Keleti Ujság, 1919. október (2. évfolyam, 219-244. szám)

1919-10-23 / 237. szám

L­oiám KiUZnlfrM Csütörtök ItíS. október 23 A görögök megszállják Trác­ót Bukarest, aki. 22 A .L’indit"pendazice Roumaine" Írja: Szaraid­ib51 jelentik, hogy a kilsrefdik görög hadosztály egy­ségeit útnak indítotték Santhinek ás kerületének megszállására. A bolgárok által ki­ürít írd 5 csász Nyugattrád­ót megszállják a fceks­­szerződés é­lelmiben « szövetsé­­gf8-ek csapatai, melyeket Charpy tábornok vezényel. A fra­gár­d diareg azon t*ifd£­­kd, mellek Trécie nyugati részét még megszállva tartj­a*, vissza vonul­nak. • • Kormányzóti­nács a de­markációs vonal mentén Debrecen, aki 22 Michaeecu tábornok, a nyes­­szállócsap,tökdebreceni punccs­­coka és B­arbucsany, a bukarasti p­énzügymíni­zter k küldötte Szi­­ó­d­-, Szolnok-, H­­­íd-, Békés-, Csongrád és Csanádmegyék terü­letének közigaz­gáláséra egy kor­­mányzótanácsot szerzett meg az hetesig! közösekből .Közigazlá­tási klimia* néven. Az alakulást a tábornok egy h'rdstmísyc publ­ik­­álja. A hi­ de má .y ín­egjelent a defereaui lapokban is és a szer­vezéstől a következőket mondja: Ezeken a testleteken a ki?jö­vedelmek annyira lecrekkedek­, hogy a tisztviselők fizetését soha tudják fizetni, ezért létesül a Tát­ra és a damarkécés vonal közötti magyar ternyieken a felső tenécr. A tan­ács elnöke M­eh­aescu tábor­női Tagjai: Résó Ist­vén debreceni megyár főispán, mint polgári kőd rezgetési főnök és Masa Romulus tábornok katonai kiküldői’, mn­t katonai k­özigizgeté­si főnök, akik egy­ütt fognak szük­dni a vezérkari fő­­nökkel. N. Barbucann pénzügy­­miniszteri kikülditt. Sípos Gyula debreceni posta és távírda igazgató, aki a megszállott terk­let öeszes hivat­kiruk igaz­gatója lesz és egy­ü­l fog működni a kisle­sti kik­üld­ítes, R.bob­rcni őrraggyal. Rouch Béla, a debreceni vám­hivatal főn­öke, aki e terület vám­­jeinek igazga­tja lesz, a vám­hivatalok felállítása után. Zöldi János, a debnce­ni dohány­gyár igazgatója és Grasek­ Nor­bert, a dohánytermelés és rak­tárak főfelügyelője Nagy József debrecni pénzügyigazgató ez egész zónának pénzügyidélgítója lesz, aki a katonai k­­üldöttel együtt az összes 15 vedelmeket eli­nőrzi. Schind­ler, a debreceni vesutak igazge­ója, mint az egész zóna vasu igazgatója, aki Costanlinescu kapitány katonai kiküld­et­­ és Tirten Al­x a kormányzóta­nácsi kiküldöttlel együt­t fog működni. A közigez­dates felügyeletére C. Crasmatus nevezték ki. • • A bisázsiai fölkelés Bukarest, okt. 22­­.h?ntől j­lenti a Bí kSn­üg/­­nt kvg. A Si/fc&bra tartóit kon­gresszuson a tör­ö­sz v­eretek képvizsiói elhatották, hogy sza­kteanak a k msientíná­val,s kor­­rrénnyal E ki ha nir Ishaahesbir kerületek tekodsága is csatlakozott a fölkeléshez. A Mustte Pasa által megírt folt mé­­g­ja napról napra fe­jtd.­t a­nnak a kijelen­tése sz­rint, a­kik a török viszo­nyok ai is nemese­k, a fe­kelés ves­z­íteit a kor alanti ápolói k­rm­ány bontan­en­eg és erkölcsi támo­gatásban részesit. A munkásbiztosítás reformja •­ A kivételnek ok és a miségsideségi munkások kiszó­­sitisa — Megszünnek a tál tildék — Megalak mt an Otsséges szociális bilitsitó intézet (S.j.