Keleti Ujság, 1929. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-02 / 1. szám

2 OLDAL • -lám mKSm­vtom ’■ XII. ÉV­F. 1. SZÁM A Magyar Párt követeli az államsegélyt A költségvetés tárgyalásánál Jósika János báró­­ kezdette meg beszédével a vitát s a Magyar Párt ne­­­­vében kifejezésre juttatta, hogy a költségvetésben­­ a kisebbségi iskolák államsegélyének a mellőzése, nem áll összhangban azzal a programmal, amivel a kormányzást átvették. Beszédében a következőket mondotta: Elnök Úr, Képviselő Urak! Ha az 1929. évi költségvetésről objektív kritikát akarunk gyako­­rlni, minden esetre tekintetbe kell vennünk, hogy a jelenlegi kormány a költségvetési év végén vette á­t az ország vezetését, siralmas közgazdasági álla­potokat talált és hogy több, mint 4 milliárdos defi­citet. Éppen azért be kell látnunk, hogy ilyen rövid idő alatt nem is állhatok a parlament elé egy olyan költségvetéssel, amely várakozásunknak megfelelt volna és amely összhangban lenne azokkal a szép eszmékkel és nagy pénzügyi koncepciókkal, melyeket a jelenleg hatalm­on levők tavaly mint ellenzéki kép­viselők a költségvetés tárgyalásánál kifejtettek. Ezeket belátva és az adott helyzettel számolva nem is akarom a költségvetést részletes kritis tár­gyává tenni. Mert sajnos most is csak egy könyve­lési munka van előttünk, amely a régi erőforrásokra támaszkodva, anélkül, hogy új bevételi forrásokról gondoskodni tudna és ezáltal ugyanazokat a hibákat rejti magában, mint a tavalyi költségvetés. • Ha a kormány az év folyamán egy teljesen új pénz­ügyi politikával és törvényhozással nem tudja eze­ket az óriási hézagokat pótolni, akkor a jövő költ­ségvetési év éppen olyan siralmasan fog végződni, mint a folyó évi. A magyarság első csalódása De ezektől eltekintve, mint kisebbségi képviselő, nem mulaszthatom el, hogy kifejezést ne adjak a parlament színe előtt annak az óriási csalódásnak, melyet a költ­ségvetés nekünk magyaroknak okozott. Ez az első csalódás, mely népünket a kormány ré­széről érte még pedig egy oly kormány részéről, melynek hatalomrajutásakor az összmagyarság fel­­lélegzett és egy jobb jövő bekövetkezését remélte. Ez a csalódás pedig az, hogy a kisebbségi is­kolákra vonatkozó államsegélyt ebben a költségvetésben sem találjuk meg. Már többször volt szerencsém kifejteni ezen helyről, hogy az államsegély nekünk a párisi egyezmény alapján feltétlenül jár. De jár nekünk ez az állam­segély a gyulafehérvári határozatok alapján is, me­lyek a jelenlegi kormány egyik kardinális programm­­pontját képezik. De elvárhattuk az államsegélynek a költségvetésbe való beállítását már azért is, mert az igen tisztelt miniszterelnök úr tavaly, midőn eb­ben a kérdésben felszólaltam, helytelenítette az ak­kori kormány álláspontját és elismerte követelé­sünk jogosságát. A csalódás annál keservesebb, mert egy olyan kormánytól kaptuk, melynek tagjai sokáig éltek ki­sebbségi sorsban és éppen ezért lépten-nyomon han­goztatták, hogy ők értik kisebbségi sérelmeinket és ha módjukban lesz, ezeket orvosolni is fogják, önök között nagyon sokan jártak a­ mi felekezeti iskoláink­ban. Sokan önök között kedvenc tanítványai voltak a most nyomorgó felekezeti tanári karnak. Éppen