Keleti Ujság, 1928. május (11. évfolyam, 98-119. szám)
1928-05-02 / 98. szám
%öl DAL nsin—nT¥íf'Tr XI. ÉVF. 99. SZÁM. A bőrkiütések , * ^“^2'ken09! a wökéseke! szkitja H ellen JT* tf^csinál Fensége* minden e'en.. Sok szenvedést ülünk idejében használva a Kadum-kenflcsöt egzema, szökések. Orbán ez. rüh. kiütések EJ 5Pk. he^owd^yw.jiamto ellen^f^!W^. A kolozsvári Iparos Egylet belső békéjének megóvása mellett foglalt állást a közgyűlés Viharos, vita után tárgyalják le az évi jelentéseket "(Cluj-Kolozsvár, április 30.) A kolozsvári Iparos Egylet évi rendes közgyűlését tartotta vasárnap délelőtt. A kolozsvári iparos polgárság e szép múltú és jelentős társadalmi egyesületének főtéri székházába nagy csoportokban vonultak fel a közgyűlésre az egyesület tagjai és a hatalmas nagyterem zsúfolásig megtelt. Az iparosságnak ez az érdeklődése és a vitában való részvétele is azt bizonyítja, hogy intenzíven kívánnak részt venni ezután is az egyesületi életben, amely az együvétartozás érzésének ápolására és a fejlődés művelésére hivatott. A közgyűlést Hevesi József elnök nyitotta meg és a vezetőség évi jelentéseinek a sorát nyitotta meg. A titkári jelentésben Tarján Gyula ismertette a vezetőség egyévi munkáját. A jelentés a fejlődés szép eredményeit tüntette fel s Fekete Nagy Béla indítványozta, hogy az eredmények elismerésével, köszönettel vegyék tudomásul a jelentést. A terjedelmes titkári jelentésben rövid közlés esett arról, hogy a választmány a tagok sorából törölte Beák Ferenc asztalosmestert, kinek neve a közéleti fórumokon nem ismeretlen. A kizárás a tavalyi elnökség-választás következménye volt. A jelentésnek ehhez a pontjához sokan iratkoztak fel szólásra. Kis Károly, Németh István, János Gáspár dr. kívánták a kizárás indokolását, az ellen állást foglalva, míg a választmány álláspontját Andrásovszky Dániel adta elő. Várady Aurél dr. azt adta elő, hogy a közgyűlésnek nincsen jogában a kérdéssel foglalkozni. Bartha Ignác dr. egyleti ügyész az alapszabályok intézkedését ismertette, azt állapítva meg, hogy a választmány kizáró határozata a szabályok szerint azért jogerős, mert a megfelelő időben felebbezést nem adtak be. A szenvedélyessé vált hangulatban az elnökség intézkedésére a titkár felolvasta az ügyre vonatkozó összes iratokat, amelyeknek ismertetése után az elnök abból az álláspontból kiindulva, hogy a szabályok szerint a kérdés nem tárgyalható ezúttal, csak Zigoni István dr.-nnak adta meg a szót, aki az iparos öntudathoz szólva ragadta meg beszédével az egész közgyűlés hangulatát annak érdekében, hogy az ellentétet elsimítsa. Azt fejtette ki, hogy nemcsak az iparosságnak, anem a kolozsvári életnek is védőbástyája ez a társadalmi egyesület, amelynek épségét védeni az iparosok feladata éppen úgy, mint ahogyan a város hajdani várbástyáit az iparosok védelmezték minden veszéllyel szemben. Éppen ezért szükséges, hogy közmegelégedésre tüntessék el az egyesület életéből az olyan személyes élő jelenségeket, amilyen egy kizárás. Szerinte rossz precedens lehet az, ha választási magatartásból kifolyólag zárnak ki valakit. A vezetőség nagy eredményeit elismerve, azt kérte, hogy a választmány ezt a kérdést vegye tárgyalás alá és az egység teljes megmentése érdekében intézze el, úgy a vezetőségnek, mint a résztvevők különböző csoportjainak általános helyeslésével találkozott ez a hosszasan megtapsolt javaslat. A jelentést pedig az elnök elfogadottnak jelentette ki. A kérdés feltevése, a szavazás, a jelentés feletti vita lezárása körül vihar támadt, aminek