Keleti Ujság, 1919. november (2. évfolyam, 246-258. szám)
1919-11-08 / 250. szám
Szombat, W19. november 8. *jrLEnqj£&& Segítő antant-bizottság érkezett Ausztriába Péris, nov. 7 A ,Le Temps” írja. Az egész bécsi sajtó a sötét pesszimizmus hetei u án új bátorságot merít abból a jóakaratból, amellyel a nyugati hatalmak az oszrák köztársaság új orientállását fogják. Különösen a „Temps“-nek ezzel a kérdéssel foglalkozó vezércikkét közlik és kommentálják elismeréssel az újságok. Az egész sajtó kiemeli, hogy a francia hadsereg főellenőrének, Mauclére tábornoknak Bécsbe érkezése milyen nagy jelentőséggel bír. Küldetésének a célja az, hogy a reparációs bizottság élelmezési osztályét megalakítsa. Bécsből jelentik: Renner kancellár ma fogadta Mauclére francia tábornokot, aki átadta neki megbízólevelét, amelyet Clemenceau írt alá. Mauclére tábornok kijelentette, hogy a főtanács küldte ki. A főtanácsot igen aggasztják az osztrák kormány legutóbbi jegyzékei, ezért határozta el, hogy jelentékeny támogatást nyújt Ausztriának. A cél az, hogy a jelenlegi válságból Ausztria kilábalhasson. Renner kancellár köszönetét fejezte ki a legfőbb tanács figyelméért és jóakaratáért. Bemutatta a tábornoknak a legmagasabb rangú hivatalnokokat. Maucére tábornok holnap a nemzetgyűlés elnökénél fog látogatást tenni. Az osztrák nemzetgyűlést december 4 ére hívták össze. A nemzetgyűlés az általános amnesztiát is meg fogja szavazni. * * A Caillaux-per Bukarest, nov. 7 A „Fica“ Írja: Távirati értesítés jelentette már, hogy a francia bíróság legfőbb tanácsa a Caillaux perben az ítélethozatalt január 14 ére halasztotta, tehát a választások utáni időre. A szabadlábrahelyezés iránti kérést egyben elutasította. A rövid távirat akkor nem közölte az elhalasztás okait. Megállapítható, hogy a főügyész kérte az elhalasztást, mert elgendő időt akart nyerni az Olaszrszágban és Amerikában tartózkodó tanuk megidézésére. Sőt a meghívandó tanuk közt olyanok is vannak, akik ezidőszerint nem távozhatnak ki valakikből. A Caillaux-per politikai természete hasonló az egykori Dreyfus peréhez, amint ezt a Caillaux kijelentése is igazolja. * *% Minisztertanács Bukarestben Bukarest, nov. 7 Hivatalosan jelentik: Tegnap este hat órakor minisztertanács volt, amelyen Pap Cs. István és Goldis László is résztvettek. A választások kérdését tárgyalják meg. A miniszertanács megbízta Popescu tábornok, kereskedelmi minisztert, hogy bocsátkozzék tárgyalásokba azokkal a magyar nagyiparosokkal, akik Románia területére akarják áthelyezni ipari üzemeiket. Vérszegénység, étvágytalanság, idegesség gyógyítására a leghatásosabb készítmény a dr. BIRÓ-féle tokaji China-vasbor Rendkívül kellemes izil érésű, tisztítja a vért. Egy üveg ára 15 bor. Főraktár: Dr. BIRÓ - gyógytár Kolozsvár, Mátyás kir.-tér Hétmillió tonna a tenger alatt * * Angol »teftér felnyve* a flotta veszteségéről — A tengeralattjárók pusztító munkája London, nov. 7 A „Times" írja: Tegnap rendkívül érdekes „Fehér könyv“-et bocsátott ki a kormány, mely részletesen felsorolja a britt hajózás háborús veszteségeit. A munka hónapról-hónapra fölsorolja azoknak az angol kereskedelmi hajóknak a neveit, amelyeket az ellenség 1914 aug. 4-től 1918 nov. 2-ig elfogott vagy elpusztított. A jelentés tartalmazza minden hajó tonnaszámát, tragédiájának idejét és helyét, a veszteség okát, hogy a hajót hogyan támadták meg, hogyan sülyedt el, hány emberélet pusztult el elsülyedésekor. Természetesen mindenekelőtt a „Lusitania“ elpusztítását keressük meg, amelyről a következő sorok emlékeznek meg az 