Keleti Ujság, 1930. május (13. évfolyam, 97-120. szám)
1930-05-01 / 97. szám
A Magyar Párt a szenátusban tiltakozott a vasúti elbocsátások ellen Az erdélyi kataszteri hivatalt tájékozatlanságból tették lehetetlenné Sándor József és Gyárfás Elemér szenátorok felszólalása. (Bukarest, április 29.) A szenátusban a Magyar Párt részéről tiltakozás hangzott el azok ellen a tömeges elbocsátások ellen, amikkel a vasút az általános gazdasági helyzetet nyomorítja meg. Parlamenti tudósításunk a következő: Antiszemitizmus a román követségen A kamara keddi ülésén napirend előtt Landau cionista képviselő teszi szóvá a buenos-airesi román követségi titkár viselkedését, aki romániai zsidó állampolgárokkal szemben antiszemita magatartást tanúsított. Kéri a külügyminisztérium intervencióját. Megállapítja ezután, hogy az állampolgársági törvény megfelelő módosítására már 16 hónapja hiába vár a romániai kisebbségi lakosság, amelynek nagyon sok tagját a jelenlegi törvény hiányossága folytán, mondhatni napról-napra, újabb kellemetlenségek érik. Hivatkozik a kormány ígéretére, hogy ebben a kérdésben megfelelő törvénnyel fog jönni és bejelenti, hogy interpellálni fog. Vajda Sándor belügyminiszter felolvassa a jelenlegi ülésszak május 31-ig való meghosszabbításáról szóló királyi kéziratot. Adjatok munkát! — kiáltják a karzatról Radulescu munkaügyi miniszter válaszol Mirescu szocialista hétfői interpellációjára. Kijelenti, hogy a kormány nem gördít akadályokat az elé,hogy a munkások a május elsejei ünnepségekbenrészt vegyenek. Nem tud arról, hogy a vasút preszsziót gyakorolna a munkásokra, hogy az ünnepségeken ne vegyenek részt, a kérdést azonban megvizsgálja és gondoskodik arról, hogy a vasút a munkaszünetről intézkedő törvényt tiszteletben tartsa. Az utolsó törvényjavaslat megszavazásánál a karzatról egy munkanélküli lekiáltott az ülésterembe: — Adjatok munkát, különben éhenhalunk! Az illetőt azonnal kivezették és megindult ellene az eljárás. Sándor József a kataszteri hivatalok megmentéséért A szenátus keddi ülésén Sándor József szenátor az erdélyi kataszteri hivatalok feloszlatása ellen emelt szót. A házszabályok 94. szakaszára való hivatkozással tájékoztatja a pénzügyminisztert, földművelésügyi minisztert és a miniszterelnököt arról, hogy a hivatalos lap folyó évi 6-ik számában megjelent rendelet nyilvánvalóan valamely alárendelt közegnek az üggyel való tájékozatlansága folytán megszüntette, illetőleg a pénzügyminisztérium hatáskörébe helyezte az eddigi kataszteri hivatal személyzetét, anélkül, hogy az illetőknek, akik jogi doktorok, mérnökök stb., kellő tájékozottságot adott volna a továbbiakra nézve. Különösen felhívja a miniszterelnök figyelmét az ügyre, mivel Maniu alaposan ismeri az erdélyi kérdéseket és tudja, hogy az 1886. évi 22. törvénycikk, valamint az 1923 évi adózási törvény alapján is 23 vármegye van érdekelve ennek a hivatalnak a működésében. Kéri a minisztert, hogy semmisítse meg a hivatalos lapban megjelent rendeletet, helyezze vissza a kataszteri hivatalt a földmivelésügyi minisztérium hatáskörébe, szavaztassa meg a szükséges költségeket mindazon munkák elvégzésére, amelyeket a hivataltól a különböző hatóságok sürgetnek és végül vonja vissza a pénzügyminisztérium azon rendelkezését, amely szerint a szóban levő hivatal személyzetének egy részét más hivatalokhoz helyeznék át. Az ügy életbevágó kérdés Erdélyre nézve, ahol rendkívül nagy károkat okoztak. A szenátus jogász és általában erdélyi tagjai nagy tapssal fogadták Sándor József beszédét. A szenátus napirendjén a vasúti munkáspénztárról szóló törvényjavaslat szerepel, amit a kamara már megszavazott. A magyarság nincsen megelégedve a vasútigazgatással Gyárfás Elemér dr. szenátor emelkedik szólásra. Beszédét azzal kezdi, hogy kifogást kénytelen emelni az ellen a mód ellen, amellyel a törvényjavaslatot olyan váratlanul