Keleti Ujság, 1928. július (11. évfolyam, 146-171. szám)

1928-07-01 / 146. szám

ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre HU te­, félévre 520 lej, negyed­évre 210, lemegy hóra 100 lej. 12 oldalaz szám ára 5 lej*____ A­ -Qv L T (y) No- * 1 Cg3^? Claj-Kolozsvár, 1928. júliusl. Vasárnap OR SZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piata Unirii Sfeter) 4. telefon: 5­03 és 6-94. _____ XI. évfolyam 146-ik szám ft .­­ ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 53 pengő, félévre 27 pengő, negyedévre 14 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Határozottan megcáfolják a Nobile elmezavaráról szóló híreket Nobile tábornok részt akar venni a mentoespedicióban (Oslo, június 29.) Kingsbayból érkezett jelen­­tés a leghatározottabban megcáfolja a Nobile tábor­nok elmezavaráról szóló híreket. A kingsbayi cáfolt hivatkozik Romagna kapitánynak az olasz kormány­hoz intézett jelentésére, melyben közölte a Nobilével személyesen lefolytatott beszélgetését. A tábornok egszségi állapotában azóta jelentős javulás állott be. Kingsdayban hivatkoznak a tábornoknak tegnap szikratávíró útján közvetített köszönetére, amelyet a norvég repülőkhöz intézett. A bizonyítékok tehát amellett szólnak, hogy Nobile semmit sem vesztett szellemi képességéből. (Róma, június 29.) Nobile tábornok azt a kí­vánságát fejezte ki, hogy maga akarja vezetni a kutatást az Italia személyzetének eltűnt tagjai után. Az olasz hatóságok eddig a tábornok egészségi álla­potára való tekintettel nem vehették figyelembe ezt a kívánságot. A legújabb jelentések szerint a tábor­nok ismételt kérésére hozzájárultak, hogy kívánsága teljesüljön. Nobile Penso és Maddalena repülőkkel együtt akarja átkutatni a területet, ahol társainak tartózkodási helyét sejti. Oslóból jelenik: A Marina I. olasz hidroplán el­repült Tromsőből, hogy a Medve-szigetek környékén Amundsen és Guilbaud után kutasson. Oslóból jelentik: Miss Boyd amerikai hölgy táviratot küldött a norvég királynak, amelyben fel­ajánlotta az általa kibérelt Hobby hajót az Amund­sen felkutatására kiküldendő expedíció céljaira és egyúttal felajánlotta, hogy a mentőakció költségeit is fedezi. Ajánlatát elfogadták. A Hobby már Tromsöben van és onnan indul el a Spitzbergák felé. Szigony marad az ország, d­e Megadarná olyan szabadnak, amilyen volt, így vigasztal a kölcsön elmaradásának esetére a bu­caresti sajtó . Duca miniszter tendenciózusoknak mondja a rossz híreket (Bucuresti, június 29.) A kölcsöntárgyalások meg­szakításáról és őszire halasztásáról ír az ellenzéki sajtó, sőt maga a kormány hivatalos távirati irodája terjeszti ezeket a híreket s velük együtt a belügymi­niszternek a hírekre vonatkozó cáfolatát, úgy lát­szik, a német bank nélkül még­sem lehet ezt a pénz­ügyi műveletet realizálni. A francia bank új tár­gyalásokba kezdett Berlinnel és kérdés, hogy ezek a tárgyalások befejeződhetnek-e addig, amíg a nagy nyugati börzék és értékpapír elhelyező piacok vaká­ciója megkezdő­dik. A berlini követ reménységei­­ A Curentul szerint igen fontos esemény a tár­gyalások menetében Petrescu Comnennek, a berlini­­követnek hazajövetele. A berlini követ informálni­­fogja a kormányt s azután egy külön delegáció menne­­ a német fővárosba Ion Lapedatu, volt pénzügyminisz­­­ter vezetése alatt. A Cuventul úgy tudja, hogy a né­metek új javaslattal állottak elő. Kijelentik, hogy a kölcsönös követelések törlése, egy nagy pénzügyi fa­bula rasa után, hajlandók a kölcsönakció támogatá­sára, sőt élénk gazdasági kapcsolatot óhajtanak léte­síteni Romániával, úgy látszik, ír­ja ugyanez a lap , hogy Victor Antonescu kegyvesztett lett. Stabilizáció nélkül A Cuventul vezércikke azt a gondolatot hang­súlyozza, hogy a kölcsön elmaradása nem is olyan nagy baj. Igaz, hogy az ország elesett a stabilizá­ciótól, szegény marad, de legalább szabad és nem kö­tik meg a miniszterelnök súlyos feltételei, amelyek­kel a kölcsön együtt járt volna. A Viitorul a sajtó részéről a kormányhoz intézett­ azon felszólításokra, hogy végre nyíltan tájékoztassa a közvéleményt a helyzetről, egy kis kommünikét kö­zöl, amelyben újra csak azt hangoztatja: a tárgyalá­sok folyamatban vannak. Az Indreptaren szerint annak, hogy a legutóbbi napokban a börzén áresések voltak, maga a minisz­terelnök és a kormány az oka. A miniszterelnök már jó pár héttel ezelőtt a liberális párt tanácskozásán a kölcsön realizálását egészen közelinek jelentette s mi­vel az napról-napra halasztódik, természetes, hogy a börze eső tendenciát mutat. Marad-e a kormány, ha elmarad a kölcsön? A lapok