Keleti Ujság, 1930. február (13. évfolyam, 24-47. szám)
1930-02-01 / 24. szám
ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN : 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy bóra 100 lej, 12 oldalas szám ára 5 le). ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAPSzerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtéri 4, Telefon: 5-08, 6-9, 6, 3-64. XII. évfolyam 24-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengés negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. „Új kapufejt nyitottak fel, milokin keresztfil Itagyarország uj lehetőségeiifelé megy“ Bethlen István nagy beszéde a magyar képviseőházban, a hágai megegyezésről . Rassay, Payer és Pakots voltak az ellenzéki szónokok (Budapest, január 16.) A magyar képviselőház csütörtökön d. e. 11 órakor tartotta meg ülését s ezen az ülésen számolt be első ízben Bethlen István miniszterelnök a hágai konferencián folytatott tárgyalásokról és az ott kötött megegyezésről. A képviselők majdnem teljes számban jelentek meg s a tribünök zsarolva voltak és a kormány minden tagja ott volt. Almássy elnök az ülés megnyitása előtt bejelenti, hogy a miniszterelnök fogja megtartani hágai expozéját, azután pedig Rassay, Peyer, Pakots, Pekár és Apponyi Albert gróf fognak hozzászólni a kérdéshez. Bethlen István a jobboldal hatalmas tapsai között emelkedik szólásra. A baloldalról többen kiáltják: menjen a spanyol kollégájához! Ratifikálás a párisi tárgyalások után A magyar miniszterelnök bejelenti, hogy előzetes jelentést akar tenni a hágai eredményekről. Az ügyet ratifikálás végett csak a párisi tárgyalások után fogja a Ház asztalára tenni. Expozéját két részre osztja. Az elsőben magáról a megegyezésről számol be, a másodikban azokról a körülményekről, amelyek miatt a kormánynak a megegyezést meg kellett kötnie. Elsősorban a békeszerződésekből folyó jóvátételek és egyéb fizetésekről van szó, másodszor pedig a trianoni szerződés 250. szakasza alapján előállott perekről. Az expozé részletesen kifejtette az előzetes megegyezésnek ügyét, majd rátért arra, hogy a hágai egyezség értelmében Magyarországnak nem rejparációs fizetségek címén 1966-ig 13 és fél millió aranykoronát kell fizetnie. Az 1943 után fizetendő összegek nem a jóvátétel, hanem a nemzetközi bankba fizettetnek be. A megegyezést a jövő szempontjából óriási jelentőségének tartja, mert hiszen a régi területének 28 százalékára leapadt Magyarország számára életkérdés volt a szomszédaival való megegyezés. (Kiáltások a bal oldaliól: Optánsok, optánsok, csak a saját kasztjának szerezte meg a győzelmet.) Bethlen replikázik. Helytelennek mondja ezt a beállítást. A kérdéses poroknál nemes •’■: a földbirtokosokról van szó hanem iparra! U .1. részvénytársaságokról és kisexisztenciákról is. A magyar kormány nem térhetett ki az optánsper elintézése elől. Az előzetes párisi tárgyalások során még addig sem jutottak el, hogy a magyar javaslatot tárgyalás alá vették volna, viszont Hágában a nagyhatalmak tényleg a magyar javaslat alapján tárgyalták az ügyeket. Elsőrendű fontosságú a hágai egyezményben a döntőbíróságok rekonstrukciója. A bíróságokban eddig a szemben álló felek egy-egy delegátust küldtek, úgy, hogy a bíróság az elnökkel együtt három tagból állott, most azonban az elnök még két bírót hív be a volt semleges országok képviselői közül és így a bíróság öt tagból áll. Ítéletei ellen pedig a hágai döntőbírósághoz lehet felebbezni. Hágában különben csak az elvekben jött létre megegyezés, míg a részletek kidolgozásáról Párisban lesz szó, hogy Hágában csak elvi megegyezés történt, amelynek szó szerinti szövegét a közvélemény még nem is ismeri, noha a kormánynak kötelessége lett volna, hogy azt közölje, mivel csak így lehet mellette, vagy ellene állást foglalni. Nem a megegyezés tényét kifogásolja, hanem azt, hogy a megegyezés szemben áll a miniszterelnöknek a tárgyalások előtt tett kijelentéseivel, hiszen Bethlen többször hangoztatta, hogy meg nem egyezés esetén abból Magyarországnak semmi kára nem lehet. Pekár Gyula az egységes párt nevében mond köszönetet a miniszterelnöknek. Hangoztatja, hogy Hágában tíz év óta először sikerült enyhíteni a magyar nehézségeket. Az ország súlyos terhektől szabadult meg és visszanyerte pénzügyi szuverenitását. Olaszország nemcsak testvéri, hanem valósággal fegyvertestvéri szeretettel támogatta az ügyet. Peyer főként azért támadja Bethlent, mert Hágában az optánsok érdekéért kötött megegyezést, ami alatt benn az országban hadikölcsöntulajdonosok nyomorognak. Pakots azt kifogásolja, hogy a kormány Hágában más politikát követett, mint amilyent a parlament előtt tett nyilatkozatokban hangoztatott. Apponyi zárja be a felszólalások sorát Az ülés utolsó szónoka Apponyi Albert gróf. Nem kritizálni akar — mondja — hanem objektíven akar rávilágítani a helyzetre. Az egyezmény jelentőségét az nem is tudja megállapítani, akinek nincs