Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-02 / 224. szám

Kér ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. Cluj-Kolozsvár, 1929. október 2. Szeroffl FrmmTiWsstG ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 ti 3-64. XII. évfolyam 224-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON? 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengős negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Charles Rist kritikája Charles Rist, a francia jegybank alkor­mányzója, a Román Nemzeti Bank technikai szakértője negyedévi jelentésében rózsás színben festi Románia gazdasági és pénz­ügyi helyzetét. Ha ennek a jelentésnek a célja, hogy ne desperálja a külföld pénzeseit, de lelkesítse őket országunk gazdasági fel­építésének további munkájában, úgy egyet­értünk vele. Végtére is, amikor éveken ke­resztül azért hadakoztunk, hogy Románia lépjen ki a pénzügyi elszigeteltség merev ál­lapotából és keresse meg a szálakat, amelyek a nyugat nagy tőkecsoportjaihoz fűzik, ak­kor nem csinálhatunk frontot e törekvéssel szemben és nem mondhatjuk azt, hogy hisz csak ámítja önmagát és ámítja a maga elő­kelő külföldi közönségét, nem, ezt nyersen a ténymegállapítások hűvös formájában nem állíthatjuk, de mégis élnünk kell a helyre­­igazítás és a megfelelő interpretálás eszkö­zeivel, épen a mindnyájunkat érintő nagy ügynek az érdekében. Risz, noha nem azon a helyen van, ame­lyet a romániai közélet kilátó­tornyának le­hetne nevezni, inkább számokkal, mint sze­mélyekkel, inkább a mérleg egyik és másik oldalával, mint a társadalmi kategóriák éle­tének egyik és másik oldalával foglalkozik, neki is meg vannak a maga külön tapaszta­latai, amelyeket egyelőre nem tart fontos­nak, hogy kikürtölje. Hogy csak egyet em­lítsünk: elküldte titkárát egyik bukaresti adóhivatalba, hogy fizesse ki az adóját. Az adó negyvenezer lejre rúgott. Az adóbeszedő hivatalnok diszkréten megsúgta, hogy ne fi­zessen negyvenezer lejt az államnak, fizes­­sen neki tízezer lejt, ő majd nyugtát ad, hogy minden rendben van. Rist így közvet­len tapasztalat útján, saját titkárának pénz­ügyi elintéznivalóján keresztül mérhette fel a romániai baksislegenda teljes nagyságát. Mindaddig, míg ilyen intermezzók élénkítik Románia gazdasági újjáépítésének munká­ját, addig az a munka megindulni nem fog, a legszebb negyedévi jelentés dacára is holt­pontra jut a konszolidációs vállalkozás. Kist jelentése autentikus, de vájjon nem autentikusok azok a jelentések, amelyek nem hivatalos formában jutnak el a külföldi és a belföldi érdeklődőkhöz? Vájjon a Kist jelen­tése el fogja-e kápráztatni mindazokat, akik­nek egyik vagy másik, személyes vagy anyagi kapcsolatból kifolyólag különböző tartalmú jelentéseik, merőben eltérő tapasz­talataik vannak? Vájjon ez az alkormány­­zati­ buletin, ez a bankvezéri színi kritika meg nem történtté teszi azt a tényt, — hogy az említett morális devalvációt ne is említ­sük, — hogy a gyárak egyre-másra építik le üzemeiket, hogy a külkereskedelem nagy ütőkártyája, a gabona fuccsot mond az ame­rikai gabonaimport tromfjaival szemben, hogy Lupényban nem a politikai érvényesü­lésért, hanem egy darabka kenyérért hullott ki a munkás­embereknek a vére, hogy az ag­rárreform következtében a szántóföldek visz­­szaszorítják magukba az élet legparányibb élet­ritmusát, hogy pénzünk belső vásárlóké­­pessége minden stabilitás ellenére is ijesz­tően csökkent, hogy a kereskedők egyre másra zárják be boltjaikat és hogy nincs tár­sadalmi kategória, amely rém megdermedve a Kisz-jelentés kígyóbüvölő szavaitól ma, az életigenlés végső erőfeszítésével fel ne kiált­son: rettenetes egy helyzet! Higgyük el, hogy a Maniu-kormány sze­retné levágni a gazdasági vész hidra-fejét; hajlandók vagyunk elismerni, hogy ez a vál­ság, amely keresztülvágtat egész Románián, immár ó- és új országterületekre való tekin­tet nélkül, az egész európai élet epidémiája. Legyünk koncinánsak és ismerjük el, hogy vannak gazdasági és pénzügyi életünknek olyan területei, amelyeken javulás is mutat­kozik. Ám vessünk számot önmagunkkal és ha hajlandók vagyunk mi magunk is bizo­nyos mértékig illúziókat táplálni a külföld felé, ne felejtsük el, hogy mindenre meg van a jogcím, csak az elbizakodottságra nem. Bisz alkormányzó úrnak azon a kiváltságos helyen, amelyre jutott, egyéb munkakörei is vannak. Neki igenis össze kell állítani egy házi használatra szánt jelentést is, azoknak a részére, akikkel