Kelet, 1881. február (11. évfolyam, 25-47. szám)

1881-02-04 / 27. szám

í­ rl­ek volnának sem elégségesek. A politikában nem szabad csak azért pártolni valamely intéz­ményt, mert az a múltban jó volt, a józan po­litika csak a jelent és jövőt tarthatja szem előtt. Ma az idők igényei mások az államtól, mint régen. helyett. Összes Európa a középkor osztályozása mely nagy nemzeteket is apró dara­bokra osztott, mert roppant nemzetek tömörülé­sét mutatja, melyek divergens törekvések he­lyett, közös czélokat tűznek maguk elé. Ma­gyarország e törekvéseket nem odázhatja el, ha csak egyszersmind az együtthaladásról is le­mondani nem akar, mert megyerendszerünk nem fér össze a haladással. Vannak sokan, mondja Eötvös, kik az itt elmondottakat nem tagadják, de azért megye­rendszerünknek mégis buzgó védői, „mert me­gyerendszerünk nem csak közigazgatási forma, hanem egyszersmind alkotmányunk egyik leg­több, sőt jelen helyzetünkben egyedüli biztosíté­ka , mert jobb közigazgatási rendszerért alkot­mányunkat főbb biztosítékaitól megfosztani nem akarjuk. S valóban magam is úgy vagyok m­eg­­győződve, hogy, ki jelen megyei szerkezetünk­ről lemond, mielőtt alkotmányunknak más biz­tosítékai szereztettek, egyenesen alkotmányossá­gunkat veszélyezteti, s így kifejlődhetésünk egyik leghatalmasabb eszközétől fosztja meg hazán­kat.“ Ez mind igaz, de ha alkotmányosságunk­nak más, a haladással, renddel, egyéni szabad­sággal megegyezőbb biztosítékait fogjuk találni, fel kell-e tartani akkor is a megyei rendszer mai szervezetét? Kétségen kivül nem, sőt me­gyei szerkezetünk a viszonyok­­ mai alakjában még alkotmányunknak sem elég erős őre. (Folyt. köv.) A “KELET“ magántáviratai. Budapest, febr. 3. Matlekovics egy­hangúlag apatini követté választatott. London, (alsóház) febr 3. Hétfőn este vette kezdetét az ülés és tegnap esti 6 órakor rendszeresen bezáratott; minden elnapolási inditvány elveztetett. Kon­stantinápoly, febr. 3. Hodja pasa elfogatása következtében Abdulah­ Prenksben albán forradalom tört ki. Budapest, febr. 3. Fabriczius, se­gesvári képviselő, ki az egyetemi könyv­tárban történt szerencsétlen esése után ápolás alatt volt — meghalt. Ma a kép­viselők , a miniszterelnök jelenlétében Győri Vilmos kitűnő búcsúztató beszéde után kisértetett ki az indóházhoz, hon­nan Segesvárra szállittatik. Tóth Kálmán ma 10 órakor meghalt. — 109 — NAPI hírek Kolozsvár, 1881. febr. 3. Helyi hírek. — Nemzeti színház. Kedden első elő­­adásul Offenbach operettje (és nem vig operája mint a szinlap hibásan mondja) a „A francziák Milanó“-ban töretett össze. Nem lévén semmi örö­münk abban, ha érdeme szerint méltatva az olyan produkciókat, milyen a keddi vala: egy határ kellemetlenséget kénytelen n­ek­ünk elmon­dani, — úgy az operett ismertetését, valamint előadásáról való megjegyzésünket a mai — má­sodik — színrehozatal utánra tartjuk fenn. — Fáy Szeréna k. a. szinháznak s mondhatjuk mindnyájunk kedv­ S vendége, tegnap vön bú­csút tőlünk. A darab, melyet jutalmára és bu­­csujára választott, mind tartalmára, mind a kis­asszony egyéniségére való