Keleti Ujság, 1931. április (14. évfolyam, 74-96. szám)
1931-04-01 / 74. szám
BUDAPEST TAXA POSTAID f’tATTTA IN I-TMJSKAjR No. •H2BA -927. ELÖILIJEIÉS KF.I.Fm.lWlW : l ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy bóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Plata Uniris (Főtéri ) , Telefon: 508, 6-91. XIV. évfolyam 74-ik szánt ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON ! 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 29 fillér. 'r VOICU NITESCU TÖRVÉNYE Ez a kormány a meglepetések kormánya. Törvénytervezeteit gondosan eltitkolja, eszébe se jut, hogy a szaktestületeknek megmutassa, tanácsot kérjen tőlük, ellenben azon az elvi alapon, hogy a kormányférfiaknak mindent jobban kell tudniuk, váratlanul szokta beterjeszteni a miniszteri zsenialitásnak legfrissebb bizonyítékát. Ez történt a sajtótörvény javaslatával is. Ez a törvény is — mint minden sajtótörvény, — azzal az obligáttá vált bevezetéssel kezdi, hogy a gondolat terjesztése teljesen szabad és utána a paragrafusok legraffináltabb csűrésével és csavarásával állítja fel azoknak a „kivételekének légióját, amikor a papiroson levő sajtószabadságért évekre szóló börtönbüntetések és súlyos pénzbüntetések járnak ki annak a vakmerőnek, akit megtévesztett a sajtótörvény első mondatának farkasverme. Sajnos, mi nem vagyunk sem politikusok, sem képviselők és így nem lehetünk abban a helyzetben, hogy egyszeri áttekintésre kimerítő kritikát mondjunk a tervezet fölött. Pedig sietnünk kell, mert ahogy mi a kormány gyorstalpaló rendszerét ismerjük, néhány nap múlva már minden szavunkért bírói eljárás, börtön és kártérítési kötelezettség fenyeget. Rövid és futólagos áttekintésre azonban néhány elrettentő példával mégis tudunk hosgálni. Az úgynevezett 27-ik szakasz nem kevesebbel fenyegeti a lapokat, mint azzal, hogy a jövőben a képviselők fogják írni az újságokat. Eszerint ugyanis az a lap, amely valamelyik szónoknak olyan szavakat tulajdonít, amelyeket nem mondott, vagy egyes szónoklatok fontosabb részeit szándékosan kihagyja, köteles a kamarai elnök felhívására a szónoklatot egészében közölni. Szép kilátások! Erre csak az lehet a válasz, hogy a lapok egyáltalában óvakodni fognak közölni a szószátyár képviselőkrációit. Vigyázat, képviselő urak, a fegyver hátrafelé is elsülhet! Pénzbírság mindenre. Bejelentési kötelezettség elmulasztása: háromezer lejtől tízezer lejig terjedő pénzbírság. Felségsértés: öt év, negyventől százezer lej. Börtön és pénzbüntetés a külföldi állam diplomáciai képviselőinek megsértéséért, rágalmazásért és becsületsértésért ismét súlyos börtönbüntetés és pénzbüntetés Csakhogy azt már tudjuk, hogy a legnotóriusabb szélhámos és panamista is megrágalmazottnak tekinti magát, ha igazat írnak róla. Végül, ami a legsúlyosabb, a sajtótörvény visszaható erejű és a jelenlegi sajtóperekre is vonatkozik. Voicu Nitescu miniszter úr, ez talán csak nem védekezés azok ellen az újságcikkék ellen, amelyek az ön hevenyészett és a sajtót gúzsbakötni akaró törvényjavaslatát fogják méltó kritikában részesíteni? Ez azonban nem fog visszatartani bennünket attól, hogy alaposan és félelem nélkül elhúzzuk a port ezen a törvénytervezeten, amely sohasem volt időszerűtlenebb, mint a panamák és korrupció virágzásának korszakában. az új szálloda BucurestiNEW-YORKGrivitei 143 és „HOTEL MARINA“, Bázeli 3. az északi pályaudvar mellett. Egy ágyas szobák 100—120 Lei, két ágyas szobák 140—160 Lei, bezárólag az összes illetékekkel. Modern berendezés: gőzfűtés, meleg és hideg víz az összes szobákban, fürdő, parkett és kifogástalan kiszolgálás. Hivatalnokok és utazók árengedményben részesülnek. Európa legmagasabb telefontarifájának a felemelését határozta el a minisztertanács A rokkantak nyugdíjának törvényét halogatják Anghelescu kirohanása a kisebbségek ellen (Bukarest, március 30.) A kamara hétfő délelőtti ülésén dr. Lupu előterjeszti interpellációját a telefontársaság tarifaemelése tárgyában. Felolvassa a többi európai ország telefontarifájáról szóló kimutatást és bizonyítja, hogy a mi tarifánk a legmagasabb. A közlekedésügyi minisztérium illetékes bizottsága elutasította a telefontársaság tarifaemelési kérését, mire Raducanu miniszter a bizottság megkerülésével egyenesen a minisztertanács elé vitte és el is fogadtatta