Keleti Ujság, 1919. szeptember (2. évfolyam, 198-216. szám)
1919-09-28 / 216. szám
Kdomavá*, 1919.+ Vasárnap » szeptember 28. IL évfolyam. ® 216, •anám. SQSBzei&tt ArakiSiMSnia^Ka. . 10 - karon, iJSrre. . . 55 - koron* 100 - korona XBéaa An . 180 - karon* %rrw ■**■**» V» 80 Hié? Politikai napilap Felelős szerkesztő: SZENTMIKLÓS JÓZSEF Megjelenik minden reggel, Sserkesztő cégét kiadó hivatala «. Egyetem-utca 3. szám Telekassána 684 (Udeaiéogainkott nyomása ülőt Ukrajna panaszai Bukarest, szept. 27 A „Steagul" írja: A békekonferencia ukrán delegációjának elnöke ptember 12 én a következő*ira- M intézte a konferencia elnökéhez: Az ukrán köztársaság csapatai Petliura tábornok vezetése alatt véres harcok után tökéletlen megverték az orosz bolsevista hadsereget és Kievből kiüldözték. Az utolsó küzdelmek nagy áldozatokat kivontak mindkét részről, úgy halottakban, mint sebesültekben. A város közönsége szabadntok gyanánt üdvözölte Ukrajna csapatait. Petliura tábornok egy pillanatig sem hagyta pihenni győzelmes csapatait, hanem haladék nélkül átvezényelte a Dniepren a bolsevikiek üldözésére. A Denikin önkéntes lovasságai azonban megakadályozták ezt az üldözést, sőt Kiev felé tartva, meg is támadták a mi katonáinkat. Súlyos mérkőzés után pedig Denikin tábornok önkéntesei vereséget szenvedtek. Mivel azonban a Denikin önkéntesei feltartóztatták az ukrán csapatokat a bolsevikiek üldözésében, ezek menekülésre nyertek időt, sőt arra is, hogy védelmi állásba helyezkedhessenek. Denikin tábornok fegyvereket és muníciót kapott az antanttól a bolsevikiek ellen való harc céljából, ezeket azonban ő egészen ellenkezőleg, az ukrán köztársaság védői ellen használ, midőn saját területén támadja éppen akkor, amidőn elkeseredett harcokat kénytelenek folytatni a szovjetek csapatai ellen. Az ukrán köztársaság delegációja ünnepélyesen tiltakozik a Donikin tábornok akciói ellen, aki visszaélve az antant megbízáséval, azzal a céllal tölt be ukrán területre, hogy a régi orosz malmat állítsa helyre, támaszkodva reakciós elemekre s arra törekedje, hogy az ukrán köztársaságot megsemmisítse és népét leigázza. • • Lenin békefeltételei Bukarest, szept. 27 Az „Adeverul" közli Lenin békefeltételeit, melyek a következők: 1. Az összes orosz kormányok megtartják hatalmukat az általuk elfoglalt területeken, a népnek pedig joga van megválasztani a tetszése szerinti kormányfőmet. — 2. E kormányok egyike sem fog erőszakkal más kormányok megbuktatására támadni. — 3. A blokádnak Oroszország ellen való megszüntetése. — 4. A kereskedelmi összeköttetések helyreállítása. — 5. A be- vagy kivitt javak minden társadalmi osztály részére legyenek hozzáférhetők. — 6. Telj 38- és kölcsönös amnesztia, ideértve a katonaságot is. — 7. A szövetségesek vonják vissza csapataikat. — 8 A szovjet és szovjetellenes csapatok azonnali apasztása. — 9. Az orosz kormányok szolidárisan elvállalják a volt uralom pénzügyi kötelezettségeit. — 10 Szabad lakhatást és közlekedést az orosz alattvalók számára egészoszországban. — II. A hadifoglyok hazaszállítása. • *. FIUME ÉS DALMÁCIA • • Wílson üzenete Fiuméhan — Vestalis nyilatkozik — DiAnnunzio a történtekről — Mi történik a dalmát kikötőkben ? Kolozsvár, szept. 2£. A fiumei eseményekről szóló híreink ma ezekről számolnak be : Wílson üzenete Fiuméhoz Bukarest, szept. 