Keleti Ujság, 1919. június (2. évfolyam, 121. szám)

1919-06-04 / 121. szám

2. oldal Lesz-e offenzíva Budapest elleni ? ** Megállt az előnyomulás TM Wilson tárgyalni akar — Olasz-magyar közeledés Bukarest, június 3 A „Chemarea“ írja: A Magyar­­országon kifejlődő események sok­kal közelebbről érintenek bennün­ket, semhogy azokat ne méltatnék kellő figyelemre. Bécsi és buda­pesti tudósításaink nyomán már megemlékeztünk azokról az erdélyi viszonyokról, amelyek a szövetsé­geseknek a budapesti kormánnyal szemben elfoglalt álláspontjával állottak szoros kapcsolatban. Úgy a tudósításokból, mint Kun Bélá­nak a proletársághoz intézett felhí­vásából kétségtelenül megállapít­ható, hogy május 2- án tervezték a Budapest ellen meginduló álta­lános offenzívét, melyben a román csapatoknak jutott volna döntő szerep, melyekre vonatkozóan Franchet d’Esperay tábornok is megerősítette, hogy az ő hivatása azokat három héten belül Buda­pestre bevonultatni. Nem tudjuk eddig, hogy mik volnának ennek a hatalmas áldozatnak a politikai és területi jutalmai a békekonfe­rencia részéről, mely támogatja a Budapest elleni offenzívét. Az az ok, amely a szövetsége­seknek Budapesttel szemben el­foglalt új álláspontját irányítja, értesülésünk szerint Wilson sze­mélyes közbenjárása, aki az ame­rikai delegáció tagjainak a kény­szerítésére egy a­ Kun Béla kor­mányával való újabb tárgyalás megkísérlésével való megegyezést ajánlotta. Május 28-ika óta minden hírt nélkülöznünk kell Budapestről csupán bécsi tudósítónk következő értesülésével számolhatunk be: — A „Magyar Posta“ jelenti, hogy a szövetségesek egy politikai bi­zottsága utazik Budapestre, hogy ott a helyzetet tanulmányozza és érintkezésbe lépjen a szovjet k­or­­mánnyal. Nem lehet tudni, hogy formális tárgyalásokat fognak-e folytatni, de ez nem látszik ki­zártnak. Úgy látszik, hogy az offenzíva előtt Kun Béla is megkísérelte még egyszer a szövetségesek határoza­tát megváltoztatni. Egy későn ér­kezett berlini távirat jelenti ugyanis, hogy a magyar kormány kérte a tárgyalások újból való felvételét. Ezek a Budapest elleni offen-,­­zíva terveivel kapcsolatos eddigi híreink. Olasz-magyar tárgyalások Bukarest, június 3­0. „Le Progres“ írja: A berni „Petit Journal“ kiemeli, hogy ott sokat beszélnek azokról a tárgya­lásokról, amelyek állítólag Buda­pesten folynak egy olasz kikül­­döttség és a magyar kormány kö­zött. Amennyiben a magyar kor­mány kénytelen lenne visszavo­nulni, az olaszok Batthyány Tiva­dar gróffal folytatnák az egyezke­déseket, akit úgy tekintenek, mint aki hatalomra kerülhet. Gróf Ká­rolyi Mihály szintén kedvezően ítéli meg a tervbevett egyezséget, amely szilárd kötelékekkel fűzné egymáshoz Olaszországot és Ma­gyarországot,­­ újabb tárgyalás alá vésték a béke- s konferencián. A magyar állapotok­­ alapos tanulmányozása után úgy­­ határoztak, hogy delegátusait mind­addig nem hívják meg a konferen­ciára, míg az országnak elismer­­ét kelő kormánya nem lesz. Ha Kun­s Béla kormánya le nem mond, a román csapatok a szövetségesek­­ csapataival együtt bizonyosan álta­­­­­ános offenzívét indítanak a magyar­­ főváros elfoglalására. Offenziva 8udapest ellen Nagyszeben, június 3 A „Renasterea Romana“ írja­ Budapest megszállásának az ügyét Éhínség Budapesten — Budapesten a szállodákban tartózkodó és átutazó férfi vendé­geknek három nap elmúltával jelentkezni kell az Aréna-úti sorozó helyiségbe és be kell lépni a vö­ A német leveretés híre Egyiptomban Bukarest, június 3 A „Chemarea“ jelenti: Kairóból érkező távirat a következőket je­lenti: Egyiptomban most hozták nyilvánosságra arab nyelven a bé­keszerződés feltételeit. Mostanáig az egyiptomiak nagy része, sőt még az intellektuelek sem akarták