Keleti Ujság, 1919. november (2. évfolyam, 246-258. szám)

1919-11-09 / 251. szám

Kolcsavár, 1919. * Vasárnap * noveBer 9. II évfolyam * "dőlt* tutim* Előfizetési árak: így hónapra ... 20*— korona Kravecévre. . . . 55’— korona félévre •••••• 100*— korona ítész évre. . . . 180’— korona Egyes szám ára 80 fillér «a4«38e«b Politikai napilap Fe*em a lepkesMfé: ZÁGONI ISTVÁN Megjelenik minden reggel Szerkesztőség és kiadóhivatal I I. Egyetem­ utca 3. szám. Telefonszáot 614 t­ “1 y-t A­r involuli 1: Li nvr.//iTtt­ml Afl Sürgetik a béke befejezését az ameri­kaiak is. Már nem Wilson az amerikai vélemény legfontosabb hangadója, mert kidőlt az el­nök és készül eltávozni a nép­­szövetség éléről. Egy álló éve már, hogy ös­s­­zeült az antant népeinek nagy tanácsa, hogy létrehozza a vi­lágtörténelem által ismert leg­nagyobb békeművet, a törté­nelem legnagyobb háborújának a bef­­ezését. A feladat óriási nagyságáról, mely erre a konferenciára há­tott, az emberi egy és fizikum amaz energiabeli megfeszülé­­seiről, melyek ez óriási feladat megoldását föltételezték, — a tanácskozó zöld asztaloktól távol élő tömegeknek, úgy, mint egyeseknek halvány fogalma is alig lehet. De azoknak, akik előtt a történettudomány misztériumai nem voltak egészen ismeretle­nek, akik nem is egy békeak­tár­ól tudnak, melyek évekig tartó tárgyalások eredményei voltak, akik meggondolták, hogy egy század óta a világkeres­kedelem és gyarmatpoli­ik­a, új, távoli nagyhatalmak kialaku­lása, új, benső társadalmi evo­lúciók, áramlatok, szociális kér­dések, a­mennyire kit vesz­tették és bonyolulttá tették, vi­­lágjelentőségre emelték az ed­dig legfennebb az európai kon­tinensre szigetelődést ütköző kérdéseket,­­ azoknak csak mosolyognia lehetett azon ez optimizmuson, mely a most egy éve összeült békekonferenciától egy-két hónap alatt várta a világ­béke meg­teremtését. Ennek, az emberi erőt és te­hetséget szinte felülhardó, de mindenesetre megpróbáló, sőt megörlő energiafeszülségnek, hn, eleven példája és tragikus áldozata: — a washingtoni fe­hér ház fehér párnái közt ver­gődő Wilson. A sors végzése és az United States kivételes világhatalmi állása s tán sa­ját ambíciója is ennek a nagy te­vé­kenységnek tengelyévé pre­desztinálta őt, de végre is csak ember, törékeny test és i­ma rokkantja a g­yászi erőt kívánó szellemi és fizikai erőfeszítés­nek ... Végre, talán, ez az annyi erőt, körültekintés­, időt emésztő munka befejezéshez közeledik. Azok az amerikaiak is sürge­tik még, akiket óceánok válasz­tottak el ez európai nagy szen­vedésektől. A befejezés már tényleg nem késhet soká, így látjék Amerikában is. Kon lemond a Ilp elm­ségin­ * * Bslga állandérfínnak adja a* helyét — Smsrtka sfii­­gsíí a ntagy&r kérdés megoldását — Csak Hmeritia kein fogadta el még a fiamét megoldást: — Bánétt romén delegálások mennek Périsba — ítélkeznek a németek letett Kolozsvár, nov. 8 Egy jelentés adja hírül, hogy Wilson le fog mondani a népszö­vetség elnökségéről. Betegsége miatt határozta volna el magát erre a lépésre, de lemondásának , ha bekövetkezik, volna politikai célja is. Huysmans belga delegátusnak kivonja átadni helyét s ezzel Bel­gium lenne a népek szövetségének központja. Az utód megválasztása azonban függ a többi nagyhatalom állásfoglalásától is. Wilson lemond a Huysmans javára Berlin, nov. 8 A „Deutsche Allgemeine Zeitung''­­nak táviratozzék Bázelből. A genfi lapok értesülése szerint Wilson csak az a szándéka, hogy egészségi ál­lapotára való tekintettel lemond a népszöve­tség elnöki tisztségéről Huysmans Pál belga külüg­yminiszter javára. A lapok megjegyzik, hogy Wilson ezt a belga királyi pár iránt való előzékenységből teszi. A belga királyi pár amerikai uta­zásának ugyanis egyik célja az, hogy kieszközölje a népszöve­tség székhelyén­ek áthelyezését Genfből Brüsszelbe. Sürgetik a bolgár és magyar békét Bécs, nov. „ A .Neue Freie Presse“-neki jelen­­tik Berlinből . A „Seco­o“ arról értesül hivatalos helyről, hogy a párisi konferencia november 30-án tartja utolsó ülését. A „Corriere della Sera“ szerint Anglia és Amerika sürgetik a bolgár béke­kötést és a hel­yzet végleges meg­oldását Budapesten, hogy bére­­­­készt­hessék a konferenciát. Fran­­­­ciaország egyébként nem helyesli­­ az olyan taktikát, hogy az elínté­­l­zetlen kérdéseket, főképen a török­­ békekötést és Kis-Á­sia sorsát Lon­donban tartandó nagyköveti kon­ferenciára