27 A „L’Independance Romaine* írja: Wilson válasza, melyet az olasz kormány oly türelmetlenül várt, megérkezett a Consultára. Egyes újságok szerint a jegyzék következtében koronatanács volt. Az amerikai elnök azt követeli, hogy D’ Annunzio mindennemű döntést megelőzően ürítse ki Fiumét. Nem tudják, hogy d’Annunzio elfogadja-e ezt a feltételt. De a paktum értelmében Fune kérdését Olaszország javára oldanák meg. A közönt tanácson Nitti kifejtette, kívánatos, hogy a fiumei eseményekkel és azzal a súlyos felelősséggel szemben, mely ehhez ez egész Olaszország jövőjére nézve szármázni fog, az összes pártok kivegyék részüket a felelősségből. A miniszterek teljesen egyetértettek a miniszterelnök álláspontjával. A szocialista vezérek azonban nem vettek részt ezen a gyűlésen. A belgrádi kormány fenntartja követeléseit. A jugoszláv sajtóiroda valótlanok idk jelenti ki azokat a híreszteléseket, amelyek Fiume és általában az Adria kérdésében az olasz királyság és a szerbhorvát-szlovél királyság között állítólag létrejött megegyezés tekintetében elterjedtek. Ilyen megegyezés egyáltalában nem létezik. A „Giornale d’Italia” a követ- ■ kezőképpen foglalja össze röviden a helyzetet: „A fegyverszüneti s fiumei zónában most létező viszonyok nem állhatnak fenn tartósan. A belső helyzet rendkívül súlyos. D’Annunzio ellenáll, a jugoszlávok mozgósítanak, katonák és önkéntesek gyülekeznek. Sürgősen kell cselekedni." Nem engednek a jugoszlávok Bukarest, szept. 27 A „L’Independance Roumaine* írja: Vesinics szerb miniszter a „Malinnek" adett intervjuben kijelentette, hogy Olaszországnak le kell mondania erről, hogy szuverénitását a jugoszláv pártok bármely pontjára kierjessze. „Ha makecskodnk, mondta, s az olasz zászlót mindenáron területeinken ki akarják tűzni, ez csak a lázadás szellemét fogja fölkelteni a jugoszláv népben és sajnálatos és a két nép érdekeivel ellentétes incidensekre fog vezetni. “ D’Annunzio nyilatkozata Bukarest szept. 27 A „Le Progres” írja: D’Annunzio a „Gazelta del Popolo" különkiküldéssének, mely újságnak rendes munkatársa, a következőket jelentette ki: — Minden jól megy. Emlékezzék majd vissza arra, amit ma mondok. Igazán valami Magasabb szaklott föl és vigasztalódom a lázam miatt, mert a háborúban misztikus lettem és azt hiszem, hogy ha sikerült vállalkozásom ilyen erős láz dacára s ha ellen tudtam állani, ez azt jelenti, hogy hivatva voltam erre a misszióra. — Betegen érkeztem meg és azt mondták nekem, hogy nincs elég teherautó. Úgy látszott, hogy mindennek vége. De ezért egy pillanatig sem haboztam. Találtunk teherautókat és előre I .U.közben olyan szerencsések volunk, hogy páncélos autókkal találkoztunk, melyeknek az utat kellett volna előttünk elállniom. Leszálltam, beszéltem a kapitánynyal, majd a katonákhoz rohantam, kiabáltam, a kezüket szorongattam, hogy még a fizikai magnetizmus útján is rábeszéljem őket és mikor a fegyverszüneti vonalra értünk, ott találtam erdeiimet és megpillantottam Repetto ezredest, ki lovon várakozott, sápadtan a felindulástól. Éreztem akkor, hogy a végzet teljesedik be. D’Annunzio azután leírta diadalmas bevonulásét Fiuméba a babérlomboket lengető lakosság között. Szabad kezet engedtek Olaszországnak Páris, szept. 