fogalma arról a külpolitikai légkörről, amely az izolált Magyarországot Hága előtt körülvette. Rátér a hágai egyezmény előzményeire. A nagyhatalmak a háború következtében előállott pénzügyi kérdések likvidálására megalkották a Young-tervet és ennek letárgyalására összehívták az első, majd a második hágai konferenciát. Ezután azzal a felfogással polemizál, hogy a 250. szakasz alapján megindított perek a nagybirtokosok perei volnának. Nemcsak a nagybirtokosok, hanem vállalatok, vasutak és sok kisgazda ügyéről van szó. Magyarországnak kötelessége volt, hogy minden állampolgárának vagyonát megvédje az idegen államokkal szemben. A hágai megegyezés olyan politikai és pénzügyi légkört teremtett, amely Magyarországot nemzetközi viszonylatban igen jó megvilágításba helyezi és lehetőséget ad gazdasági talpraállásához. Végül kifejti, hogy nem mindegy az, hogy a fizetéseket reparáció, vagy egyéb címen teljesítik, mert ha az ország reparációk címér fizetne, úgy a nagyhatalmak fenntartották volna a zálogjogot és az ország pénzügyi ellenőrzésének jogát. A parlament ülése délután 3 órakor ért véget. Mironescu,k is nyilatkozói! Bécsben a hágai megegyezésről Bécsből jelentik: Mironescu román külügyminiszter szerdán átutazott s néhány órát tartózkodott Bécsben. Kijelentette az újságírók előtt, hogy Hágából a legjobb benyomásokkal tért vissza. Az eredmény Romániára nézve nagyon kedvező, úgy a Young-terv, mint a keleti jóvátételek ügyében. A Young-terv értelmében kétmillió aranyfrank évi jóvátétel, a keleti jóvátételek címén pedig 1943-ig kétmillió, azután pedig egymillió aranyfrank jóvátételt kap az ország. Egyébképen Románia különösebb áldozatok nélkül intézte el mindazon ügyeket, amelyek Magyarországhoz és Bulgáriához való viszonyát zavarták, úgy, hogy a két országgal való összeköttetése jelentékenyen javulni fog. Április elsején megnyílik a nemzetközi reparációs bank Parisból jelentik. A Newyork Herald jelentése szerint a nemzetközi reparációs bankot Baselben április elsején nyitják meg. Az érdekeltek között minden vitás pontra nézve megegyezés jött létre s a megnyitás csak úgy történhetik meg, ha előbb az összes szereplő hatalmak parlamentjei ratifikálják a Young-tervet. Locarno szelleme Bethlen ezután rátért azokra az okokra, amelyek a magyar delegációt az egyezmény megkötéséhez vezették. Elmondotta, hogy Locarno szelleme, amely az első hágai konferenciát eredményezte, a másodikon is uralkodott. A nagyhatalmak arra az álláspontra helyezkedtek, hogyha a németekkel szemben enyhébb mértéket alkalmaznak, úgy a többi legyőzöttekkel szemben is engedékenyebbnek kell lenniök. Ezzel szemben igaz, hogy egyes államok éppen a locarnói szellemet akarták felhasználni arra, hogy a békeszerződéseken túlmenő követeléseket támasszanak Magyarországgal szemben. Magyarországnak vállalnia kellett azt, hogy amennyiben a Magyarországgal szemben támasztott követelések és ellenkövetelések kiszámításakor Magyarország szaldóján tehertétel mutatkozna, úgy azt kiegyenlíti. Nem igaz — mondotta — hogy a magyar delegáció követelte volna, hogy az optánsügyet Hágában tárgyalják, éppen ellenkezőleg az utolsó percig ellenezte ezt. Azonban nem zárkózhattak el a tárgyalás elől, mert akkor a delegáció azonnal bepakolhatott és hazajöhetett volna. (Kiáltások a baloldalról: Miért nem jöttek haza?) A delegációnak nem volt más választása, mint vagy ottmaradni és megegyezni, vagy pedig hazajönni. Kijelenti, hogy ha az agrárperekben nem jött volna létre megegyezés, akkor 1993 után nem 300 milliót, hanem ennek az összegnek kétszeresét, vagy háromszorosát kellett volna fizetni (Nagy zaj a baloldalon.) Igaz ugyan, hogy Magyarország áldozatokat hozott a megegyezés érdekében, azonban tény az, hogy ezeket valódi értékekért hozta. Az összeget húszévi tárgyalás után esetleg le lehetett volna csökkenteni, de így ez a kicsi tehertétel, a 13 és félmillió kevés azzal szemben, hogy az ország visszakapta pénzügyi függetlenségét. A hozott áldozat megéri az eredményeket. A delegáció megmentette a döntőbíróság elvét is. Rámutat arra, hogy a kedvező megegyezés elsősorban a nagyhatalmaknak köszönhető, különösen az olasz delegációnak, amely Magyarország mellett állott. (A képviselők felállva tapsolnak.) Bethlen ezután köszönetet mond az angol delegációnak és Franciaországnak is, amely utóbbinak szintén nagy része volt a megegyezésben. A tárgyalások Magyarország javára olyan kedvező légkört teremtettek, amely rendkívüli haszonnal jár. Új kapukat nyitottak meg, amelyeken át Magyarország új lehetőségek felé megy, ha ezeket fel akarja használni. Végül a közvéleménynek és a sajtónak mondott köszönetet, hogy a hágai tárgyalások alatt egyöntetűen a kormány mögött állott. A magyar miniszterelnök beszédét a képviselőház megtapsolta, csak a szorosan vett baloldal maradt csöndesen ülve. Rassay szólal fel Ezután Rassay Károly szólalt fel. Utalt arra. Mai számunk 12 oldal