Keleti Ujság, 1921. március (4. évfolyam, 47-62. szám)
1921-03-03 / 47. szám
Csütörtök, 1921. március 3. Sapiesia Bukarestben A feteka fetek „propagandája** — Goga a konkordátumról (Bukarest, március 2. Saját tud.) A nap eseménye Sapieha herceg látogatása. Vannak, akik ezt Take Ionescu varsói látogatásának udvarias viszonzásául tekintik csupán, de bizonyos, hogy a legnagyobb jelentőségű diplomáciai tárgyalásokról van szó. Az a tény, hogy Sapieha herceg látogatása tíz nappal a párisi lengyel misszió elutazása, után történik, valószínűvé teszi, hogy a látogatás a francia-lengyel egyezménynek következménye. Formaszerinti szövetség fog-e Bukarestben létrejönni, avagy csak katonai egyezmény? Be fog-e lépni Lengyelország a kis antantba, avagy a lengyel-román paktum a csehszlovák—jugoszláv—román antant fölé fog-e helyezkedni ? Ez az, amit majd két nap múlva tudunk csak meg. Sapieha tegnap hosszasan tárgyalt Take Ionescuval s a tanácskozáson részt vett a hadügyminiszter, Christescu tábornok és Zadarofszky lengyel tábornok. Azután Sapieha a miniszterelnökkel folytatott beszélgetést és a királynál audiencián jelent meg. Este Sapieha tiszteletére bankett volt, amelyen Take Jonescu beszélt, rámutatva a Lengyelországgal való szövetség szükségességére. Sapieha megköszönte a fogadtatást és rámutatott arra, hogy mennyire rá van utalva Lengyelország Romániára. Utána a miniszterelnök beszélt a romén állam nevében és kijelentette, hogy mindkét állam érdekei azonosak. A kamara mai ülésén Zemfirescu elnökölt. Manaescu rámutatott arra, hogy a hegyes vidékek kukorica nélkül állanak és kéri a helyzet javítását. Hanes kéri, hogy Konstantában, Csernovitzban és Temesváron katonai iskolát állítsanak fel. Lazar Niculescu a Románia elleni propagandáról beszélt s azt állította, hogy azt a felekezetek papjai csinálják, sőt kérte megbüntetésüket. Goga válaszában azt mondja, hogy román ellenpropagandával kell ellensúlyozni ezt az agitációt. (Mint az ellenpropagandánál is biztosabb szert, ajánljuk a kormány figyelmébe a jó közigazgatást .Goga konkordátumról kifejti, hogy a lengyel valuta olyan alacsony, hogy nem lehet garancia egy esetleges szövetség betartására. A lengyelek — mondotta — a legsötétebb nemzetiségi politikát folytatják. Az ülés végén Barbescu a famunkások rossz bánásmódja ellen tiltakozott. is beszélt és mindenkit megnyugtatott, hogy amíg ő lesz a miniszter, addig nem lesz konkordátum. A lengyel szövetség ügye is szóba került a kamarában. Cocea tiltakozik a szövetség ellen. — Rossz választ adott kiednek? — Nem kérek én olyan hamar választ öcsém. Én előbb a zúzájába szeretek nézni a fehérnépnek, aminthogy ennek is odanéztem. — No, véthet is kied ... — Jó, hát ítéld meg, elmondom. Mikor elbúcsúztam a menyecskétől, hát ő is kikönyökölt utánam az ablakon. Az útról nagy ijedten visszaszólok neki, hogy — mondom — itt hagytak a lovaim ... hova a nyavalyába tűnhettek el ? Hát erre, ugye komoly szót vár az ember, meg jó tanácsadást? A menyecske pedig csak tréfálkozik hebehurgyán. — No, a nagyokos lovai irigyednek !... Én ránézek csodálkozva — Nem a maguk indulatjából mentek el azok galambom — mondok oda — mert vagy ellopták, vagy csúfságból útnak eresztették... — Bizonyosan csak útnak eresztették — válaszol a menyecske s a szájára szorítja a kendőjét. — Hogy akasztanák föl a gaz csufondárost a nevenapján — szitkozódom. — Bár a kedves bakter öcsémmel találkoznám, hátha ő látta a szekeremet s nyomba tudna állítani... Hát a menyecske nem tudja magát tovább türtőztetni... kitör belőle a kacagás, fulladozik, harsog, mint a fergeteg, omladozik a párkányra... Néztem, néztem, de aztán csúful odavágtam neki: — Ugye galambom? Hát kacagj az édes, kedves nemzetségeden! S azzal ott hagytam, mint a kergeteges bolondot. Mert köszönöm én öcsém az olyan szeretetet, amelyik csúfolkodik velem a bajomban. Gergő hallgatott. Csombolygatta a száját és sűrűn pislogott. — Már az igaz, akit egyszer az asszony kikacag !... — csóválgatta meg azután a fejét bölcsen. — Hát itt sülyedjen el a gaz falujával együtt! — átkozódott a szenes. — Ajjaj, nyolcvan kilométer !... Nos, adjon isten minden jót kedves öcsém ! — nyújtotta kezét Gergőnek. S kárpálódva, morgolódva elbaktatott a sötétben. Geri,ő kis ideig utána mosolygott a havasalji embernek. Aztán gyorsan elindult, hogy a Küküllő hídjánál még most próbát tegyen a szépen, hivogatóan zengedező hangjával. „Hallgassatok a szóra !...