Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-01 / 198. szám
ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, ne évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. Clas’‘Kolozsvár,1929. szeptember 1 Vasárnap ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. XIV. évfolyam 198-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Hogy ne reménykedjünk A „miniszterelnök közvetlen környezetéből“ jelent meg egy újságnyilatkozat arról, hogy ne örüljenek a kisebbségek, mert nem nyílnak fel előttük Romániában a boldogulás kapui. Nehogy a reménység felolvassza a gyötrelmeket, mert a bukaresti politika nem fogja megtagadni önmagát. A sajtó számára, kőnyomatosban jelent meg ez a nyilatkozat, amely egyszerűen azt közli, hogy a kisebbségi törvényben szó sem lehet a gyulafehérvári határozatok szelleméről, hanem lesz nagyon sok szó, törvényes intézkedés ennek az ellenkezőjéről, a mesterséges romanizálásról. A nemzeti kisebbségek nemzetközi konferenciáján bejelentés történt arról, hogy a román kormány az üdvös megoldást készíti sorban van a kisebbségi törvény. A népszövetségi ülésen a hivatalos román képviselet is be fogja ezt jelenteni. A kisebbségek nemzetközi konferenciájára is a bukaresti kormány gondoskodása juttatta el ezt a bejelentést. Tehát a külső világ számára a felelős tényezők mutatják ezt a jóindulatot, a felelős kormány és ezzel a román állam iránt a bizalmat akarják felkelteni. Itthon pedig megszólal a névtelen, a felelőtlen beillenten...A „miniszterelnök közvetlen környezetéből“ és gondoskodik arról, hogy reményeink nehogy tápot nyerjenek azokból a hivatalos szavakból, amik a külföldön elhangzanak. Most melyik kijelentésben lehet inkább hinni? A felelős kormány kinyilatkoztatásaiban, vagy a névtelenül maradó, tehát felelőtlen benfentesében? Olyan kérdés ez, amire nem akarunk válaszolni, mert a névtelen nyilatkozatot minden körülmények között kénytelenek vagyunk komolyan venni. Ezzel számolni kell. S annál könnyebben tudunk számolni, mert aggodalmaink minden hivatalos ígéret dacára, a helyzet természetéből kifolyólag eddig is voltak. A minisztertanács a kisebbségi törvéi előkészítésére kijelölte a bizottságot és oly jogászok, elméleti politikusok kaptak ez megbízatást az előmunkálatokra — Bolla Emulus, Pop Ghita és Stere Constantin benne lévén a bizottságban — akiknek a tevezete minden valószínűség szerint libera lesz. Az ő liberalizmusuk — éppen az, mert a kérdés jogi természetét és a romaállamra vonatkozó jelentőségét ismerik minden bizonnyal meg fog mutatkozni az e. tervezetben. Ellenük és tervezetük ellenai? meg f°S indulni a sovinizmus szalatókörűségéből felszabadított fúriák hi szája és már láttuk, hogy mi történt a keigazgatási reformmal. Mire az élőmunkástokból előtervezet lett, eltűnt belőle a kormány programmjának sok sarkalat pontja s mire törvényjavaslatként került parlament elé, benne voltak a nagybunkó amelyek ledorongálják a demokratikus fi szusszanásnak a lehetőségeit is. A miniszterlnök közvetlen környezetéből már most igénli a kisebbségi törvénynek ezeket a najbunkóit. A nyilatkozat publikálója tudja, hogy ez a törvény nem a kis°bbsé J°?°k biztosítását fogja tartalmazni, hane a kisebbségellenes erőszakos akciókat könnyesíti. A nyilatkozat szerint az eddig térségben volt s az uj impériummal kisetségbe került népeken e törvény retorziók akar végrehajtani. Bosszút tehát, a múlt szmára irt rovásokért. Hogy ezek a kisebb s ne fejlődhessenek előbbre — mondja nyilatkozat — mint a román népelem s hogy elzárják a magyarokat a külföldi propaganda hatásaitól. Mi már tudjuk, hogy mi mindent szoktak megindokolni a propagandával és a múltbeli felrovásokkal. Ez nem liberalizmus, nem állampolitikai bölcsesség, nem jogtudomány. Ezek egyszerűen az elnyomási szándéknak a szavai, amelyek nem a békét, a fejlődést szolgálják, hanem az ellenségeskedés gyűlöletét, a jogtalan kifosztásokat akarja törvényesíteni. Ez nem a kisebbségi jog elvén felépülő törvény lesz akkor, ha így lesz, hanem szembeszállás azzal a követelménnyel, amit a világhelyzet kiván az új államoktól, utódállamoktól. Azonban