Kelet, 1881. február (11. évfolyam, 25-47. szám)
1881-02-23 / 43. szám
első vagy másodrangú vaspálya fentartására, egészen eltekintve attól, hogy az állam, keleti vonala mellett egy versenyző pályavonalt, legalább most még, nem is engedélyezne. A belforgalomnak pedig azért nem felelne meg e pálya, mert ilyen fajú pályáknál, úgy van a forgalom berendezve, hogy a lakosság nem is veheti igénybe, mihez járul, hogy azon területek, melyek e vasútnak közvetlen teherszállítást nyújthatnának, tőle távol feksznek. (Folyt. köv. 178 — Az iparügyi enquete ma délelőtt megkezdte tanácskozásait a kereskedelmi minisztériumban a kereskedelmi miniszter elnöklete alatt. A bizottsági tagok névsorát lapunk tegnapi számában közöltük, a kormányt a miniszteren és Balogh Vilmos fogalmazón (ki a jegyzőkönyvet készítette) kívül Matlekovics államtitkár és Freineh Károly tanácsos képviselte. A miniszter néhány üdvözítő szó után azzal indokolja e második értekezlet egybehívását, hogy" ki akarta kerülni azon vádat, mintha az ipartörvény módosítása iránt csupán azokat kérdezte volna meg, akiket a törvény közvetlenül érdekel, s akiknek, mint ugyanazon egy osztály tagjainak nézeteit épen ez tán részrehajlóvá, tán nem egészen elfogulatlanná teszi. Ezért hívta meg most a tudomány embereit, akik épen ebben a szakban kiváló jártasságot tanúsítottak és a törvényhozásnak jelesei is, mint akik bírálni lesznek hivatva azon előterjesztéseket, melyeket e tárgyban a kormány az országgyűlés elé terjeszt. A helyi viszonyoknak, egyszersmind a tudomány követelményeinek kellő figyelembe vétele és tanulmányozása mutathatja meg azon utat, amelyen haladva, iparunkat és iparos osztályunkat emelhetjük. A miniszter beszédét így végezi: E bizottsági tanácskozások által nem a felelősséget akarom elhárítani magamról ; én csak felvilágosítást, tájékozást, érveket és ellenérveket óhajtok hallani, és azt óhajtom, hogy az itt elmondott nézetek szubjektív szempontból egyéni meggyőződés szerint és egészen szabadon nyilvánuljanak. Ezzel az ülést megnyitom. pontot.Balogh Vilmos olvassa az első kérdézé 1szerte kötelezni az iparosokat, hogy ipartársulatokba lépjenek? Ha igen, pl. alkalmazandó e a kényszer : a) gyárosokra, b) kereskedőkre és c) kézművesekre egyaránt, vagy csak a kézművesekre ? 2. mi legyen a társulatok hivatása, tisztán humanisztikus vagy fegyelmi is ? — jelesen, legyen e a társulatoknak befolyása a tanoncz fölvételénél, a tanszerződés ellenőrzésénél, a tanoncz fölszabadításánál, illetőleg a tanbizonyítvány kiállításánál, a segédek és mesterek közötti viszony rendezésénél, a munkakönyvek kiállításánál, az ellenőrzésnél,esetleges súrlódásoknál ? 3. a társulatbalépés kötelezettsége kiterjedjen az ország bármely kis helyiségében lakó iparosra is, avagy csak a meghatározott (10,000) számú lakossal biró helyek iparosaira V 4. legj’^cn o minden helység számára csak — Nó mester Viki, végezted bizon nem kell vala, hogy oly igen busongjanak odahaza, nemde ? Több ízben mondtam is már nagyatyádnak, hogy azt hiszem, minden jóra fog fordulni még. Csak az volt a legnagyobb titok az egészben, hogy Clinton úr mindenként azt állította, hogy hallott már Viki felöl, de kitől ? Szullivánné átgondolta egész kis ismeretségi körét, s