Kelet, 1881. január (11. évfolyam, 1-24. szám)

1881-01-01 / 1. szám

A „KELET“ előfizetési díja: Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva Egész évre..................................................1« frt. Fél évre....................................................8 „ Negyedévre ...................................................4 ^ Egy hóra helyben.........................................1 frt 50 kr. Egyes számára 6 kr. Sijgjelenik a „Kelet* mindennap, az ünnepeket követő napok kivételével. Szerkesztői és kiadói szállás : főtér 4-ik szám. 3íéi ítartok yicín adatnak v'vn>^&a. Tizenegyedik évfolyam. 1. ázáiii. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP, 1881. Hirdetési dijak. E Sy négyszög czentiméternyi tér ára 2 kr. Bélyegdy minden hirdetés után SOhr. Nagyobb és gyakoribb hidetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadóhivatal. Hirdetésekejt fölvesznek: B é o 8 b e n : Oppelik Alajos Stadt Stubeubastei Nr. %. (Eckhau> der Wollzeile 86.) Haasenstein et Vogler (ÔVallfisch-gasse 10 Rúd. Mosse Publicistische Bureau. Budapesten: Haaseusv,.' és Vogler hirdetés közv. irodája. Goldberger A. hirdetések fe vételi irodája Budapesten Szervitatér 3. sz. garmond sora után 26 krajczár fizetendő. Kolozsvár, szombat, január 1 S a mai nap az adósság fizetés napja, melyen lerójuk tartozásainkat—a hálát, a kit illet — . Egyet mindan kép illet; a bocsánatot azoknak, kik gonosz ijánlattal sértettek, s eleven szenet gyűjtöttek saját fejükre és az enitéletet magunk fölött, melylyel tévedéseinket kérlelhetetlenül sújtjuk. És gondolkodunk a mai napot a történet, a végzet folyása fölött is, mely e nemzet, a mi nemzetünk reményeit és terveit, 8 bevégzett munkáját veti mérlegre. A múlt megtanította e nemzetet szánitásai alább szállítására és tanitja folyton fokozódó mértékben a komoly munkában való kitartásra. Az ifjúi vérmes reménykedés képzelő kora letűnt s elérkezett az izzadságos napok ideje. És ez jól mn így s csak így van ez jól, mert mimenütt és mindig a szükség, az Ínség az emberiség legnagyobb tanítója s mig a szerencsés éghajlatok kora virágzásra jutót népei mind satnyulásnak indultak, a zort vidékek nemzetei uraivá küzdötték is magukat a természetnek s erei önmaguknak. A mit Széchenyi esetre vált, hogy kelet népe is a nyugati cultura nagy munkáiba belesodortassék s önmunkája árán legyen megváltója önmagának: mind közelebb s közelebb vonul nemzetünk láttóköréhez s mind többen és többen ébredünk a nagy látnok által hirdetett jóslat tudatára, mely akkor a túlnyomó többségnek való bolondság s mely ma már a túlnyomó többség előtt igazságként kezd szerUlni. S azok, kik nem maradnak egész életükre az ifjút képzelő kor stádiumán, hanem tudnak tanulni a nagy mestertől, az élettől s a bár rideg, de bölcs tapasztalás oktatásai előtt meg tudnak hajlani; s nem is számitjáik a magyar nemzet ez évét a rosszabb esztendők közé. Mind nyilvánvalóbbá lesz e nemzet életirányában és gondolkodásmódjában is a kiábrándulás s a valósághoz való törődés.] Sok kedvencz képzelődésről való lemondással, de egyszersmind annál több belátással, az életnek a valóság követelményei szerint való berendezésével jár ez s mig előbb az ideális állam-élet álom idejét éltük, most határozottan a munkaidő stádiumába jutottunk, a gyakorlatiasság kérdéseinek megoldásához