­­ud) A mukásliztositás kérdése ma minden ország szociá­l­ törvényhozáséban a legfőbb helyet fogla­ja el. Egy ország ipi­ri és gazdeségi fejlő­dés­ének szinte lesbizásabb foksnértje, hogy mi­­képen gar­ dcskd k ír ut k­­ színak jólétéről, miképen biztosítja azo­kat már,kiképtelensév, egiker ese­tén. Ma már a modern szedést* törvényhezés sem elétszik meg ezzel ez utólago­s segélyezéssel, de előzetesen is istermuzra akarja redukálni hiíiec­ai ás megtelő IS jóléti intézkedéstkksi a ESIEbete­­gedsek és balesetek tehetőség­ét. A mockáshízU süési fösvény leg­főbb hibája az, hogy iges szűk körben szabja mg e bíilo n­ísl kólek­zd'séget, mm törődikelággé m megőgssácsáfol­ásaaicsokUl­és érvényben hív­ja a fársládákat és a gyári betegsegélyzőket A korínéi gaéter:ács a lözt­­­­au Ibim értekezesre hivja az er­­d­­yi és a cssükkező területek muzáóbbis'osíiló fe téreUl; ak­eftel hivatolni kell, hogy a munk­ásbis­­tosítás reformját megtérgyalja és elkésiíts­. A léfgvaláték erőd­méllysképen most jelent sseg a kivételes lapban a munkásbiszo­­diés reform­járól szóló rendeld, amely az 1917. évi tizenkilenc­dik törvénycikk refersssit tertalmazza. A rendelet legjelntősebb id­ézke­dése ez, hogy a likviditás­át t­­isztgazda­­ságii alkalmazottakat is be­vonja a kötelező munkás­­biztosítás körébe. Mer szünteti a rendidet a bát­ya­­ié­stétáfel, a Sibányfird­asse­­gélyzs pénztérakat, amelyek rtted beolvedsek a Munkéstistofeité pénzté­ba. A rmunké­sbizto­sít is közpesti s­zítva .Az országos szociális biztosié intéset, míg a terüle­­tekben a kerületi Szociális biz­tositó intézetek szükeinek. Az­oi a munkások, akiknek öt vagy több gyermekük van, mi viselik a be­te­gsegélyezési járulé­kot. A rendrict i­s betegsegéde­­sen­ k­.telériát államit meg, azaely term­észetesen minden elkalma­­zottra tekintet nélkül a népi, vég/ a havi f­ielés negyságéra, kiterjíd. A ríve kíshtetostós reformjáról ízé­lő mó­d ,..ez már ab­ba is lépett A KK­OZMODOTT 8 a Levél a világ szívébőil — A frank és a dollár harca — Mx fimerikei invázió — Híkes cukor — A fHácsar béka — Európa új térképe Páris, okt. 12 Pi’ris már kiheverte gyer­ek­ei mámorát Pirié rém boldog A győzelem máltora utén a gtzenség' kijele­­nedés­i ért­ikere !, a n­y. ki idője, a g. £Ő£8 gi t­í sdolenié. A frark és a delter herca. Mert ez eme­­nikáe k rec­ere­k ünnepelni tud­nak, de gazdr­égi poholkéjukfdt.1 eláreett­ék iparéi­ke­kkel Frttkd­e­­c­s­égét. Mi 8:mjerlerD2 fibb­entél, B- jnt az, hogy ma Porteban a .frencia cipőket" — Amerikából impodélják a egyenesek győzik a verserő­t, mert egy cipőarétlitmény hét három ri­port belül elfogy. A német árucikkek is megje­lentek a piecor, különösen e festék­éiül az importátjék. Arsh­a is résen van s ily bátran jelezhetj£k, hogy ma valóségos bére folyik P&lsban az cry«» és amnok pénzegy­ségeinek Vv 15 &3» körül. Egy ív lei frankért 156 centi­met kel Parisban fizetni. Egy lei értéke 46 francia centimes, míg egy teát eteilingért 110 leit kérnek. A ko­cna értéke rúgjon irgedozó, mint *elévágos free'.Lei rszlöz nem is szerepel, bí­r a francia bankok nedvben aláír­ják sorozaértékeik­:L Érdekes az a küzdelem, nega márka körűl f­oy­ k. A márka há­rom f­er d­e­lm­­­ot ér és éppen ez a valutái