mindenfelé badar véleményeket nyilvánított. De mivel feltevéseivel cseppet sem jutott közelebb a valósághoz, mint hol azelőtt állt, végre abban állapodott meg, hogy ő is úgy tesz, mint Trudka, s mindent Szent Mikulásnak tulajdonit. Tizenötödik fejezet. Az őrangyal. Szeretném tudni, ki az a sugár leányka, — szólott magában Perkout asszony, mindkét kezével az ablak párkányára támaszkodva, s az utezán alá s fel széttekintve, mit legalább tiz perczig megtenni napi szokásává vált, miután a reggelihez tartozó éteszközöket felmosogatta, s a függő lámpát megtisztította,s ki minden reggel, azzal a karjára támaszkodó gyenge öreg emberrel itt elésétál. Mindig ugyanazon időben látom őket föni, ha jó idő van. Csinos gyermek, s nagyon látszik szeretni az öreget, alkalmasint nagyatyja. Mindig ügyel arra, hogy az öreg a járda jobbik felén menjen, s vigyáz minden léptére. (Folyt. köv.) egy (általános) ipartársulat, avagy alakulhat-e foglalkozási ágak szerint több ipartársulat is, s ez utóbbi esetben ki határozza meg, hogy mikor keletkezhetik egyes foglalkozások számára külön társulat ? Ha nem, czélszerű volna-e az ipartársulatokat bizonyos hatósági jogosultsággal felruházni, különösen a tanoncz felvételénél, a tanszerződés ellenőrzésénél, a tanoncz felszabadításánál, illetőleg a tanbizonyítvány kiállításánál, a segédek és a mesterek közötti viszony rendezésénél, a munkakönyvek kiállításánál és ellenőrzésénél, esetleg súrlódásoknál ? Mily feltételek mellett lehetne ily hatósági jogosultságokat nyújtani ? Kautz Gyula nem volna épen ellene a kötelező ipartársulatok behozatalának, ha azt látná, hogy az ipartársulatoknak nem adatik több, mint ami megadható anélkül, hogy az visszafelé való fejlődést idézzen elő. Ha azonban oly jog és hatáskör is adatik e társulatoknak, amelynél fogva ezen aggodalma némi táplálékot nyerhetne, akkor egész határozottsággal ellenzi a kötelezés és a kényszertársulás eszméjét. Az első kérdés második pontjára nézve, hogy mi legyen e társulatok hivatása tisztán humanisztikus-e, vagy fegyelmi is, nem lát a két dolog közt oly éles ellentétet. Az első kérdésre mindaddig, míg nem tudja, hogy az ipartársulatoknak minő jogok és hatáskör adatnak, határozottan sem igennel, sem nemmel nem felelhet. Elnök konstatálja, hogy Kautz a kötelező ipartársulatokat bizonyos körülmények között megengedi. Mudrány Soma szerint erélyes rendszabályok szükségesek és intézmények létesítendők az iparoktatás fejlesztésére. Hogy ezen rendszabályok foganatosítása a hatóság kezeibe vagy pedig az iparosokéiba tétessék-e le, az sarkkérdése azon kérdésnek, hogy kötelező ipartársulatok legyenek-e vagy sem. Meggyőződése szerint nem látszik czélszerűnek a jelenlegi viszonyok közt ezt az állam és hatóság kezeibe letenni, azon indokból, mivel Magyarország nem túlnyomólag iparos állam és állami közegek nincsenek annyira áthatva az ipari élet követelményeitől, hogy ezt rájuk lehetne bízni. Ha az államra bízzuk, az állam annyira túl lesz terhelve, hogy a legjobb akarat mellett sem tehet semmit. Ha pedig a hatóságokra bízzuk, semmi sem fog történni. Nem marad tehát egyéb hátra, mint az iparosokra bízni oly módon, hogy az államnak, a hatóságoknak és az iparosoknak színe-java vezérszereppel bírjon ezen ügyben. Az első kérdés nincs helyesen formulázva; helyette azt kellene mondani, hogy miután vannak közös feladatok, amelyek minden iparost egyaránt érdekelnek, ezen feladatokat teljesíteni kell, ami nem képzelhető máskép, mintha erre bizonyos orgánumok létesíttetnek. Havas Sándor a fegyelmi és végrehajtó hatósággal felruházandó kötelező ipartársulatok mellett szól. Lipthay Béla b. Mint kötelező teendőket a következőket kívánja kimondani. 