kezdettünk. Hogy az kevesebb s hogy ez terhesebb — ki tagadhatná meg, az ifjú örömei s a férfi verejték csöppei hangosan hirdetik e kettő különbségét — de a férfin alig adná oda komoly munkáját a gyermek játékszereiért, még ha adhatná is s a tudás fájának megizlelt gyümölcse után azezodnak verejtékével kell kenyeredet megszerezned ! És aztán — kegyelmes a sors, hozzánk erdélyiekhez. Míg a törvényhozás és kormány fokozottabb mértékben elégíti ki közgazdasági szükségünket, a világforgalmi vonallal hozva összeköttetésbe, a birtokrendezést folyamatba indítva, a gazdasági szakoktatást új ágakkal gazdagítva, marhatenyésztésünket támogatva, ipari oktatásunkat emelve sat. sat. — addig és épen akkor humorizál és gyűjti össze körünkben az anyaországban szétrobbant „mérsékelt“ ellenzéket, ha itt valahogyan összeszedhetné elzüllött hadait; addig és épen itt nálunk hirdetteti humoros naivitással azt a „független“ Magyarországot, mely Ausztria nélkül fogja kiverni Európából Muszkaországot , villásreggelizi föl, dessertül a bunezui németet. Sylveszter estéje amúgy is a tréfás mulatozás hagyományos időszaka. Dióban kártyázunk s a ki a „nagy kutyán“ rajtaveszt , fejkötőt nyomnak a fejébe. Nosza, a mérsékelt ellenzék mind csupa vezérből álló hadserege, mely mihelyt haditervet kell készítenie, annyi colonnera Daniik, cl kány a vezér, m&i uil n, „vagy» kutyát“ nosza, a függetlenek, kik teljes életükben az éjfél kisértetes óráját élik, zörgetik már zsebüket, mely tele van dióval s már osztják a kártyát, a „disznó“-hoz. Erre az egy alkalomra mi is leülhetünk velők, ennél jobb mulatságot kívánva sem kívánhatunk magunknak.—Deus nobis baecotia fecit. Igaz, ők továbbra is folytatják, mi pedig holnap-holnapután ismét munkához fogunk, ük a laterna magicával kalánfülü ördögöket vettetnek továbbra is falra,akkor is, mig a mi pártunk folytatja, érték is, a komoly, verejtékes munkát — de hát ma, ó esztendő utolsó napján, mondjunk nekik is szives adjon istent, holnapra pedig boldog fölvirradást! A közjegyzői rendtartás módosítása fölött a tanácskozó bizottság tárgyalta tegnapi ülésében a közjegyzői kamarák alakítására vonatkozó intézkedéseket. A bizottság javasolja, hogy azon esetben, ha a reform-törvényjavaslat nagyobb terjedelmű leend, a közjegyzői kamarák szervezete az ügyvédi kamarákéval egyformán állapíttassék meg. A közjegyzői állás megszűnése esetére nézve az irattár sorsa fölött hosszabb vita fejlődött ki; indítványozták, hogy az irattár vagy a járásbírósághoz utaltassék, vagy a közjegyző utódjának adassék át. E kérdés eldöntését függőben hagyták. Szintúgy eszmecsere tárgyát képezte a bélyegcsonkításból eredő kincstári követelések megtérítése. A bizottság hangsúlyozta, hogy a közjegyzőt csak azon esetben terhelheti a szavatosság, ha a díjakat maga lett volna köteles beszedni a felektől. Ezzel befejezték az ülést. A közjegyző-jelöltek felvételéről hozott tudósítást így egészíti ki az „Orsz. Ért.