Kelet, 1881. március (11. évfolyam, 48-73. szám)
1881-03-03 / 50. szám
ír lőtt koporsóját, honnan egy pár cselédtag és a gyergyói községek képviselőinek kiséretében szállíttatott örök nyughelyére. A temetési rendtartásra vonatkozólag igen sokat lehetne irni, de azt itt mellőzve, csak annyit jegyzek meg, hogy e váratlan haláleset egész Csikmegye szivét megdöbbentette s gyászba boritotta, mert az elhunytban a szerető emberbarátot, a dicső múltú nagy hazafit, a fedhetetlen jellemű hivatalnokot, szóval kipótolhatón vezérférfiát veszité törvényhatóságunk. A hátramaradt szomorú család veszteségét szavakban kifejezni nem lehet; de vigasztalja őket azon tudat, hogy a kipótolhatlan családapa emléke közös a feledhetlen főispán emlékével melyet Csikmegye krónikája örök időre megőrzend. Nyugodjék békében! 1. 1. IRODALOM és MŰVÉSZET. A magyar tud akadémia tegnap Lónyay Menyhért gróf elnöklete alatt összes ülést tartott, melynek tárgyát Deák Farkas emlékbeszéde képezte Teleky Domokos gróf fölött. Teleky Domokos gróf 1810- ben született. Atyja József, anyja gróf Teleky Zsófia volt. Hét éves korában elveszte atyját, s anyja NI.-Enyedre küldte a főiskolába, hol 1829- ig tanult. 1832-ben mint Pestmegye t. jegyzője szerepel. Az 1834-iki erdélyi országgyűlésen Küküllőmegyét képviselte s hiven küzdött a br. Kemény Dénes, Wesselényi Miklós br.. Szász Károly szbek alkotta ellenzék sorában. 1836-ban az akadémia levelezője, 1856-ben igazgatósági, 1861-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Az 1840-41-iki országgyűlésen mint felsőházi tag jelent meg. 1844-ben beutazta Angliát, Németországot, Hollandiát és Schvajczot, fő figyelmét a nevelési és mezőgazdasági viszonyokra fordítva. 1841 óta a hírlapirodalommal is foglalkozott a Szalay és Csengery Szerkesztette „Pesti Hirlap“ , a Méhes Sámuel szerkesztette „Erdélyi Híradó“ban. A forradalomban nem vett részt; forradalom után pedig a mezei gazdaságnak s történelmi tanulmánynak élt. Nevezetesebb művei „Hóra-támadás“ s a „A székely határőrség történte.“ Emlékbeszédei közül kiváló figyelmet érdemel az, melyet 24 éves korában Kendeffy Ádám barátja fölött tartott. 1851-ben a Teleky levéltár rendezését kezdte meg, melyen 8 évig dolgozott, néha Deák Ferencz táblai ügyvéddel. Kiemeli még az emlékbeszéd gr. Teleky Domokosnak az unió érdekében kifejtett munkásságát, jellemzi mint hazafit, politikust, írót s családapát. Gróf Teleky 1876. május 1-én halt meg. — Szász Károly az emlékbeszéd felolvasása után feláll s kijelenti, miszerint óhajtotta volna, hogy gr. Teleki Domokos történti működése részletetesebb méltatásban részesült volna az emlékbeszédben, politikai működését sem látja kellőleg méltatva, mert ennek súlypontját az unióban látja, s ezt az emlékbeszéd csak mellékesen érinté. Kéri a felolvasót, hogy emlékbeszédét ily irányban bővítse ki. — Deák Farkas e figyelmeztetést köszönettel fogadja, de azt hiszi, hogy mindaz, amit Szász Károly felsorolt, nem foglalható egy emlékbeszéd keretébe. Részletes méltatása a történeti működésnek s politikai szereplésnek a történelem feladata, egy emlékbeszéd csak mellékesen érintheti azt. Az elnök szintén ez utóbbi nézetének ad kifejezést, mire a vita befejezést nyert. — Ezután jelenti az el-A bor és az álom feledteti a gondokat. A jó bor és szép asszony két édes méreg az emberre nézve. A bor a vitézek s nem a mamlaszok szájába való. A bor szépség támasza s a fiatalság bolondsága.. A bor a szegényt gazdaggá teszi, a sántának lábat, a vaknak szemet, a csonkának kart kölcsönöz. Az új bor nem való gyomorba. A borra esküdt meg, hogy nem iszik több pálinkát. A ki sok bort iszik megissza erszényét, de még egészségét is. Nyomorult életét hajszál tartja fenn, nem