i* differencia lt, ami tönkreteszi a francia ip*it­­ y pél­dául egy lói élő és kést Ném­et­­országban egy mátka. Farém­­­országban egy frank. A márka és fzerk vf.lu'éri!.' vizonya folytán egy francia frankért három német gyeriményű botot lehet előálíteni, mis esek egy f eresét. Ezt ez egyenlő len versenyt persze a francia ipsr csak nehezen érts. A fényűzési adót mindenre ki­terjesztették. Migáb­e piották min­den érvcutk hivatalos érát és en­­ne­k tiz százé te­ka e fányüzési adó, lllaeze­rek után hacs­ezázelékot kell szetni. Érdek­e, hogy az ide­genek a beváró sás­oknál egy ki­vitel bonni k­anak, amelynek alapján a halérrémnál visszaed­­jék a tíz s­ézalékot, így akarják Frencinorség kivitelét előmozdí­­tani. Pár­­ a legnagyobb ínséget a cukríiban szenvedi. A régibb kávéh­ib n cs k­eechiridt 1 hét kap:­i, s­tb .l rr­gia van cukor, on­ négy tábla hirdetir .Itt cukrot adnék a kávéhoz." Amíg Frardhe orszég gazdasági élethszai he-icsit vívja, a béktk .c­­fírer.cia tovább működik Ma már csöndes, egyszere hteetal csupán, amellyel a résztvevőkön kívül alá törő-tik va­laki. Csak ekkor van rémi érdeklődés, ha elkészült valamelyik szerződés. Eiavatottak szerint a magyar szerződés b­ár készen van, sőt a hatérek és igazdssági járadékok pont­sit már kö­zösek is az érdekelt kisebb hatalmakkal. Férfiban különben alig lehet targyar sót ha te­ni, legfeljebb a svájci konzulativ előli, mely a megyei alattvelő­k védelmét lá­ja el. A kirtkfd­ek külön­ben a térké­pek egész gtrn td­­ivt­­­rekn­ek, amelyek az­­Uj Európé­ t ábrá­zó­lik. Ez a ha a másén kifej­edött térképipar érá­ja esek el, hogy Európa uj térképét ott, a vizeg szivében csináljek. Pária még nem feledte el a há­ borút és még nem szokta meg a békét: a béke és a hóbort­ átme­neti városa. A fiarcia nép érzi, hogy az igazi mát­ka­esek most kezdő­ek és a régen víg, könnyelmű Pária most erős elszántsággal ké­szül arra, hogy út életet kezdjen a véres háború romjain. A heldokló ország Bukarest, okt. 22 A .Viitorul" Írja Nauerből­­ Törökország jegyzés­et intézett Amerikához, ki ve, hogy védje meg az élezecmteetól. • " Az ilbének tiltakozást feje­ztenek be Bukerest, okt. 22 A L’Icdeperdince Roumeine" irja: Az olbán de­­géd­ó tiltakozott ez ellen, hogy Velőnél Iléliának és Epirus k­ez-­ ki részét Görö­gor­­szágnek ítéli­k ide, továbbá tita­­kozott minden nemzetközi mandá­tum ellen, amely Albániára vo­natko­znék. 121 Is A & rsnMít EfcvúM 1. Vétkeseknek neveztetnek szók, •kik: jóhiszemüreg, raeaa esán&ok­ .nélkül, nyilvános helyeken, állomá­­sokon, vonaton, otcár stb. akér igy­ikét képzeli oly híreket közölnek, far­esztenek, naegjegy­ zésekkel k!s£re seb, melyek a hadmiveletekrs?, helyzetre és csapateltolásokra, koism­aai hatóságok rendelkezéseire vess bármily más, a francs. hadeshaá íieit kérdésekre vonatkoznak. 2. Mindezek bűntényt képeznek, e szaetorok ítéletét és büntetésé* voaj!4& naga után a mint első öt utolsó fő* am, egy évig terjedhet a foghásswd fa 2000 lej pénzbüntetéssel lefiatolt etnefa. Ha a fenti lényeket kémkedéed vagy em­lási szándékból követik si is érvényben levő hadi bünteti tig­ények lesznek alkalmazva. Az erdélyi ellenőrzési zóna parancsnoka I ■ARHESCU azredna.

Next