Keleti Ujság, 1928. november (11. évfolyam, 249-272. szám)

1928-11-01 / 249. szám

4 OLDAL XI. ÉVF. 249. SZÁM A s­vájci választások i:'_ i t\... ••• • ; ehhez az egyáltalában nem lármás néphez link, lezajlottak Svájcban a poli­tikai választások. Svájc, amely Európa legré­gibb demokráciájával dicsekedhetik, nem ismeri az utcai reklámharc kultuszát és elintézi a maga dolgát transzparensek és választási plakátok nél­kül is. Természetesen Svájc ma már nem az a Hun­­deslaat, amely hetven év óta a köztudatban él: egy állam, amely egyazon párttól k­árnyíttatik állandóan. Az 1848. forradalmi év és 1918 kö­zött, de még inkább 1918 és 1928 között Svájc fokozatosan, ha mindjárt oly diszkrét körülmé­nyek között is, de átalakult. Azok a világnézeti áramlások, amelyek minden európai államban egyformán észlelhetők, Svájcot sem hagyták ki heves sodrásukból. Éppen ez a körülmény teszi időszerűvé, hogy svájc belső politikai helyzetével a most lezajlott választások kapcsán közelebbről megismerkedjünk. A kérdés, amelyre az összes választók érdek­lődése koncentrálódott, az, hogy minő előtörése­ket fognak tenni a szociáldemokraták. Alapjá­ban véve a gazdasági harc Svájcban nem indo­kolt. Az élet standard indexe led, ezzel szemben a találatlan és tanult munkások nominál díja­zása 207, reáldíjazása azonban 129 indexszámra is­ felszökik. A szociáldemokraták sikere inkább abban keresendő, hogy az utóbbi 10 évben Svájc még fokozottabb mértékben indusztrializálódott. Ma legfeljebb e régi parasztállamnak egyharmada foglalkozik mezőgazdasággal. A szociáldemokra­ták 49 mandátummal rendelkeztek, a parlament 198 mandátuma közül és így a második legerő­sebb párt volt már a múltban is. Most legfeljebb __ egész pontos statisztikai adatok még nem áll­nak rendelkezésünkre­­néhány új mandátumot szerezhettek, de Svájc politikai irányítása még ma is a szabadelvűeknek, „a radikáldemokraták­­nak“ kezében van, akik a múlt parlamentben 59 hellyel, a koalíciós héttagú kormányban pedig öt mandátummal rendelkeztek. Ez a párt valaha abszolút többséggel kor­mányozott, a Nacionalratban 1911-ben 189 man­dátum közül 120 a szabadelvűek birtokában volt. 1918-ban azonban általános sztrájk tört ki Svájc­ban és akkor bevezették az új proporcionális vá­lasztójogot, amely a szabadelvűek mandátumait hatvanháromra szorította le. Ettől az időponttól kezdve megszűnt Svájcban az egy párt uralma és megerősödtek, le nem becsülhető párttá az addigi jobboldali és baloldali párttöredékek. Az 1919. évi választásokon először jelentkezett, mint ön­álló párt a “25 tagot számláló­­parasztpárt és ugyanekkor a kis munkásfrakció 41 képviselői mandátumot hódított magának. E három párt mellett szinte a legnagyobb előtörést a katolikus konzervatív párt tette meg, amelynek 1919-ben négy mandátuma volt és a mostani jelentések szerint pedig 51. Ha hozzászámítjuk azt a né­hány liberális demokratát, kommunistát, a pol­gári pártoktól messze álló szociálpolitikai csopor­tot, úgy nagyjában tisztán áll előttünk a jelen­legi parlament politikai képe. Csendesek voltak a választások, de a csen­desség sima felülete alatt mégis mély gyűrűzések észlelhetők. Nem szabad elfelejteni, hogy még nemrégiben drámai jelenetek között vonult fel Svájc paraszt lakossága Bem ellen, demon­strálva életnívójának sülyedése mellett. A pa­­r­asztpárt elproletiarizálódik, a szociáldemokrata párt pedig, dacára, hogy a kommunizmusnak nincs Svájcban semmi gyökere, a kommunizmus V •• efu1- rv | ■ \ j ( I toliosan gyen­g­... .1 pcu0 . r • *kk Lon­itorzsolódik és mindinkább nyilvánvalóvá válik, hogy Svájc klasszikus politikai demokráciája helyébe a gaz­dasági demokrácia követelménye állít új takti­kát, a megoldás új módszereit. Sőt, ami a leg­csodálatosabb, akadnak Svájcban ellenzéki cso­portok, amelyek a svájci demokrácia princípiu­mai ellen is felveszik a harcot, hangoztatván, hogy az a svájci demokrácia, amely valaha jó volt arra, hogy mintául szolgáljon az európai parlamentarizmusnak, kiélte magát, nem alkal­mazkodik az élethez. Azt mondják ellenzéki po­litikusok, hogy Svájcban a kormányzás és a ve­zetés a privilégiumok alapján létesül, nem pedig a szabadságnak és a közvélemény zavartalan megnyilatkozásának alapját. Már-már úgy tet­szik, hogy Svájcban a diktatúra gondolata sem idegen, olvasván politikai revük elmefuttatásait , szerencsére a svájci alkotmány nem ért el ilyen tragikus fordulathoz. Egy dolog nyilván­való. A proporcionális választást az egyes pár­tok, különösen a szocialisták, a Bundesrat megvá­lasztására is ki akarják terjeszteni. A Bundesrat­ ­iani Mise­um Békebeli eleganciát, tiri öl­tözködést biztosít, ba­rc­a­­szü­kségletét náunk szerzi be, kizárólag mérték után. Finom