bízzák. Hazabocsátják az osztrák és magyar hadifoglyokat Bécs, nov. 8 Cunninsham ezredesnek, a bécsi angol misszió vezetőjének hiv­atalos értesl­ése szerint az antant ötös tanácsa elhatározta, hogy azonnal haza­­ocsátja a magyar és osztrék hadifoglyokat Angol-, Francia- és Olaszországból, továbbá Egyiptom­ból, Maltából, Szalonikiből és Indiá­ból. A nyugatról, szárazföldről jövő­ket Kölnben, a tengeri úton érkező­ket pedig Triesztben kell átvenni. Az átvételhez szükséges intézkedé­sek megtétele folyamatban van. Angiia az olaszok mellett A „Tribuna” értesülése szerint Anglía, a­mely mosanig passzíve viselkedő­­ az olaszoknak Fiumére vonatkozó követeléseivel szemben, most ez olasz érdeke­ mellett dörí­­tért és ilyen irányú utasítást adott washingtoni nagykövetének. Megbünteti a Belgiumban garázdálkodott németeket Amszterdam, nov. 8 A .Telfkraaff,aki jelentik Brit sz­exeiből . Azoknak a német embe­reknek a névsorában akiknek megbüntetését a belga kormány követelni­egje, több olyan ember szerepel, aki belga álla®- polgáro­kat deportáltatok hazájukból, uta­sítást adott rá, hogy a fogolytábo­rokban levő belgákkal rosszul bán­janak, fosztogatott és lopott vagy belga polgárokat agyonlövetett. Vannak közöttük továbbá olyanok is, akik kiszogáltattak az e­lerős*’g­­nek belga fi­­alembereket, amidőn átlépték a határt. A vétségben bű­nös emberek felkutatására energi­kus intézked­éseket tettek. Csak Amerika nem enged a fiumei kérdésben Be­­n­nov. 8 A „Bernier Tageblatt"-nak táv­iratozzék Rómából. A „Popolo Romano” érte­sülése szerint most már valamenn­i szövetséges hata­lom azonos álláspontot foglal el Olaszországgal a fiumei kérdés­ben. Amerika ellenben a kikötő nemzetközivé nyilvánítását köve­­t­teli mindenféle olasz kiváltság nélkül. Letartóztatásokat rendelnek el Németországban Bécs, nov. 8 Az antant külön bizottstágot küld Németországba, amelynek az iksz a feladata, hogy ellenőrizze a kiszolgáltatandó személyiségek le­­­tartóztatását. Szerbia a pécsi bányák elle­nében akarja aláírni az osz­trák békét Róma, nov­e A „La Tribuna" írja. A „Malin"­­ "arról értesül, hogy a jugoszláv­­ békeküldöttség mely tegnapelőtt ér­­­keze­t vissza Párisba, meghivá­s­i képeit, hogy a saint gem­eini bók -­szerződést a­éirja. békeküldöt­ség a szerződés alákrésa fajéb­a kisérleet fog térni a legfőbb ha­­rácsnál, hogy Jug­oszláviá ak ad­ják a pécsi bány­a­medencét, amely a magyar terület részét képezi és körülbelül nyolcvan kilométernyire vari a Dráva s a Duna összefo­lyásától. A török kérdést csak egy­mással egyetértve oldhatja meg az ar­iant Bukarest, fior.­­ A „Le Progres" írja : Egy előkelő angol politikai s­zemélysé­g kijelen­tette a „Malin" kiküldöttjének, hogy a Keleten felmerülő komoly nehéz­ségekkel szemben a Fr­n­naország­­gal v­­ló egye­értést széba ala­pokra kell helyezni. „Dönteni,ne kell, mondta, Törökország sorsáról ez pedg nagyon nehéz kérdés A náci maks­a mozgalom ijesztő erénypi­at öltött az ottomán biro­­dalomban. Ki merni ér­teni, hogy februárban, vagy márciu­s4 , ami­kor véstül megértjük egymást, nem állunk e ma ú­­gy esős hadse­regre támaszkodó Törökországgal szembe­n. Mindnyájunknak egyesülnünk kell an­ak a rétté édes diplomáciai vereségnek és elháátá.-­­ra, mely egy n.-.gy katonai expedíci­óval já­r éldozatííkat ró­na reánk. Franciaors­zág és A­glia­ teljes egyetértése elengedhetetlen, ha nem aka­juk a háború gyümölcseit el­veszíteni." A dunai bizottság a kon­ferencián Bukarest, nov. 8 Lyonból jelentik. A legfőbb ta­­nács hozzájárult, hogy a dun­a európai konferencia a vermi­erei békeszerző­dés 349. pontja alapján, képviseltesse magát a békekon­ferencián. Bánsági tanácsosok a román békedelegációban Bukarest, nov. 8 A „ L’O­ient“ írja : A korrpányzó­­tanács elh­iá­r­ja, hogy két bán­sági tan­ácsost fog a párisi román delegációb­a kinevezni. A washingtoni konferen­cia­ munkája .ukarest, nov 8 A „Facla" írja: A munkások nemzetközi konferenciája W­a­shlegtonban a munkanélküliség kérdése tárgyalta. — Fo­njain elnök előadta, hogy az ellen­séges álamok ama munkásai­nak ügyét, kik a ■ szövetséges ál­lamok terü­ltén é­lek, egy külön hi­útság joga te­árgyalni. Bizott­ságot küldöttek ki oly feladat­ai, hogy a finn és luxemburgi mun­kások befogadása üg­yben je­ln­tést terjesszen elő. Egyik delegá­ns 4­. vakolta, hogy a nőknek is adja­­n­k engedélyt a nemzetközi kon­­ferencián való részvételre.

Next