Keleti Ujság, 1930. január (13. évfolyam, 1-23. szám)

1930-01-01 / 1. szám

ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára : Cluj-Kolozsvár, 1930. január * Szerda ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér). 4. Telefon : 5­08, 6-94 , 3-64. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Legyen sajtótörvény Az a felzúdulás, amit az igazságügymi­­niszter sajtótörvénytervezete a sajtókörökből kiváltott, egészen érthető.. Azonban szeret­nék, ha ezt­­a­ kérdést nem pártkritikai alapon vitatnák, mint ahogyan a bukaresti lapok csak ebből a felületes szempontból hadakoz­nak ellene. A sajtószabadság olyan szabad­ságjoga — nem egyes lapoknak s nem a sajtó­­orgánumoknak, hanem a polgárságnak, tehát mindenkinek, amit minden kormány­nak respektálnia kell. Aki hozzányúl ehez a szabadságjoghoz, annak a szándékai az álla­mi lét újkori alapelveit érintik. Romániának azonban szüksége van sajtó­­törvényre. Erdélynek van sajtótörvénye, ami a mai viszonyok között is megfelelő volna ab­ban az esetben, ha a perrendtartásnak a mai átalakított rendszerében érvényesülhetne. A mostani bírói eljárás és annak mellékkörül­ményei mellett ez a mi erdélyi sajtótörvé­nyünk is elveszítette a maga hatékonyságát, mindazonáltal ez a sajtótörvény így is két­ségtelenül tisztultabb sajtóviszonyokat, tart fenn, mint amilyenek Bukarestben­­ vannak. Sajtótörvényre szükség van, mert a­ sajtósza­badságot is körül kell bástyázni jogilag és a sajtószabadság nem azt jelenti, hogy ezzel más polgári szabadságjogokat agyon lehes­sen gázolni. Mi, akik itt törvényes rendelkezé­sek korlátai között teljesítjük az újságírói feladatokat, szomorúan tapasztaltuk, hogy egyes bukaresti Lapokkal lehetetlen komoly kérdésekben illő komolysággal felvenni a po­lémiát, mert ott nincsen szabály az állítások valódiságának a betartására s pusztán csak az újságcikkek íróinak egyéni belátása, íté­lőképessége szabja, meg a határt. Minden tisz­teletet megadva ezeknek az egyéni belátások­nak és ítélőképességeknek, valami zsinórmér­tékre mégis csak szükség van, ami fölött a törvény presztízse és a bírói pártatlanság kellene, hogy őrködjön. Érthető, ha irtóztak eddig Bukarestben a sajtótörvény-tervektől azért, mert a párturalmi rendszerben az álla­mi presztízs védelmezői és őrizői a pártérde­keket védelmezték és őrizték. S tényleg, a sajtótörvény ebben az esetben a pártdiktatú­­rákn­ak lett volna csak eszköze elevenek és holtak felett. De szükség van sajtótörvényre abból a szempontból,­ hogy a tisztességes sajtót ki­emelje az úgynevezett tisztességtelen sajtó­termékekkel való együttes megítélésnek a sajnálatos légköréből. Deák Ferenc a maga bölcsességéből mondotta, hogy elég egy mon­dat sajtótörvénynek: hazudni nem szabad. A voltaképen erről van szó, de mellékparagrafu­sok szükségesek annak a megállapítására, hogy tényleg igaz-e, vagy hazugság az az ál­lítás, amit sérelmeznek s mi történjék azzal, aki valótlant állít valakiről a nagy nyilvá­nosság előtt. A sajtónak rendeltetése a köz­életi tisztaság feletti őrködés és semmilyen aőszabály nem szolgálja a közéleti tiszta­­got, amely az igazságnak a nyilvánosság e­lé vitelét megakadályozza. Ezért veszedel­mes az igazságügyi miniszter tervezete, mert az ő elképzelt paragrafusai alapján súlyos büntetéseknek nézhetne elébe az, aki közér­dekből fontos igazságot akar kihámozni. Az ilyen sajtótörvény elősegítené a korrupció el­­dorádójának a kiszélesedését. Mindenek felett azonban a jó perrend előfeltétele a jó sajtó­­törvénynek. A tisztességes sajtónak érdeke