együtt dolgozik. Neki nemcsak a külföldöt kell animálnia, de hat­nia kell a kormányra, hogy új rendelkezé­seivel fokozza a versenyképességet, szakít­son az előző kormányok rablógazdálkodásá­val, amelyek léleknélküli kopár területté nyomorították az erdőket, visszafejlesztették az altalaj exportra képes kiaknázását, rá kell kényszerítenie az illetékeseket, hogy mérsékeljék a vámtarifákat és legfőképpen, hogy a Maniu-kormány igyekezzék simulni a külföldi pénzcsoportok igényeihez. Lám most is a hollandusok pénzt akarnak behozni az országba, tessék megragadni az alkalmat. Miután a kormány elfogadta a külföldi tőke­csoport útjavító-ajánlatát, fontolja meg a Ford-csoport ajánlatát is, amely az egész or­szág útjait rendbe kívánja hozni. Igenis Rist késztesse a kormányt, hogy élénkebb kapcso­latokat keressen a romániai termelőérdekelt­ségekkel, hogy hallgassa meg őket, hogy az ankétok jegyzőkönyvei ne kerüljenek a pa­pírkosárba. És ha én Kist volnék, nemcsak a titkáromat kiikleném az adóhivatalba, de mint egy új Harun al Rasid az inkognitó ál­ruhájában járnám be az országot, magam hallgatnám meg a panaszokat és sérelmeket és a magam nagy befolyásával, tekintélyem­nek parancsoló erejével próbálnék hatni a kormányzat gyakorlóira. MA kedden ESTEI­tt lép fel előszörBRODSZKI a kolozsvári Cristal-Palace C­hurhein Str. luliu Maniu n Ital IMir (volt Szentegyház-utca) 4. sz. KJ Megyik­ a munkáspárt kongresszusa, Krasip három miniszter is beszámol Befejezéshez közelednek az angol-orosz tárgyalások (London, szeptember 30.) Brightonban ma­ dél­előtt nyílt meg a munkáspárt kongresszusa. A kon­gresszuson az ország minden részéről nagy számú delegátus jelent meg. Marvinsohn közlekedésügyi miniszter a kongresszus elnöke, elnöki megnyitó be­szédében foglalkozott a pártnak a választásokon el­ért sikereivel, amelyeket a nagy tőkeerővel rendel­kező konzervatívok és liberálisok, valamint a guerilla­­harcot folytató kommunistákkal szemben elérhettek. (London, szeptember 30.) A munkáspárt brigh­­toni évi kongresszusával kapcsolatban Morrison közlekedésügyi miniszter kijelentette, hogy ez a kongresszus kiemelkedik a szokásos évi közgyűlések keretei közül, mert három miniszter tart beszámo­lót reszortjába­ tartozó scé­d V/­kről, Thomas fő­­perséter kamafoti átjáról és azokról az intézkedésekről, amelyeket a kormány már eddig is tett a munkanélküliség enyhítése érdekében. Hen­derson külügyminiszter az orosz-angol viszonyról tesz hivatalos nyilatkozatot és feltárja az egyptomi kérdés rendezésével kapcsolatban előállott helyze­tet. Snowden kincstári kancellár a hágai értekez­let eredményeit ismerteti és ki fog térni a bankka­matláb emelésére. Lehetséges, hogy a párt alkotmá­nyát revízió alá fogják venni a kongresszuson, hogy megkönnyítsék a középosztálybeliek kültagokkénti csatlakozását a munkáspárthoz. (London, szeptember 30.) Henderson és Dovga­­levski holnap délután folytatják megbeszéléseiket. Politikai körökben remélik, hogy a két államférfi ebben az időpontban be is fejezi a tárgyalásokat. A nagykövetek személye még nincsen megállapítva. (London, szeptember 30.) A Daily Herald mun­katársának cikke szerint Henderson és Dovgalevski elvi megegyezésein ma végzik el az utolsó simításo­kat. Holnap a két államférfi tovább tárgyal , ak­kor létre jön a végleges megegyezés, melyet Hender­son a parlament elé fog terjeszteni és a törvény­hozási jóváhagyás után a két ország felveszi a meg­szakadt diplomáciai összeköttetést. Nyugodtan folytak le a vasárnapi­­bécsi felvonulások ÖS Bécsből Jelentik: A hétfői bécsi lapok megelé­gedéssel állapítják meg, hogy a vasárnapi felvonu­lások és tömeggyűlések egyes jelentéktelen­ inciden­sektől eltekintve, nyugodtan folytak le. Ebben a tényben, a kormány első sikerét látják. A kitűnően megszervezett biztonsági szolgálat sehol sem mon­dott csődöt, azonban mind a két táborban a Heim­­wehrekinél épp úgy, mint a Schutzbundnál, meg volt az a törekvés, hogy az incidenseket elkerüljék. Min­denben az a gondolat nyilvánult meg, hogy a harcot csak törvényes után szabad ezután folytatni. (Bécs, szepetember 30.) A Morgen című lap, úgy tudja, hogy a városháza részére szervezett szo­­cialista színezetű védőrség az új kormány alatt többé nem lesz fenntartható. Az antant hatalmak annak idején tiltakoztak ez ellen a védőrség ellen s most a Schober-kormány eleget fog tenni az an­tant óhajtásának s a védő­rséget megszünteti. Mai számunk 12 oldal

Next