tud megmenekedni a szomorúságtól, s nincs miután vizet igyék. Vagy az élet álom, vagy az ember álmodik örökké. Száraz reménységgel éli keresztül az ember az életét. Hiában lesz, hiában megysz, hiában koptatod a czipődet. A bűnös kiabál, A nem üldözött tolvaj fut, úgy néz reám, mint az ördög a papra. Ha egy lánczszem eltörik, az egész láncz kioldódik. Könnyű adni, nehéz venni. nők, hogy Erdödy Sándor gróf elhunyta által az igazgató tanács egy helye üresedésbe jővén arra egyhangúlag József főherczeg választatott meg. A titkár Fabriczius Károly, Révész Imre, Szabó Imre és Tóth Kálmán tagok elhunytát jelenti be , több folyó ügyet olvas föl. Végül elnök jelenti, hogy az akadémia ezen évben éri meg fennállásának 50-ik évét s azon kérdéssel, hogy az akadémia munkálkodása, illetőleg a magyar tudományosság fejlődése, ez 50 év alatt minő haladást tett, az igazgató tanács foglalkozván, elhatározta, hogy erről maradandóképen intézkedik. Ennélfogva indítványozza, hogy az egyes osztályok megbízás útján is a saját szakukba vágó tudományok fejlődéséről később meghatározandó időig emlékiratot készíttetni ne terheltessenek. Ezt az ülés helyesléssel tudomásul veszi, mire az ülés véget ért. A „k0870ru “-nak a Petőfi-társaság közlönyének márczius havi füzete következő tartalommal jelent meg: P. Szathmáry Károly Hogy lett Keresztury mazullá? (elbeszélés.) Komócsy József Soha (költemény). Hatala Péter Názáretbe és Lorettoba (úti rajz.) Gr. Zichy Géza Marinelli és Merielli (rajz a művész életből.) Asbóth János Enymion (ismertetés.) Prém József Tóth Kálmánról (visszaemlékezések). Irodalmi szemle. Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. Irta báró Radvánszky Béla. Ismerteti Karlovszky Endre. A fekete kutya. Elbeszélés Abonyi Lajostól. Miska biographiája. Irta Gabányi. Olcsó könyvtár. A füzethez Pulszky^Polyxena fénynyomatú arczképe van mellékelve és hozzá senkiviU melegen írott néhány életrajzi adat e kitünömüröl, ki, mint mondja, a Pulszky családban a legkitűnőbb politikus, mert az emberek szive megnyeréséhez legjobban ért, s ki a külföldi tudósok által látogatott Pulszky-házban a magyar úri leányt reprezentálja, a látogatók szemében megnövelvén a magyar nők nymbusát. Közli: Moldován Gergely. (Folyt. köv.) A „KELET“ magántáviratai. Bécs, márcz. 1. ÁPol. Corrnek Írják Páriából, hogy a görög kormány azon határozott kéréssel fordult Londonba, hogy az angolok interveniáljanak, de az angol kormánytól azon választ kapta, hogy a hatalmak képviselői meg vannak bízva a tárgyalásokat Konstantinápolyban teljes egyetértéssel végezni. Anglia felhagyta elszigetelt állását, s egészen az európai concertbe lépett be. 209 — NAPI hírek. Kolozsvár, 1881. márcz. 2. Helyi hírek. — A franczia club évfordulati ünnepét tegnap tartotta meg a Hungária szálloda e czélra berendezett első emeleti helyiségeiben. Bizton mondhatjuk, hogy diadalünnep volt, mely a clubbok történetének évlapjain ritkítja párját. A franczia klub fénylő bizonyságát adta annak, hogy társas élete legnemesebb élvezetének egyik gyápontját képezi, és pedig olyat, mely a szellem világitó erejét s a kedély nemes híveit egyesíti magában. Az élvezetes estély hét órakor vette kezdetét, a következő változatos programmal: Bevezetésül egy szellemes causeriet hallgattunk végig, melyet Labichenak „Un jeune homme pressé“ czimü vaudeville-ja követett, előadva a klub három férfi tagja által, oly jól, oly kifogástalanul, mintha a szereplők mindenike franczia színpadon született volna. Néhány percznyi szünet után, melyet Salamon zenéje töltött be, következett egy tréfás quatuor, (Quatuor de Basse cour), előadva a klubnak öt férfi tagja által, majd az „Uj Pepita“ (La nouvelle Pepita) debütje ragadta vidám