terjesztették be, aminek következtében Fábián magyarpárti szenátor, aki a kérdés szakértője és a párt megbízásából foglalkozott azzal, nem jelenhetett meg az ülésen. Ezért ő kénytelen Fábián szenátort helyettesíteni s mivel az ügynek nem szakértője, a kérdések vizsgálatába nem bocsátkozik bele részletesen. Rámutat arra, amit Georoceanu szenátor is hangsúlyozott, hogy a vasúti munkás és hivatalnoki személyzet rendkívüli értékes eleme az országnak s föltétlenül megérdemli az állami gondoskodást, ami egyébként a jelenlegi törvényjavaslatban is kifejezésre jut. Kérdi azonban: hogyan egyeztethető össze ez a gondolkodás azzal a törekvéssel, amelyet a jelenlegi vasúti vezérigazgató kifejt és amelynek során tömegesen bocsátják el és degradálják le a vasúti személyzetet. Ezek az elbocsátások és degradálások a legbrtálisabb és legtörvénytelenebb módon, minden szociális érték híjjával történnek, úgyhogy nagy veszedelem a vasútra is és az állampolgárok jelentős részét hozza lehetetlen szituációk közé. Tud olyan néhány egészen kisállomásról, amelyeken mégis 20 hivatalnokot és munkást ítéltek elbocsátásra, vagy degradálásra. Ha a munkás és a hivatalnoki osztály azt fogja látni, hogy a vezetőség nem kezeli ügyüket szociális érzékkel és olyan áthelyezéseket eszközöl, amelyek a családi életeket is veszélyezteti, úgy nem kívánható tőlük sem, hogy nehéz, munkájukat a megkívánható pontossággal végezzék. Bízik abban, hogy a többségi szenátorok megfelelő, alapos kritikában fogják részesíteni a törvényjavaslatot, amelynek megszavazásához hozzájárul, annak fenntartásával, hogy a Magyar Párt a vasút jelenlegi vezetésével nincsen megmelegedve. A kultuszminisztériumi javaslat A magyar parlamenti csoport tagjai intenzíven foglalkoznak a közoktatásügyi és kultuszminisztérium átszervezéséről szóló törvényjavaslattal. Ebben az ügyben kedden este értekezletet is tartottak. Az értekezleten a törvényjavaslatot Sándor József szenátor ismertette. A szenátor kijelentette munkatársunk előtt, hogy véleménye szerint a Magyar Párt a javaslatot nem fogadhatja el, mivel az továbbra is fenntartja Anghelescu detektív rendszerét a közoktatás terén, sőt azt ebből a szempontból még túl is szárnyalja. X/II. ÉVF. 97. SZÁM. "* Leállítják üzemeiket az összes szamosmegyei malmok a forgalmi adók igazságtalan kivetése miatt Április 29.Kér Désem tiltakozó gyűlést tartanak a szamosmegyei malmsosok (Bés, április 29. Saját tud.) A pénzügyminisztérium adókivetési igazgatóságának fényűzési és forgalmi adóosztálya a folyó évi április 7-én kelt 105.859. számú rendeletével a malmokra új forgalmi adót állapított meg és utasította az összes pénzügyigazgatóságokat, hogy a malomtulajdonosok, illetve a malombérlők beidézésével az új adót április 15-től május 1-ig terjedő két hét alatt tárgyalja le, illetve vesse ki. A szamosi jegyes összes malomtulajdonosokat április 24., 25. és 26. napjaira beidézték Désre az adókivetésre, amelyet olyan gyors tempóban eszközöltek, hogy különösen a vidéki malmosoknak fogalmuk sem lehetett arról, hogy milyen újabb adókivetésnek kell magukat alávetniük. Csak az adótárgyalás napján értesültek arról, hogy a rendelet értelmében a forgalmi adót újból állapítják meg. Nagy meglepetést keltett az új megállapítás ,különösen a kisebb produkciójú malmok tulajdonosai körében, akiknek őrlési teljesítménye a napi egy vagonnál kisebb. Ezeket a malmokat fix összegben megállapított (pausál) forgalmi adóval adóztatták meg, kategóriáik szerint. A fix forgalmi adóval megrovandó malmokat a rendelet négy kategóriába osztja: A) kategóriába az *4 vagonig terjedő kapacitású, a B) kategóriába a félvagonig terjedő kapacitású, C) kategóriába a háromnegyed vagonig terjedő kapacitású és D) kategóriába az egy vagonig terjedő kapacitású malmok tartoznak. A 24 órás kapacitás, vagyis őrlőképesség megállapításánál a rendelet egynegyed