Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)

1930-04-02 / 74. szám

dm. Keleti Újság - K­ér ELŐFIZETÉS BeSföUOD^ 1 évre 1300 lej, félévre 6(i)lej,­*efryed évre 300 lej, egy hóra 100 lej, 12 oldalas szám ára 5 lej. Czij-Kolozs­vár, 1930 ápr­lis 2. Szerdai ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal:.Piaţa Cik­k­ (Főtér) 4 Telefon : 5—08, 6—94 " XIII. évfolyam 74-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő negyedévre 15 pengő,­­es szám ára 20 fillér. Döntő nap Párizsban A teheti jóvátételi konferencia megállapo­dásainak gyakorlatosiasítása végett összehívott párizsi értekezlet, ma döntő szakaszba lépett. Az antant Párizsba kérette Bethlent és Benest, hogy utolsó kísérletet tegyenek az optánsper megoldására. Hogyan? Hát még mindig nem intézték el az op­euspört ? Ha figyelemmel kísérjük azt a foly­tonos huzavonát, újrakezdést, a delegátusok ha­zamenését és visszahívását, egyes tételek újra m­agyarázását és félremagyarázását és azokat a sajtókommentárokat, amelyek magyarázzák a magyarázatokat és amely magyarázatokat újabb sajtómagyarázatok kommentálnak, úgy joggal kell azt hinnünk, hogy még távol állunk az op­­tánskérdés végleges megoldásától. Más az elmé­let és más a gyakorlat, ennek a tapasztalati ténynek konstatálása régóta nem mutatkozott oly helyénvalónak, mint éppen a most folyó pá­rizsi tanácskozások esetében. A nézeteltérések fő okozója nyilvánvalóan Csehszlovákia, amelynek álláspontja szerint az­zal, hogy a maga anyagi eszközeivel is hozzájá­rul a jóvátételi alap megtérítéséhez, jogot szerzett magának tetszése szerinti birtokreform végrehajtására, a magyar birtokosok rovására. A magyar álláspont szerint a csehek legfeljebb olyan méretű reform végrehajtására jogosultak, amiket eddig már végrehajtottak, de három­­százezer holdon felüli kisajátításnál már növel­ni tartoznak a jóvátételi alaphoz való hozzájáru­lást. Ilyen és más hasonló részletproblémák szí­­nezik alá a párizsi konfliktust, amelynek pedig messzebbre menő hordereje van, mint ahogyan azt az első pillanatban hinni lehet . Újabb jelen­tések szerint a csehek bizonyos „engedménye“ fejében olyan követeléseket állítanak fel a ma­gyar kormánnyal szemben, amelyek a szlo­­venszkói magyarság jelenlegi helyzetére is sok tekintetben kihatnak. Nem tudjuk, hogy mi a lényege ezeknek a cseh követeléseknek, de sejt­jük, hogy semmi esetre sem konszolidáltabbá ten­ni a csehországi magyarság ügyét, noha a pá­rizsi megegyezésből logikusan tulajdonképpen ez következne. A cseh kormány hivatalos lapja, a Prager Presse nap-nap után foglalkozik a párizsi konfe­rencia kérdéseivel és legutóbb is hangoztatja, hogy Magyarországgal szemben revízió alá kell majd venni a kereskedelmi egyezményt. Cseh­ország ugyanis hajlandó aláírni a genfi vámbéke konferencia határozatait és már ezért is fontos volna, hogy a párizsi tanácskozások kiterjedje­nek fiskális vonatkozású kérdéseken túlmenő nemzetkereskedelmi problémák megvitatására is. A cseh hivatalos sajtó gyűlölködő hangja azonban úgy látszik nem azt a megértést szol­gálja, amelynek az érdekében még a francia po­litika exponensei is támogatják a magyar állás­pontot. És ez a csehszlovák makacsság annál szembetűnőbb, mert a kisantant többi tagjai nem állanak már a cseh követelések és jogi szőr­­szálhasogatások mögött százszázalékos fegyver­­baráti hűséggel. A kisantantban végbemenő válto­zásokat távolibb külpolitikai helyekről, ahol már nem lehet szó semmiféle érzelmi elfogultságról, figyelik és így a Neue Züricher Zeitung érdekes cikket ír Romániának a kisantanttól való elide­genedéséről, Olaszország felé való vonzódásáról, új hatalmi csoportok felé való orientálódásáról. Mindezt szem előtt tartva, jelentőségben felduz­zad­vafjsnástól el nem választható külpolitikai fügysprlzfijei miatt a látszólagosan, csak expert véleményekre szorítkozó párizsi tanácskozás. De ez csak a látszat. Párizsban a mai napon nem­csak szakértők csapnak össze szakértőkkel, de külpolitikák csapnak össze külpolitikákkal. Ha Csehszlovákka­ kitart, még a kisantanttal szem­ben is, a maga külön kívánságaival, úgy a pá-­­­rizsi konferencia további lefolyása a magyar mi- I I I "" im" .............