erről bizonyosan hallgatni fog a Népszövetség előtt a hivatalos delegáció, sőt ennek az ellenkezőjét fogja mondani. Ma így vagyunk a kilátásokkal. Hogyan leszünk a közelebbi hónapokban, amikor a tervezetekről is lehet majd beszélni, azt nem tudhatjuk. Egy figyelmeztető szavunk azonban van: a világ szemét nem lehet bekötve tartani s ha ez a szem felnyílik és azt látja, hogy itt az ellenkezője történik annak, amit odakinn hirdetnek, olyan vélemény alakul ki erről az ilyen politikáról, amit nem lesz olyan könnyű elviselni. És ami örökre szóló minősítést ad minden olyan kormánynyilatkozatnak, amik valaha is Bukarestből elhangzanak. De ettől egészen eltekintve, Manin Gyula politikai értéke függ attól, hogy milyen lesz a kisebbségi törvény. Ebben van még reménységünk. A fenyegető nyilatkozat nem döbbentett meg azért, mert aggodalmaink eddig is voltak. Harmincmillió lej kárt okozott a csikszenttamási tűzkatasztrófa Kétszázötven épület égett le és száz család maradt hajléktalan (Csíkszereda, augusztus 30.) Általános megdöbbenést keltett egész Erdélyben az az óriási tűzkatasztrófa, amely a virágzó székely községet, Csikszenttammást elhamvasztotta. A katasztrófáról részletesen beszámolt a Keleti Újság. A kiszállott vizsgálat megálalpította, hogy a tüzet két kisgyerek okozta, akik gyufával játszadoztak. Ma Csikszenttamás a teljes pusztulás képét mutatja. Az emberek még ma sem bírtak magukhoz térni a megdöbbenéstől és síró asszonyok, gyermekek serege lepi el az üszkös romokt. Kutatva, keresgélve közöttük, 250 épület égett le és 100 család maradt hajléktalanul, teljesen semmi nélkül. ,El , pusztult az összeg takarmány, az őszi termés, bútorok, gazdasági felszerelések, nagy marhaállomány s még az udvarokon kapirgáló majorság is. A tüzet csak az esti órákban sikerült irtózatos erőfeszítéssel lekatálni. A kár eddig hozzávetőleges becslés szerint mintegy harmincmillió lej, amiből biztosítás útján alig egymillió lej térül meg. A károsultak segélyezésére Csík vármegyében akció indult. A kolozsvári székelyek társasága értesülésünk szerint szintén gyűjtést rendez a katasztrófától sújtott község lakosainak felsegélyezésére. Pár mondattal összefoglalva így néz ki a pár nappal ezelőtt még virágzó székely község, de nem lehet leírni az emberek kétségbeesését. Száz családnak a tragédiáját kellene megírni, amihez szürke a szó. Az egyébként is koldus nép, most még koldusabbá vált. Száz családnak úgyszólván csak a rajta levő ruha maradt minden vagyona. Csak sejteni tudjuk azt a szörnyű lelki állapotot, amely a lakosságot elfogta. Vannak, akik panaszkodni sem tudnak, csak levett kalappal, könnyes arccal szótlanul nézik az egykori otthon helyét és próbálják keresni, hogy meddig terjedt az otthon, egy -egy fekete karó, kertdarab mutatja, hogy körülbelül eddig terjedt az udvar, a kert, itt volt a csűr, a pajta. Az élő fák is teljesen leégtek és csak a tűzvész szélső határain állanak meg, de ezek is kormosok, üszkösek, mintha fekete levele volna a fának. Olyan teljes a pusztulás, hogy az égi madár 13 félve repül el fölötte. Akik olyan szerencsések voltak, hogy otthonuk megmaradt, igyekeznek a károsultakat ellátni és vigasztalni. Az élelmiszer azonban a leégett faluban olyan kevés, hogy a szomszédos községek segítségét kellett igénybe venni. Itt az ősz, majd a tél és a szerencsétlen embereknek mindössze pár hónap áll rendelkezésükre, hogy legalább némileg pótolják azt, amit egy élet küzdelmes munkája árán valahogy meg tudtak teremteni. A falu lakosságán a katasztrófa lecsillapulta után valóságos letargia és borzalmas lelki fáradtság vett erőt. Nehezükre esik a szó is, ami nem csoda. Vannak emberek, akik egy-egy üszkös gerendán ülve komoran nézik a romokat, órákig elüldögélnek égési sebeket kapott fekete tenyerükbe hajtva fejüket. Az ember megrendülve nézi őket. Vannak gyermekek, akiken mindössze csak az az ingecske maradt, amelyben sikoltva a lángok elől elfutottak. Ilyen körülmények között az illetékeseknek kell megtenniük mindent, hogy az elpusztult falu lakosságának segítségére siessenek. Mai számunk 12 oldal