az, hogy tisztítás történjék, de pusztán csak az igazság és a komolyság alapján. Ha ilyen sajtótörvényjavaslat jönne, azt örömmel fo­gadnék. A sajtó szabadságának vannak alaptételei, amelyeket, ha valaki bántani akar, az mellékcélokat szolgálna és ez ellen jogos, szükséges és elengedhetetlen minden küzdelem. Miklós régensherceg lemondási szándékáról írnak a bukaresti lapok Mi történt a miniszterelnök audienciáján ? — Újabb súlyos alkotmányjogi krízisről beszélnek (Bukarest, december 30.) A Curentul cí­­ mű bukaresti lap hétfő reggeli számában nagy feltűnést keltő cikk jelent meg, amely azt közli, hogy Miklós régensherceg és a kormány között nézeteltérés támadt, ami miatt Já­ herceg határozott formában nyilvá­nította ki azt a szándékát, hogy lemond a régenstanácsban viselt tisztéről. Az ellenzék nagy eseményeket vár A hír Bukarestben érthetően nagy meg­lepetést keltett. Politikai körökben úgy tud­ják, hogy a Curentulban megjelent közlés nem nélkülöz minden alapot, de vi­szont megállapítják azt is, hogy a hirtelen támadt bonyodalomnak tá­volról sincs olyan súlyos jellege, mint ahogyan azt ez az újság beállította. El­lenzéki pártkörökben politikai tőkét igyekez­nek kovácsolni az ügyből. A liberálisok sze­rint Miklós régensherceg három nappal előbb kijelentette a miniszterelnök előtt, hogy le­mond régenstanácsosi méltóságáról s azóta nem történt semmi olyan, ami arra engedne következtetni, hogy ezt az álláspontját meg­változtatta volna. Az Averescu csoportjához tartozók már azt igyekeznek elhíresztelni, hogy az ország alkotmányos krízis előtt áll s ebből egyetlen kivezető útnak ők természe­tesen egy új Averescu-kormány megalakítá­sát mondják. "A felségsértési per Mindezekkel a hírekkel szemben az az ér­tesülésünk, hogy Maniu miniszterelnök há­rom nappal ezelőtt valóban volt audiencián a régenstanácsnál s ez alkalommal jelen volt Miklós régensherceg is. Erről az audienciáról beszélik azt, hogy Miklós herceg neheztelésé­nek adott volna kifejezést a Damian újságíró felségsértési perével kapcsolatban. A kihall­gatásnak azonban nem volt egyetlen olyan momentuma sem, amely a miniszterelnökben azt az impressziót kelthette volna, hogy a régens herceg ilyen messzemenő kö­vetkezményeket óhajtana levonni az ügyből. Épen ezért a kormányhoz közel­álló körökben úgy tudják, hogy jelenleg al­kotmányos krízisről szó sérti, lehet. Azok a hí­rek, amelyek ezzel kapcsolatban elterjedtek, az ellenzéki pártok ügyesen elhelye­zett bombái, amelyek a kormány helyzetét akarják megne­hezíteni. Ha bekövetkezne Az Adeverul szintén hangsúlyozza, hogy ilyen krízis is jelen pillanatban kizárt dolog. Ezután a megállapítás után így folytatja: — Vannak azonban bizonyos jelek, ame­lyek arra engednek következtetni, hogy a történelem ismétlődni fog. Ennek a drámá­nak megvan minden alkotó eleme. Adva van egy élénk fiatalság és meg vannak a­ külső feltételek. Azonban a drámának megismétlő­dése annyival súlyosabb lenne, mivel Miklós régensherceg visszavonulása nemcsak a ré­­genstanács felbomlását jelentené, hanem egy igen jelentős alkotmányos ténye­zőnek, a prezum­ptív trónörökösnek az ország alkotmányos életéből való kivonulását. Ebből a szempontból politikai körökben jo­gos aggodalom nyilvánul meg — írja az Adeverul. Az Adeverul ír arról a távirat­váltásról is, amely Miklós régensherceg és Károly extrón­örökös között történt az ünnepek al­kalmával és megjegyzi, hogy az testvérek között egé­szen természetes, a dolognak azonban új meg­világítást ad az a körülmény, hogy Miklós Mai számunk 12 oldal

Next