el­hinni, hogy a központi hatalmakat legyőzték. Még mindig azt remél­ték, hogy egyszer csak megjelenik a török német hadsereg Kairóban. A békeszerződés közzététele után azonban ennek a reménységnek is vége szakad. Úgy látszik, hogy most már meggyőzi az egyiptomi lakosságot arról, hogy eddigi ma­gatartásával fel kell hagynia. Éhínség fenyegeti Budapestet • *­­ ** H vörös hadseregbe feényszerítik a manftanél&illieket — sí drágaság — Hírek Károlyi IUSfitíEyról és Apponyi Híbertről Kolozsvár, május 3 (Saj. tud.) Tegnap érkezett haza ifj. Kalenda János hivatalnok, aki tizen­két napot töltött Budapesten, ahonnét a múlt hó 22-én sikerült elutaznia. — Május 21-én érkeztem Rózsa­hegyről Budapestre — mondotta ifj. Kalenda János — Rózsahegyen a textilgyárban voltam hivatalnok, de mivel nem tettem le a cseh­szlovák államnak a hűségesküt, el kellet hagynom állásomat. Hosszas és kalandos utazás után érkeztem meg Budapestre. Itt nem volt is­merősöm, aki igazolhatott volna. Május 11-én este szerencsémre összeakadtam a Park-szálloda előtt . Sas Edével, egy nagyváradi íróval,­­ akit megkértem, hogy legyen segít­­­­ségemre hazajutásomban. Sas Ede­­ Dutka Ákoshoz utasított, aki a köz­oktatásügyi népbiztosságnál teljesít a szolgálatot. Dutka Átkost személye- s­sen ismertem és így hamarosan­­ sikerült vele beszélnem.’ Dutka egy új levelet ad­ott át nekem, amellyel­­ dr. Ágoston Péter külügyi népbiz­toshoz kellett mennem. Dr. Ágoston Péter egy Neumann nevű egyén­hez utasított, aki azután az utazási engedélyt kiállította a részemre. Azonban ezt az engedélyt nem akarták sehol sem lepecsételni, miért is elmentem Kun Bélához és kér­tem a lebélyegzést. — Bevallom, ebben az ügyben nem tehetek semmit — mondotta ekkor Kun Béla. Kedves barátom, álljon be a vörös hadseregbe. — Ezek után elmentem a norvég konzulátushoz azzal a bejelentés­sel, hogy Rózsahegyre akarok visszautazni és pecsételjék le az útlevelemet. Ezt meg is tették, fran­cia k­ésű pecsétem volt és igy most mér megkezdhettem az utam ha­zafelé. Budapestről eljutottam Szatymázig. — Szatymáztól kezdve azután a legfurcsább és legkalandosabb gyalogutat kellett megtennem. Mint­egy 23 kilométert gyalogoltam. Közben a spahik elfogtak, Sze­gedre toloncoltak. Innét azután már a francia bélyegzéssel ellátott utazási igazolványommal szabadon jöhettem Békéscsabán keresztül hata­­rős hadseregbe. Az utcákon csak egészen fiatal gyerekeket látni. A többi férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Az üzletek mind zárva vannak. Csak a borbélyüzletek, a gyógy­szertárak és drogériák vannak nyitva. A főcikk, amit vásárolni lehet a citrompótló és a tea. A kávéházakban cash teát szolgálnak fel, természetesen cukor nélkül. Közforgalomban kenyér egyáltalán nincs. Tizenkét napos pesti tartóz­kodása alatt ifj. Kalenda János nem kapott sehol sem egy darab kenyeret. A vendéglők étlapja ká­posztából, babból és spenótból áll. A fővárosi közönség ele­ven ke­seredve és alig várja már, hogy megszállják és megszabaduljon az éhségtől. A pesti árakra jellemzés­­képen elmondotta a szemtanú, hogy egy pár liba 1000 koronába, egy tojás 6—8 koronába, egy csirke 180 koronába kerül, ez is esik akkor, ha néha akad. A falusiak nem hoznak be a pesti piacra semmit. Ennek az az oka, hogy a főváros tele van 200 és 25 koronás bankjegyekkel. Ezt a falusi nép nem akarja elfogadni. A vörös május A vendéglőkben, ha valaki 25 vagy 200 koronással fizet, akkor az étel ára fejében az egész bank­jegyet visszatartják és nem adnak vissza, hanem egy nyugtát ad a pénztár, amelyre rá van vezetve, hogy mennyit kellett volna vissza­adni a vendégnek és rajta van a nyugtán még ez a stereotyp fel­írás : tessék a még fennmaradt összeget levacsorázni. Az egész Budapest még mindig magán viseli a május elseje vörös ünnepség nyomait. A Margit- és Lánc­híd még mindig tele van vö­rös drapériákkal. Az Andrássy- és Kossuth szobor ki van döntve és helyüket Marx és Lenin szobra foglalta el. A vörös csapatok kö­zött kiválnak a vas- és fémmun­kások. Ezeknél van még fegyelem és ezeknek sikerült Miskolcot fel­szabadítani a csehektől.