Keleti Ujság, 1919. november (2. évfolyam, 246-258. szám)
1919-11-08 / 250. szám
2. oldaalum — nem különös, hogy a lakosság némi haladékot kíván, mielőtt régi hazája keretébe beilleszkedne és hogy a nép bizalmatlanságot érez oly intézményekkel szemben, amelyeket nem ismer és amelyektől ennek következtében visszariad. Csehország a hadikárpótlás ellen Bécs, nov. 7 A cseh nemetgyűlésen Benes külügyminiszter indítványozta, hogy fogadják el az 1919 szeptember 20-iki egyezményt, mely szerint a felszabadított terüetek szerb Horvátország, Szlavónia, Lengyelország 1500 milliót fizetne aranyban. Csehország 750 millió franknál nagyobb összeget azonban nem vállalhat magára. A cseh lapok, a „Narodni Politika" és a „Pavo Lidu" hadikárpótlásnak tekintik az egyezménybe felett fizetendő összegeket és küönös dolognak tartják, hogy a győzesek hadikárpótlást rónak ki szövetségeseikre. * * Egy év múlva kiderített gyilkosság ’ Arad, nov. 7 Mr" tavay novemberben eltűnt Ga’sán egy ra-dós gazda. Akkoriban sokat beszélek az eltűnéséről, híre terjedt annak is, hogy a gazdát megnyilt dlják, de dacára a lgszorgosabb kihatásnak, sem a gazdát, sem a holtestet nem sikerült előteremteni. Az elmúlt napokban az ő halmi rendőrőrsnek vanazt tudomására hozta, hogy az elünt gazdát meggyőzőék és hettesét elásák az ottani temetőben. A csendőrség az esetről azonnal lementést lelt az aradi ügyészségnek, ahonnan dr. Gitta Ágoston ügyész szállt ki a helyszínre a nyomozás megejtse végett. A csendőrség most már biztos nyomon elindulva megalaptotta, hogy a gazdát a múlt év novemberben öccse, felesége és ennek szeretője meggyilkolták, a ketteset összedarabolták, majd egy zsákba varva elásták a temetőben egy frissen hangolt sír tevében. Az ügyész azonnal letartóztatta az asszony szerelőjét, aki be is vallotta a gyilkosságot. Az elásott holttest ponos helyére vonatkozólag azonban nem tudott pontos felvilágosítást adni, mert mikor a hullát elásták, sötét volt és így nem emlékszik már a helyre. Dr. Gitta ügyész utasítására most sorba felbontják azokat a sírokat, amelyekben esetleg a meggyilkolt gazda neblese lehet. Az ásatésok már napok óta folynak, de még eddg nem sikerült a hullát megvárni. A csendőrség már napok óta nyomoz ebben az ügyben és több tételné z írás várható. A gyilkosság a faluban óriási izgalmat keltett. * * Báli Mihály munkában Budapát. nov. 7 A „Magyar Kurír" jelenti Nagykorízsáról: A nagykanizsai törvényszék már befejezte a nagyobb kommunista bűnperek tárgyalását. A kiszabott ítéletek között egy halálos ítélet is vett. Polónyi Jézes 34 éves kazánkovácsot, akiakommün alatt három embert lövetett agyon, a törvényszék kötélben halálra ítélte. Az ítéletet november 1 én hajtota végre Báli Mihály két segédjével. Csak dolgozó embernek van létjogosultsága a mai társadalomban. Szombat, 19 19.november 8. A csangpaszi pap 4430 milliója • • A volt közös katonai kincstár számlájára • Üzemszünet és alacsony munkabér a budapesti gyárakban Bécs, nov. 7 Tudvalevőleg a magyar gyáriparosok négyszázmilliót követelnek a volt hadügyminisztériumtól, illetőleg a katonai kincstártól. A követelés folyósítása érdekében a buda- pesti kormány akciót indított, mert enélkül a budapesti gyárak nem tudják üzemeiket újra felvenni. A magyar kereskedelemügyi minisztérium sürgetésére a tárcaközi bizottság elrendelte sürgősen az összes olyan vas- és gépgyárak ezred helyzeténekfelülvizsgálásat, amelyek számlák likvidálása vagy rendelések elornírozása miatt követeléseket támasztottak az egykori közös hadügyminisztériummal szemben. A sürgős vizsgálat megejtésére minden gyárba külön bizottságokat küldenek ki. A nagyobb gépgyárakba három tagú, a