tekintettel, jobban is meg lesz vala választható, mert Szigligeti Le­­lencze s Julcsa szerepe helyett más és szebb emlékekkel szerettünk volna kedves vendégünk­től megválni, kit drámai erejének tartalmassága, hangja és mozdulatai nem e sentimentális lány­ka személyesitésére utalnak. Épen az a valódi siker, melyet a törvényszék előtt mondott nagy beszédével, méltó tapsok kíséretében elért, iga­zolja ezt 8 jelöli egyszersmind az irányt, melyet e szép tehetség további fejlődése számára maga a természe­t mutatott ki. Játéka azonban, termé­szetesen, igy is sok megkapó vonást mutatott be s zájos elösmerésre inditá a közönséget. Szent­­györgyi, Gyenes, Krasznainé, Mátrai mindent megtettek és nem sikertelenül, szerepeik érde­kében, Gerő Lina pedig épen excellált locsi-fecsi szeretetreméltóságában. Fáy kisasszonyt kiléptekor zajos tapsokkal fogadta a közönség, melynek mára annyira kicsiny volt a színház, hogy a ze­nekar helyét is betöltötte. Két koszorút — egy babért és egy színes virágokból kötöttet — nyúj­tottak fel neki s több virágcsokrot. Az első és második felvonás között a színfalak között ke­resték fel a kisasszonyt tisztelői, hogy kolozs­vári közönség nevében emléket adjanak át neki búcsú felléptének alkalmából. Szász Gerő úr be­szélt, azon óhajtásunknak adván kifejezést, hogy a kisaszonyt mielőbb ismét láthassuk színpadun­kon. Az átadott emlék ékszernemü volt. — A Rudolf trönkörökös nász-ünne­­pére a város közönsége által benyújtandó Üd­­vözlő felirat, díszes kiál­tásításában, egészen a hazai ipar terméke leend. A bizottságilag meg­állapított szöveget, körrajzos lapokon, városunk egyik nagyon szépen ivó tisztviselője írja le; a világos­kék bársony-kötés Czerm­, muzeum-egy­­eti könyvkötő müve lesz ; a két kullapot pedig a I hosszufalusi áll. faragó-iskola által készítendő s áttört mivü fa-faragvány boritandja. E faragvá­­nyok mintázatát Melka Vincze, a városi felsőbb leány­iskola kitűnő rajztanára készíti el, mig az előlap dombor­u mivü faragványai közzé Öt medallion lesz porczellánból illesztve, melyekre Veress Ferencz fényírónk égeti be, saját talál­mánya szerint, középütt a város czimerét, a két­­felső szögletben a mátkapár arczképeit, a két alsóban pedig Kolozsvár látképének pár érdeke­sebb pontját, — mig a hátlap medaillonja az esküvő évszámát és napját fogja feltüntetni. Szó­­val biztos a remény, hogy a felirat külalakja va­lódi diszmü leend s hazai iparunknak nem válik szégyenére. — Hangverseny. A jó öreg Kolozsvár következetlen lett magához. Mig eddigelé a far­sang oly csendesen folyt, hogy akármely kis vá­rosban sem különben, addig a folyó két annyi élvezetet nyújtott s nyújt a közönségnek, hogy nem egyszer sajnálnunk kell, hogy két h­elyt egy­szerre nem lehetünk. így volt ez kivált tegnap, mely napra a rendkívül vonzó színi előadást le­számítva is egész sora a legélvezetesebb látni s hallani valónak gyűlt össze. Mindezek közt nem legutolsó helyet foglalt el a Conservatorium há­zi hangversenye, melyről ez­úttal meg akarok emlékezni. A hangverseny pontban 11 órakor vette kezdetét, mely időre a terem — daczára az ugyanezen időben megtartott korcsolya ver­senynek — megtelt egészen az érdeklődő közön­séggel. Megnyitó és bezáró számát a hangver­senynek a közönség és zeneértők által egyaránt előnyösen ismert Nagy Gábor-féle vonó négyes töltötte 1­0. A vonó négyes kétségtelenül a leg­első helyet foglalja el valamennyi lehető hang­szer- csoportosítás közt. Négy, nagyrészt nem­csak hangerőre s mélységre, de egyszersmind kifejezés, színezet s jellemre egymástól eltérő vonó hangszer összjátéka, míg egyrészt megle­hetős erőt, s ezzel szemben a legfinomabb gyön­gédséget bír kifejezni, addig másrészt valamen­­­nyi a zenében kifejezhető érzelem, vágy, indu­lat legfinomabb árnyalatait tünteti elénk. Hatá­rozott fölénye van a zongora felett, melynek ár­nyoldalai nagyon is szembetűnők. A négyes vo­nóhangszer együttes játszása alkalmával eltűnik mindazon hátrány, mely egyetlen hangszer ját­szásakor itt ott felmerül. Színpompára, kifejezési erőre felülmúlja a zenekart, mert az utóbbi nagy apparátusa, sok tényezője által a nagyot, hatal­mast jeleníti, hullámaiban elvész az egyes, az egyéni s épen ereje miatt tehetetlenné válik ott, hol finom lehelletszerű árnyalatokról van szó. Csak köszönettel tartozunk tehát a Conservato­­rium­ választmányának, hogy a mű­fajt gyakrab­ban lépteti föl hangversenyein. A tegnap elő­adott művek elseje Unslownak, a termékeny szer­zőnek első vonó­négyese volt (B dur) mely tá­vol még azon complicált és a mesterség színét nagyon is magán viselő zenestyltől, melyet ké­sőbbi Quartetteiben találunk, egyszerűsége, dal­lamossága s könnyen áttekinthetősége által hat. A zárszám alatt Schnbort-nak a közönség előtt ismert örökszép szerzeménye „a leány és a ha­lál“, mely nem egyszer csalt könnyet a hallgató szemébe és az öreg Bocherini pár százados, de soha el nem avuló Meuuett-je került előadásra mindkettő a közönség élénk tapsai közt. Mon­­danunk­ sem kell, hogy az előadás a legkisebb mozzanatokat kiemelő, plasztikai, figyelmes, gon­dos és összevágó volt. A programm második számát Zólyomi Jenő ur töltötte be, a Conser­­vatórium zeneigazgatójának Farkas Ödön urnak egy szerzeményét „Hajtsátok meg fejeteket“­ énekelve. A mű szívből szakadt s szívreható dal, mely közvetlensége mellett, mélyebb zenei ér­tékkel is bir. Zólyomi urral már találkoztunk egy korábbi hangversenyen, ezúttal azon óha­junkat fejezzük ki, hogy érczes hangjával s ki­fejező előadásával mentel gyakrabban találkoz­hassunk hangversenyeinken. A harmadik szám­ban Szöllösy Irma k. a. játszta Ábrányinak „első magyar ábránd“-ját, kellő erővel s élénk magyaros zeneérzékkel. A kisasszony mint hall­juk, intézeti növendék s mint i­gen becsületére válik a Conservatoriumnak s első sorban taná­rának a zeneigazgató urnak. — A hangverseny­nek 12 óra után lett vége, midőn a törekvő s életrevaló egylettől búcsút vett a közönség a viszontlátásig. Dr. J. — Kapcsolatban fennebbi a Zenecon­­zervatorium tegnapi hangversenyéről szóló tu­dósításunkkal érdekesnek tartjuk e zeneintézet egy régi (1821-ből) való proggrammját közölni, mely a napokban akadt kezünkbe. A