­­ A művész életből A színházakban az előadás dél­után 2 órakor kezdődik és fél 5-ig tart. A jegyeket az illetékes szer­vezetek adják. A Nemzeti Színház bemutatta Pogány József „Napo­leon“ című drámáját. A Vígszín­házban a Szenvedély, Liliom, Pyg­malion és a Candida megy. Igen érdekes, hogy a Vígszínházban már rendesen fellép Gombaszögi Frida, akire emlékezetes, hogy pár hónappal ezelőtt egy fővárosi ta­nuló relőtt és arcán megsebesített. A Király-színházban gróf Rinal­­dot és a Cornevillei harangokat adják zsúfolt házak mellett. A Bu­dai Színkörben a Kintornás család és a Hálás utókor megy. A Bel­városi, a Medgyaszai és az An­­drássy-úti színházak szintén tarta­nak előadást. A mozikban a Ger­­minált mutatják be és a Vörös riport című filmet. A fürdők közül csak a Gellért­­fürdő van nyitva, a többit bezárták a nagy szénhiány miatt. A kór­házakban nagy a lepedő és ágy­­neműhiány. A betegek nagy szám­mal pusztulnak el emiatt. Budapest egész területén a szesz­­tilalom fennáll és tilos a kártyázás. Az Országház téren, amint már egy ízben a „Keleti Újság“ megírta, tör­ténnek kivégzések az esti órákban, Számuelli Tibor, mint a dandár parancsnokság vezetője, Gödöllőn székel, Vágó Béla Cegléden tartóz­kodik. Az illusztrált lapok közül május­ 15 én még megjelent az „Érdekes Újság“, sőt megjelent a „Színházi Élet“ is. Azonban később már az összes heti­lapok még május közepén hosszú cikket kö­zöltek arról, hogy Apponyi Albert gróf felesküdött a cseh-szlovák államra, mivel birtokai Csehország­ban fekszenek nagyrészt. Károlyi Mihály gróf budai palotáját és a pesti palotáját is teljesen kiürítették. Károlyi Mihály gróf Szegeden van. A villamosok csak a nap bizonyos szakában járnak. A főváros terü­letén nyolc órán túl senkinek sem szabad járni. Hír szerint a francia csapatok nem akarnak támadást kezdeni, hanem meg akarják várni, míg Budapest megnyitja önként kapuit a francia seregek előtt. Szerda, 1918. junius 4 ■wnrMrinTMm^MaKrewraira«B«a^««!^i«aMKi«^ »11 mi mmnmnmm Pécs magyar marad Belgrád, május 3 Jugoszlávia ideiglenes parla­mentje ünnepélyesen megismételte a szövetségeseknek tett hűségesküt. Ma tért vissza Pak­sból a bizott­ságnak néhány tagja, élükön egy püspökkel és egy tanárral és a bizottság egyik tagja a békekon­ferencia kérdéseire vonatkozólag így nyilatkozott: — Bácska kérdése már teljesen el van intézve, csak Baja városára vonatkozólag folynak még a tár­gyalások. Ezért h­aradt még ott közülünk egy delegátus. Ami a Bánságot illeti, Versec és Fehér­templomvárosok a mieink marad­nak. Temesvárt illetően népszava­zást kértünk. Zágrábból jelentik. A politikai helyzet még bizonytalan. Bácskából megkaptunk mindent, amit köve­teltünk. Baranya nem a mienk. A monarchia tartozásának ránk eső egy részét kényszerülve leszünk magunkra vállalni. Belgrádból táviratozzak. Prosics miniszterelnök Párisból táviratot kapott Pasicstól, amely távirat így szól: — Királyságunk nem csupán a kereskedelmi flotta egy részét, ha­nem a hadi flotta egy részét is meg fogja kapni a volt monar­chiától. * * Amerikai pénz Jugoszlá­viának Bukarest, május 3 A „Chemarea“ írja: Az Egyesült­ Államok kormánya felajánlotta Ju­goszláviának a szükséges állam­­kölcsönök folyósítását. A kölcsön ellenében Amerika különböző kon­cessziókat kér Jugoszláviától.

Next