Keleti Ujság, 1930. augusztus (13. évfolyam, 166-191. szám)

1930-08-01 / 166. szám

via- Az DVD,. * * TAXA POSTALA­PJA­ Claj‘Kolonvit, sugnitn, 1. Péntek KelktiIBosafe ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN 1 ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 1O0 lej, egy hóra 100 lej. ________12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5­08, 6-94. XII. évfolyam 166-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: X évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedével 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. HOLTSZEZON Már szinte babonaszámba megy, hogy a nyári gre­­sok, holt szezon, amely alatt semmi nem történik, a lapok lasszóval fogják azt a bizonyos tengeri cápát. Bizonyos szemszögből megítélve, azonban tíz esztendeje holt szezon van, nem történik semmi, ha csak az nem, hogy a világ békéje, öt kontinens gadasági helyzete egyre romlik. A leszerelés, a gazdasági együttműködés, a kisebbségi kérdés problémái megoldatlanok marad­tak. Az európai politikában széles vadvizek támadtak, azt sem tudjuk már, hogy létezik e egy nyílegyenes fo­lyam, amely haladna bizonyos cél felét De a vadvizek külön világában zajlik az élet. Po­litikai jellegű események mindig voltak és akadnak a mostani holtszezonban is. Nem olyan szenzációsak, megrázóak, széleskörűek, mint például az olaszországi földrengéskatasztrófa, de en miniature jelentős­esek, annak az országnak a megítélésében, ahol ezek az ese­mények lezajlottak. Mi történt például az elmúlt héten és mi van e hé­ten folyamatban ? Németországban megbukott a kor­mány, őszire új választás, átcsoportosítják az erőket, új polgári pártok alakultak, hogy szerencsésebb lég­­kört teremtsenek meg a parlamenti kormányzás számá­ra, mint amilyen eddig volt. Az úgynevzeett „zöld válság“ problémája is ezekben a napokban változato­sabb képet mutat. Lezajílott a bukaresti agrárkonfe­­rencia, ma összeült Pinájában két állam hét szír mi­nisztere, hogy tovább szőlje az európai agrárválság Pénelopé leplét, a varsói kormány is már kiküldte a meghívókat a® őszi agrárkonferenciára és serényen dolgozik Csehország is agrárideológusaival egy újabb konferencia összehozásán. Litvániában Voldemarast le­­tartóztatták, egy állami birtokra deportálták, ahol rend­őri f­eü­gyelet alatt előreláthatólag egy esztendeig fog maradni. Vele ismét egy európai diktátor került le a politikai színpadról. A többi európai ország belső élete — ha csak a kis Finnország készülő polgárháborúját nem emeljük ki, — meglehetősen nyugodt. Apróbb incidensek ter­mészetesen mindenütt vannak. Kinyitunk egy újságot: a milánói fasiszta milícia egyik parancsnokát meg­gyilkolták, a flamandok a királyi pár antwerpeni ün­nepélyes látogatása alkalmával az elítélt Bormsot ün­nepük, mint „Flandria királyát“, Ausztriában a Heimner újabb véres harcot inszcenál a szocialisták­­kal, ugyanez más változatban Németországban i­s — ilyen epizódok, amelyek ugyan a lappangó polgár­háború tünetei — és olyan megszokottak, mint gazdasági nyomor miatt emeletről leugró, vagy ütőeret felvágó öngyilkos esetei, lépten-nyomon előfordulnak. Hasonló változatosságot mutat a kontinensünkön kívül eső népek frontja is. Vegyük kezünkbe ismét az újságot és olvassuk: új felkelés Afganisztánban, Bachi Bakaos törzse