ezért joggal apellálhatok jószívükhöz, hálaérzetükhöz és kérve kérem önöket, hogy gondoljanak vissza gyermeki éveikre, ne felejtsék el jótevőiket, és most, midőn módjukban van, ne hagyják nyomorogni azo­kat, kiknek egyrészt köszönhetik, hogy ezen polcra jutottak. Ne idegenítsék el fukarságban maguktól azon ki­­­­sebbségeket, akik örömmel üdvözölték kormányra jutásukat, abban a biztos reményben, hogy önökban megértő lelkekre fognak találni, akik programon tul­­hoz híven a mi sérelmeink orvoslását keresztül akar­­jatásukat, abban a biztos reményben, hogy önökben lépünk utolsó reménységgel. Már volt olyan kormá­nyunk, amely létezésünkről sem akart tudni. Volt olyan, amely szavazatainkért mindent ígért, de ígé­reteit nem merte betartani, önöknek nem volt szük­ségük rá, hogy­ szavazatainkat ígéretekkel megvá­sárolják. Önök oly nagy népszerűségnek örvende­nek, hogy fel sem tételezhető, hogy nem mernék ki­sebbségi program­­jukat megvalósítani. Éppen azért kérem ne okozzanak a magyarságnak mindjárt a legelső alkalomkor midőn bajaikon segíthet­nének egy ilyen óriási meg nem érdemelt és önökhöz nem méltó csalódást. Az államsegély erkölcsi tőke volna Azt mondhatnák, hogy a költségvetés jelenlegi szű­k keretei nem engedik meg az államsegélynek be­állítását. Hát kérem Uraim, egy 30 milliárdos költ­ségvetésnél, melynek bevételeihez a magyar is tete­mesen hozzájárul, ez elenyészően csekély összeg. De ettől eltekintve, az államsegély beállítása jövedel­mező­ befektetésnek, erkölcsi tőkének tekinthető. Ugyanis, az egész költségvetést a külföldi kölcsön és a stabilizáció reménye veszi körül. És itt ne uta­lok arra, amit a nyáron volt szerencsém kifejteni, hogy­ ezek a pénzügyi tranzakciók sokkal köny­nyebben lesznek megvalósíthatók, ha az or­szágban olyan atmoszféra uralkodik, mely­ben az itt élő népek összhangja és megelé­gedett élete biztosítva van azáltal, hogy jo­gaik elismertetnek. Ne felejtsék el Uraim, hogy midőn kormányra ju­tottak, a külföldi sajtó is örömmel üdvözölte Önöket, még­pedig első­sorban kisebbségi programmjuk miatt, a külföldi tőke buz-­ mának visszatérése is annak tulajdonítható, hogy az önök pro- OS»8RMHŰSffSHB» MWHflDRUIBiaU ; grammjukban zálogát látták az itten élő né­pek békés együttműködésének. Ha tehát programmjukat dezavuálják azáltal, hogy a kisebbségi iskolák államsegélyét nem adják meg, nemcsak nekünk okoznak csalódást, hanem a kül­földnek is, mert higgyék el, hogy a szép pénzügyi tervek kulcsa, melyeket a pénzügyminiszter úr a költségvetés bevezető részében kifejtett, nagyrészt kisebbségi pro­­grammjuk megvalósításában rejlik. Természetes, hogy a külföldi tőke bizalma egyenes arányban áll az ország népeinek harmonikus együtt­működésével. A harmónia megvalósítása tisztán önöktől függ. De ennek megteremtésére nem szabad egyetlen egy alkalmat sem elmulasztani és semmi esetre sem járul hozzá ez a csalódás, melyet a ma­gyarságban ez a költségvetési hiány okozott. A költségvetés megszavazása a bizalom jele, mi önöktől joggal cselekedeteket és nem ígéreteket vártunk és várunk. Sajnos, mindjárt az első alkalom­mal várakozásunkban csalódtunk és éppen ezért pár­tom nevében a költségvetést nem fogadhatom el. Daca