1. az iparosok, gyárosok és kereskedők közül lajstromozandók azok, akik kézműiparral foglalkoznak. 2. A tanonezokra vonatkozólag mindazoknak ellenőrzését, amely az első fokú iparhatóság körébe vágnak. A tanonezokra vonatkozó intézkedések szükségesek azért, mert a mai eljárás mellett senki sem tudja, hogy az illető tanoncz elvégezte-e tanulmányát, vagy sem és hogy az általa felmutatott okmány elegendő-e arra, hogy ő a segédek sorába felvétessék. Ezek volnának a társulatoknak kötelező teendői, amelyeknek a legszigorúbban kellene megfelelni. A közmivelődésre, a szakképzettségre és a hitel előmozdítására szükséges teendőket nem mondaná ki kötelezőknek, mert az ipartársulatok nem lesznek képesek ezeknek keresztülvitelére. Ily feltételek mellett pártolja a kötelező társulást. Csepreghy János: Az ipartársulat hatásköre lehet kétféle, t. i. hatósági és testületi. Daczára annak, hogy az országban az iparosok nagy többsége a hatósági hatáskört óhajtja, azt czélravezetőnek és helyesnek nem tartja, mert nem szabad oly közegeket hatósági jogokkal felruházni, amelyek akkor, midőn bizonyos ügyben intézkednek, egyszersmind érdekelt felek is lehetnek. Miután iparhatóságunk első fokon máris van, amelynek eltörlését senki sem indítványozta, nem szeretné, hogy egy és ugyanazon dolgot különféle hatóságok végezzenek. Hangsúlyozza, hogy ne kényszertársulatok, hanem ipartársulatok állíttassanak fel, mert különben a kényszer csak a papíron lesz meg. Thek András kétségbe vonja, hogy a társulatok nagy befolyással lesznek nemzetgazdasági fejlődésünkre, mert ha minden községben kell ipartársulatot felállítani, ahol körülbelöl 40 ipar08 van, ahhoz 15,000 ipartársulatot kell teremteni és ezeknek budgetje oly rengeteg összeget nyel el, amellyel többet lehetne a kormány által elérni, mert ma is 3427 ipartársulat van az országban 239,000 frt budgettel, amely összegnél maga az állam sem áldoz többet ipari czélokra. Ha 15,000 ipartársulat állíztatnék fel, körülbelöl 15,000 iparost vonnánk el a tevékenység teréről. Minthogy az ipartársulatok megölő betűje mindennek. Ajánlja a szabad ipar pártolásának kimondását. Ráth Károly Csepreghyvel polemizál. Mi a tanonczügy rendezését, a szaknevelést akarjuk álélról fölfelé fokonként előmozdítani. Hogyan fogna a versenyviszonyokra visszahatni az, midőn a tanonczok fölvételének föltételeit kell megállapítani és ellenőrizni, hogy a műhelyben tanuljon is valamit, s midőn a társulat kötelességévé tétetik, hogy ellenőrködjék a felett, hogy a tanoncz iskolába járjon. Akarjuk továbbá kiterjeszteni a társulatok hatáskörét a munkarend fentartására. Akarjuk, hogy minden tanoncz lajstromoztassék, hogy a munkakönyv felállíttassék, hogy tudva legyen, hol dolgozott, meddig szünetelt az illető. Ahol bíráskodásról vagy békéltetésről van szó a