ellenállás nélkül masíroz a főváros felé. Szuezben féltik a kanálist, a régi, halottnak hitt Halmi pana, mint trónkövetelő óhajt halászni a zavarosban; Gandhi nem enged, a bojkottmozgalom rendkívül éles formákat öltött magára; Kínában féknélküli polgár­háború dühöng, a kommunisták ott is nyeregben; Ausz­trália kereskedelmi háborút folytat azzal a Franci­aor­­szággal, amelyet most az általános sztrájk veszedelme fenyeget. Hoover hadakozik a Szovjettel, amelynek 30 hajórakománya igyekszik már hetek óta megközelíteni az amerikai pénzpiacot. Kanadá­­ban az­ általános vá­lasztásokon ismét a konzervatívok győztek, ez pedig annyit jelent, hogy ez a gazdasági válság feljavításá­ba­ vetett remény ismét elodázódik. Ha egy más lapot veszünk a kezünkbe, a tegnapit, vagy a tegnapelőttit, ugyanezek a hírek vonulnak fel előttünk. Ennek dacára, holt szezon van a politikában, licit szezon, mert a nagy összességet érdeklő problémákra ráült a kánikula forró porrétege. Elaludt az érdeklődés Briand Páneurópás terve körül is, alighanem ezek az okmányok meg fognak majd sárgulni, anélkü­l, hogy élet pattanna ki belőlük, a francia külügyminisztérium okmányraktárában. Kánikula. Egy kis internacionális változatosságot csak Oroszország ígér, amely augusz­tus elsején ismét műsorra tűzte ki a világ forradalma­­sítását. Nem kell megijednünk, nem lesz komolyabb do­log belőle. Kíváncsiságból még neki ülünk, hogy el­olvassuk Litvinovnak, az új orosz külügyi népbiztos­nak az expozéját, amelyben van némi nyelvöltögetés minden tárgyilagossága dacára is. Unalmas egy mű. „Ki fogjuk építeni gazdasági vonatkozásainkt más ál­lamokkal . . .“ „Fel fogjuk venni a küzdelmet az ami szovjetista propagandával . . .“ És így tovább. — Politikánk a régi marad, kinevezésem nem je­lent semmi változást — mondja Litvinov. Tehát ott sem történik semmi. Az egész világ külpolitikai irány­zata megszabott, tartós, változhatatlan — de ebbe könnyen bele lehet pusztulni A román értékpapírok árfolyamai ismét nagyot zuhantak a londoni és párisi tőzsdéken (Bukarest, július 30.) Londonból és Párizsból ér­kezett jelentések ismét a román értékpapírok tőzsdei árfolyamzuhanásáról adnak hír.­ Úgy Londonban, mint Párizsban tegnap és ma nagyot estek a román ér­tékpapírok árfolyamai. A párizsi tőzsdén az egyesített 4 százalékos román állami köl­csön értékpapírja 8 ponttal, az 5 százalé­kos kölcsön állampapírja pedig 9 ponttal esett. Ennek az árzuhanásnak nincsen más magyarázata, mint az, hogy a külföld gazdasági köreinek a bizalma az itteni belállapotok iránt nem akar feléledni. „Halál a zsidókra, éljen Codreanu őfelsége.“ Az Adeverul azt jelenti, hogy Moldovában mind­egyre megjelenik valahol a Codreanuék vasgárdája és a legzajosabb tűni ” 5 .a lakosságot. Targu Pernesti moldovai ki­s városkában megjelent egy ilyen hatvan főből álló terrorcsapat késekkel és katonai ba­jonettekkel felfegyverkezve. Zajos tüntetéssel járták be az utcákat és ezeket kiáltották: — Halál a zsidókra. Éljen őfelsége, Corne­­liu Codreanu. Az Adeverul azt fűzi hozzá ehhez az épület­ je­lentéshez, hogy az ottani hatósági közegek egyáltalá­ban nem igyekeznek megakadályozni ezeket a riasztó tüntető felvonulásokat, amelyek különösen a zsidó la­kosságot ejtik rémületbe, sőt az ottani főszolgabíró — az Adevenul állítása