volt miniszter a liberálisok nevében el­lenzéki álláspontját fejezte ki. Brandsch Rudolf a németek nevében szintén e kisebbségi álláspontot fejtegette, de a költségvetést elfogadta. Fischer Jó­zsef a cionisták nevében jelentette ki, hogy meg­szavazza a költségvetést. A szociáldemokraták nevében Dan Romulus mondott beszédet és kijelentette, hogy a költségvetés olyan terheket hoz, hogy pártja nem szavaz­hatja meg. Popovics miniszter válaszol Jósikának Popovics Mihail pénzügyminiszter válaszait a Jósika báró beszédére. Azt mondotta, hogy a kisebb­ségi kérdést, mint államkérdést fogja a kormány rendezni s az államsegély ügye is ott dől el. Az ál­lam nincsen most olyan helyzetben, hogy a költség­­vetésbe a segélyt felvegye, de amikor a pénzügyi helyzet megengedi, gondjuk lesz rá. A beszéd során Willer József félbeszakította egyszer a minisztert és a Vajda Sándor Magyar Párt ellenes beszédére is hivatkozott, de azt is fel­említette, hogy a költségvetés óriási összegű tételei között nem lett volna jelentős szám az államsegély. Biztosítás a betegségek­ ellen, akiknek gyenge gégéjük és tüdejük van, biztosítsák magukat a betegség ellen. a Poudre Louis Legras használata által, mely az 1900. évi világkiállításon a legmaga­sabb díjakat nyerte. Ez a kitűnő gyógyszer, mely megelőzi a betegség súlyosbodását, azonnal enyhíti a leghevesebb asztmatikus rohamot, katarust, ful­ladást, krónikus bronchitisből származó köhögést és mindezeket gyorsan gyógyítja. Kapható minden gyógyszertárban és drogueriában. — Képviselő I. Lieuze Bucurcisti, Calea Morilor 137. Vajd­a Sándor a Magyar Pártról A szenátus ülésén Vajda Sándor belügyminisz­ter — amint előre beígérte — magyarázatát adta a parlament megnyitása előtti pártértekezleten mon­dott kijelentéseinek. A magyarázat most is szét akarja választani a magyar népet a Magyar Párttól és ez az igyekezet, amit annyit erőszakoltak Tata­­rescuék is, teljesen hiábavaló. Vajda Sándornak igaza van az elméleti tételében, hogy a magyar nép számára kell a megegyezés, de nincsen igaza a tényállásokban, mert a magyar nép és Magyar Párt egy és ugyanaz. A grófi­ párt csak korteseszközül kitalált mese, ami nem való miniszteri székbe. Be­szédében mondott sok elismerésre méltót is és ha helyes információkat szerez a félremagyarázott té­nyekről, akkor a megértéshez el lehet jutni. — Mi tudjuk nagyon jól, — mondotta, hogy a kisebbségi kérdést is a liberálisok terelték m­ai állapotába. Terv szerint és kitűnően összeállított szervezetekkel dolgoztak és mindenképen azt akarták dokumentálni a külföld előtt, hogy a kisebbségek, nevezetesen pedig a magyarok, irredenták s ezért van szükség a rendkívüli kormányintézke­désekre. Az irredenta pereket ezek a kormányszerve­zetek inszcenálták és tíz éven keresztül kínozták a kisebbségeket. A bolsevizmus kérdésében is ugyan­ilyen eszközökkel dolgoztak. Most azután a szabad választások folyamán kiderült, hogy a kommunista pártnak épen Besszarábiában volt a legkevesebb szavazata. I SELECT JÓ­ZGÓ Újév napján a közönség kedvencei: M Harry Liedtke, Verebes Ernő, Essterházy Ágnes, Maria Pandler IfISS> J K­oldusdiák! NAGYÍTOTT ZENEKAR! RENDES HELYÁRAK! Monopol Filmcentrala. g

Next