munkásokra nézve, ottan munkások ugyanazon számban legyenek képviselve, mint maguk a munkaadók. Az általános ipartársulatokat kívánja azért, mert a czél szempontjából semmi különbség nincs az iparos társak közt, a munkások fegyelmezettségére és nyilvántartására nézve ugyanazon rendszabályok szükségesek egynél is, másnál is; felruházni kívánja azt azon testületi jogokkal, amelyek azt első és második kérdéspontban felemlítve vannak, miután ezek a versenyviszonyokra és szabad forgalomra semmiféle káros kihatással nem lehetnek, a kényszert kimondandónak véli. Zichy Jenő gróf: A kényszertársulás kívánatos, épen úgy, mint az iparosok lajstromozása. A kényszer alkalmazandó e kézművesekre és azon gyárosokra, akik szakszerűleg képzett iparosmunkásokat alkalmaznak, és ha gyártmányai kereskedésbe jönnek. A kereskedők külön grémiumba veendők. A társulatok hivatása humanistikus és fegyelmi is legyen. A társulatoknak befolyása szükséges a tanoncz felvételénél, a tanszerződés ellenőrzésénél, a tanoncz felszabadításánál, a segédek és mesterek közti viszony rendezésénél, a munkakönyvek kiállításánál és az esetleges békítésnél. A társulatba való lépés kötelezettsége az ország minden helységére terjedjen, már az egyöntetűség és méltányosság végett is. Rendszerint minden városban csak egy általános ipartársulat alakulhasson megfelelő szakosztályokkal. A nagyobb iparos központokban azonban, (hol iparkamarák lennének) azon iparágak, illetőleg iparcsoportok, melyek önállóan és életrevaló ipartársulatot képezhetnek, az általános társulatból kiválva, önálló társulattá alakulhassanak. Az ipar szabad gyaakorolhatásának elve fentartandó ugyan, azonban kézműiparosokra nézve kötelezővé teendő, hogy tanoncz felszabadulási bizonyítvánnyal igazolják, miszerint az ipart megtanulják, továbbá kimutassák, hogy 3 éven át, mint legények, szakbavágó műhelyben vagy gyárban dolgoztak. Neuschloss Marcell nem ismer különbséget a kézműiparos, a gyáros és a gyáriipart űző földesúr közt. A kényszeripartársulatokat nem pártolja, azt sem tartja helyesnek, hogy e társulatok hatósági joggal ruháztassanak fel. A tanoncok oktatása feletti felügyelet és az iparosok lajstromozása, az ipartársulatok dolga legyen. Az oktatás feletti felügyeletet a hatóságok ellenőrizzék. György Endre: A kényszeripartársulás régiének okoskodása a következő : akarják az par emelését, tehát az iparosoknak művelődését és anyagi javulását, amint irataikból kivette, szövetkezeti uton, anyagbeszerzés, közös érdekek előmozdítása útján és humanisztikus célokkal előmozdítani, ügy, de e két dolog, a humanisztikus cél és a szövetkezés a kényszer institúciójával homlokegyenest ellenkezik. Van olyan dolog, ami csak a kényszer alapján álló ipartársulat vihet keresztül és van olyan dolog, amit csak a szabad ipa társulatok vihetnek véghez. Azt hiszi, hogy a kényszeripartársulatok behozatalával a humnisztikus célok ki volnának véve az ipartársulatok hatásköre alól. Mudrány Soma : A György Endre által felhozott feladatok nem tartoznak a kényszertársulatok hatásköréhez. Ha kimondatik az iparnak általános szervezése azon alapon, hogy minden iparos benne legyen a társulatokban, az által a czél nagyon is előmozdutlatik, mert így az iparosok a társulati érintkezést