Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-30 / 22. szám
X/F. AFF. 22. SZÁM. BrV?S8. auMaaBBach Működik a titkos színházi Cenzma, amely kezeli a Feketeszárú cseresznyét és nem hasandó előadását engedélyezni Isac Emil szerint előadhatatlan az a darab, amelynek bemutatására készülnek már Brlgádban s amelynek sikeréhez a budapesti szerb követség melegen gratulált az írónak. Szerény kérés Haţiegana aktív és moga volt miniszter urakhoz: olvassák el a proszkribált darabot (Kolozsvár, január 28.) Két nappal ezelőtt könyvalakban is megjelent Hunyady Sándor Budapesten nagy sikerrel színrekerült darabja, a „Feketeszárú cseresznye“. Hunyady azzal, hogy mnűvét Kolozsváron adatta ki, úgy látszik ezzel is dokumentálni akarta szoros kontaktusát az erdélyi irodalommal. Annál feltűnőbb, sőt különösebb, hogy akkor, amikor Hunyady színdarabja az erdélyi könyvpiac eseménye, sem a kolozsvári, sem a többi erdélyi magyar színházak nem készülnek a darab előadására, holott a mai rossz színházi konjunktúrában ugyancsak elkelne a komoly színpadi siker. Mindaddig, amíg nem ismertük a darabot, nem is szólhattunk komolyan hozzá a kérdéshez. Most azonban, hogy megjelent Hunyady színdarabja, amely erdélyi nyomdában készült, a Helikon könyvkiadóvállalat adta ki és mindenkinek módjában áll elolvasni, igazán kiváncsiak voltunk arra: miért nem lehet Erdélyben a közönség elé lépni a Feketeszarú cseresznyével? A nemzetek közötti megértés apológiája. Mindenekelőtt siettünk elolvasni a darabot. A régi Magyarország Bácskájában, a mai Vajdaságban játszódik le Hunyady színműve, szereplői vegyesen szerbek és magyarok. A cselekmény 1916-ban kezdődik, a második felvonás az imperiumváltozás legviharosabb idejében folytatódik. Egy dúsgazdag szerb földbirtokos feleségének és a magyar főszolgabírónak szerelmi regénye pereg le a szemünk előtt. Az egyik kép a magyar főszolgabírói hivatal hivatalos átvételét jeleníti meg. Amint régebb is, ma is szerbek és magyarok vegyesen élnek a Bácskában tehát szerbek és magyarok életsorai szövődnek össze Hunyady Sándor színdarabjában. Jó magyarok, fajtájukhoz ragaszkodó emberek és ugyanolyan jó Szerbek kerülnek egymás mellé Ugyanaz a nemzeti érzés fűti a két nép fiait, de anélkül, hogy egy pillanatra is elhatalmasodnék rajtuk a gyűlölet mérge, anélkül, hogy egymást nemzeti érzékenységükben megsértenék. Meg tudják érteni egymás gyengéit, de meg is tudják bocsátani. Így válik Hunyady darabja, a Feketeszarú cseresznye a nemzetek közötti megértés, a békés, egymás melletti élet nemes és megragadó apológiájává. Reánk legalább ezt a benyomást tette Hunyady darabja. Távoli perspektíva képét lobogtatta meg előttünk az erdélyi író színműve, lehet, hogy csak délibábot látott, de úgy éreztük a könyv olvasása közben, hogy milyen szép, milyen jó volna, ha így volna, ha így lehetne... Nemcsak odalent a Bácskában, hanem Erdélyben is. A szerb követség is így látja... Úgy látszik nemcsak a mi véleményünk ez, hanem az ügyben közvetlenül érdekelt budapesti szerb követségé is, amely pár héttel ezelőtt levelet írt Hunyadynak, a legmelegebben gratulált a sikeréhez, amelynek koronatanúja volt, hiszen a budapesti szerb követségnek mindenik magyarul tudó tagja keresett és bizonyára talált is alkalmat arra, hogy a Vígszínházban hetvenötödik előadása felé közeledő darabot megtekintse. A szerb követség azonban nemcsak gratulált, hanem kérte Hunyadytól a Feketeszarú cseresznye szövegét is, mert — így szólott a levél — a darabot elő akarják adni Belgrádiján és ez a legközelebbi módja a kézirat, vagy valamelyik másodpéldány megszerzésének. Rossz taktika. Már régebb érdeklődtünk a kolozsvári Magyar Színháznál, hogy mi van a Feketeszarú cseresznyével? Azt a választ kaptuk, hogy a dolog nem olyan egyszerű, a darabot „illetékesek“ még nem ismerik, márpedig a színmű kényes témája miatt feltétlenül szükség van a felsőbb aprobációra. Ezt a színházi politikát a magunk részéről már akkor a, legélesebben elítéltük. Abszurdumnak mondtuk, hogy az erdélyi magyar színházak saját maguk állítsák be a cenzúrát, holott egy színház igazgatóságának feltétlenül kell legyen annyi judiciuma, hogy meg tudja jégverés, tűzkár, betörés és baleset ellen előnyösen biztosít a MINERVA BIZTOSÍTÓ Rt. Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz Józsefül) 37. Telefon 12-57. állapítani, mit adhat elő és mit nem. Márpedig ez a darab olyan távol esik az „irredentizmustól“, mint Makó Jeruzsálemtől. Később úgy informáltak, hogy meg kell várni a könyv megjelenését és azután már semmi akadálya sincs a színrekerülésnek. Nyilvánvaló tehát, hogy a Feketeszarú cseresznye körül a leghelytelenebb színházi taktika érvényesül. Ahelyett, hogy minden kérdezősködés nélkül előadták volna, addig húzták, halasztották az ügyet, amíg valóban „kérdést“ csináltak belőle és alkalmat adtak illetékes illetéktelenek beavatkozására. Van, vagy nincs színházi Tudomásunk szerint nincs. A valóságban azonban úgy látszik mégis csak van. A színházi cenzúra pirosceruzájának kezelője ezek szerint Isac Emil színészeti inspektor, aki állítólag megbízást kapott arra, hogy a színházak műsorára kerülő darabokat „megbízhatóság, „irredentizmus“ és hasonló szempontokból ellenőrizze és átolvassa. Ezen az alapon került az ügy Isac Emil elbírálása alá. Itt aztán végérvényesen megfeneklett a dolog. A helyzet e pillanatban az, hogy Isac Emil „előadhatatlannak“ tartja. Őszintén szólva, nem akartunk hinni a fülünknek. Ez az álláspont ugyanis nem kevesebbet jelent, hogy Romániában irredentizmus, ha egy irodalmi mű a béke és megértés útját keresi, ami azt szeretné, hogy szerbek és magyarok, románok és magyarok ne fenekedjenek végre egymás ellen, hanem becsüljék meg kölcsönösen egymás jó tulajdonságait, segítsenek egymáson, ha lehet, ne ellenségként, hanem barátokként éljenek. Nagyon kiváncsiak voltunk tervst arra, hogyan indokolja meg Isac szerintünk tarthatatlan álláspontját. Felkerestük tehát a színészeti inspektort s arra kértük, ismertesse velünk álláspontját. A hosszú eszmecserében aztán konstatáltuk azt, hogy az Isac Emil kifogásainak egyedüli alapja, a „belemagyarázási“ elmélet. Isac Emil úgy látszik sokkal jobb szerb, mint a budapesti szerb követ, mert ő úgy látja, hogy a darabban állandóan sérelem éri a szerb nemzeti büszkeséget. Fáj neki az, hogy a szerb nagybirtokos, nagyon lekezeli az egyik szerb tisztecskét, azt is kifogásolja, hogy nem a darabban, hanem a színhely megjelölésénél Magyarországtól elszakított területet jelöl meg az író s általában az a fő sérelme, — ha ezt nyíltan nem is mondta meg, — hogy egy magyar író, magyar közönség számára készült színdarabja nem közöl politikai vezércikket a kisantantról. — Nézze, kedves inspektor úr, — fejeztük be a vitát, — az ön álláspontja elfogult álláspont. Azzal úgy látszik hiába szállunk vitába. Nem lát tehát semmi módot arra, hogy a Feketeszarú cseresznye szinte kerülhessen? — Nekem Hunyady Sándor — volt a válasz — jó barátom, elfogultság tehát nem vezethet vele szemben. Hajlandó vagyok azonban a véleményemet olyan véleményeknek alárendelni, amelyeket feltétlenül respektálok. Kérjék meg Hatieganu miniszter urat és Goga Octaviant, hogy olvassák el a darabot és mondjanak ők véleményt róla. Ha nem lesznek az én álláspontomon, semmi akadálya sincs a Feketeszarú cseresznye előadásának. Isac Emil felhívását tehát mi ezen az úton továbbítjuk kérésünkkel kiegészítve Hatieganu és Goga miniszter urakhoz. A probléma fontos számunkra, mert mi ebben is módot látunk arra, hogy megismerkedjünk a vezető román politikusok felfogásával. Hatieganu és Goga miniszter urak véleménye tehát nemcsak színdarabról fog szólni, hanem a nemzetek közötti megértés politikájáról is. Várjuk tehát a miniszter urak nyilatkozatát. (sz.) a fájdalom A ffólisiFíjerceSkifitek az éjszaka folyamán Holpp fájdalom nélkül szabadulhasson tyúkszemétől, fürdesse lábát egyszerűen meleg vízben, amelybe Saltrates Rodell-t áztatott. A Saltrates Rodell apró oxygén-buborékokkal telíti a vizet és szinte tejszerű színt ad neki. Ezek az oxygén gömböcskék behatolnak a pórusokba és sótartalmukkal a legmegrögzöttebb tyúkszemet is úgy felpuhítják, hogy utána könnyűszerrel irthatja ki gyöksrestül. Egyetlen Saltrates fürdő nagy megkönnyebbülést hoz a megduzzadt, fáradt, elkínzett és érzékeny lábnak. Három-négy további fürdő után eltűnt valamennyi tyúkszem s talpon lehet napestig vagy akár egész éjjelt áttábadhat ha kedve tartja. Miden csomag szavatolt megtérítéssel kerül forgalomba. Ára jelentéktelenül csekély. Nincsen skárlát járvány Kolozsváron, ellenben spanyolnáthás betegek száma állandóan növekvődésben van (Kolozsvár, január 28.) A múlt héten egy pár skárlátmegbetegedés fordult elő s a városban elterjedt az a hir, hogy több mint száz beteg van skárlátban. A hir mind jobban terjedt s arról beszéltek, hogy ez a veszedelmes járvány újból felütötte fejét Kolozsváron. Vlad dr. városi tiszti főorvos a következőket mondja: — Most értesültem én is a kósza hírről, melyről a városban beszélnek. Meg kell nyugtassam a lakosságot, szó sincs skarlátjárványról, mindössze két-három eset fordult elő. Ez a szám viszont olyan csekély, hogy szóra sem érdemes. Tény az, hogy egyik iskolában egy skarlátos megbetegedés történt, mire mi megtettük a szükséges intézkedéseket. Ez azonban izolált eset. Ellenben a spanyolnáthás betegek létszáma meghaladja a kétszázat is. Komoly aggodalomra nincsen ok, mivel a betegség könnyű lefolyású, sőt még jómagam is influenzás voltam, de mindössze egy napot töltöttem ágyban. "