1915 évi május havi veszteségek között. Név: „Lusitania". Tonnaszám: 30.396. Idő: 7-ike. Hely: 15 mérföldnyire a kinsalei Old Head-től. A veszteség oka : búvárhajó. Hogy történt a támadás: torpeó által. Emberélet-veszteség 1198. _ És hasonló feljegyzések vannak mind a 2479 elsülyesztett hajóról, amelyek 7.759.090 tonnát képviselnek. Ezeknek a hajóknak az elsülyedése alkalmával 14 287 ember pusztult el. Négyhajón, amelyek összesen 7912 tonnát tesznek ki, tizenkilenc ember légi támadás folytán pusztult el. A többi embereiben és hajókban való veszteség búvárhajó, vagy cirkálótámadás, vagy aknárafutás következőséne. 1917 ápriliséban, mikor a veszteség a legnagyobb volt, 169 összesen 545,282 tonnát kitevő hajó sülyedt el és 1125 ember pusztult el. 1917 májusában az elsülyesztett hajók száma 122-re csökkent. 1917 júniusban az elülyesztett hajói száma ugyanennyi volt, de a tonnaűrtartalom csekélyebb. 1917 júlusában az elsülyesztések száma 99-re csökkent és sosem érte el többé ezt a számot. Múlt év novemberében volt 1914 július óta a legcsekélyebb a veszteség. Csak egy ember halt meg és két hajó, összesen 10,195 tonna sülyedt el. A könyv második része a halászhajókkal foglalkozik. Itt az emberélet-veszteség 43- et tesz ki. Az elsülyedt hajók száma 675 és a tonnaszám 71,765. A könyv harmadik része azokkal a hajókkal foglalkozik, amelyek megsérültek, ha nem sülyedtek el. Hogy milyen sokba került a nemzetnek a búvárhajóharc, azt láthatjuk, ha a fenti számokat összehasonlójuk azzal a tonnatartalommel, amellyel a brit birodalom a háború előtt rendelkezett. A „Lloyd Register” 1914 — 15. évi kötetében az Egyesült Királyságnak tizennyolcmilliónyolcszáz tonnája volt, csak a 100 tonnán felüli hajókat számítva. A tengerentúli britt birtokok tizenhatmillió háromszáz tonnával rendelkeztek. Összehasonlíthatjuk ezt a most közölt jelentés szémadataival. Eszerint elsülyedt hétmillió hétszázezer, megsérült 8 millió tonna, összesen tehát 15.767057 tonnát tesz ki a veszteség. Történelmi Ítélet Tiszáról ** Fraknói Vilmos a „Vörös könyvTM leleplezéséről — Friedrich István vallomása a rendőrségen Kolozsvár, nov. 7 Tisza István grófról még korai határozott történelmi ítéletet mondani s különösen nem alkalmas erre az a budapesti hangulat, amelyben ma a bolsevizmus reakciójaként bekövetkezett antidemokratikus légkör uralja a potikai belátásokat és felfogásokat. A történetíró azonban igyekszik kivonni magát a napi közélet izgalmaiból és a fejlődés rendes menetét kíséreli meg az ítélkezés mértékeként felhasználni. A pesti közönség a bécsi „Vörös könyv” leleplezéseinek és a gyilkosság nyomozásának izgalmas hatásai alatt áll s e hatásokat sokan felhasználják arra, hogy a tömegben hamis hitet ébreszek fel. Az, hogy Tisza előre látja a háború veszedemét, aligha fogja kazolni a történelem élő magatartását. Sőt az előrelátás képessége kötelességévé tett volna olyan nagy lépéseket, amelyeknek épen az ellenkezőjét tette a háború kitörésekor és a háború egész tartama alatt. Tisza látta a nagy verzedelmt, mert mindenbe be vet r avata és mégis vezére lett a háborús pártnak. Ez a lényege a Fraknói Vilmos megállapításának is. A Fraknói könyve Budapest, nov. 7 Fraknói Vilmos címzetes püspök, történetíró a bécsi udvari levéltárban végzett kutatásai alapján megerősíti azokat az adatokat, melyeket a „Vörös könyv” Tisza István grófnak a háború megakadályozására tett lépéseiről közölt. Fraknói azonban egyúttal ítéletet is mond Tisza Istvánról. Könyvét e sorokkal fejezi be: A történetírói teljes objektivit és