konzerva­tórium 1819-ben átalakult s hogy mekkora volt már alakulásakor a zenei elem Kolozsvárt, bi­zonyítéka az alábbi műsorozat, mely úgy van összeállítva, hogy ma is akármilyen kényes igényeknek megfelelne. Külalak tekintetében a­ mű­­sorozat egy nagy féliv. A csinos körzetbe be­foglalva Erdély czimere; a nyomás tiszta és gondos. A müsorozat így szól : A’ MÜ’SIKAI EGYESÜLET Nagy méltóságú Losontzi L. Bá­ró, és Gró. Bánffy György Erdély Ország’ Gubernátora Eö Excellentiája’ Neve’ Napjára csak most tehetvén­ meg a’ maga Tisztelet-hódo­ását, más nap, úgymint Április’ 30-ban Mu’si­­kai Akadémiát tart az úgynevezett Kedutban, a’ hól-is válogatott Darabok adódnak elő az írt rendel: 1-ször : Haydeanek Schöpfung név alatt ösméretes Oratóriumából nagy Kar Ének. 2 szór: Beethoventől Fortepianóra készített Quintett. 3-szor : Magyar Ének Quartett. 4-szer : Faisel­­lónak Ének Duettje, Muz sika Quartettel. 5 szer : Ének Quartett. 6-or : Kummertnek Fagott Con­­certje. 7-szer : Kar Ének Haydentől az Esztendő’ nagy részeiből. 8-szor: Bayrtól Flauta Concert. 9-szer: Ének Quartett, négy fenn­hangon. 10- szer: Harmonia fúvó Eszközökön, 11-szer: Kis­­faludi’ Himfyjéből az 26-dik Dal magyarúl Quar­­tettben. 12-szer: Tancred nevű Operából való Finale Rossinitól. A’ Bémenetel’ árra rész­ szerént a’ költségek’ pótlására, rész­ szerént a’ Mu’sikai Intézet’ gyarapítására lévén határozva. — Az Első helyen :1. Rhf. A’ Másodikon 30. xr. A’ Galléria pedig 15. xr. Kezdődik 7. órakor, vég­ződik 9 kor. — A Mária Valeria árvaház tánczes­­télye. A Mária-Valeria árvaház tánczestélye febr. elsején díszes közönség részvétével folyt le a redoute termeiben. A rendező nőbizottság, élén Gyarmathy Miklósné úrhölg­gyel mindent elkö­vetett, hogy az estély minél kedvesebb emléké­ben maradjon a résztvevőknek. A négyeseket mintegy 60 pár tánczolta, a Toroczkay Zsig­­mond által kiváló tapintattal rendezett füzér­­táncznak 4 óra után lett vége. Átalában a han­gulat igen élénk, a tánczkedv fokozódott volt. A főrangú világ szépen volt képviselve, ott lát­tuk gr. Teleky Domokosáét, gr. Bethlen István­­nét (az orvosból lady patronesse­ét), Bernáth Al­­bertnét, br. Bánffy Ernőnét, br. Kemény Endré­nél, továbbá jelenlétükkel emelték az estély fé­nyét Haller Rezsőné, Groisz Gusztávné, Hintz Györgyné, Szőcs Emilné, Fischer Lajosné, Szász Domokosné, Felméri Lajosné, Gegenbauerné, Veress Ákosné, Huffleszné stb. Álljon itt még a bájos tánczoló hölgyeknek egy rövid névsora, melynek hiányos voltát mentse az, hogy tudósí­tón­k, nem bir elég bátorsággal egy lélekzetvé­­telre elészámitani azt a sok testté vált kellemet, ki végig tánczolta e kellemes mulatságot. A fü­­zértáncz alatt jegyeztük fel a következő neve­ket : Finály Henrikné, Óváry Kelemenné, Veres Sándorné, Magyar­ Gézáné, Schopf Kálmánné, Engel Józsefné, továbbá gr. Bethlen Olivia, br. Kemény Ilona, Tisza Jolán, Kendeffy, Bernáth Mari és Berta, Folly Adél, Giisebik Ilona, De­cani Margit, Rauschek Ilona, Pap Camilla, Fangh Antonia, Julio I­ona, Knöpfler Karola, Fischer Eszti, Horovitz Lotti, a