kaczajra a nézőket, s az előadások programmját ugyancsak Labiche-nak egy szellemes vígjátéka („Embrassons-nous, Folleville“ Comédie enunache) zárta be, melyben a férfiakon kívül egy kedves fiatal leány is szerepelt, meglepő kellemmel és sikerrel. A discreció tiltja a szereplők nevéről föllebbenteni a fátyolt, de annyi bizonyos, hogy valamennyi neve mélyen bejön vésve a jelenvoltak szivébe azért a ritka élvezetért, melyet szereztek s melynek emléke felejthetetlen. Az előadásokat társas vacsora követte, melyben körülbelül százan vettek részt, a legválogattabb közönség, városunk legszebbjei egy koszorúba fűzve. A vidám s fesztelen hangulatot a toasztok hosszu sora a legmagasabb fokra emelte föl. Fináli Henrik az egylet érdemes elnöke a vendégeket, gróf Eszterházy Kálmán s dr. Weisz József a hölgyeket, Hegedűs István a franczia nemzetet, Szász Domokos a szereplőket, Gegenbauer József a rendező bizottságot s különösen annak éltető szellemét, Gamauf Vilmost, az egylet fáradhatatlan titkárát sat. köszöntötték föl. Éjfél körül megkezdődött a táncz s csaknem hajnalig tartott. A jelenvoltak azon egyhangú óhajtással oszlottak szét, vajha a franczia club ily nemes, ily felejthetetlen élvezetekre nyitna mentői többitől alkalmat. — „Erzsiké kép« előtt.“ A „Magyarország és Nagyvilág“ utolsó számában Szász Bélának egy gyöngéden és melegen irt költeménye olvasható e czimmel. A költemény Erzsiké édes anyjának van ajánlva. Átvesszük e nemes ízlésre valló verset, s egyszersmind megsúgjuk kolozsvári közönségünknek, hogy Erzike édes anyja — Dorgó Albertné úrnő. A költemény ez: Fényes arcza lágy mosolyát, Még nem birá az ecset; Mozdulatlan keskeny ajka Tréfa szóban nem recseg; Szeme bogarának fénye Változatlan egyaránt, Arczán hű minden vonása, Abde némasága bánt. De a kép, mit szived őriz, S mely évente megjelen. Most is játszi, most is vidor. Most is üde, eleven ; Ajka forró, csókja édes. Ha álmodban karol át, S érzed arczádhoz tapadva Arcza puha bársonyát. . . . Szived hordja mindörökre A kegyetlen mély sebet. De az évek balzsamától Lassan- lassan beheged. Mérge enged, nyilalása Halkal zsibbadásba vész S elsimítja érdességét. Egy jótékony puha kéz. Ab, az emlék drága kincse Mindig a tied marad, S mint a gyűrű fej gyémántja Szórja rád a sugarat; Szivárványos csillogása Még az éjben is ragyog — Álmod édesben mutatja Elszállt kisded angyalod. — Cseh Lajos tiszteletére, a kit közelebbről magasabb kir. kitüntetés ért, holnap este 8 órakor a redoute termében kartársai, nagy számú tisztelői és barátai lakomát rendeznek. — Nemzeti színház. A hagyományos szokásokhoz hiven tegnap, hushagyókedden, Lumpaci vagabundus vétetett elé, a miképen halottak napján a Molnár és gyermeke kisért évről-évre következetesen. Épen szokatlan és kezdetleges volt a hat ma mulattatólag. Szentgyörgyi kitűnő humorral énekelt Eduárd és Kunigunda nótáját az egész közönség igen derült hangulatban hallgatta végig, s mulatott Szombathelyin, ki igazi karikatúrát, vastag színekkel rajzolt bohózat-alakot csinált a szabólegény szerepéből . A zenekar éktelen rész volt — egész a botrányig. — A színlap jelenti ma, hogy közelebbről Boccaccio kerül színre Krasznainé jutalomjátékául. Beregi k. a. énekli benne Fiamettát. Nem tudjuk, hogy a mi anyaszerepeket játszó, igazán kedves és jó színésznőnknek, Krasznainénak, mily' szerep jut az operettből ? — de hát majd kiviláglik. — Rendes rovat. A mai postával ismét kaptunk levelet Budapestről, mely három egész áldott napig utazott. Feladatott febr. 28-án „délután“ 8 érkezett márcz. 2-án. Áttettük tisztelettel a helyi posta t. igazgatóságához. — Közgyűlés. A városi bizottság folyó het én, pénteken d. u. 3 órakor, közgyűlést tart. A gyűlés tárgyai: 1) Belügyminiszeri leirat a városi bizottságnak a polgármesteri választás elhalasztása ügyében hozott határozata tárgyában. 