—i i,i I ‡i ‡»■| i|lllS^|*~|i ui mi­niszterelnöknek ad igazat, aki szerint a trianoni szerződés új interpretációját csak akkor fogad­hatja el, ha ez precedensül szolgál Trianon megváltoztatására is. Már­pedig ezt az utóbbit Csehszlovákia alig­ha kívánja magának. A besszarábiai helyzet túlzott kihang- rozásául folytattál; kormányb­uktató kampányukat a lepisolt Bratianu Vintila izgat a rendtörvény ellen, de csak a rendtörvény életbeléptetése előtt (Bukarest, március 31. A liberálisok követke­zetesen folytatják kormá­ny­ui­k­ a­tő kampányukat. Jellemző a liberális taktikára,, hogy a kormányt csak mellékesen támadták, ellenben a besszarábiai helyzet tendenciózus kiélezésével igyekeztek mel­­lékúton hangulatot teremteni a kormány ellen. Egyidejűleg Bratianu Vintila is megszólalt, mint a vezércikkíró. A Viitorulban cikkezik, nyíl­tan izgatva a rendtörvény ellen, fair szerint így akarva kiprovokálni a rendtörvény első alkalmazá­sát. Egyelőre azonban túl korai volt a jelentkezése, mert a rendt­örvényt csak ma délután közölte a hi­vatalos lap. A Cultura Patriei nevű egyesület vasárnap nagygyűlést tartott a bukaresti Atheneus­ban, Ma­rin Stefanescu egyetemi tanár elnöklete alatt. A gyűlésen­­többek között ott voltak Anghelescu volt liberális miniszter és Mosoiu tábornok is. Elsőnek Buzdugan, lupista képviselő beszélt, aki többek kö­zött azt mondotta, hogy Besszarábia nagy veszély­ben van. A besszarábiaiak állítólagos kívánságát tolmácsolta és arra kérte az ókirályságbelieket, hogy jöjjenek segítségükre és szabadítsák fel őket a kommunista ágensek működése aló. Referen­daru tábornok szükségesnek tartja, hogy a Dnyeszter partjának őrségét erősítsék meg s tegyék lehetet­lenné a szovjetügynökök számára a határ átlépését. Az utóbbi időben olyanok működnek Besszarábiá­­ban, akik a nemzet egységét alá karják ásni. A jó románoknak­ egyesülniük kell arra, hogy távolítsák el a közéletből ezeket a nemzeti egység ellen dolgo­zókat. A hallgatóság köréből több kiáltás hangzik el: Le Stérével. Popovici tábornok, jogszerinti szenátor, Bessz­­arábia volt katonai kormányzója kijelenti, hogy a besszarábiai nép igen békés természetű és jó ro­­mánérzelmű, a komárnyinfő azonban kötelessége, hogy megelőzzön minden olyan tevékenykedést, amely ezt a békés szellemet megzavarhatná. A ha­­tárvédelmet, véleménye szerint, meg kell erősíteni. Ostromállapotra nincs­ szükség, de igenis szükség van olyan intézkedésekre, amelyek az idegen ele­meket kizárják Besszarábia életéből. Inziglt­álják a belügyminiszter kabinetfőnökét Urleţeanu, az Universul igazgatója a következő szónok, aki hevesen támadja a kormányt. Beszéde alatt súlyosabb incidens játszódott le. Tarieanu belügyminiszteri kabinetfőnök több egyetemi hall­gató társaságában megjelent a teremben és beszélni akart. A teremben levők nem engedték szóhoz jutni, közben dulakodás támadt, közben Tarleanut súlyo­san inzultálták. A gyűlés végén elhatározták, hogy memorandummal fordulnak a régenstanácshoz s a memorandumban feltárják a besszarábiai helyzetet. A gyűlés végén­ a jelenlevők tüntetést akartak megkísérelni, a fővárosi rendőrség kiküldöttei azon­ban közölték a rendezőséggel, hogy a rendőrség nem adja meg az engedélyt a felvonulásra, amire a gyűlés résztvevői a mellékutcákon szétszóródtak. A­­ fővárosi lapok kommentálják a Cultura Patriei­ gyűlését s legnagyobb részüknek az a véle­ménye, hogy az liberális megnyilatkozás volt, amit bizonyít az a körülmény, hogy az egyesület vezetői nagyrészben liberálisok és a gyűlésen résztvettek Anghelescu és Mosoiu is, akik feltűnően tapsoltak a szónokoknak. Bratiaim elsietett vezércikke Válaszképpen Madgearu pénzügyminiszter azon kijelentésére, hogy abban az esetben, ha a liberáli­sok megismétlik a rendtörvénnyel szembeni fenye­­­getéseiket, velük szemben is szigorúan alkalmazni fogják a rendtörvényt, a Viitorul hétfői száma vezércikket közöl Bratianu Vintila aláírásával. A vezércikkben a liberális párt elnöke hivatkozva a párt nagy múltjára, hangoztatja, hogy a liberálisok kötelessége megvédeni az alkotmányt és az ország alapvető intézményeit, amelyeket ez a törvény sú­lyosan fenyeget. Bratianu Vintila felhívja a jó románokat arra, ho­gy ne ves­sék magukat alá a törvény rendelkezé­seinek. Végül pedig hangoztatja, hogy teljes mértékben vállalja a felelősséget a felhívásért és kész azért bíróság elé állani. Bratianu Vintilának nem volt szerencséje ezzel az aláírt vezércikkel, mivel a Monitorul Oficialban csak hétfő este hat órakor jelent meg a rend­es hite­lvédelmi törvény és így a Viitorul cikkére azt még nem lehet alkalmazni.­­ Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy a li­­i­beránsok ezt, vagy hasonló nyilatkozatot újból­­ közzé fognak tenni, mivel az a határozott szándé­­j­­uk, hogy a kormányt provokálják a rendtörvény-­­ ne­c a liberális párt vezetőivel szemben való alkal­­i m­­azására és így a párt politikai eszköznek hasz­nálhassák fel. Mai számunk 12 oldal

Next