Keleti Ujság, 1919. november (2. évfolyam, 246-258. szám)

1919-11-08 / 250. szám

Szombat, W19. november 8. *­jrLEnqj£&& Segítő antant-bizottság érkezett Ausztriába Péris, nov. 7 A ,Le Temps” írja. Az egész bécsi sajtó a sötét pesszimizmus hetei u án új bátorságot merít ab­ból a jóakaratból, amellyel a nyu­gati hatalmak az osz­rák köztársa­ság új orientál­­lását fog­­ják. Kü­lönösen a „Temps“-nek ezzel a kérdéssel foglalkozó vezércikkét közlik és kommentálják elismerés­sel az újságok. Az egész sa­jtó ki­emeli, hogy a francia hadsereg fő­­ellenőrének, Mauclére tábornok­nak Bécsbe érkezése milyen nagy jelentőséggel bír. Küldetésének a célja az, hogy a reparációs bizott­ság élelmezési osztályét megala­kítsa. Bécsből jelentik: Renner kan­cellár ma fogadta Mauclére fran­cia tábornokot, aki átadta neki megbízólevelét, amelyet Clemen­­ceau írt alá. Mauclére tábornok kijelentette, hogy a főtanács küldte ki. A fő­tanácsot igen aggasztják az osz­trák kormány leg­utóbbi jegyzékei, ezért határozta el, hogy jelenté­keny támogatást nyújt Ausztriának. A cél az, hogy a jelenlegi válság­ból Ausztria kilábalhasson. Renner kancellár köszönetét fe­jezte ki a legfőbb tanács figyelmé­ért és jóakaratáért. Bemutatta a tábornoknak a legmagasabb rangú hivatalnokokat. Mauc­ére tábornok holnap a nemzetgyűlés elnökénél fog láto­gatást tenni. Az osztrák nemzetgyűlést de­cember 4 ére hívták össze. A nem­zetgyűlés az általános amnesztiát is meg fogja szavazni. * * A Caillaux-per Bukarest, nov. 7 A „Fic­a“ Írja: Távirati értesí­­tés jelentette már, hogy a francia bíróság legfőbb tanácsa a Caillaux perben az ítélethozatalt január 14 ére halasztotta, tehát a válasz­tások utáni időre. A szabadlábra­­helyezés iránti kérést egyben el­utasította. A rövid távirat akkor nem kö­zölte az elhalasztás okait. Meg­állapítható, hogy a főügyész kérte az elhalasztást, mert elgendő időt akart nyerni az Olas­zrszágban és Amerikában tartózkodó tanuk meg­­idézésére. Sőt a meghívandó ta­nuk közt olyanok is vannak, akik ezidőszerint nem távozhatnak ki valakikből. A Caillaux-per poli­tikai természete hasonló az egy­kori Dreyfus peréhez, amint ezt a Caillaux kijelentése is igazolja. * *% Minisztertanács Buka­restben Bukarest, nov. 7 Hivatalosan jelentik: Tegnap este hat órakor minisztertanács volt, amelyen Pap Cs. István és Goldis László is résztvettek. A választások kérd­ését tárgyalják meg. A minisz­ertanács megbízta Po­­pescu tábornok, kereskedelmi mi­nisztert, hogy bocsátkozzék tár­gyalásokba azokkal a magyar nagyiparosokkal, akik Románia területére akarják áthelyezni ipari üzemeiket. Vérszegénység, étvágytalan­ság, idegesség gyógyítására a leghatásosabb készítmény a dr. BIRÓ-féle tokaji China-vasbor Rendkívül kellemes izil érésű­, tisztítja a vért. Egy üveg ára 15 bor. Főraktár: Dr. B­IR­Ó - gyógytár Kolozsvár, Mátyás kir.-tér Hétmillió tonna a tenger alatt * * Angol »teftér felnyve* a flotta veszteségéről — A tengeralattjárók pusztító munkája London, nov. 7 A „Times" írja: Tegnap rend­kívül érdekes „Fehér könyv“-et bocsátott ki a kormány, mely rész­letesen felsorolja a britt hajózás háborús veszteségeit. A munka hónapról-hónapra fölsorolja azok­nak az angol kereskedelmi hajók­nak a neveit, amelyeket az ellen­ség 1914 aug. 4-től 1918 nov. 2-ig elfogott vagy elpusztított. A jelentés tartalmazza minden hajó tonnaszámát, tragédiájának idejét és helyét, a veszteség okát, hogy a hajót hogyan támadták meg, hogyan sülyedt el, hány em­berélet pusztult el elsülyedésekor. Természetesen mindenekelőtt a „Lusitania“ elpusztítását keressük meg, amelyről a következő sorok emlékeznek