Keleti Ujság, 1920. április (3. évfolyam, 90. szám)
1920-04-24 / 90. szám
4. oldal A liberális párt lassii kongresszusa befejeződött, miután a párt új statútumait megszavazták. A bánáti néppárt megalakítása céljából vasárnapra Lugosra nagy népgyűlést hívtak össze. (D. t.) Terjednek a sztrájkok Bukarest, ápr. 23 Gáláéból jelentik. Az államvasutak itteni raktárainak, valamint a dokkoknak személyzete sztrájkba lépett. A sztrájk Pitestire is kiterjedt. A Marmarosch bank hivatalnokainak sztrájkja tart. A munkát a bankhelyiségben a főrészvényesek látják el, néhány sztrájktörővel. Románia külügyei Bukarest, ápr. 23 San Remobón jelentik: Lahovary, Románia békekövete ideérkezett és részt vesz a békekonferencia munkáiban. A Dardanella-vitában kifejtette Románia álláspontát Az eddigi álláspont az, hogy a Dardanellákat a középtengeri államok protekciója alá kell helyezni és azon államok protekciója alá, melyek a Dardanellákon érdekeltek. A király Bouri svájci követet különkihallgatáson fogadta. Averescu miniszterelnök ma fogadta a Mornoni vezetése alatt álló angol gazdasági bizottságot, mellyel megbeszélte Anglia és Románia jövő gazdasági összeköttetésének módozatait. A jugoszláv vasutassztrájk megszűnt, a Szimplon újra közlekedik. (D. u.) Ausztria szövetséges köztársaság lesz Nab tett le a Németországhoz való csatlakozásról • Nemzetköi kölcsön Ausztria felsegélyezésére Kolozsvár, ápr. 23 Renner kancellár az osztrák nemzetgyűlésen beszámolt az ország talpraállítása érdekében folytatott tárgyalásairól. Az osztrák kormány külpolitikájának most legfőbb reménysége a Nép Éga, ennek segítségével reméli megvalósítani legfőbb óhaját, a német birodalomhoz való csatlakozást. Ennek elérhetésére Renner a békefeltételek pontos teljesítésével akar érdemeket szerezni. Renner expozéja Bécs, ápr. 23 A nemzetgyűlés mai ülésén Renner kancellár is felszólalt, aki kifejtette, hogy a koalíció legnagyobb érdeme az, hogy a polgárháborútól megmentette Ausztriát. A külpolitikára vonatkozólag ezeket mondotta : — A béke ratifikálása után azonnal határozni fog a nemzetgyűlés a népek ligájába való belépés felől, hogy az illetékes fórum előtt kifejezést adhassunk szívünk vágyának, hogy német anyaországunkhoz csatlakozhassunk. Míg a békerevízió megtörténhetik, az aláírt békét legjobb akarattal kell megvalósítanunk, hogy az egykori ellenségeket meggyőzzük, hogy az osztrák nép békeszerető s kivánja a népek kibékülését. E szellemben tettem meg utamat Párisba, Prágába és Rómába, kezdtem meg a tárgyalásokat Jugoszláviával, melyeket a közeljövőben Romániára és Lengyelországra is kiterjesztek.« A kancellár ezután kiemelte az olasz kormánnyal kötött gazdasági megállapodások jelentőségét, egyben megköszönte Nittinek és az olasz kormánynak, mely késznek nyilatkozott, hogy a sanremói konferencián mint Ausztria szükségének szószólója fog interveniálni. A kancellár még előadta, hogy a nemzetgyűlés feladata az új választások előtt az adójavaslatok elintézése, valamint az új alkotmány megvalósítása, mely szerint Ausztria szövetséges köztársaság lesz. (D. t. a.) ErzsTiltjSÁn Szombat, 1920 április 24 ■*** *«. **&*& Nemzetközi kölcsön Bécs, április 23 A nemzetgyűlés tegnap tárgyalta második olvasásban a költségetést A vita folyamán Reisch államtitkár energikusan megcáfolta a bankjegylebélyegzésről elterjedt híreket. A sorsjegykölcsön eredményét kielégítőnek mondja. A külföldi kölcsönökre vonatkozólag közli, hogy Amerika, Anglia