27 A „L’Humanité" írja: Az olasz kormány tudatja, a szövetségi antant kormányok tlyén szabad kezet engedtek neki, a homéi ügyet mindnyájuk étteieom megoldja. Ez a hír nagyon jó benyomást keltett mindenfelé. Egyes újságok Franciaország és Anglia nagykövetének, illetőleg diplomáciai ügyvivőjének demarsáról írtak, akik állítólag megjegyzéseket adtak át az olasz kormánynak. A „Corriete della Sira“ közli erre vonatkozólag: Nitti magatartása meggyőzte a szövetségeseket, hogy Olaszország abban a patikai kombinációban akar maradni, amelybe a háború folytán lépett, szándékai egész őszinték és hogy bárminek legyenek is az olasz nép érzelmei a békeszerződésekkel szemben, Itália magatartása meglepetésre nem fog okot szolgáltatni. Az olasz kormány és D’Annunzio Paris, 8 sept. 27 A „L'Humanite" írja: Rómából a „Tempi“-nak érkezett távirat jelenti, hogy az olasz kormány egy tagját, kit az „Apoca" tudósítója meginterjúvolt, a következőket jelentette ki: „Reméljük, hogy a rábeszélés is elég lesz, de ha szükséges lesz, el fogjuk vágni D'Annunzio csapatainak élelmezéssel való ellátását. Ellene vetik ennek, hogy kiéheztetjük Fiumét, de a másik oldalon nem negyven millió lakos kiéheztetését kockáztatják e?“ Zára és Cattaro Budapest, szept. 27 A „Dimineata" írja: A jugoszlávok attól tartanak, hogy a fiumei D’Annunzio fele eset meg fog ismétlődni Zárában és Cattaroban, mivel olyan hírek szárnyalnak hogy az olaszok meg akarják szerezni az összes adriai kikötőket. A békekonferencia visszafojtott lélegzettel aggódik az olaszok és jugoszlávok közt felmerülhető viszályok miatt, mert amíg nyílt összetűzés nem keletkezik, Olaszország belügyei gyanánt szerepelhetnek ; amint azonban harcra kerül a dolog, nyilvánvaló lesz a a háborús állapot s az ügyet a legfőbb tanács elé kellene vinni. E hírekkel ellenmondásban áz, hogy Wilson nem felelt meg Frank Seiknak a Fiuméra vonatkozó legutóbbi tervet illetőleg, melyet az olaszok küldőttek. Azt tartják, hogy Wilson ellenző választ fog adni, az olasz kormány pedig megbukik és az olasz nép magáévá teszi e záradékokat. Népszavazás Teschenben Bukarest, szept. 27 Az „Adeverul" írja Lyonból: A legfőbb tanács elhatározta, hogy azonnal értesíti a cseh-szlovák és lengyel kormányt, hogy Teschen kerületében három hónap alatt meg kell tartani a népszavazás, amiért a tescheni, és dar varai kerületekből c. és cseh-szlovák csapatokt^^B kell távolítani. A plebioritum ellenőrzésére kiküldendő szövetségesbizottság kinevezése a legrövidebb időn belül meg fog történni. * * Változások az angol kormányban Bukarest, szept. 27 A „L’Independance Roumaine" írja: Úgy tudják, hogy Lloyd George a visszatérésekor október 22 ikén egy újjáalkotott kormánynyal akar a parlament elé állani. Politikai körökben azt állítják, hogy egyes változások tekintetében már döntés is történt és hogy a miniszterelnök csak a jelenleg Skóciában tartózkodó király visszatértére vér, hogy beleegyezését megnyerje s a változtatásokat keresztül vigye. Így Balfour helyébe lord Curzon lépne. Ezenkívül még más nem kevésbbé fontos változtatások vannak tervbe véve. így beszélik, hogy az admiralitáson Walter Longot Blathy tengernaggyal cserélik ki, hogy Macpiersoniorszégi államtitkár és Winston Churchill hadügyminiszter más tárcákat kapnak.