el nem kerülhetik, ami azután a talán még nem létező érdeklődési önkényt fogja fejleszteni. Thék Andrásnak, aki a kényszertársulatoktól semmi jót nem vár, azt mondja, hogy Magyarországon ma olyan a helyzet, hogy évről évre 10,00- re megy azoknak a száma, akik kellő nevelés, oktatás hiányában elzüllődnek és proletárokká válnak. Ezt a helyzetet nem lehetettűrni. Magyarországnak oly nagy szellemi és anyagi kincse rejlik e munkaerőben, hogy annak fejlesztésére minden percet elmulasztani halálos vétek. — Neuschloss Marczell azt mondja, hogy majd rendbe fogunk jönni. Ez nem elegendő, nekünk nem lehet a véletlenben bízni. Nekünk gondoskodnunk kell e munkaerő kiképzéséről, történjék ez azután akár állami felügyelet útján, akár hatóság útján, akár az autonóm iparosság által. Szóló ez utóbbi mellett van. Thék Andrásnak rövid felszólalása után elnök a legközelebbi ülést holnap délelőtt 11 órára tűzi ki. Átnézete a kolozsvári bányaigazgatóság vezetése alatt az 1874—1880 ik évi időszakban a bánya- és kohóműveknél és más kezelési ágaknál előforduló nevezetesebb üzemi és kezelési mozzanatoknak. (Folytatás.) A zsilvölgyi kőszénbányában, 1873 ban termeltetett 708.845 mm. kőszén értéke 320.607 frt. Pénztári hiány 490.314 frt. 1879-ben termeltetett 284.660 mm., értéke 100.518 frt, hiány 130.041 frt. 1879. tehát kevesebb 424,185 mm. 220.289 értékkel, a mérleg kedvezőbb 360.273 frttal. A kincstár a mily kedvező auspiciumok között foglalt télt a Zsilvölgyben, ép oly hamar a váratlanul bekövetkezett válságok az ott megindított kincstári bányászat fennállását fenyegették. A bánya, mely az 1868-ik évben sok erélylyel megkezdett és folytatott miveletek folytán már az 1870-ik évben termelő képessé vált, és a termelt kőszénnek eladási ára is vámmázsánkint 50 krajczárral igen kedvező volt, már 1872-ik évben a Deák-bányában kiütött tűz és robbanás miatt gyorsan más termelő helyek költséges megnyitásáról kellett gondoskodni, a termelt kőszén eladási ára pedig évről évre csökkent, úgy, hogy 1879-ben vámmázsánként 22 krajczárra szállott. Ezen nyomasztó helyzethez hozzájárult a felsőbb helyről kezdetben sürgetett rohamos lefejtés, minek később káros következményei voltak ; a folytonos verseny a szomszédos brassói egylettel; továbbá a kőszén ciárusitására nézve kötött bizományi szerződés, melynek nyomán a bizományos nagy provisioban való részesülése mellett a kincstár kezét terményeivel való szabad rendelkezése iránt egészen kötve tartotta. Ezen hátrányos szerződésnek nem kis áldozattal a múlt 1879-ben a kincstári kőszénbányáknak a brassói egyletnek történt haszonbérbe adása vethetett véget. IV. Fémbeváltás. Abrúd hánya 1873. arany 89.3 kiló, ezüst 38.3 kiló, érték 128.256 frt, hiány 10.543. 1879-ben arany 279.4, ezüst 114.5 értéke 400.156 frt, hiány 8908 frt, tehát 1879-ben arany 190.1 kilóval több, ezüst 77.2, fémérték 271.900 frttal több s a mérleg kedvezőbb 1635 frttal. Zalathnán. 