Bogdán, Biasini, Kolozs­vári, Szilágyi nővérek stb. A művészvilág egy tagja által sem volt képviselve. Mint halljuk a sikerült táncrestély tekintélyes összeget juttat a jótékony czélra. — Rögtönzött korcsolyaverseny. A korcsolyázó-egylet által tegnapra hirdetett korcsolyaverseny, — miután attól lehetett tarta­ni, hogy a beállott lágy idő folytán a jég ol­vadni fog, — vasárnapra halasztatott el. Daczá­ra azonban az igen szép, mondhatni­ tavaszias napnak a sétatéri tó jege a legpompásabb volt, 8 úgy korcsolyázó valamint néző­közönség igen nagy számmal jelent meg, báró Bánffy György és gróf Teleki Géza választmány tagok a közönségnek az elmaradt verse­nyért kárpótlást nyújtandók, rögtönözve két dij­­jat tűztek ki; az első díjat (előre futás) 7 ver­senyző közül Haupt Frigyes jogász, a második díjat (hátra futás) 4 versenyző közül Ürmösi Mór városi hivatalnok, nyerte el. — Felhívás. Tisztelettel kéretnek mind­azon ivtartók, kiknél a Kéler Ilona sirhalmára állítandó emlékkő létesítésére aláírási ivek van­nak, hogy a további intézkedések lehetővé téte­le végett iveiket Bogdán István pénztárnok úr­hoz legkésőbb febr. 10-ig beküldeni szíveskedje­nek. Kolozsvárt, 1881. febr. 3. A bizottság. ■— Bartha Miklós ügyében egy bécsi lap a következőket közli: A dr. Sigora őrnagy­­hadbiró által a nagy-szebeni cs. k. helyőrségi törvényszék előtt Dienstl Ödön főhadnagy és Ristow hadnagy ellen folytatott had­törvényszé­ki vizsgálat befejeztetett. A hadi törvényszék ennélfogva nemsokára ítéletet fog hozhatni. Az eset fontosságánál fogva kérdéses, váljon ez erdélyi katonai parancsnok : Bauer tábornok a hozandó ítéletet maga fogja-e megerősíteni, vagy pedig az indokolt javaslat kapcsában a második folyamodás a bécsi katonai felebbviteli bírósághoz fogja-e felterjeszteni. — A kolozsvári jót. Nőegylet választ­mányának január 22-én tartott üléséről. 1. Gr. Teleki Domokosné ö nagysága beadja szám­­adását a január 16-án rendezett társas estélyről; a számadás szerint összes bevétel volt 700 frt 42 kr. összes kiadás 399 frt 53 kr; marad tiszta bevételül 300 frt 89 kr. 2. A Málnási Ferenczné hagyománya nyomán befolyt a pénz­tárba 1200 frt név­ért. érd. urb. kötvény. 3. Néhai Szacsvai Zsigmondné alapítványi tőkéjét örököse 100 trt. név. ért. érd. urb. kötvén­nyel befizette. 4. Egy tanuló felruházására 12 frt utalványoztatott. 5. A fabeli segedelmezés foly­tatására 40 írt utalványoztatott. 6. Egy folya­modónak egyszer s mindenkorra 8. hétnek havi részletekben kiadandólag 59, együtt 67 frt utal­ványoztatott. Kovácsi Antal, titkár. — Vig­yá­zatlan kocsis. Mester Péter szamosfalvi malommester kocsisa Oltyán Gligor a mai hetivásár alkalmával d. u. 1 és 2 óra kö­zött a piaczon Allenberg Lázár tudakozó-intézet tulajdonosi szekerével elgázolta. Szerencsére könnyű sérülését leszámítva nagyobb baja nem történt. — Elgázolás. Az 1-ső számú kettős fo­gatú bérkocsi f. h­ó 2-án délután egynegyed há­rom órakor a középkapuban levő kofasátrakat feldöntötte. A sátrak és az áruczikkek összetör­tek. Szerencsére nagyobb baj nem történt. — Vásári tolvaj. Kimpian Anna szuz­­sáki