Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-01 / 216. szám

Il KIRÁLYI SZÓ Délelőtt tíz órától este tízig volt vendége Ká­roly király e nagymúltu erdélyi fővárosnak. Talán tudja, bizonyára tudja, hogy nemrégiben az ősi tanácsházban, amikor a polgárság városházi kép­viseletei megkoronáztatása utáni hódolatkifejezésre ünnepélyes szint öltöttek magukra, bizonyos ele­mek éktelen vihart kavartak fel s ezzel, fülsiketítő lármával, kom­olytalan jelenetekkel, igyekeztek meg­akadályozni a magyar lakosság hódolatának őszinte kifejezésrejogát. Reggel tíztől este tízig elég idő volt ahhoz,Károly királynak az ország feletti u­ralkodásra: iiredesztinált okossága észrevegye e város igaz lakosságának igaz szívdobogását. E rö­vidke egyetlen nappalnak összbenyomása nem lehe­tett más, mint az, hogy ünnepelt és örült ez a város. Károlyi király e rövid idő alatt alkalmat talált arra, hogy­­a kisebbségekről hivatalosan is érdek­lődjön és az uralkodói magaslatról jónak látta meg­mondani: mit­ kíván a korona fénye és az ország jövője a fel­etts­égi kérdésben. Békességet, megértő együttműködést az itt élő népek között. És ez a hivatalosan is kifejezésre juttatott magas királyi szó úgy hangzott el, mintha feleletnek szánta volna arra a hódolatnyilvánításra, ami belefulladt a bot­­ránykavarók városházi viharába. Mintha a koronás király azt akarta volna mondani, hogy a“a gyűlölet­­szitás lármáján, a békétlenség nyugtalanításának zaján át is hozzá jut az a szó, ami örvendetes jelen­ségként kell hogy hasson. A száműzetésben is meg­­edzett lélek felkészültségével, a világlátottság szé­les látókörével tette fejére az uralkodói koronát s az ő országvezető, uralmát biztosító elszánt jóaka­rata tisztában van azzal, hogy emberi élete össze van fonódva országának jó, vagy balsorsával és tisztában van azzal, hogy a magyar lakosság hódo­lata a magyar szívnek legérdekesebb hangján, az­­anyanyelv keresetlen szavaival találja meg a­ leg­őszintébb kifejezést. A király, az uralkodásra felké­szült okosságával tudja, hogy a kisebbségi nép anyanyelvén trónusához kívánkozó hódoló szó nem zavarja a nagyságnak harmóniáját, hanem éppen emeli és a korona fényének terjedelmét szimboli­zálja. A király a legfőbb képviselője az államhata­lomnak, az ország gondjait, aggodalmait gyűjti emberi életének a lelkébe s ő akarja az ország szá­mára a legfőbb, a legnagyobb jót. Senki sem von­hatja kétségbe annak a királyi szónak a bölcsessé­gét és jóságát, amivel a kisebbségekről érdeklődött s amivel a békés együttműködést mindenkinek a figyelmébe ajánlta. Károly király e rövid idő alatt, is bejárta a vá­rost és láthatta az arcokról, a feléje irányult te­kintetekből azt az általános jóakaratot, mely az ő ko­ronás emberi életéhez és trónuson álló hivatás telje­­sítéséhez a legjobbakat kívánja. Ahogyan itt járt közöttünk, amilyen nyugalommal a fejedelmi város fölött magasló hegymeredekeken száguldozó aut­ó­­jának kormányát a kezében tartotta, amilyen biz­tos közvetlenséggel elhaladt, vagy megállóit az embertömegek sorai között, arcvonásaival, magatar­tásával megmutatta, hogy kemény férfi. Ezzel a bátorsággal és férfiassággal tartja kezét az ország kormányán is, de e férfias bátorság szükséges az uralkodói feladatok teljesítésének sikeréhez. A ki­rály látja, hogy itt meg van az itt élő népekben a békés fejlődésnek a­ vágya és az ő megjelenésében a békés fejlődés reménységét ünnepük. A királyi láto­gatásból a lakosságnak is meg­van az az összbenyo­mása, hogy olyan uralkodója van az országnak, aki jót akar. Ami reménységet éleszt a lelkekben a kolozsvári királylátogatás, csak a rosszakaratú em­berek tévedt politikája ronthatja le. TAXA POSTAIA PLA­­TITA IN NUMERAR No. 24256—927. Lilaj-Kolozsvár, 1930 október 1. ZSzQTCi. ■ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖK ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej,­­­egyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. ________12 oldalas szám ára 5 lej. Szerkesztőség és kiadóhivatal, Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5­08, 6-94. XIII. évfolyam 216-1k évin­émi­­ évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedéve 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Károly király jelentést