meg az 1915 évi május havi veszteségek között. Név: „Lusitania". Tonnaszám: 30.396. Idő: 7-ike. Hely: 15 mérföldnyire a kinsale­i Old Head-től. A vesz­teség oka : búvárhajó. Hogy történt a támadás: torp­eó által. Ember­élet-veszteség 1198. _ És hasonló feljegyzések vannak mind a 2479 elsülyesztett hajóról, amelyek 7.759.090 tonnát képvisel­nek. Ezeknek a hajóknak az elsü­­lyedése alkalmával 14 287 ember pusztult el. Négy­­hajón, amelyek összesen 7912 tonnát tesznek ki, tizenkilenc ember légi támadás folytán pusztult el. A többi ember­eiben és hajókban való veszte­ség búvárhajó, vagy cirkálótáma­­dás, vagy aknárafutás következ­ősén­­e. 1917 ápriliséban, mikor a vesz­teség a legnagyobb volt, 169 össze­sen 545,282 tonnát kitevő hajó sü­lyedt el és 1125 ember pusztult el. 1917 májusában az elsülyesztett hajók száma 122-re csökkent. 1917 júniusban az elülyesztett hajói száma ugyanennyi volt, de a ton­­naűrtartalom csekélyebb. 1917 jú­lusában az elsülyesztések száma 99-re csökkent és sosem érte el többé ezt a számot. Múlt év no­vemberében volt 1914 július óta a legcsekélyebb a veszteség. Csak egy ember halt meg és két hajó, összesen 10,195 tonna sülyedt el. A könyv második része a ha­lászhajókkal foglalkozik. Itt az em­berélet-veszteség 43- et tesz ki. Az elsülyedt hajók száma 675 és a tonnaszám 71,765. A könyv harma­dik része azokkal a hajókkal foglalkozik, amelyek megsérültek, ha nem sülyedtek el. Hogy milyen sokba került a nemzetnek a búvárhajóh­arc, azt láthatjuk, ha a fenti számokat összehasonlójuk azzal a tonna­­tartalommel, amellyel a bri­t biro­dalom a háború előtt rendelkezett. A „Lloyd Register” 1914 — 15. évi kötetében az Egyesült Királyságnak tizenny­olcmillióny­olcszáz tonnája volt, csak a 100 tonnán felüli ha­jókat számítva. A tengerentúli britt birtokok tizenhatmillió háromszáz tonnával rendelkeztek. Összehason­­líthatjuk ezt a most közölt jelentés szém­adataival. Eszerint elsülyedt hétmillió hétszázezer, megsérült 8 millió tonna, összesen tehát 15.767057 tonnát tesz ki a veszteség. Történ­elmi Ítélet Tiszáról ** Fraknói Vilmos a „Vörös könyvTM leleplezéséről — Friedrich István vallomása a rendőrségen Kolozsvár, nov. 7 Tisza István grófról még korai határozott történelmi ítéletet mon­dani s különösen nem alkalmas erre az a budapesti hangulat, amelyben ma a bolsevizmus reak­ciójaként bekövetkezett antidemo­kratikus légkör uralja a po­­tikai belátásokat és felfogásokat. A tör­ténetíró azonban igyekszik kivonni magát a napi közélet izgalmaiból és a fejlődés rendes menetét kí­séreli meg az ítélkezés mértékeként felhasználni. A pesti közönség a bécsi „Vö­rös könyv” leleplezéseinek és a gyilkosság nyomozásának izgalmas hatásai alatt áll s e hatásokat so­kan felhasználják arra, hogy a tömegben hamis hitet ébre­sze­­k fel. Az, hogy Tisza előre látj­a a háború veszedemét, aligha fogja kazolni a történelem élő­­ maga­tartását. Sőt az előrelátás képes­sége kötelességévé tett volna olyan nagy lépéseket, amelyeknek épen az ellenkezőjét tette a háború kitörésekor és a háború egész tart­ama alatt. Tisza látta a nagy verzedelm­t, mert mindenbe be vet r avat­a és mégis vezére lett a háborús párt­nak. Ez a lényege a Fraknói Vil­mos megállapításána­k is. A Fraknói könyve Budapest, nov. 7 Fraknói Vilmos címzetes püs­pök, történetíró a bécsi udvari le­véltárban végzett kutatásai alapján megerősíti azokat az adatokat, melyeket a „Vörös könyv” Tisza István grófnak a háború megaka­dályozására tett lépéseiről közölt. Fraknói azonban egyúttal íté­letet is mond Tisza Istvánról. Könyvét e sorokkal fejezi be: A történetírói teljes objektivit