és Olaszország pozitív ígéretet tettek és semleges államokból is több értesítés érkezett, hogy rész vesznek egy Ausztria felsegítésére irányuló nemzetközi kölcsönben. Az államtitkár még megjegyezte, hogy a külföldi tőke, mely most osztrák vállalatokba fekteti pénzét, biztosítékot akar arra nézve, hogy az elkövetkezendő nagy vagyonadók nem fogják sújtani. A SZÁSZOK ÚTJA (1 kisebbség! programra — Ili megyebeesztusi követeinek — 8. magyar és német püspötiségkérdás — si meggondolatiul! centralizáció dien Kolozsvár, ápr. 23 (Saj. tud.) A bukaresti parlamentben a szász képviselők szervezett és egységes blokkja volt az egyedüli, amely kezdve a parlamenti nyelv kérdésétől a közigazgatás problémájáig, öntudatos politikát folytatott. A parlament feloszlatásával nem szűnt meg a szászok politikai akciója és az új helyzetben is tevékenyen veszik ki a részüket. A „Keleti Újság“ múlt számában ismertette a volt szász képviselők felhívását, mellyel a a választási akciójukat megindították. A németek szövetségének egyik vezető embere, Roth Hans Otto dr. volt képviselő a „Keleti Újság“ munkatársa előtt érdekes nyilatkozattal egészítette ki e felhívást. A szászok tovább is erélyesen követelik a gyulafehérvári pontokban biztosított népjogok érvényesítését és ezek alapján két újabb akciót indítottak, amelyek a magyarságot is közelről érdeklik. Újabb akciójukban ugyanis a mai megyebeosztás megváltoztatását követelik és pedig a képen, hogy a megyék határai az egyes nemzetiségeket közigazgatási egységekben foglalják össze. A másik akció német püspökséggé kívánja a Csanádi püspökséget átszervezni, német püspökkel az élén. Ezzel szemben a magyarsághoz tartozó katholikusok a gyulafehérvári püspökséghez trtoznának. Erről a kérdésről nem lehet még eléggé nyíltan írni s lényegbeli megjegyzéseinket későbbre tartjuk fenn. Le kell szögeznünk azonban mindenestre azt az evidens kívánságot, hogy minden szempontból a leghelyesebb volna ezt a kérdést a magyarokkal tárgyalni meg az akció legelső lépéseinél. Nehogy úgy tűnjön fel a dolog, hogy a németek érdekeit kijátszhatják a magyaroké ellen, kiknek szintén szükségük van a Csanádi magyar püspökségre s akik ismernek olyan törekvéseket, amelyek bukaresti mintára olasz, vagy francia püspököket kívánnának Erdélybe és a Bánátba telepíteni. Dr. Rotán képviselő érdekes nyilatkozatát a következőkben adjuk: — A németek szövetsége egy nép szövetsége kiván lenni és legjobban szeretnek a „nemzetiségek“ régi közjogi definícióit, amely német tót stb. nyelvű németeket, magyarokat, románokat külömböztetett meg, teljesen kiküszöbölni. Népünk számára a gyulafehérvári Programm alapján a legteljesebb népi önállóságot követeljük. Követeljük pedig elsősorban kulturális tekintetben. Minden nép szabadon állhasson fel iskolákat és az állam kötelessége, hogy a kulturális kiadásokat a befolyt adóból visszafizesse. A kisebbségi kérdés alapja természetesen a nyelv problémája. Mindenkinek joga kell legyen ahhoz, hogy anyanyelvét, — a legkisebb fórumtól a legmaigssabbig, — szabadon használhassa. Ebből az következik, hogy az egyes hivatalok, akár a közigazgatásban, akár pedig a bíróságnál mindenkivel szóban, vagy kajban a saját anyanyelvén tárgyaljanak. Hogy ezt a nyelvi princípiumot meg lehessen valósítani, a megyéknek új beosztására volna szükség és pedig a nemzetiségi elosztódás alapján. Itt van például Nagyküküllő megye, ahol hatvankétezer szász él. A határ közvetlenül