vagonnál kisebb őrlőképességű malmot nemismer. Ezt a kategóriát, illetve az ezen kategóriába tartozó malmok teljesítményét a malom fekvése szerint földrajzi, gazdasági szempontok és a lakosság sűrűségének figyelembevételével az adóskivetőbizottság a kapacitás negyven százalékában állapíthatja meg és a kirovásnál évi 280 munkanapot vesz alapul. A malomtulajdonosok igen sérelmesnek tartják a rendeletben feltüntetett minimális teljesítmény megállapítását, mert közismert, hogy Szamos megyében többszáz olyan kis teljesítményű daráló malom van, amely 24 órás folytonos üzem mellett szín tudja a minimálisan megállapított őrlési teljesítményt elvégezni. Sérelmesnek találták és tartják azt is, hogy nem a beszedett vámgabona értéke, hanem az ugyanolyan mennyiségi liszt után zárják ki az adót. Az érték megállapításánál a rendelet az egységtarifában (tariful unitar) felüntetett árakat írja elő, amely szerint a tengeri liszt árát a mai három lejes kilónkénti átlagárral szemben 6 lejben, a búzaliszt árát pedig 9 lejben állapították meg, még azon malmoknál is, amelyek szitanélküliek és korpás lisztőrlést végeznek. Ezeknek a malmoknak a főőrlésük Szamos megyében a tengeri, árpa és zab. Búzaőrlésük az őrlemények alig 5—10 százaléka és ennek ellenére a rendelet legalább 25 százalékos búzaőrlési arányt ír elő az adózás szempontjából, míg az adókivetőbizottság a legtöbb esetben ezen kismalmoknál is 50 százalékos búzaőrlést vett alapul a szitált búzaliszt értékével. A malomtulajdonosok közvetlen az adótárgyalás előtt deklarációt kellett készítsenek malmuk őrlőképességéről és a tényleges őrlési átlagról. Az adókivető bizottság a vallomásokat nem vette figyelembe, mert a kirovásnál kötötte őket a rendelet, amely szerint a minimális kapacitás naponta egynegyed vagon, évi 280 munkanappal. A malomipar jelenlegi súlyos helyzetében, amely az alacsony gabonaárak miatt állott elő, különösen a vámőrlő malmoknál olyan elkeseredést idézett a forgalmi adónak többezer lejt kitevő felemelése, hogy az összes Szamos megyei vámőrlő malmok az adótárgyalásról előbb a prefektushoz, dr. Munteanu Victorhoz, majd dr. Micsi. Livius képviselőhöz vonultak fel testületileg is izgatott hangulatban kérték intervenciójukat a rendelet felfüggesztése érdekében. Úgy a prefektus, mint dr. Micsa Livius meggyőződtek a malmosok panaszának jogosságáról és táviratilag interveniáltak a pénzügyminisztériumnál. Közbenjárásukkal elejét akarják venni annak, hogy a szegényebb néposztály szolgálatában álló kis vámőrlő malmok az egyébként is nehezen üzembentartható malmukat az elviselhetetlen adóterhek miatt le ne állítsák. Vannak Désen és vidékén olyan vízimalmok, amelyek naponta 20 kiló gabonát sem tudnak megőrülni az elégtelen vízállás miatt és olyan, malmok is vannak, amelyek háromszáz lej értékű villanyt fogyasztanak el, amíg egymásra tengerit megkeresnek, amelynek 230 lej a forgalmi ára. A prefektus táviratilag interveniált Maniu Gyula miniszterelnöknél és Madgearu pénzügyminiszternél, akik előtt különösen azt sérelmezték, hogy a tengeri árát 600 lejben, a búza árát pedig 900 lejben tüntette fel az adókivető bizottság, illetve a forgalmi adót ilyen árak után állapította meg, holott a tengeri napi ára 220—230 lej, a búzáé pedig 530— 580 lej. A szamosmegyei malomtulajdonosok ápr. 29-én délelőtt a dési sörházban tiltakozó gyűlést tartanak az igazságtalan adókivetések ellen és amennyiben a pénzügyminisztériumtól addig nem érkezik kedvező döntés, április 30-án az összes malmok beszüntetik működésüket. SELECT MOZGÓ ma est® 9 órai kezdetig tartja meg Verum, történelmi látomások ünnepélyes megnyitóját, melyen csakis a meghívottak vehetnek részt. E film egyike a legszebb drámáknak, mely hűen adja vissza a világháború legmegrázóbb jeleneteit. Kérjük a meghívottaké.!., jegyeiket a Select Mozgó kasszájánál idejében vegyék fe!. II □ ..dl .