“ : Aki mint közjegyző-jelölt fel akar vétetni, elméleti képzettség tekintetében, nem a bírói vagy ügyvédi vizsga letételét, hanem az Ügyvédjelöltséghez megkívánt elméleti államvizsgák, illetve szigorlat letételét köteles igazolni. A gyakorlati bírói vagy ügyvédi vizsga letételének igazolása csak a közjegyző kinevezésénél szükséges. A német hadügyministériumban katonai bizottság fog összeülni a jövő év kezdetén, amely, hir szerint, nemcsak új erődítések kérdését fogja tárgyalni, hanem a gyalogságnak új fegyverekkel való fölszerelését is. A bizottság elnöke a trónörökös lesz ; kívüle még egy tábornagy lesz tagja a bizottságnak, t. i. Moltke, a többi tagjai lesznek: Ilohenzollern herczeg gyalogsági tábornok, Bichle és Bülow altábornagyok és Verdy du Vernois vezérőrnagy. A kir. curia, mint legfőbb itélőszók má Buliih. teljes uiesei tart.j+t.», moljiiuu «i nuiiít«, törvényiek által előszabott mellékbüntetések (hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése) alkalmazhatósága képezte az eldöntés tárgyát. A legfőbb itélőszék kimondotta, hogy a hivatalvesztés, miben a képesség hivatalviselésre is ben foglaltatik és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése akkor is kimondandó, ha az elítélt elítélése alkalmával nem volt hivatalban, pl. foglalkozás nélkül volt, vagy ha nem bírt politikai jogokkal. A döntvény egy erdélyi eset alkalmából hozatott, de a fent kiemelt elv minden, a magyar büntetőtörvénykönyv hatályba lépte után felmerült büntetendő cselekvénynél — ha a törvény arra mellékbüntetést is rendel — alkalmazandó. A határőrvidék bekeblezése ügyében folyt tárgyalásokról egy bécsi lap azt az értesítést veszi, hogy Tisza miniszerelnök lemondott a bekeblezés végrehajtásának azon feltételéről, hogy Horvátország végleg mondjon la Fiuméről. Viszont Pejacsevich horvát bán beleegyezett abba, hogy a megnagyobbítandó Horvátország magyar országgyűlési képviselőinek száma ne kettőztessék meg, hanem 34-ről csak 38 ra emeltessék. A tárgyalások többször voltak abban a stádiumban, hogy végkép megszakadnak s csak az uralkodó határozott akarata hiúsította ezt meg. A bekebelezés egyelőre főleg csak abból fog állani, hogy a királyi biztossá kinevezendő horvát bán veszi át a határőrvidék korlát yzását az eddigi katonai parancsnok PhBi^r)Ticb helyett. A királyi leirat, mely Pejacsevich bánt, királyi biztossá nevezi ki, csak akkor fog megjelenni, ha a regnikoláris és küldöttségek egymással megegyeztek. KÜLFÖLD: Francziaország és a választott bíróság. A Francziaország által tett amaz indítványra vonatkozólag, hogy a török görög határkérdés választott bíróság által intéztessék el, a „NI. fr. Pr.“-nek Párisból f. hó 26-ról hiteles informácziók alapján a következőket írják : „Mintáua «> fu ciia kfii.'Apy a -i.iriini kabinetnél p'i :fidu:,i/,qtL decz. 21-én képviselői áldók volgországiítéseltel. A pábefolyását túl kérdést tételez nának-e az esetben választott bíróságot kérni intézésére, választo A bíróságot ápririsi kabinet hozzátette, hogy egész fel fogja használni, a portát és Görögoszágot arra bírandó, hogy e két hatalom Európát erre megkérje. A hatalmak válasza elvben jóváhagyólag hangzott és ez órában a franczia kormány mind Konstantinápolyban, mind Athénben diplomácziailag ez értelemben működik. Ha e lépések eredménytelenek maradnak, hivatalos ajánlat nem fog tétezni és választott bíróságról tovább nem lesz szó. A Quai d’Orsayn azonban remélik, hogy a franczia diplomatáknak sikerülni fog Török- és Görögország aggánalmait és vonakodásait eloszlatni. Decz. 26-iki táviratok még azt jelentették, hogy a porta magatartása, szemben a választott bíróságra vonatkozó indítvánnyal, habozó jeleggel bír, s azt hitték, hogy