tétetett ranagrstn­alk­­ogovan dr. tartorm­ányi igazgatóval a kisebbségek helyzetéről Megelégedéssel hallgatta a tartományi igazgató ked­vező információit — nem kerülte el az uralkodó figyelmét az ipar és kereskedelem helyzet© sem (Kolozsvár, szeptember 29.) Tegnap dél­után a Feleki tetőn a verseny még nem kez­dődött meg. Károly király pontosan megér­kezett a királyi sátorba, de a verseny csak délután fél három órakor vette kezdetét. Ez­alatt az idő alatt Károly király magához ké­rette dr. Moldovan Valér tartományi igazga­tót, Erdély miniszteriális joggal felruházott kormányzóját. Hosszú beszélgetés folyt le az uralkodó és a tartományi igazgató között. Moldovan Valér dr. a beszélgetés után a Keleti Újság munkatársa előtt nyilatkozott a királyi audienciáról."­­ Károly király jelentést tétetett magá­nak az erdélyi viszonyokról. Melegen érdek­lődött minden iránt, ami itt történik. Minden mozzanat érdekelte. Kereskedelemről, iparról, üzletme­netről és a nép anyagi helyzetéről tétetett magának jelentést. — Mindenről lelkiismeretesen beszámol­tam őfelségének — folytatta a tartományi igazgató. — Tükörképet nyújtottam az erdé­lyi viszonyokról. Rámutattam a nehézségekre, a sú­lyos gazdasági helyzetre, a nép nyo­morára. Az uralkodó figyelmét nem kerülte ki a tar­tományi igazgatóság helyzete sem. Erről részletes jelentést tettem. Szóba kerültek mindazok az intézmények, amelyeket Ko­lozsváron fel akarunk állítani. Jellemző Ká­roly királyra, hogy még egyes emberek, sze­mélyek dolgai iránt is a legmelegebben ér­deklődik. A beszélgetés alatt nagy örömmel kellett megállapítanom, hogy királyunk mindenről, ami itt törté­nik, a legpontosabban informálva van és alaposan ismeri Erdély népé­nek a helyzetét, gazdasági bajait és tudja mindazokat a teendőket, amik az ország konszolidációja érdekében megvalósításra várnak. — Szóba kerültek a kisebbségek is? — kérdeztük Moldovan dr. tartományi igaz­gatót. Jelentés a kiseb­b­ségekről —­­. igen. Felséges királyunk külön ér­deklődött a kisebbségek helyzetéről. Megkér­dezte, hogy milyen a kisebbségek helyzete, meg vannak-e elégedve sorsukkal. A magam részéről kijelentettem, hogy úgy a kormány, valamint a főható­ságok a kisebbségek iránt a legna­gyobb megértést tanúsítják és igye­keznek az itt élő népek között har­móniát teremteni. — Midőn ezeket mondottam, a király he­­lyeslőleg bólintott és látszott az arcán, hogy információim igen jó hatást tettek rá. Hangsúlyoztam, hogy én a magam részéről sohasem teszek különbséget a többségi és a kisebbségi nép között. Mindig az ügyet né­zem, amellyel hozzám fordultak és igyekszem elfogulatlanul és pártatlanul igazságot tenni, mindenkit egyformán kiszolgálni. — Azután Károly király megkérdezte, hogy az Erdélyben élő kisebbségek milyen magatartást tanúsítanak. Itt is őszintén megmondottam, hogy személyes meggyőződé­sem szerint a kisebbségek megértő magatartást tanúsítanak és az államnak jó honpol­gárai, akik harmonikusan együtt dolgoznak velünk az ország konszoli­dációs munkájában. Kétségtelen, hogy Károly király az itt élő románság és az itt élő kisebbségek har­monikus együttmunkálkodásának nagyon örült. Kihallgatásom alatt meggyőződést sze­reztem arról is, hogy a király szívén viseli Erdély népének sorsát. Tud mindenről és legfőbb gondja az itt élő népek boldogulása. Ezeket mondotta a királyi audienciáról­­ Moldovan Valér tartományi igazgató. Ta­gadhatatlanul jólesik a királyi érdeklődés és gondosság, amellyel a kisebbségek helyzetét kiséri. Nem kételkedünk, hogy a tartományi igazgató teljes jóhiszeműséggel referált az uralkodónak az itt élő kisebbségekről. Tény, hogy a kisebbségek alattvalói hódolattal vi­seltetnek a király iránt és lojális állampolgá­rai ennek a hazának. De az is tény, hogy a Romániában élő kisebbségek helyzete nem olyan megnyugtató, mint ahogy azt Moldovan tartományi igazgató jelentette a királynak. Bizony, sok itt a baj, sok itt a sérelem, amik­nek a terhe alatt szenvedünk. Meg vagyunk győződve, hogy az ural­kodó gondját ez a probléma sem kerüli el és mint népeinek igazi atyja, mindent megtesz, hogy a ,,kisebbség“-szó a, jogok és békés, munkásélet szempontjából ne jelentse a né­pek közti megkülönböztetést. Mai szám­iain­t 12 oldal _____.

Next