“ Új antantseregek keleten A görögök nem tesznek engedményt Örményország sorsa — A német ellenjavaslatok (Kolozsvár, március 2.) A londoni konferencián bármennyire is a német kérdés van előtérben, tulajdonképpeni Hangsúly a keleti problémákon fekszik. A török hatalmatosság ezúttal első ízben jelenik meg a maga félelmetességében, amit főképpen Anglia tud. Sztambultól fel a kínai falig terjed a mozlim hatalom és az európai politika régóta nem érezte olyan elevenen az igazságot, hogy „Ali kezei hosszak“. A világháború felszabadította a török nacionalizmus gondolatát és ha a mohamedán világ számarányához képest munkához lát, akkor annak első következménye, hogy a Balkán borul lángba. A londoni konferencián ezúttal két kérdésről van szó: Mi lesz Kilikiával és mi lesz Szíriával ? Kilikiát hajlandó az antant visszaengedni, ellenben Szíria és Trácia hovatartozását illetőleg a legnagyobb zavarban van. A görög delegáció jelentése szerint Görögország elég erősnek érzi magát, hogy érdekeit megvédhesse és Szíriát illetőleg nem enged egy töttét sem. Az ottomán békejavaslatokat a Hyde-parkban a minap terjesztette be a török delegáció. A javaslatok szerint: 1. Az ellenségeskedések megszüntetendők mindkét oldalon. 2. Szíriában kijelölendő az északi határ. 3. A Szíria és Törökország határozmányaira vonatkozó pénzügyi és gazdasági kérdések, továbbá a hadifoglyok kicserélése elintézendő. Hosszas tanácskoztok után a szövetségesek úgy határoztak, hogy bizottságot küldenek ki a helyszíni adatok felvétele céljából Szíriába. A legutóbbi távirati jelentések szerint az athéni kormány visszautasítja a vizsgálóbizottságnak Szíriába és Tráciába küldését. Az athéni kormány merev magatartása úgy látszik nagyon meg fogja nehezíteni a szövetségesek munkáját. De a francia lapok nem ítélik meg olyan kritikusan a helyzetet és a „Le petit Parisien“ közli, hogy a szövetséges nagyhatalmak meg vannak győződve, hogy a görögök elfogadják a szövetségeseknek Szmirnára és Tráciára vonatkozó döntését. Nehéz dió lesz az örmény probléma megoldása is. Az antant önálló államokat csinált Örményországból és Georgiából és megtörtént az a komikus eset, hogy az Antant - Örményországból és Antant-Georgiából bolsevista államok lettek. Mindkét államban jelentékeny többségű törökök laknak, akik egyszerűen külön váltak a másnyelvű homogén lakosságtól és nem hagyták magukat más állam hegemóniája alá kényszeríteni. A „Le Temps“ közlése szerint a törökök Örményországot illetőleg a régi Török- és Orosz- Örményország képviselői által aláírt szerződéseket hozták magukkal. A nemzeti örmény képviselők viszont önálló autonómiát, helyesebben új Örményországot akarnak a régi török és orosz területek bekapcsolásával. Az ázsiai tartományok felett 3 érdekszféra ütköződik össze: 1. orosz érdekek, melyek ma a bolsevizmus jelszavát játszák ki. 2. török érdekek, melyek felébredt nemzeti mozgalmon keresztül az ottomán imperializmust szolgálják. 3. végül az ott lakó népiségek érdekei, melyek külön állam, a saját nemzeti állameszme diadalrajutását akarják antant támogatással megvalósítani. 4. szövetséges érdekek, melyek azonban csak pillanatnyilag közösek, mert más a francia és más az angol politika és ez egymással lényegében nem azonos célt hordoz. 