a porta sem föltétlenül elfogadni, sem strikte elutasítani nem fogja ezt a javaslatot, hanem előzékeny jellegű ellenjavaslatokat fog előterjeszteni. Mai jelentések szerint azonban Assim pasa néhány nagykövet előtt kijelentette, hogy a porta az esetleges új konferencziát a török-görög kérdésben nem létezőnek fogja tekinteni s az erre vonatkozó felelősséget el fogja utasítani. Sőt bir szerint a porta értesítette bizalmas után a nagyhatalmakat, hogy financziális körülményei megengedik, Görögországgal való háború esetére 120.000 embert fegyverre szólítani. A görög király magatartásáról parlamenti körökben az hírlik, hogy a király kész elogadni a választott bíróságot, s ennek következtében a kabinet visszalép s Trikupisz minisztériuma fog helyébe lépni. Kumundarosz pártja vezéreit ma estére tanácskozásra hívta össze. A „P 01. C 0rr.“ egy berlini tudósítása, mint legfontosabb momentumot jelenti e kérdés békés megoldására nézve a Gladstone minisztérium magatartását, minthogy üaburn cottén Görögországot csak Gladstone kabinetje fogna támogatni. A tras Vaali eseményekről Londonba az a hivatalos jelentés érkezett, hogy a hor eok megszállották Utrrechtet, az ország egyik jelentékeny városát. Az indiai kormány jelentést kapott, hogy egy ezred lovasságot, egy ezred gyalogságot és egy üteg ágyút küldjön a Jóreménység fokára. A Capetownból érkezett jelentés szerint, egy a törvényhozói testület több előkelő tagjából álló küldöttség kérte a kormányzót, hogy kormánybiztost küldjön Transvaalba, és a legfőbb itélőszék elnökét bízza meg ezen hivatallal. A KELET TARCZAJA.I «s^asigit. A LAMPAGYUJTO. Angol regény. Irta: MISS CUMMINS Első fejezet. Fény a sötétségben. A városban egészen sötét volt már. Künn a nyílt mezőn még fél óráig, vagy tán tovább is, világos lett volna még , de azon szűk utczában, hol történetük kezdődik, már egészen sötét volt. Egy komor, egészségtelen kinézésű Är » bővében, van egészen elveszítette üde „Sok ember járt kelt itt különféle dolgaik vagy mulatságaik után látva; de te a meggyujtott fénylő kanóczot, melyet a szél lobogtatott, a mint vitte és midőn az öreg felmászott létráján, s a lámpát oly gyorsan és könnyedén meggyujtotta vele, hogy a tér körülte egyszerre ragyogni látszott az örömtől, ekkor az öröm egy sugára hatolt be egy kicsiny, magános szívbe, és melyben az öröm ismeretlen vendég szokott lenni. És ámbár az öreg őt tán soha sem látta meg, s bizonynyal soha sem beszélt vele, mégis úgy tetszett neki, midőn igy az öreg lámpagyújtóra várakozott, mintha az régi jó barátja volna. — Gertrud! — kiáltott egy éles hang belülről — elhoztad a tejet ? A gyermek nem felelt, hanem hirtelen felugrott, megkerülte a ház szegletét s elbújt annak közelében. — Mi lett abból a gyermekből ? — szólott a nő, kiből a hang jött s ki most kilépett az ajtó elé. Egy ott elémenő fiú, ki Trudkát az egész szomszédsággal egyetértőleg, valami kis ördög vagy gonosz lélek-félének tartott, hogy lássa, mi fog történni, halkan mormogta fogai között: „Most tudom ki fogsz kapni!