nő a mai hetivásár alkalmával a csizmadia­­szinből egy pár női csizmát, egy borkereskedés­­ből egy pár bocskort, egy takács sátrából egy vég gyolcsot és többféle apróságot lopogatott össze. Flanzer Ábrahám rendőrbiztos a több helyről történt feljelentések alapján megindított nyomozat rendén a tovarnot elfogta. — Köszönet nyilvánitás. Nys. Kor­­buly Bogdán hitelbank igazgató és nemzeti szín­házi intendás ur 50 frt adományozásával a ko­lozsvári t. e. orvostanhallgatók segélyegylete alapitó tagjai közé lépett, mely nagylelkű ado­­mányáért fogadja az egylet választmánya nevé­­ben hálás köszönetünk nyilvánítását. Kolozsvárt, 1881. február 2. Szentkirályi Géza s. e. elnök. Hegyes Ferencz s. e. titkár. István,­­­ gyászjelentést vettünk, mely polgári a helybeli „kisegítő Pénztár szövetke­zet“ buzgó hivatalnokának, hos­szu szenvedés után — február 1-én tudatja történt halálát. — Nyilvános számadás „a kolozsvári hölgyek filléregylete“ által múlt hó 22-én rende­zett fillérestélyről. Összes bevétel 102 frt 50 kr. Számlák szerinti kiadás 74 frt 60 kr., marad az egylet javára 27 frt 90 kr. Egyúttal Korik Béla urnak azon szivességeért, hogy ez estélyre egy zongorát dij nélkül átengedett, köszönetét nyil­vánítja a rendezőség. — Apró hazai hírek. A p­a­l­e­s­z­t­i­­n­a­i hatóságok értesítettek, hogy Rudolf főher­­czeg márcz. 15 én Lajt­ába fog érkezni. — Deák Ferencz halálának évfordulójára a ber­lini magyar­ egylet ünnepélyt rendezett, a melyen az osztrák egylet is képviselve volt. — H­u­d­i Jánost, ki unokaöcscsével testvérét megfojtot­ta, az eperjesi törvényszék halálra ítélte. Az Íté­let a legfőbb itélőszék által megerősíttetett, — B­a­l­a­j­t­h­y egyetem lesz. Egy Balajby nevű különczködő hagyott végrendeletileg 40— 50 ezer forintra menő vagyont egy ott állítandó egyetemre. Minthogy az az összeg kevés, tőké­síteni kell a végrendelet értelmében, mig 4—5 millióra nem szaporodik. — Hováth Dezső joghallgatót, ki a budapesti egyetem segélyegy­letének pénztárából­­ sikkasztott, az egyetemi ta­nács Magyarország egyetemeiről kizárta. — A dyplotheritis, mely hazánkban — bár gyé­rebben, mint a múlt évben — még most is szedi áldozatait, Amerikában is lábrakapott s iljesztő mérvben ragadja el a gyermekeket. KÖZGAZDASÁG. HETIVÁSÁR. — Kolozsvárit, 1881. feb. 3-án. — Mai heti vásárunk népes , a forgalom élénk* A majorság­félékben különösen nagy a be­hozatal. Gabona is van elég, az árak nagyon keveset emelkedtek ; hectoliter szériái követke­zők : búza 76—77 k. 8 frt, 74—75 k. 7 frt 50 kr; rozs 71—72 k. 6 frt, 69—70 k. 5 frt 80 kr ; kukoczar­ 75 k. — az ár nem változott — 3 frt ,30 kr; Zab 40—41 k. 2 frt 25 kr. A lisztárak keveset csökkentek; méter má­zsa szerint; 10 frt 50 krtól — 20 frt 20 krig ; dercze 4 frt 70 kr; korpa 3 frt 70 kr; máléliszt 6 frt 50 kr. A fapiaczon sok fa van , olcsón lehet ven­ni. Egy szekér jó száraz fa, több egy köbméter­nél, 2 frt 50 kr. A széna piaczon is nagy a behozatal. Egy szekérszéna — körülbelől 2 métermázsa — 5 frt. Szalma kevés volt, egy szekérrel — 2 mm — 3 frt. A majorságpiaczon egy pár szép