kisebbekbe csak egy két tagú bizottság fog kimenni, hogy megállapítsák, mennyi a gyárai, jogos követelése. A gyárak a likvidált számlák és a stomírozott rendelések címén kö-rülbelül 350—400 millióra tartanak igényt és ennek sürgős előlegezését kérték, hogy az üzemet mielőbb felvegyék. A magyar kereskedelemügyi minisztérium támogatja a maga részéről és elősegíti a gyors likvidálást, azonban kérdés, hogy a kincstár tudja-e a megállapított követelésekre a szükséges előlegeket folyósítani. A budapesti nagyobb gépgyárak a normális 40000 ember helyett csak 10—12000 vasmunkást foglalkoztatnak és főleg arra törekszenek, hogy törzsmunkásaikat megtartsák. A munkabér ez idő szerint a diktatúra akut fizetett bérösszegeknek körülbelül 50 százaléka. Jelentékenyebb üzemmel csak az izzólámpagyárak dolgoznak, a Weiss Mannréd-gyár üzeme szünetel, a Ganz gyárak üzemkapacitásuk 25 százalékát használják fel. A gyárak sestet, kokszot, faszenet és kovácsszenet kértek még és ettől függ elsősorban, hogy a budapesti vas-as gépipar üzeme inlendően mikor indulhat meg. Festi prataaroSr mint taraMi ♦a Plész Sándor és Rüsett]? Kdralf a vddakrd! — Kgilar&ozifit Kovács Sifeur volt kolozsvári fandr Is Yudip S’, nov. 7 A tudományegyetem kiválóságai ellen is erelnek vádat a megszaporodott vádaskodók. Az egyetem tanárai a helyükön maradtak és ebből kovácsolják azokat a kíméletlen gyanúsításokat, amelyektől nem kímélték meg Plósz Sender volt igazságügyminisztert sem. Le Kmetty Károly közjogész ellen is súlyos vádakat emeltek , különösen sok gyanúsításnak volt kitéve Kovács Gábor, aki az év elején került fel Kolozsvárról Budapestre. Az egyetem tanácsa természetesen távol áll e hajszától. Most nyilatkozik a három neves professzor is Dr. Plósz Sándor egyetemi tanár a következőkben nyilatkozik : — Nem igaz, hogy én a Kunfiék forradalmasító törekvéséhez csatlakoztam volna. A reformbizottságot, amelynek én elnöke voltam, nem az egyetem forradalmasitása céljából alakították, hanem sírnak a Lovászy Márton akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter 1918. december 10 én 213 721. szám alatt kelt leirata szerint az volt a feladata, hogy a tisztviselőképzésreformjára nézve a Lovászy leiratában foglalt elvek meghintásával tegyen javaslatot, ezenfelül tegyen előterjesztést és javaslatot az új rend érv, a szervezet és vizsgarend és egyúttal az egyetem szabadságának intézményes biztosítása tárgyában is. Ugyancsak a Lovászy most emellett leirata alapján az egyetem jog- és államtudományi kara is küldött ki még az 1918. év decemberében egy bizottságot, amelynek elnökévé sintén engem rendet Ezt a bizottságot Kunfi a folyó év februárjában a kar autonómiájának a felfüggesztése után újra szervezte, azonban semmi külön utasítást nem adott a bizottságnak. A bizottság teljesen objektív alapon kezdte meg e jg- és államtudományi tanulmáyi rend tárgyalását, végleges megállapodásra azonban nem jutott. A tanácskormány hatalomra jutása után, tehát a kommün alatt egyetlen ülést se tartott ez a bizottság. Kovács Gáborról, a kolozsvári egyetem volt tanáráról, akit a budapesti magyar tudományegyetemre hetedmagával a Károlyi kormány nevezett ki és aki a budapesti egyetemen a kommün alatt prodékán volt, azt írja egy esti lap, hogy Farkas Gézával és Vámbéry Rusztemmel együtt a bolsevzmust szolgálják. Kovács Gábor a következő nyilatkozatot tette közzé: — Nem igaz, hogy én a kommün, vagy bolsevizmus érdekeit szolgáltam volna. Engem és hat társamat a Károlyi-kanány nevezett ki egyetemi tanárná a budapesti egyetemre. Miután a jelenlegi kormány a Károlyi-féle kinevezéseket semmisnek tekinti, e felfogás szerint sem én, sem társaim jelenleg nem