kénytelen meállapítani, hogy gróf Tisza végzett, mondhatni megbocsáthatatlan hibát követett el azzal, hogy az állam hajójának kormányzásánál elfoglalt helyét sem a háború kitörése után, sem békepolitikájának megfeneklésénél tüntetőleg el nem hagyta. Egy hatalmas ellenzék élén a háború kitörését,vagy továbbfolytatását valószínűleg megakadályozhatta volna. Államférfiakat úgy kormányralépésüknél, mint visszavonulásuknál etnikai princípiumoknak kell vezetniök, melek a transzigárást kizárják A történelem aligha fogja enyhítő körülménynek venni, hogy az uralkodó ez ő hűségére és hazafiasságára apellált. Viszont Fraknói mély megindulását fejezi ki, hogy éppen a háború befejezőkor, félreismerve , mint „háborús uszító", gyilkosság áldozata lett. A gyilkosság tanúi Tisza István meggyilkolásának ügyében a rendőrség ismételten kihallgatta Gartner Marcell, aki megmaradt amelett, hogy ő csak 1. oldal protekciót ment kérni Tiszához. Kihallgatták Almássy Denise grófnőt is, aki elmondta, hogy Gartner tényleg protekciót kérhetett és erről Tisza ebéd közben említést is tett De a rendőrség megtudta, hogy Gartner egy ismeretlen férfi kíséretében ment az előcsarnokig. Gartner ezt tagadja. A nap folyamán számosa jelentkeztek a rendőrségen útbaigazításokkal. Ezeknek a rendőrség utánajárt, de eredmény nélkül. Kihallgatták M. Géza volt önkéntes szakaszvezetőt, aki Tabon elmondotta, hogy Pogány Józseffel együtt ő ölte meg Tiszát. A szakaszvezető azt állítja, hogy ő ezt csak hetvenkedésből mondotta. A kihellgtás még folyik. A rendőrség tegnap este kihallgatta lakásán Friedrich István miniszterelnököt. A vallomásnak lényeges tartalma nincs. Friedrich István jegyzőkönyvbe mondotta, hogy a forradalom előkészítésében nem vett részt, a Károlyi-pártnak kültagja volt, a Nemzeti Tanácsnak nem volt tagja. Mint hadügyi államtitkár több ízben érdeklődött a vizsgálat eredményei iránt, de a válasz, melyet kérdéseire adtak, mindannyiszor negatív volt. Palesztina alkotmánya Bukarest, nov. 7 Krnavonból jelenik: Sokolow, aki a békekonferencián a cionizmust képviseli, kimutatja, hogy a szövetségesekéive, melynél fogva a békekonferencia elhatározta Palesztina államszuverenitásának a Népek ligája alá helyezését, akként valósul meg, hogy kormánya lesz, amely felelős az ország kormányzásáért, védelméért. A más országokkal szemben való képviseletről is a kormány gondoskodik. Azt hiszi, hogy Palesztina ellenőrzésével Angliát fogják megbízni. * * Wilson a munkások és munkaadók békéjéért Páris, nov. 7 A L’Humanité írja: A beteg Wilson elnök Mr. Lanenek, a nemzetközi ipari konferencia elnökének, ágyban fekve diktált egy levelet, amelyben igyekszik elhárítani a tőke és munka között a kollektív követelések ügye miatt fenyegető szakítást. Levelét fel fogják olvasni a konferencián. A helyzet a jelen pillanatban válságos.* * A kisebbségekről Nagyszeben, nov. 7 Lupas közoktatási resszortfőnök szelistyei programmbeszédében a kisebbségek jogáról ezeket mondotta : — A román állam nem akar renegátokat nevelni, mint ahogy a magyar állam tette. A legutálatosabb és legszerencsétlenebb lény isten földjén a renegát, aki életének törzsétől és né étől akar elszakadni, máshol akar segítséget keresni, amit azonban csak lelkük silány árubabocsátásával érhetnek el. Ezért a román állam vezetői elvárják minden polgártól, hogy népüket és hazájukat egyformán szeressék. Hazaszeretet a nép szeretete nélkül lehetlen Mint ahogy mindenkinek megadjuk azt, ami őt megilleti és egyaránt állapítjuk meg jogait. Ezáltal akarjuk államunkat megsalárdítani.