következtében a jelenvoltak egy része kivonult e teremből. Közben az elnök kijelentette, hogy a választmány a kizárás ügyét a Zágoni dr. javaslata értelmében fogja tárgyalni. A költségvetést és a többi jelentéseket megszavazták. Hevesi József elnök indítványára egyhangúlag felvették az egyesület tiszteletbeli tagjai sorába: Hajdú István mészárosmestert, Szentgyörgyi Istvánt, a kolozsvári színház nagynevű művészét és Sebesi Samu írót, ki ebben az évben ünnepli írói működésének negyvenedik évfordulóját. A közgyűlés az évi tagsági díjat ötszáz lejre emelte fel, amelyből száz lejt a temetkezési alapra fordítanak. Általános az az óhaj, hogy az egyesület belső békéje ne mérgesedjék el, mert az egyesület épségének a megőrzése Kolozsvár jövőjének is érdeke. Martyán A kormány cáfolja a Títoresett személyével kapcsolatos híreszteléseket (Genf, április 30.) A Duca és Titulescu találkozásáról a külföldi sajtóban elterjedt hírekre vonatkozólag a Rador illetékes helyen felhatalmazást nyert annak kijelentésére és közlésére, hogy a találkozás egyszerű barátságot látogatás volt, amelyet a külpolitikai szükségesség nem idézett elő. A kisantant konferenciájának időpontját — május végére — nem ez alkalommal állapították meg, mert már április 10-én megállapodtak erre Titulescu és Marinkovics genfi találkozásuk alkalmával, Benes utólagos hozzájárulásának kikötésével. A kormány akkor azonnal értesítést kapott ezen időpont kitűzéséről. Teljesen hamis az a hír, hogy Titulescu nem törődik többé az optánsok ügyével. És ellenkezőleg az a dolog, miután a június 4-i népszövetségi ülésszakon Titulescu jelenléte az optániper miatt szükséges lesz, a kisantant konferenciájának helyét nem állapították, meg ezt csak utólag fogják kitűzni. Az a hír, hogy Titulescut a kisantant konferenciáján más személyiség fogja helyettesíteni, annyira komolytalan, hogy még cáfolatot sem érdemel. ” --------------------T. » ■* v - -- -- -- -- -- » > w w - ■ - W W " « w W W - M wvr ww w v. v* w v Az angol kormány ultimátumot intézett Egyiptomhoz (Kairó, április 30.) Az angol megbízott ultimátumot intézett az egyiptomi kormányhoz, követelve, hogy 3 napon belül vonja vissza a népgyűlésekre vonatkozó új törvényjavaslatot, ellenkező esetben Anglia fentartja magának a jogot az idegenek erdlekeinek védelméből folyó kötelezettsége teljesítéséhez szükséges intézkedések megtételére. A helyzetet nagyon komolynak tartják, valószínű, hogy a kormány lemond. Az ország súlyos szempejét tárja fel a gyulafehérvári prológus és nemzeti parasztpárt manifesztálra (Bucuresti, április 30.) A nemzeti parasztpárt vezérlőbizottsága végleges formájában megfogalmazta és kiadta a régóta várt és különösen liberális oldalról már előre annyit vitatott és kifogásolt manifesztumot, ami voltaképpen a gyulafehérvári gyűlés prológusa, előszava. — Polgártársak! A nemzeti parasztpárt nemzeti életünknek ebben a nagyjelentőségű órájában — így kezdődik a manifesztum — kötelességének tartja, hogy az egész ország nemzeti és polgári lelkiismeretéhez apelláljon, felülemelkedve a pártigények és kvalitások minden kicsinyes meggondolásán. Az a harc, amelyet a nemzeti parasztpárt folytat, nem korlátozódik a most ezpolitikai problémák egyszerű vitájára. Natósá úsan ez a harc nem más, mint folytatása a román népnek a felszabadulás és egység kivívásáért folytatott küzdelmének. A háború után a román nép azt hitte, hogy heroikus erőfeszítéssel már biztosította az egyesülésben a szabadon élés akaratát. Ez a népi lelkesedés és nemzeti hit áldozatai eetek egy