szerint — bizalmas körrendeletet küldött ki a kör­nyékbeli községekbe, amelyben meghagyja az elöljáróságnak, hogy az érkező vas­gárdistákat hivatalos fogadtatásban része­sítsék és élelemmel is lássák el Erről a terguperiesti esetről különben egyik regáti zsi­dó szervezet is panaszmem­orandumot adott be a bel­ügyminisztériumhoz. Szinajában megnyitották a román—jugoszláv konferenciát (Bukarest, július 30.) Bukaresti politikai körökben némi feltűnést keltett Titulescu londoni követnek az a nyilatkozata, amit a Pesti Napló munkatársa előtt Genfben tett. Titulescu tudvalevőleg nemcsak londoni kö­vete Romániának, hanem a román külpoliti­kának irányítója is. Nyilatkozatában a gaz­dasági konferenciáról olyan kijelentéseket tett, amelyek szerint a román kormány ezzel az akcióval nem akar szembefordulni az ipari államokkal, hanem a gazdasági szolidaritás kiépítését igyekszik előmozdítani. Azt is mondotta, hogy a gazdasági tárgyalások a politikai megbarátkozásnak és nagyobb je­lentőségű politikai atmoszféraváltozásnak az előjelei Magyarországgal szemben. Ezek a ki­jelentései Bukarestben jó hatást keltettek most, amikor a szinajai konferencia csehor­szági hatásai problémaként jelentkeznek. Sokféle kommentárt fűznek azonban Titules­­cunak ahhoz a kijelentéséhez, hogy közelebbről Budapestre fog utazni. Azt igyekeznek ebből kimagyarázni, hogy a londoni követ jelentős politikai tervvel, ille­tőleg megbízatással készül Budapestre menni. Egyes politikai körökben ezt a kijelentést meglepetésszerű­nek is mondják: összeült a konferencia Ma délelőtt Maniu miniszterelnök a mi­niszterelnökségen fogadta a szinajai gazda­sági konferenciára érkezett jugoszláv delegá­ciót. A delegációnak ez a látogatása baráti hangulatban folyt le, mert a delegáció tagjai között Maniu miniszterelnök régi barátait is­­felfedezte, akikkel együtt ültek a budapesti magyar parlamentben és nem egyszer tanács­koztak közös nemzetiségi program felett. A látogatás után a kormány fontosabb tagjai szű­kkörű tanácskozásra ültek össze, amelyen a miniszterelnökön kívül Vaida, Mi­­halache, Madgearu, Junian és Manoilescu, miniszterek vettek részt. Ezen a tanácskozá­son szögezték le Romániának azt az ál­láspontját, azait a szinaiai konferen­cián képviselnek. Délben 12 órakor a király fogadta ki­hallgatáson a jugoszláv delegációt, amelynek tagjai a kihallgatás után gyorsan megebédel­tek és a pályaudvarra siettek ki. Délután 2 órakor indultak ki Szinajába. A konferencia este 7 órakor a Palace-szállodában megkez­dődött. Románia a varsói konferencián Eddigi jelentések szerint a román kormány­nak az volt az álláspontja, hogy nem vesz részt azon a gazdasági konferencián, amit a lengyel kormány hívott össze V­arsóba. A Lupta most azt jelenti, hogy ezek a hírek nem felelnek meg a román kormány álláspontjá­nak, mert Románia elküldi delegációját Var­sóba. A varsói meghívó szerint a konferencia programja öt főpontból áll: 1. A mezőgazda­­sági termelés racionalizálása. 2. Az agrárál­lamok közötti konkurrenciának a kiküszöbö­lése. 3. A mezőgazdasági termények árainak emelése. 4. Külföldi piacok szerzése és szer­­­vezése. 5. Állategészségügyi egyezmény kö­tése.­­ A konferenciára Magyarország, Jugo­szlávia, Észtország, Finnország már bejelen­tették részvételüket. [ Mai számunk 12 oldal

Next