiről beszélni kellene, az nincs. Pedig a gyermek gondolkodik és kérdez. Kiváncsi és tudni szeretné, mi történik a szeretteivel, akiket elveszít, mi van odaát, és hogyan éljen ezután. Erről szól az előadás, amit Pregitzer Fruzsina rendezett. Krúdy Gyula Art Mozi 17 óra: Elkértük, magyar film (16), 125 perc_____________________ 19.15: Dűne, amerikai kalandfilm (16), 155 perc. A Dűne a Krúdy Art Moziban látha­tó FOTÓ: INTERNET warn ■ Ősbemutatóra készülnek A Móricz Zsigmond Színház igazi különlegességgel szolgál közönségének: Magyarországon elsőként tűzheti műsorára az Idétlen időkig című népszerű filmvígjáték sokszoros díjnyertes, a tengerentúlon óriási sikert aratott Broad­way-musical változatát. Az olvasópróbát kedden tar­tották, a bemutató decem­ber 11-én lesz, az előadást Horváth Illés rendezi. FOTÓ:DOOÓ FERENC HIRDETÉS

Next