2) A helybeli jószágigazgatóság átirata a Kolozs Monostoron építendő talajrugó készitletése miatt a viz elverése iránt. 3) A kabalapataki erdő fáinak megvásárlása iránt tett javaslat feletti tanácskozás. — Öngyilkosság. Héder Imre egyetemünk orvos-növendéke, jelenleg egy éves önkénytes, ma reggel morfiummal megmérgezte magát. Midőn e sorokat írjuk, még életben van ugyan, de megmaradásához semmi remény sincs. Jó igyekezetű kedvelt fiatal ember volt, kit e szomorú tettre valószínűleg zilált anyagi helyzete késztetett. Sajnálatra méltó volna, ha megmentése nem sikerülne. Hazai hírek. — Magy. kir. postaigazgatóság N.-Szebenben a következő pályázatokat hirdeti: Postamesteri állomásra Homoród Szent-Mártonban (Udvarhely megye) tiszti szerződés és 100 frt készpénzbeli biztosíték letétele mellett. Évi járandóság : 150 frt fizetés és 40 frt irodai átalány. — A kérvények 3 hét alatt a nagyszebeni m. k. postaigazgatósághoz intézendők ; továbbá Farkaslakán (Udvarhely megye) tiszti szerződés és 100 frt készpénzbeli biztosíték letétele mellett. Évi járandóság: 150 frt fizetés és 40 frt irodai átalány. A kérvények 3 hét alatt a nagyszebeni m. kir. postaigazgatósághoz intézendők. Nagyszeben, 1881. febr. 26-án. A magy. kir. postaigazgató 2011 ért. — „A beszterczei magyar Casino folyó év márczius hó 13-án d. u. 3 órakor tartja évi rendes közgyűlését az egylet helyiségében, miről az egylet tagjai ezúton is értesittetnek.“ Az egylet választmánya nevében: Németh János egyleti titkár. — A magyarországi néptanítók Eötvös-alapjához a vallás- és közoktatásügyi minister 1200 írttal járult, mely összeg az ez évi pünkösd napján kiosztandó összeghez fog csatoltatni, minek folytán az intézmény a jelen évben 2400 forintot oszthat ki részint segélyösszegek, részint pedig ösztöndíjak alakjában. A minitér kinyilatkoztatta ezenkívül, hogy ezentúl évenként tetemesebb összeggel fog az alap által kiosztandó összeghez járulni. — Szűzdohány és a pénzügyminiszter. A gazdasági egylet közelebbi választmányi ülésében Korizmics alelnök bejelenti, hogy egyik magyar termelő általa termelt s kitűnő fajúnak állított szűzdohányt küldött az egylet múzeuma számára, s a pléhládácskába helyezett szűzdohányt le is tette az egyesületi „ház asztalára“ az elnök elébe, ki nem volt más, mint Szapáry Gyula a pénzügyminiszter. A miniszter megszagolta az illatos növényt s azzal adta át az alelnöknek, hogy egy 3 tagú dohányt ismerő pipás bizottsággal szívasson belőle, hogy megállapítható legyen a faj minősége, s a maradék tétették le a múzeumba. A Levelező-lapra nem szabad semmit ragasztani. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter a következő rendeletet bocsátotta ki: Az egyetemes postaegyesületi szerződéshez tartozó foganatosítási szabályzat XV-ik, valamint a levélposta-tarifa Illik cikke értelmében a levlező lapokhoz a netán a bérmentesítés kiegészítésére szükséges levéljegyeken kívül más tárgyat illeszteni vagy rájuk ragasztani nem szabad. Ennélfogva külön papírszeletekre irt vagy nyomatott czikket sem szabad a levelező lapokra felragasztani. A közönség figyelmeztetik, hogy a postaközegek az ezen szabály ellenére kiállított levelezőlapokat az azokat feladni szándékozóknak, a szabályellenességre való figyelmeztetés mellett visszaadják, a levélgyűjtőkben találtakat és az esetleg más postahivataloktól érkezőket pedig nem továbbítják, hanem egyéb térti küldemények módjára kezelik. Vegyes hírek. — A 8VÁ 9zi köztársasági elnök — órásmesterember. Svájez újonnan választott elnöke Numa Droz 1844-ben született, s eleinte az órásmesterséget tanulta. Egy lelkész unszolására aztán a klasszikus nyelvek tanulásához fogott s képesítette magát a gymnázium látogatására , később a franczia nyelvnek segédtanára lett. Egy felmerült égető napi kérdésről oly kitűnő czikksorozatot irt a „National Suisse“ czimü lapba, hogy megkínálták annak szerkesztésével, mit el is fogadott. E mellett jogi tanulmányokkal foglalkozott. 