vagyunk a budapesti tudományegyetem tanárai és éppen ezért ellenünk vizsgálat vagy fegyelmi eljárás nem is folyhat az egyetemen. A kommün alatti viselkedésünkre ,vízre pedig csak annyit mondhatok, hogy alkalmazkodtunk a terror hatása miatt anynyira, amennyire alkamazkodnunk okvetlenül kellett, de nem voltunk kommunisták és az sem igaz, hogy az összes vallásos egyesületeket felrobbantottuk volna, vagy a tudomány csarnokából agitátoriskolát akartunk volna létesíteni. Kmetty Károly hírneves profeszszor a következőkben tiltakozik az alaptalan rágalmak ellen: Egyes sajtóorgánumok is felültek ezen gonosz és képtelen tereferék- nek, melyik szerint a Károlyi-telep népköztársaság, ezután maga * tanácsköztársaság alkotmányét idén készítettem volna. Tisztelettel kérem annak közlésére, hogy sem egyiket, sem másikat nem készítettem, azok készítésében semmi módon részt nem vettem, közre nem működtem. Legutoljára törvényszerkesztésben a Wekerle- érában vettem részt, mikor Wekerte személyes felkérésére az Ausztriával való közösség megszüntetéséről szóló törvénytervezetet szövegeztük. A proletárdiktatúra egyáltalán csak annyiban részesített különleges megtisztelésben, hogy állásomból elűzött, Lenin fiuci teáival elhurcoltatott, hosszasan börtönben tartott, végül pedig internáltatott. A kémek és tapintatos politikai megbízottak válogatott szekatúrái után szabadságomat a rémuralomra bukáséval, augusztus hó 1-én nyertem vissza. A győző kötelességei Bukarest, nov. 7 A „Dimineata” írja Lyonból: A francia köztársaság elnöke, brevennesi látogatása alkalmából beszédet tartott, melyben utal arra, hogy a győzelem következtében sok kötelesség hárul az országra. Elsősorban dolgoznia kell a francia faj egészségessé tétele érdekében, győzedelmeskedni kell ez alkoholizmus és tuberkulózis felett. Kell, hsgy a francia faj folyton-folyvást egészségesebbé é ...képesebbé véljék és az uj világelvek értelmében erőteljes lehessen. El kell süktelnünk és elszigetelnünk a járványos és ragályos betegségeket amelyek úgy a vagyonosak, mintzegények életét egyképen veszélyeztetik. * • Burián is békét akart Bécs, nov. 7 Burián István báró, a volt monarkia külügyminisztere, egy újságíró előtt nyilatkozott arról, hogy mennyiben kívánta a gyors békét a monarkia diplomáciája. A következőket mondotta: — Mi béke akartunk s különösen akartam ezt én. Állíthatom, hogy 1917. évi július hó 31-én, amikor Grey javaslata a közös tanácskozás elé került, Tisza István é£ én a leghatárosa taban a békekötés mellett voltunk. Sajnos, a németeket nem lehetett kapacitásul. Különbékét kötni pedig becstelenségnek tartottuk akkor. — A német közvéleményt fél rávezették, mert sohasem tudta, hoga mi az igazi harctéri helyzet. Amikor a német lapok ez angol - francia éhínségről beszéltek, így, ugyan, hogy volt nélkülözés fi* egyes országokban, azonban Németország már ekkor is vérzett. 8 Zl. és Zl sz. renfóistaősit?Vitta 1. Vétkeseknek neveztetnek szók, akik jóhiszemídseg, rossz szándék nélkil, nyilvános helyeken, állomásokon, vonaton, utcái, stb. akár igaz, akár képzelt oly hireket közölnek, terjesztenek, m megjegyzásokais kisérnek, melyek a hadműveletekre, hadi helyzetre és csapatellolásokra, katonai hatóságok rendelkezéseire vagy bármily más,a román hadsereget illető kérdésekre vonatkoznak. 2. Mindezek bűntényt képeznek, a pantorok ítéletét és büntetését vonják maguk után s mint első és utolsó fórum, egy évig terjedhető fogházzal és 2000 lei pénzbüntetéssel bűntetteinek. Ha a fenti tényeket kémkedési vagy íratási szándékból követik el, az érvényben levő hadi büntető törvények lesznek alkalmazva. Az erdélyi ellenőrzési zóna parancsnokai MARINESCU ezredet.