“ A következő perczben elővonták Truilkát szugolyából s egy hatalmas por kíséretében csúnyaságáért, s egy másikkal neveletlenségéért útnak indították őt egy mellék utczába a téjért. Gyorsan szaladott, mert attól félt, hogy távolléte alatt a lámpagyujtó el fog jönni, tovább is megy, és visszaérkezve, nagyon örült, látva, hogy az éppen akkor haladt fel létráján az egyik lámpát meggyujtandó. Éppen a lépcső aljához állott s úgy elmerült a fellobbanó lány nézésében, hogy észre sem vette, midőn az öreg ismét lefelé kezdett haladni, s mivel a lányka útjában állott, amint leugrott a földre, úgy meglökte, hogy azonnal a földre zuhant. — Hahó! kicsikém! kiáltott fel az öreg ember, mi az ? s lehajolt, hogy a gyermeket felemelje a földre. A lányka azonnal talpon volt, mert kemény ütésekhez hozzá volt már szokva, s pár kék foltból testén nem sokat csinált. Hanem a feje — az mind el volt ömölve. — Na mondhatom,szólott az öreg, ez már gonosz dolog! mit fog hozzá mama szólani, s miközben most először, a Trudka arczába tekintett, félbeszakította szavait s így kiáltott fel : Ej istenem ! milyen furcsa kis gyermek ez ! úgy néz a közbeeső ünnep miatt kedden jelenik meg. LAPSZEMLE. Az „Ellenőr“ szerint a magyar szövegű tízforintos bankjegyek első példánya megjelentek a pénzpiaczon. Mindenki örömmel, tegyük hozzá, hazafius örömmel veszi kezébe. És méltán. Ez a bankjegy nem közönséges papírpénz, mely csak annyit ér, amennyi rá van írva, amennyit a beváltásnál adnak érte életpénzben. Ennek a bankjegynek közjogi jelentősége van. Nem osztrák, nem idegen nyelvű bankjegy, mint volt az eddigi, melyen Magyarország államisága épen nem nyert kifejezést. A pénzpiaczok jobban fognak ismerni bennünket ez egyszerű bankjegy néhány sorából, mint egy egész alkotmánytanból. A magyar nyelv, e bankjegy következtében, polgárjogot nyer a világ összes nemzeteinél. A ember, resac bár sorsa a legtávolabbi földrészekbe, saját édes hazai nyelvével mindenütt találkozni fog a világforgalomban mindenütt fizethet magyar nyelvű bankjegygyel s hozzá nem kell drágán megfizetnie a beváltásnál önérzetes hazafiúi örömét. S midőn e fogadtatásban, ez örömben is részt veszünk, ne felejtsük, hogy ez a szabadelvű párt műve, hogy ezt az örömöt az ellenzék által annyit bántalmazott szabadelvű pár kormánya szerezte az országnak, és annak köszönhető, miszerint a bankjegyei ily teljes kifejezésre juttatják a dualizmust, Magyarország államiságát. És nem csak a tízforintos hangjegyek fogják közvetíteni a külföldön a magyar államjog alaptanát. A tízesek után fognak következni a százas és ezres jegyek. A bank minden jegye átalakul a magyar közjog követelményeihez képest. Át fognak alakulni az állami jegyek is, mint a közös adósság képviselői, ki, mint valami kis boszorkány! *Aztán midőn észrevette, hogy a lányka szorongó tekinteteket vet az elömlött tejre, s a ház felé, nyájasan hozzátette : — Talán csak ily piczi portéka iránt, minő te vagy, nem lesz anyád igen durva ? Csak vidulj fel galambom. Nem baj, ha egy kicsit megszid is. Majd hozok neked holnap valamit, mi tán örömöt fog okozni; olyan elhagyatott magános kis portékának látszol! s ha az öreg majd igen nagyon lármáz, mond neki, hogy én vagyok az oka. De talán csak nem okoztam fájdalmat neked ? Mit is miveltél ott lépcsőm alján ? — Néztem, hogy miként gyújtja meg a lámpát, felelt Frucka, és legkisebb fájdalmat sem okozott én nekem. De azt szeretném, hogy ne ömlött volna el a tej. (Foly. köv.) ROMÁN KÖZMONDÁSOK. (Folytatás.) Az istenig amig eljutsz, megesznek a szentek. Egyik isten adja, másik elveszi. A ki téged ki nem állhat, jóval fizzess neki.