és kénytelen me­állapítani, hogy gróf Tisza végzet­t, mondhatni meg­bocsáthatatlan hibát követett el azzal, hogy az állam hajójának kormányzásánál elfoglalt helyét sem a háború kitörése után, sem békepolitikájának megfeneklésénél tüntetőleg el nem hagyta. Egy hatalmas ellenzék élén a háború kitörését,­vagy tovább­folytatását valószínűleg meg­akadályozhatta volna. Államférfiakat úgy kormányra­­lépésüknél, mint visszavonulásuk­nál etnikai princípiumoknak kell vezetniök, melek a transzigárást kizárják A történelem aligha fogja enyhítő körülménynek venni, hogy az uralkodó ez ő hűségére és ha­zafiasságára apellált. Viszont Fraknói mély megindu­lását fejezi ki, hogy éppen a há­ború befejezőkor, félreismerve , mint „háborús uszító", gyilkosság áldozata lett. A gyilkosság tanúi Tisza István meggyilkolásának ügyében a rendőrség ismételten kihallgatta Gartner Marcell, aki megmaradt amelett, hogy ő csak 1. oldal protekciót ment kérni Tiszához. Kihallgatták Almássy Denise gróf­nőt is, aki elmondta, hogy Gartner tényleg protekciót kérhetett és erről Tisza ebéd közben említést is tett De a rendőrség megtudta, hogy Gartner egy ismeretlen férfi kíséretében ment az előcsar­nokig. Gartner ezt tagadja. A nap folya­mán számosa­ jelentkeztek a rend­őrségen útbaigazításokkal. Ezeknek a rendőrség utánajárt, de eredmény nélkül. Kihallgatták M. Géza volt önkéntes szakaszvezetőt, aki Tabon elmondotta, hogy Pogány Józseffel együtt ő ölte meg Tiszát. A sza­kaszvezető azt állítja, hogy ő ezt csak hetvenkedésből mondotta. A kihellgt­ás még folyik. A rendőrség tegnap este kihall­gatta lakásán Friedrich István mi­niszterelnököt. A vallomásnak lé­nyeges tartalma nincs. Friedrich István jegyzőkönyvbe mondotta, hogy a forradalom előkészítésében nem vett részt, a Károlyi-pártnak kültagja volt, a Nemzeti Tanácsnak nem volt tagja. Mint hadügyi államtitkár több ízben érdeklődött a vizsgálat eredményei iránt, de a válasz, melyet kérdéseire adtak, mindannyiszor negatív volt. Palesztina alkotmánya Bukarest, nov. 7 K­rnavonból jelenik: Sokolow, aki a békekonferencián a cioniz­must képviseli, kimutatja, hogy a szövetségesekéive, melynél fogva a békekonferencia elhatározta Pa­lesztina államszuverenitásának a Népek ligája alá helyezését, akként valósul meg, hogy kormánya lesz, amely felelős az ország kormány­zásáért, védelméért. A más orszá­gokkal szemben való képviseletről is a kormány gondoskodik. Azt hiszi, hogy Palesztina ellenőrzésé­vel Angliát fogják megbízni. * * Wilson a munkások és munkaadók békéjéért Páris, nov. 7 A L’Humanité írja: A beteg Wilson elnök Mr. Lanenek, a nemzetközi ipari konferencia elnökének, ágy­ban fekve diktált egy levelet, amely­ben igyekszik elhárítani a tőke és munka között a kollektív követe­lések ügye miatt fenyegető sza­kítást. Levelét fel fogják olvasni a kon­ferencián. A helyzet a jelen pilla­natban válságos.* * A kisebbségekről Nagyszeben, nov. 7 Lupas közoktatási resszortfőnök szelistyei programmbeszédében a kisebbségek jogáról ezeket mon­dotta : — A román állam nem akar renegátokat nevelni, mint ahogy a magyar állam tette. A legutála­tosabb és legszerencsétlenebb lény isten földjén a renegát, aki életé­nek törzsétől és né étől akar el­szakadni, máshol akar segítséget keresni, amit azonban csak lelkük silány árubabocsátásával érhetnek el.­­ Ezért a román állam vezetői elvárják minden polgártól, hogy népüket és hazájukat egyformán szeressék. Hazaszeretet a nép­­ szeretete nélkül lehetlen Mint ahogy mindenkinek megadjuk azt, ami őt megilleti és egyaránt állapítjuk meg jogait. Ezáltal akarjuk álla­munkat megsalárdítani.

Next