5. balkáni érdekek, görög, bolgár és részben román aláfestéssel. Az egymással versengők jól érzik, hogy a kérdést csak az oldja meg, akinek hadserege van és amikor mindenki Londonban a béke jelszavát emlegeti, Keleten megjelennek az új antanthadseregek. A Londonból érkező hír szerint az angol kormány kisázsiai, szíriai és egyiptomi hadseregeit jelentékenyen megszaporítja, Kemal pasa sok százezer négyzetkilométer lakosságát szólítja fegyverbe. Tifuszben már dörögnek az ágyuk és a francia haderő nyílt tengeren megütközik a bolsevisták keleti flottájával. A szövetségesek bekerülvén a konkrét adottságokkutyaszorítójába, kénytelen-kellellen, de napirendre kell tűzzék a sévresi béke revízióját. A görögök prüszkölnek e gondolattól. Vehizelosz öntetten mutat rá, hogy Konstantinosz politikája csődbe viszi a hellén törekvéseket, de ma már nyilvánvaló, hogy Venízelosz sem tudta volna megmenteni Görögországot, hogy a békesség érdekében ne tegyen nagyszabású engedményeket. A londoni konferenciára ez események még benyomást keltenek és bizonyára éreztetik hatásukat a német kérdésben is. A francia sajtó Franciaország szerepét nézve a keleti és német kérdés összeegyeztetésében konstatálja, hogy Briand el nem vitatható sikert aratott, amely Franciaországra nézve felette fontos, mivel a kematistákkal való egyetértés alapját vetette meg, ami a ciliciai ellenségeskedéseket befejezi, a Franciaország helyzetét Siriában megerősíti. . 3. oldal Berekeszttették a londoni konferenciát fű rács megegyezés a németekkel — Fodot sürgősen Venetonba hívták (Kolozsvár, március 2. (Lapunk más helyén foglalkoztunk a londoni konferenciával kapcsolatosan a szövevényes keleti kérdéssel, melynek megoldását úgy látszik ezúttal sem lehet békésen megoldani. Hasonlóan áll az ügy a német kérdéssel is. A londoni konferenciát berekesztették, anélkül, hogy csak a legkevesebb eredményt is fel tudott volna mutatni a német kérdés békés megoldása tekintetében. Simons előadta a német ellenjavaslatokat, melynek pontjai a következők: 1. Németország kötelezi magát a versaillesi békeszerződésben foglalt jóvátételre és nem a párisi konferencia szerinti jóvátételre. 2. Németország kötelezi margát, hogy évenként 2 milliárd arany márkát fizet. 3. Az antantnak csak a jóvátételi összeg erejéig legyen joga a német iparra ellenőrzést gyakorolni és a jóvátételi összeg ne haladja meg a német ipar egyharmad részét. 4. Németország kéri, hogy az évenkénti jóvátételi összeget egy összegben állapítsák meg. Máskülönben Németország 40—50 milliárd kártérítési összeget fizet. Újabb jelentés szerint Simons a mai árfolyam mellett ötvenmilliárd , arany kárpótlást ajánl, de abból is csak harminc milliárdot akar megfizetni, mondván, hogy húszmilliárdot már megfizetett. Ezt az összeget 30 év alatt hajlandó Németország megfizetni. E javaslat szerint Németország csak egy nyolcadát fizeti meg annak az összegnek, melyet a szövetségesek kérnek. A szövetségesek követelése ugyanis mintegy harmadfélszázmilliárd aranymérkára rúg és ennek harmincmilliárd csak egy nyolcad része volna. Simons fejtegetései igen kedvezőtlen benyomást keltettek. Az ellenjavaslatokhoz elsőnek Lloyd George szólt hozzá, aki kijelentette, hogy az ellenjavaslatok szerzői teljesen félreismerik a helyzetet. Lloyd George igen rossz kedvű volt. Egy német delegátus kijelentette, hogy legfőbb ideje, hogy a gyűlést bezárják, mert végül még a szövetségeseknek kell fizetniük. A szövetségesek hangoztatják, hogy ők a német kérdés tárgyalásánál a legnagyobb jóindulatot árulták el. Arra is hajlandók voltak, hogy Németországnak a párisi határozattal szemben engedményt adjanak. A német javaslatok azonban elfogadhatatlanok. Kenyértörésre még nem került sor, de Foch marsall sürgősen Londonba hívták. ÉRKEZETT! nagymennyiségű férfi-, női és gyermekkonfekció és munkásnadrág. El adás kizárólag nagyban GLÓRIA nagykereskedés Cluj Radio 548 Cal. Reg. Ferdinand 30.