Medgyes mellett visz el s igy elszakítja a szomszédos megyében egy tömegben élő húszezer szászt. Ugyanez a helyzete a magyaroknak Kisküküllő megyében, ahol a megyehatár az egy tömegben élő magyarságot két részre osztja. A cél tehát az, hogy a megyék egységes népterület képezzenek Ha a nemzetek együtt vannak, úgy az egyes kisebbségi kérdéseket könnyebben meg lehet majd oldani, ami elsőrangú állami érdek. A közigazgatásban természetesen a gyulafehérvári határozat érvényesítését követeljük, amely határozottan kimondotta, hogy minden faj a maga kebeléből választja meg tisztviselőit. Ezzel szemben a feloszlatot kormányzótanács a megyei tisztviselők kinevezésével keresztülhúzta ezt az elvet. Ragaszkodnunk kell tehát ahhoz, hogy a megyei és városi tisztviselőket maga a lakosság válassza meg és pedig a nemzeti autonómiák érvényesítésével. A másik fontos akciónk különösen a svábokra vonatkozik, ez pedig a katolikus egyház népi alapokra való helyezése. Ugyanez történt most Csehszlovákiában. A sváb nép német püspökséget követel magának Temesváron, amelynek élén természetesen német püspök állana. Ezzel parallel természetesen a gyulafehérvári püspökség magyar jellegét is lehetne biztosban. — Ami a választásokat illeti, a szász kerületekben többségünk biztosítva van. Különben a politikai életben bennünket nem a pártok, hanem az alapelvek irányítanak és így ezzel a többi román pártokkal való helyzetünk is meg van határozva. A Maniu- és Averescu-párt küzdelmét a románság belügyének tekintjük; az egyik párt nacionalistább akar lenni, mint a másik. Igen fontos momentum azonban az, hogy a román nemzeti párt a gyulafehérvári határozat zsiránjának vallja magát, míg Averescu a nemzetiségi kérdésről még nem nyilatkozott. Termézetesen nem lehet célunk, hogy a választási küzdelemben azokat üssük, akik a gyulafehérvári határozatok mellett tesznek rá vallomást. A parlamenti életben természetesen az aktuális helyzet adja meg állásfoglalásunkat. Mi feltétlenül kitartunk a gyulafehérvári határozatban megnyilatkozó alapelvek mellett. Roth-Hans Odó dr. a magyarokkal való együttműködésről igen óvatosan nyilatkozott. — Természetes — mondotta, hogy mikor a kisebbségi elvek érvényesítéséről van szó, minden kisebbség akciója minden külön megállpodás, vagy szövetkezés nélkül parallel lesz egymással. Más kérdésekben az aktuális poliikai helyzet mutatja meg, hogy milyen viszonylatba kerülnek egymással a kisebbségek. A különféle nemzeteknek az államban való teljes egyenjogúságáról vallott elvünk gyakorlati következtetése, hogy nem „a nemzetiségek pártját“ akarjuk a jövőben sem létesíteni, hanem arra törekszünk, hogy minden nemzet önálló külön néppártot alakítson. — A magyar parlamentben nem ismerték el a nemzetiségeket. A mi célunk az, hogy az állami életben a nép, — legyen ez magyar, német, rithén — mint egész szerepeljen, mely teljesen egyforma jogokat élvez, mint ahogy a kötelességekben is egyformán veszi ki a részét. Az „államnyelv“ és az „államvallás“ meghatározások meg kell hogy szűnjenek, mert mi nagyon jól tudjuk, hogy , ezek mit jelentenek az állam életében. — Különben az aktuális politikai kérdésekben ismerik állásfoglalásunkat. Hibáztatjuk ezt a tulsietett centralizációt, amelynek a románok ép úgy megisszák a levét, mint a többiek. A szociális reformok, különösen az agrárreform kérdésében, más felfogásunk van, mint a kormányzótanácsnak volt és különösen az agrárkérdés megoldását hibáztatjuk.