1873. arany 161.8, ezüst 79.4, érték 232.723 frt, hiány 3226 frt. 1879. arany 339, ezüst 142.3, érték 486.947 frt, fölösleg 870 frt, tehát 1879-ben több arany 177.2, ezüst 629, érték 254.224 frt a mérleg kedvezőbb 4096 frttal. Csertesten, 1873-ban arany 21, ezüst 7.9, érték 29.875 frt. 1879-ben arany 5.4, ezüst 1.9, érték 7656 frt, fölösleg 24 frt. 1879 ben tehát kevesebb arany 15.6, ezüst 6, érték 22.219, mérleg kedv. 139 frttal. Összes fémbeváltás 1873-ban arany 272.2, ezüst 125.6, érték 390.854 frt, hiány 13.884 frt. 1879-ben arany 623.8, ezüst 259.7, fém érték 894.759 frt, hiány 8014 frt, tehát 1879 - ben több arany 351.6, ezüst 134.1, érték 503905 frttal, a mérleg kedvezőbb 5870 frttal. Az erdélyi fémbeváltásra mennyiségileg nagy befolyással bírnak az aranybányák, különösen a magánosoknak ingadozó termelési viszonyai. A beváltás emelkedését vagy csökkenését tehát ezen szempontból lehet megítélni. A zalathnai és cserteszi fémbeváltások az utóbbi években mindig veszteség nélkül záródnak le, sőt némi pénztári fölösleget is mutatnak fel. Az abrudbányai beváltást a többinél sokkal nagyobb kezelési költségek terhelik. Egyébiránt ezen beváltásnál már krónikus bajjá vált veszteségek megszüntetése vég^ tárgyalások indíttattak meg, melyek befejeszésével bizonyára ezen beváltásnál is rendezettebb viszonyok fognak életbe lépni. (Folyt.röv.) A MARO3-LUDAS-BESZTERCEI helyi érdekű vasút uj öv. Közre adja : BÓNIS ISTVÁN kolozsmegyei főjegyző, a maros-ludas-besztrezei helyi érdekű vasut-társulat ez idő szerinti jegyzője. (Folytatás.) A teherforgalomból remélhető bevétel kiszámításánál figyelmen kívül hagyatott, hogy az Apahida Sz. Régen! államit .502,762 kilométer közötti kiépítésére szükséges alapkő és fedanyag szállítása 88,943 frt bruttó bevételt tesz, és hogy ezen útszakasz kiépítése után annak fenntartására szükséges kavics szállításból évenként 4992 frt állandó tiszta bevétel várható. A teherforgalom, mint már említve volt, azonosnak vétetett a jelenlegi közúti forgalommal és ezen alapon lett a teherforgalom után remélhető nyers bevétel kiszámítva. Miután azonban feltehető, hogy a Mezőség fejletlen viszonyai s különösen részútjai miatt a kimutatott bruttó jövedelem megczáfolására indokul fognak felhozatni: a már kimutatott bruttóbevételt Herczog Ödön főmérnök úr — kinek számításaiból vesszük át ösmertetésünk ezen részét — következőleg szállítja le. A személyforgalom után eredményezett 94,799 frt 72 kunak körülbelöl csak 30 százalékát véve biztosnak, s 70 százalékot figyelemen kívül hagyva, lesz e czimen a bruttóbevétel kereken................................... 31,000 frt. A teherforgalomra nézve a beszterczei végállomás javára kimutatott bruttó bevételnek csak 25-7- át véve biztosnak, és a többi állomások kimutatott teherforgalma után nem az engedélyezett legmagasabb díjtétel, hanem annak csak 70 százaléka lenne alkalmazandó, s feltéve, hogy az első üzleti évben a vasúti forgalom mellett részben a közúti forgalom is fenn fog állani s így a teher forgalom után várható bevétel csökkenésére 40 százalékot véve számításba, a teher-forgalom czímén felvett 631,372 írt bruttó bevétel leszálíttatott......................................... 220,000 frtra. A kezelési illeték czimén felszámított 28,609 frt összeg 50 százalékkal leszállítva tesz . . 