25 éves korába Neuenburg beválasztotta őt a nagy tanácsba, 1875-ben pedig a svájczi szövetségtanácsba lépett be, hol a belügyeket vezette, 1879-től kezdve pedig iparés kereskedelmi ügyeket is. Most aztán az öngyilkos Anderment helyébe szövetségi elnökké választatott. A bécsi diákok demonstrácziója egyre tart. Tüntetésük most már nem Leinbacher ellen irányul, hanem a rendőrség ellen, mely elfogott társaikat nem bocsátja szabadon, s mely az „akadémiai olvasócsarnok“-ot bezáratta. Tegnap déli 1 órakor vagy 100 diák gyűlt össze s elmentek a rendőri fogház közelébe, hogy az ablakban meglássák letartóztatott társaikat. Innen aztán „gaudeamus“-t gajdolva tértek vissza az egyetemtérre, hol számuk vagy 300-ra növekedett. Itt a rector magnifikus, Lorencz Ottokár megjelelt köztük s csititva őket, ezeket mondá: „Megjegyzem uraim, hogy én inkább tartok Leinbacherrel, mint Suesszel, mert Rousseau azt mondja, hogy az emberek jobbak, ha nem neveltetnek. Azért jobb is, ha a gyermeket 10 éves és nem 6 éves korában küldik az oskolába. — Egyébiránt képtelenség ezt a kérdést politikainak felfújni, mert e felett peadagógusoknak s nem politikusoknak kell ítélni.“ — Egy másik csoporthoz fordulva azt mondá : mi tanárok a tüntetést képtelenségnek tartjuk. Azonban mentséget találunk rá, mert a mi diák életünkben is úgy történt és 1848. ilyen módon kezdődött. — A diákság még ezután is együtt maradt a „gaudeamus“-t dalolva, mire egy sorházba vonultak, hol társaik egészségére tőlük telhetőleg ittak. — Berlini ünnepélyek. Vilmos főherczeg esküvője Agusta Viktoria herczegnővel tegnapelőt ment végbe Berlinben. Az esküvő olyan pompával és fénnyel folyt le, minőt a német udvar kifejteni csak képes. Az esküvő ünnepélyességeiben, az ezután következő tisztelgésen és a szokásos, minszterek által ellépett fáklyatánczon az egész udvar és a teljes diplomatiai testület vett részt. A menyasszony, Németországnak egykoron leendő császárnéja, szép ifjú hölgy, s vidám, szellemes mosolyával, ragyogó szemeivel mindenkit elbájolt. Az eltűnt ausztráliai utazó, Leichhardt holttestét találta meg m. hó 24-én egy Skulthorpe nevű busman, mint azt ő Blackallból jelenté ,s megtalálta Leichhardtnak naplóját és több nevezetes okmányt is. Leichhardt 1848. áprili án tűnt el, s ezóta ismételve küldtek ki expeditiókat nyomát keresni, mind ez ideig azonban hasztalanul. A busman Sidneybe érkezte előtt vonakodik bárkinek is megmutatni Leichhardt naplóját. — Török Bsent. Tunisban február hó első felében halt meg a város szent embere Seik-El-Mokszen, ki a mohamedánok által szentnek tartott családból származott, s a prófétának egyenes ivadéka volt. A derék szentnek különös passziói voltak. Ha a házat elhagyta — ami ritkán történt — neki ment egy háznak, s egy darab vassal azon valami kárt tett. A megrongált ház lakói ilyenkor rögtön ott hagyták a házat, mely a szent tulajdonába ment át. A tulajdonost a bej kárpótolta. A jámbor Mokszem toilette dolgában nem volt épen válogatós. Dezszes öltözete egy gyapotingből állott. Halála után gyapotingén a hej, Tunis első minisztere, s még több előkelő ember megosztozott. A mohamedánok hite szerint azért halt meg, mert nem akarta Tunist franczia kézen látni, s halála — szerintök — nagy események bekövetkezését jelenti. KÖZGAZDASÁG A phi 110 Iera-ügy állapota Francziaországban. A jelentés, melyet Tisserand, a franczia földmivelési és kereskedelmi minisztériumban a mezőgazdasági ügyek vezetője, a központi phylloxera-bizottság elé terjesztett, sok érdekes adatot tartalmaz azon küzdelemre vonatkozólag, melyet a franczia szőlőbirtokosok ezen veszedelmes rovar ellen folytatnak. Felemlítjük a következőket: Az 1880 .