a tarifaemelést. A miniszter félrevezette a minisztertanácsot. Raducanu: A felemelt tarifa nem lép most érvénybe, csak klór, ha majd a modern felszerelések oszais elteltek. Lupu: Akkor miért publikálták a tarifát most és olyan sürgősen a hivatalos lapban? A miniszter a bűnös és ezért bizalmatlansági indítványt fog ellene beterjeszteni. Ha a kormány Raducanuval szolidaritást vállal, akkor ő is felelős lesz ezért az indokolatlan állami árdrágításért. D. R. Joan Rosen: Sajnálja, hogy a telefontársaság koncessziójának parlamenti vitája alkalmával kifejtett aggályai olyan hamar valóra váltak. A minisztertanácsnak nem lett volna szabad ebben a kérdésben ilyen elhamarkodottan dönteni. Délután Cosma kormánypárti az erdélyi agrársérelmek ügyében intéz közlést a földmivelésügyi miniszterhez. Sajnálattal látja, hogy még a régi rezsim idejéből származó agrársérelmeket sem hajlandók orvosolni. Különösen Arad megyéből kapott sok ilyen panaszt. Mirescu szocialista közli, hogy a Le Maurg bukaresti gyár mintegy nyolcvanmillió lejjel károsította meg az államot. Pamfil Seicaru bejelenti, hogy a brassói repülőgépgyár működéséről interpellálni fog. Lupu dr. ismételten kéri, hogy minél előbb vegyék tárgyalás alá a volt osztrákmagyar hadsereg rokkantjainak nyugdíjáról szóló javaslatot. Wilfer József, magyarpárti képviselő ugyancsak ezt indítványozza. Elmondja, hogy erre a törvényre már nagyon régen szükség lett volna. Nem engedhető meg, hogy amikor a kamara fontos, vagy kevésbé fontos törvényekkel egész üléseken át foglalkozik, ilyen fontos javaslatokat elhanyagoljon. A kamara végül megszavazza a Mezőgazdasági Földhitelintézet felállításáról szóló törvényt is. Assesiates ülése A szenátus délelőtti ülésén a dicsőszentmártoni robbanóanyaggyár létesítéséről való javaslat fölött Gyárfás Elemér és Manoilescu miniszter éles polémiába keveredtek. Gyárfás beszédét, amelyben kritikában részesítette a javaslatot, holnapi számunkban ismertetjük. A szenátus a javaslatot megszavazta. Ezután a főiskolai oktatásról szóló javaslatot veszik elő. Anghelescu volt miniszter élesen kritizálja a javaslatot, amelynél nem vették figyelembe az egyetemi tanárok propozícióit. — Pedig — mondotta, — az egyetemi tanács áll annyira hivatása magaslatán, mint a szenátus. Nagy zaj tör ki, Mihaiescu szenátor az emelvény elé rohan és a kvesztorok vezetik vissza a helyére. Anghelescu hangoztatja, hogy az egyetemek túlnépesek, ami ugyancsak Costachescu hibája, mert megkönnyítette a bakkalaureátust. Az ő idejében negyven százalék ment át csak a vizsgán, a Costachescu éra alatt 50—51 százalék. Costachescu azzal védekezik, hogy a bakkalaureátust főleg azért könnyítette meg, hogy véget vessen a kisebbség folytonos panaszainak. Anghelescu egy másik panasza az, hogy az ifjúság főleg az elméleti pályákra tódul, ami nem is csoda, hiszen Costachescu 55 szakiskolát szüntetett meg. Costachescu: Csak olyanokat szüntettem meg, amelyben több volt a mester és a tanár, mint a ns******-› r!LóL----LAnghelescu különösen a szászvárosi szakiskola megszüntetését sérelmezi. Crinciu szenátor segítségére siet Costachescunak. Rámutat arra, hogy különösen Erdélyben a szakiskolák minden reális alap nélküliek. Anghelescu: Növendékeket kellett volna keríteni oda a parasztság köréből, nem pedig megszüntetni az iskolát. Szigorítani kellett volna az egyetemi felvételi rendszert, ehelyett azonban eltörölték a felvételi vizsgát. Az eredeti javaslatban benne is volt a felvételi vizsga, de ekkor jött Sándor József szenátor úr s a miniszter kénytelen volt meghátrálni előtte, pedig ez a románság háttérbe szorítását jelenti, hiszen, a kisebbségi iskolákban a növendékek 90—100 százaléka is átmegy, míg az állami iskolákban legfeljebb csak hatvan százalék. Sándor József: Ennek meg van a maga lélektani oka. Anghelescu: No, arra kiváncsi vagyok. Sándor József: A magyar rezsim alatt a román diákok szorgalmasabban tanultak talán, mint a magyarok, mivel nehezebb volt az érvényesülésük. Most fordítva van a dolog. Az élet nehézségei nagyobb szorgalomra kényszerítik a magyar diákokat. Anghelescu: Hagyja csak kedves Sándor, erre igazán nem lehetett ezt visszavezetni, hiszen a románok értelmesebbek is, szorgalmasabbak is, mint a magyarok. A szenátus derültséggel fogadja Anghelescu kiszólását.