14,000 frtot. S tán kiszámított igy a biztos adatok alap786,000 frtnyi bruttó bevételi összeg leszállítva tesz csak 265,000 frtot. A nyers bevételek kiszámításánál és reductioknál nevezett főmérnök úr az úgynevezett forgalmi együtthatóra és a Schwarczel műegyetemi tanár úrnak a hazai vasutak sok évi pontos statistikai adatainak gondos megfigyelése alapján felállított tételére támaszkodott. E tétel szerint: a túlnyomóan mezőgazdasági jelleggel bíró vidékek minden lakójára 0-8-09 tonna teher és 1-2—1-5 utas esik; a túlnyomóan fa- és kőnemek szállításával foglalkozó vasutaknál pedig az állomások minden lakójára 1-9—21 tonna teher és 2-3—37 utas esik, minthogy pedig ezen vasút mindkét jelleggel bírt, — közép arányos lett kiszámítva s e szerint az állomások minden lakójára 1625 tonna teher és 197 utas esik, melyeket azonban főmérnök úr még alább szállítva, számításainak alapjául 125 tonna vagyis 125 mm. tehert és 1*5 utast vesz fel, mely véglegesen megállapított együtthatók segélyével az évenkénti bruttójövedelem végösszegéül 259,760 frtot állapított meg, vagyis kerek számban 260,000 frtot. E nyers jövedelemből könnyen kiszámítható a tiszta jövedelem. Tapasztalás mutatja, hogy a csak napi forgalomra berendezett vasutak nyers jövedelmének 35—40 százaléka elégséges a kezelési költségekre, nevezett főmérnök úr azonban a tapasztalás által megállapított százaléknál is magasabb — 50 százalékot vett fel, csakhogy számítása annál biztosabb legyen S ígyj a tiszta jövedelmet 130,000 frt ban állapította meg. Minthogy ezen összeg 2000000 frt tőkének 65 százalékát képezi, látható, hogy ezen vasút a befektetett tőkét már első évében bőven fogja kamatoztatni, s a részvények törlesztésére kellő összeget is fedezni fogja.. Hátra van még néhány szót szólanunk azon hatásról, melyet ezen pálya elő fog idézni. A könnyű, gyors és biztos közlekedés legelső hatása az, hogy azon javak, melyek a közlekedési eszközök hiánya miatt az előtt értékesíthetők nem voltak, mozgóvá tétetnek s így értékesíttetnek; tehát újabb forgalmi tárgyak támadnak. Nem csekély fontosságot lehet tulajdonítani azon körülménynek is, hogy a minden időben való szállítás lehetősége a lakosságnak módot nyújt áruczikkeinek eladására a legkedvezőbb időt bevárni s nem kellene áruczikkeit — különösen akkor vinnie piaczra, mikor „jó út“ van, ami rendesen a Mezőségen csak akkor szokott lenni, midőn a gabona ára legolcsóbb aratáskor, ekkor pedig tömeges lévén a szállítás, mi természetesebb, hogy a termelők így önmaguknak okozván versenyt, a termények árát lenyomják, ami az év minden szakában lehető szállítás mellett nem történhetik meg. Figyelemre méltó különbséget tesz ki azon összeg is, ami a vasúti olcsóbb szállítás által az eladó javára esik. Vegyük csak fel például, hogy jelenleg Beszterczéről Kis-Sárnásra egy pár deszka szállítása 25—30 krba kerül, sőt némely esetekben teljes lehetetlenség szállítása a járhatlan utak miatt, míg a vasúton szállítva 1 kocsi teher 500 pár deszka szállítása 75 km. távolságra 40 forintban kerül, vagyis egy párnak szállítása 8 krba kerülend. Ugyanezen viszony van a többi áruczikkeknél is. S az igy megtakarított összeg mekkora összeget tesz ki. Majdnem a földadó fele részét. Még számításba vehetjük azon nem kevésbé fontos körülményt is, hogy ezen vasút által a Mezőség hozzáférhetővé lévén téve, a kereskedő — különösen a gabonakereskedő — el fog a helyszínére menni s gabonájunkból viszi el gabonánkat, nem fog kelleni nekünk keresni \ \ V. S