uriszabóság rendki­fü­ olcsó árban, Angliából beho­zott szöveteinkből Kerekes és Vájna uriszabó szalon BUDAPEST, Erzsébet­­körút 82., I. em. Régi szolid cég. Alapítva 1895-ben, szereplése egyes pártok szemében úgy külpoliti­kai, mint belpolitikai téren erős kritikát hivott ki és ezért valószínű, hogy a legközelebbi politi­kai harcok nem csupán a gazdasági kérdések megoldására terjednek ki, de megragadják az iniciatívát jelentős alkotmány­reformok keresz­tülvitelére is. üld van a reformáció emlékü­nnepe 1517. október 31-én az ágostonrendi szerzetes Luther Márton fogott egy kalapácsot és a witten­bergi hatalmas templom tölgyfaajtajára sajátkezű­ig szegezte fel 95 tételét, a protestantizmus funda­mentumát. Ettől a pillanattól kezdve indult el az egész­ világot megrázó új vallási áramlat, amely négyszáz esztendő után ma egyik legnagyobb ténye­zője az emberiségnek. Hatásának csak egyik részét jelöli meg, ha rá­mutatunk az egyházszervezetek hatalmas kereteire és theológiai vonatkozásaira. Ez a lelki és szellemi munka is grandiózus. Egymástól idegen népeket tett a meggyőződésben és a gondolatban testvérekké. Ugyanazon zsoltár szárnya röpíti ma ég felé a kü­lönböző fajokat és nemzeteket. A protestantizmus a mai világ felépítésének egyik súlyos bázisa. Négy­száz esztendő kulturmunkájának óriási része van abban, hogy az emberiség mai szellemi,­­ művészeti és kulturális haladása odáig juthatott, ahol ma áll. Szinte felmérhetetlen ez az eredmény, így vált a kezdetben véres lázadásokból, har­cokból, üldözésekből kimenekült nagy gondolat az emberiség jótevőjévé. Az egyes országokban tett hatása és működése szorosan összefügg az államok életével és az államkialakulások problémájával. Min­dent megmond ez a szó: világtényező. A wittenbergi templom portáléjára mért kalapácsütések visszhang­ja ilyen grandiózussá növekedett rövid -11 esz­tendő után. A mai napon a megemlékezésnek fényes ün­nepségei zajlanak le mindenütt, ahol emberek élnek. Kolozsváron az összes protestáns egyházak ünnepé­lyes istentiszteleteket tartanak, beszédek, előadá­sok hangzanak el és zsoltárok gyönyörű dallamai szállanak az Istenhez, hogy az embersors és a népek élete is megtalálja a maga belső megnyugvását és békességét a reformáció nagy napján megvallott hitben és szeretetben. A magyargyerőmonostori állami isko­a­igazgató súlyos tanügyi politikája Beiratási díjakat szedett, egy-két véka bűz­ért elengedi a gyermekeket az iskolából, viszont ezerötszáz lejért a miniszter helyett felveszi a hét évet be nem töltött gyermekeket is (Cluj-Kolozsvár, október 30.) Kalotaszeg egyik legszebb községe Magyargyerőmonostor. Békés, mun­kás nép lakja. Ezt a békét azonban pár év óta za­varja az ottani állami iskola igazgatójának Ungur Lázárnak működése. Már volt alkalmunk Ungur igazgató úr néhány dolgáról megemlékezni. A nyár folyamán az inspektorátushoz tett­ feljelentés alap­ján ki is szállott egy Jendsea inspektorból és Buza revizorból álló bizottság, amely hivatalosan megálla­pította, hogy az igazgató törvényellenesen tíz, húsz lejes beiratási díjakat szedett, egy-két véka búzáért az iskolai év ideje alatt szabadságolta a gyermeke­ket. Az iskolai irattárat a bizottság a legnagyobb rendetlenségben találta. Mindezekből a kifogásokból egy is elég volna ahhoz, hogy a kötelességéről megfeledkező iskola­igazgatónak súlyos retorzióban legyen része. Bár a tanügyi főhatóság mindezeket a tényeket konstatál­ta, egy csomó tanú megerősítette, mindezideig semmi intézkedés Ungár igazgató ügyében nem történt. Tudomásai van arról is a tanügyi főhatóságnak, hogy agrárügyi ténykedése miatt eljárást is indítottak ellene. Ilyen előzmények után nem meglepő az az újabb feljelentés, melyet most nyújtottak be az igazgató ellen az inspektorátusnál. Tudvalevőleg a törvény szerint csak a tíl évet betöltött gyermekek vehetők fel az iskolába. A hét évesnél fiatalabb gyer­mekek felvételének jogát a közoktatásügyi minisz­ter tartotta fenn magának. Hozzá kell kérvényt be­adni és orvosi bizonyítvánnyal igazolni, hogy a gyermek szervezete e­lbírja az iskolai munkát. Ezt a lehetőséget használta fel Ungár Lázár, meg nem engedett pénzszerzésre, ötszáz lejért egyszerűen fel­vette a hét évet be nem töltött gyermekeket. A múlt héten aztán hazazavarta őket és a hozzáforduló szülőknek kijelentette, hogy újabb ezer lejre van szükség, mert az ügyet csak így lehet elintézni a revizorátusnál. Emiatt történt a feljelentés és kí­váncsian várjuk, hogy a tanügyi főhatóság még mindig továbbra is békésen tűri-e Ungár Lázár igazgatói működését. JÖN! JÖN ! JÖN! JÖN ! BRIGITTA HELM közkedvelt művésznő VÉR KRÍZISE filmben, melyet november 9-i kezdettel a SELECT MOZGÓ vet­t.

Next