híradásai szerint szinte bizonyosra ve­hető a külföldi kölcsön perfektuálásának őszre ha­lasztása. Hír szerint Victor Antonescu és Badulescu a holnapi nap folyamán elhagyják Parist. Chiriacescu, a Banca Nationala kormányzóhelyet­tese, tegnap este hazaérkezett, miután befejezte misz­­szióját. A Curentul azt írja, hogy Chiriacescunak a mi­niszterelnök adta utasításba, hogy amennyiben július elsejéig a tárgyalásokat nem tudja lezárni, kérje az októberre halasztást, mert a nyári szünet idején ne­héz a külföldi piacokon a kölcsönkibocsátás elhe­lyezése. A Dimineata mai száma hangsúlyozza a kölcsön elhelyezésének nehézségeit, de ugyanakkor annak a reményének ad kifejezést, hogy nem véglegesen hiú­sult meg a stabilizációs kölcsön, csak halasztást szen­ved. A lap felteszi a kérdést, vájjon a kormány tudni fogja-e magát tartani. Politikai körökben tegnap este különböző verziók forogtak a kölcsönnel kapcsolatos helyzetről. Daca cáfolja a rossz híreket A miniszterelnökhöz közelálló kormánykörök keddre várnak fontos értesüléseket a kölcsönről. Ad­dig minden verziót tendenciózusnak jelentenek ki. Duca belügyminiszter az újságírók erre vonatkozó kér­désére ma azt a választ adta, hogy a legújabb távira­tok jó híreket közöltek és egyúttal megcáfolta a lon­doni és newyorki tárgyalások megszakításáról szóló híreket. A bukaresti tőzsde hétfőig zárva lesz. Titulescu informálta Averescut is Titulescu tegnap este meglátogatta Averescut, akinél hosszabb ideig tartózkodott. Valószínű, hogy a külügyminiszter Jorgához is ellátogat, mert súlyt he­lyez arra, hogy az összes pártok vezéreit kellően in­formálják a külpolitikai helyzetről. alai számunk 12 oldal j­ v PÉNZVILÁG -» - KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP QRADER - H­­r­­harc A bánsági magyarsághoz EZalott Péter-Pál napján tartott beszédében Bethlen György gróf, de a Bánság amerikaiak lendülettel fejlődő cen­trumában elhangzott nagyszabású expozé a ro­mániai magyarság nagy közösségének minden egyes tagját érdekli s a benne foglalt valóban figyelemreméltó eszmék gondolkozásra kell kész­tessék nemcsak a kormánytényezőket, hanem mindazokat, akik a többségi elv egyoldalú hirde­tésében a kisebbségi kérdést szeretnék nemléte­zőnek tekinteni. Nincs egyetlen egy pontja sem a kisebbségi kérdéskomplexumnak, amelyre ki ne terjedt volna Bethlen György körültekintő figyelme te­mesvári beszédében. De mi mégis szeretnénk kü­lön is kiemelni belőle egy passzust. Azt tudni­illik, amely nem speciálisan erdélyi, hanem európai nézőpontból kiindulva negyvenmillió ki­sebbségi sorsba jutott európai polgár számára követelte a ránk oktrojált védelmi harc helyett a béke és kultúra termékeny munkaalkalmát. Mi névtelen, kenyérgondokkal küzdő kisebbségi pol­gárok __porszemei a nagy kisebbségi sorsközös­ségnek __tudjuk legjobban, mennyi energiavesz­teséget, elpazarolt erőt jelent számunkra az a szüntelen harc, amelyet csak azért kell megvív­nunk, mert beosztódtunk abba a fegyvernélküli hadseregbe, amellyel szemben ott áll a kérlelhe­tetlen többségi front. Pedig mi nem harcot, hanem a nyugodt és békés fejlődés útját keressük. Hogy lokális pél­dával éljünk, egy kisebbségi polgár harcterülete a maga szűk kis körében is széles horizontú. Har­colnunk kell az adóbizottsággal, amely minden­áron súlyosabb adóterheket akar ránk róni, mint a boldog többségi halandóra; harcolunk és ke­serű hajszát folytatunk az egyre kisebb térre re­dukált munkaalkalmakért, mert minden állás el­nyerése előtt súlyos gát kisebbségi voltunk; har­colunk a lakbérdrágasággal, mert nekünk nincse­nek rekvirált lakásaink s a lakásfelszabadítás csak a mi gondunk és nem a többségi tisztviselő­­osztályé, ugyanakkor azonban ismét csak kisebb­ségiek azok a háziurak is, akiket az állam a maga kasszájának védelmében nevetséges árakon laká­sok átengedésére kényszerít; harcolunk a ma­gunk és gyermekeink anyanyelvéért, küzdünk Anghelescu fojtogató iskolapolitikájával, a vi­déki kiskirályok törvényeken is könnyen átnéző erőszakosságaival szemben és általában az élet minden egyes megnyilvánulásában en gardeban kell állnunk, érezve annak nyomasztó voltát, hogy csak másodrangú polgárai vagyunk az ál­lamnak. Bethlen gróf a folytonos védelmi harc szép gondolatát eklatáns példákkal illusztrálta. Kezd­te az anyanyelv oktrojának szégyenletes kény­szerintézkedésével, kimutatta annak abszurditá­sát, hogy a családfenntartó és az anya legszen­tebb jogát a politika sajátítja ki magának, hol­ott, a hági nemzetközi bíróság élesen szembefor­dult az utódállamoknak ezzel a gyakorlatával.

Next