év folyamán két újabb departementba csapott át a vész, úgy, hogy jelenleg már 41 departementban pusztít az. Az összes szőlőterület, melyet első fellépte óta a phylloxera többé-kevéssé tönkretett, rendkívül nagy, több mintegy félmillió hektár. Ami az irtási munkálatokat illeti, a legközelebb múlt évben víz alá borítottak mintegy 2000 hektárt, szénkéneggel kezeltek szintén 2000 hektárt. Az amerikai szőlőkkel beültetett terület jelenleg már több, mint 5500 hektár. 800 hektáron teljesen kiirtották a bajt, hektáronként 160 forintnyi költséggel. A phylloxera ellen működő helyi bizottságok száma 9-ről 7-szer kilenczre emelkedett, a terület pedig, melyre működésök kiterjed, 450 hektárról 5500 hektára engedélyezett kölcsönök kerek számmal 400.000 forintra rúgnak, mely összegből 132.008 forintot az államilag eszközöltetett kísérletek és próbamunkálatok vettek igénybe, 153.000 forintra megy a bizottságok által felhasznált összeg, 104.200 forintot pedig részint a tud. akadémia, részint a montpellier-i mezőgazdasági iskola, részint egyéb állami intézetek, melyek a phylloxera-irtási munkálatoknál közreműködtek, vettek igényben. A magyar-franczia biztositó részvénytársaság életosztályához 1881. évi február hóban benyujtatott 414 drb ajánlat 1.074.800 frt tőkéről, kiállittatott 348 drb kötvény 823.800 írt tőkéről. Az életosztály működésének megkezdése azaz 1880. febr. hó 1-je óta 4640 ajánlat nyujtatott be 11.255.800 írt tőkéről és 3878 kötvény 9.413.800 frt tőkéről állíttatott ki. Ajánlatokat élet- és tűzágazatokban elfogad a kolozsvári vezérügynökség. Irodahelyiség belmagyar utcza-Biasini-ház. Gyümölcsfa-ültetés a trónörökös eljegyzésének megünnpelésére. A Klosterneuburgban megjelenő „Obstgarten“ egy a lap közzétett felhívásban azt az indítványt teszi, miszerint azon napon, melyre a trónörökös menyegzője ki volt tűzve, egész Ausztriában és egész Magyarországon minden község, minden földbirtokos s minden gazdasági, erdészeti és kertészeti egylet egy tuczat gyümölcsfát ültessen el telkén s a menyegző napján vesse ki a tanító ez ültetvényhez az iskolás gyermekeket, a lelkész adja áldását arra, s nevezzék ez emlékültetvényt örök időkre „Stephánialiget“-nek. Ez által Ausztria-Magyarország 70.000 községének nemcsak anyagi jólétét gyarapitanák, mely 25 év 100 milió forintot képviselve s évekint meghozná kamatait, hanem erkölcsi rugót is képezne az a serdülő nemzedékre nézve, ha a szülők gyermekeikkel évenként kis ünnepélyre vonulván ki a Stephánia-ligetbe, ezek itt látnák, mint növekednek lassanként a fák, mily gonddal kell azokat ápolni, hogy a munkát végre mily gyümölcsökkel jutalmazzák. Mihez még azon indítványát csatolja az említett lap, miszerint a trónörökös fel volna kérendő, hogy ez eszmét, hagyja jóvá az által, hogy rendelje el,miszerint az emlékültetvény létesitésétől számítva 12 év múltán évenként úgy Bécsben, mint Budapesten egy helyiség fog kijelöltetni a fejedelmi lak valamely részében és jutalomdijak fognak kifizetni a legszebb gyümölcsre, Stephania-ligetből az egész monarchiából beküldetett. Mi pedig részünkről ehez még azt csatoljuk, községek és hatóságok bölcsen cselekednének, ha az illető menyegzői ünnepélyekre (kivilágítás, lövöldözések stb.) felvett költségek egy részét az illető községekben létesítendő ily emlékültetvényekre fordítanék. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos; BÉKÉSY KÁROLY.