pulyka 5 frt, gyengébb 3 frt .50 kr ; egy liba 3 frt; egy pár tyúk 80—90 kr; 6 drb tojás 10 kr. Kilogram szerint: marhahús 46 kr, sertés­hús 44 kr, báj 60—65 kr, szalonna 50—55 kr, vaddisznóhús 75—80 kr. Egy nyúl 1 — 1 frt 20 krajezár. Egy liter véka alma — 20 L. — 1—1 frt 50 kr. A sertéspiaczon — f. hó 2-án — behoza­tott 230 drb. eladatott 90 drb., a kövér darab­ja 33—70 krt, soványé 13—20 frt, m­alacz 5—9 frt. A sertéspiaczon különösen keresett volt az egy éves felhizott fajsertés, párja 30—32 frt. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos; BÉKÉSY KÁROLY. NYILTTÉR.*) Csak a jó örvend nagy kellendő­ségnek. Nem több mint 3 éve múlt, mióta New­ Yorkból Londonba érkezem, újabb czikkemet *) E rovat alatt megjelenő czikkekért semmi fele­lőssége sem vállal. S­z­e­r­k Nagy-Brittániába is bevezetendő. Megérkezésem után üzletemet csendes feltűnést keltő módon indítom meg és csak egy földszinti szobám és irodám volt. Innen küldöm szét mintacsomagok­ban czikkemet Anglia, Izland, Scottland minden részeibe, alkalmat adandó azzal kísérletet tehet­ni. Kivonatomat a közönség kedvezőleg vette, mit bizonyít azon tény, hogy az első 12 hó alatt 200.000 üvegre spec­ialitásomból történt megrendelés. Ezen megrendelések számos oly egyénektől jött, kik ezen czikket használták, s miután annak értéke felől meggyőződtek, aján­lották másoknak. Ha az eset nem lett volna, nem lehettem volna azon helyzetben, üzletemet tovább folytathatni. A költségek, czikkemnek a városbani ter­jesztésére sokkal nagyobbak valának, mint az eladottakon­ nyereségem ; daczára annak, miután czikkem hasznos szolgálatának voltáról meggyő­ződtem, áram további ajánlatos terjesztését telje­sen a közönség jóakaratára bíztam,­ hogy így volt kiadásaimat visszanyerhessem. És a mint a fenti körülmény bizonyítja, vélelmemben nem­ csalatkozom. Felbátorítva, kivonatom kedvez küllendősége által, üzletemet egy kényelmesebb helyiségbe tettem át, s itt mint eddigelő áram előnyös volta segített tovább. A második vében közel 600,000 üvegre vettem megrendelést. Le­véltáskám naponta nehezedett a sok száz, mond­hatom ezernyi elismerő és bálairatoktól, melyek „Shäker-kivonatom“ (Seigel gyógyszörpje) illet­ték. Ez — egy oszlató és gyógyerejű szer máj­bajok, rész emésztés és gyomorbántalmak ellen — volt azon czikk, melyeit én Nagy-Brittániába bevezettem, s a­mely ott oly nagy bizalommal és általános tetszéssel fogadtatott. Mély tanulmányozás és megállapodásokból győződtem meg, miszerint a legtöbb szenvedődés, mely az embereket felkeresi, a gyomor és máj, rendetlen működése által idéztetik elő, s mi­után ezen bajok kezelésénél egy szert találtam, melynek nagy értékéről Amerikában tapasztala­­taimnál fogv­a meggyőződtem elhatároztam Európá­ba jönni megkisérlendő „Sebäker-kivonatomat“ ha­­sonlólag behozni; itt azonban meg kell jegyez­nem, miszerint én Európába nem jöttem mint szerencse­vadász, miután egy amerikai nagy üzlet tulajdonosa valók és több mint szükséges vagyoni értékkel bírtam. Üzletem a harmadik évben még jobban kiterjesztettem és egyedül Angliában az eladás 