minden tekintet nélküli oligarchikus és plutokrata uralommal szemben, amely megpróbálta, hogy a nép tragédiáját uralmi céljai szempontjából kihasználja. — Elméletben az általános választói jogra, a miniszteri felelősségre és a parlamenti kormányzásra támaszkodó alkotmányos életünk van. Gyakorlatban az általános választói jog hazugság, nyolc év óta az országnak nincs nemzeti képviselőtestülete. Az urnák tartalmát kicserélték, az egyéni szabadságot lábbal tiporták, a sajtót láncokba verték. A közigazgatást, a rendőrséget, a köztisztviselői kart, a hadsereget eltérítették a rend, az igazság és a nemzeti védelem nagy missziójától, azért, hogy a lelkiismeretlen kormányok átalakítsák ezeket a korrupció és a választási elnyomás eszközeivé. A törvényhozó testületek, a hatósági erőszak, a közigazgatási csalások és szerencsétlenségre több alkalommal magas hivatásokra méltatlan tisztviselők visszéléseinek mesterséges termékeivé lettek. — Az ország közgazdasága, amelyet hibás alapokra helyeztek, romokban hever, a földmivelés veszteséggel dolgozik... a komoly ipar bezárja kapuit... és a becsületes kereskedelem csődbe jut, hogy a kiszipolyozó kereskedelemnek adjon helyet. A revalorizálás politikája, amely a kormány bankérdekeit volt hivatva támogatni, csődbe jutott és a liberális párt kénytelen volt elfogadni a stabilizáció elvét... Az ország „önmagunk által** való helyreállítási politikája kezdettől halálra volt ítélve, a háború folytán szétzúzott belföldi tőke hiánya miatt és egyúttal kizárta a külföldi tőke bejövetelét is, maga után vonta az ország hitelezőivel szemben alkalmazott romboló moratóriumok rendszabályokat és a közgazdasági idegenfélelem szomorú hírnevét teremtette meg számunkra, amely lerombolta az ország hitelét, meggátolta gazdasági újjáéledésünket, mérhetetlen nemzeti kincseink értékreváltását. A gazdasági nacionalizmus köpenye alatt a liberális párt az ország minden gazdagságának rendszeres és állandó, a maga számára való megszerzését végezte el: a szenet, a petróleumot, a földgázat, a bányákat, az erdőket, az üzemeket és gyárakat, petróleumvezetékeket, haltelepeket, vízeséseket, fürdőhelyeket, szállítási eszközöket, gabonakereskedelmet és banküzemeket, mindent, ami értéket képvisel ebben as országban, megszereztek maguknak... — Ilyen közgazdasági politikának közvetlen eredménye a mai lehetetlen pénzügyi helyzet: egy szegény országból nehezen kisajtolt terhes adók. A belföldi helyzet vázolása után a manifesztum a külpolitikai szituációt írja le. — Románia külföldi helyzete éppen ilyen nagy mértékben bizonyságát adja a kormányzat lehetetlenségének. A körülmények meg nem értésének, az előre nem látásnak és a határozatlanságnak nyolc éve az országot izoláltságra és hitelének elvesztésére vezette. Ma, a békeszerződések következtében lefegyverzett Magyarországfegyverkezhetik és agitálhat a trianoni szerződés revíziója és határaink megváltoztatásának kérdésében anélkül, hogy kormányunk, amelynek hiányzik tekintélye, méltósága és patriotizmusa, a tiltakozásnak egy szavát hallatta volna. A manifesztum érint a mai politikai harcban a román nép és állanak egymással szemben és a gyulafehérvári gyűlés veszi magára azt a kötelezettséget, hogy határozott döntésekben fejezze ki a nemzet érzését és akaratát. Fépffolyatujdonságot cipőt | kérjen minden | üzletben, csak jót »á«3fillion 1 mndenitor ellentétele a legolcsóbb árban!Hadad?ALAPÍTVA 1910 Főtér 15. szám S Tilájus 5-én nyitja meg a Mist söébfí (volt IPybo-kert fíegyér) ipM Cipeiu János j|p| vendéglős' f#|