900,000 üvegre ment fel a mely az első és másodévben eladott mennyiség­gel o yUtt 1.700,000 végösszeget tesz ki, — azon rövid 3 év alatt, még­hozzá egy egészen azelőtt ismeretlen szer. Mindez annak előnyös volta nélkül lehe­tetlen lett volna. A Schäker kivonat Nagybrittá­­niában kezdettől fogva kedvezőleg ajánltatott, mint oly szer, mely az emésztési zavarok, m­áj- és gyomorbajokat meggyógyítja, és miután oly­ készséggel vétetett az igénybe, hiszem hogy ne­vezett „Schäker-kivonat“ egy igen kü­l­nő szer a fenti felhozott bajok gyógyítására. Indíttatva a legjobb bizonyítványok által, melyeket vettem, megkezdem üzletemet különböző országokra is kiterjeszteni. Az emésztési bajok — melyek ellen a Sha­­ker-kivonat“ a legjobb gyógyszer — egészen vá­ratlan módon lepnek meg bennünket, mint egy tolvaj éjjel. A szenvedők legelőször is mellekba és ol­dalakba és hátukba éreznek fájdalmat; magu­kat leverteknek és álmosaknak érzik, a szájnak rés­­sze van, különösen reggel, a fogakra vas­tag nyak rakódik le, mely a lehelletet másokra nézve visza taszítóvá teszi. Az étvágy gyenge, és a gyomorban nehézség érzése keletkezik ; a kezek és lábak hidegekké lesznek és csirizként tapadnak mely egy neme a hideg izzadásnak. A beteg magát állandólag és fáradt­nak álmos­nak érzi, melyet kipihenni nem tud, idő múlva idegessé, izgé­konyá lesz és kedélyében szo­morú előérzetek keletkeznek. A fej szédül, s an­nak hirtelen felemelésénél zsibong, a belek meg­keményednek és a bor egyúttal száraz és forró lesz. A vér ilyenkor sűrű és pang ; a szem fehére megsárgul.Gyakori kihágása az ételnek követke­zik be, mely után savanyu száj iz marad, má­soknál azonban édes émelygős szájíz. Mindezen tünetek gyakran szívdobogás által kisértetnek ugyannyira, hogy a beteg azt véli, miszerint szívbajban szenved. Az arcz petyhüdtté válik, a szem előtt ködös minden és nagy mértékbeni levertség és gyengeség következik be. Időmul­­tával az ember köhögés által gyötöreük, mely­ eleinte száraz, később kevés hónapok múltával azonban zöldes szinti ködképek által kisérve Mindezen tünetek nem lépnek fel szükségképen ugyanazon időben, hanem váltakozva, egyik a másik után és rendszerint több ezek közül egyszerre. Tulajdonos A. J. White Frankfurt a. M Raktár Kolozsvárt: Biró János gyógy­szerésznél. Vidéki gyógyszertárak: Agram. M. L. Finsch gyógyszertára. Austerlitz A. Przikyl. Dunaföldvár. Pap József: Eszé­ken J. Gobetzky ; N­a­g­y-B­ecskerek L. Meutzer ; Gyöngyös Mersitz Ferdinand ; N.­­S­z­eb­e­n Teutsch Ágost; Holdmezővá­­s­á­r­h­e­l­y Kiss Lajos ; Léva Bolemann Ede ; Nyíregyháza Korányi Imre ; K­á­r­o­l­y­v­á­­r­o­s G. Finders; Miskolc Dr. M. Hercz. Pan­cs­o­v­a. W. H. Graff. Pozsony gyógysze. a „Szentháromsághoz“ des Fridrich Heinrici. Pis­­tory Felix gyógyszertára a vörös rákhoz . Sze­ged Kovács A. Temesvár C. M. Johner gyógyzert. belváros Hunyadi-utcza. Tartzai J. István szt. Mariahilf. Ungar­isch-Hradiseb: Jos. Stanek Vinkoveze L. v. Alemann. V­a­­­r­a­s­d A. Hochsinger. lában. Kerestetik egy solid és ügyes házi szolga. Jelentkezhetni e lap kiadóhivata­

Next