Keleti Ujság, 1931. július (14. évfolyam, 145-171. szám)
1931-07-01 / 145. szám
XIV. ÉVF. 115. SZÁM. A véndiákok kapja A piaristák főgimnáziuma és a református kollégium véndiákjainak találkozói a magyarság nagyszabású kulturünnepségeivé váltak Nemzedékek összeforradása az ősi Alma Mater szeretetében (Kolozsvár, június 29.) Ha nem telepítik ide az adóhivatalt, ilyenkor nyáron, az egész uccát le lehetne zárni, mint egy, villát, amely csak őszire várja vissza lakóit. A Farkas ucca ez, melyet a tudomány, a művelődés számára szinte kisajátítottak a város testéből azok, akik Kolozsvár első köveit lerakták. A híres katholikus, református kollégiumok évszázadok óta innen világitottak be egész Erdélybe, ide építette a magyar állam hallatlan áldozatkészséggel az egyetemet, itt volt egy évszázadon át hajléka a Múzsának s itt figyelmeztet komor fenségével az emberi élet múlandóságára, de az igazságok örök életére a gyönyörű református templom. A nyári szünet egy napjára, vasárnap viszszaköltözött az élet a református kollégium négy évszázados falai közé. Véndiákok tértek vissza néhány órára az Alma Materhez, megszorítani egymás kezét, visszanézni a múltba, amely után könnyezve nyújtjuk ki kezünket s amelynek sok drága óráját visszahozza egy megtalált arc, egy régi hang, egy drukkolásban összefaragott iskolapad. Tíz, húsz és harminc éves találkozó volt a református kollégiumban, de sokan eljöttek azok közül is, akiket más években engedett ki a szabad életbe az iskola. A régi pedellus csengetésére a diszterem padjai megteltek: az első sorokat ezüsthajak diszítették, leghátul az egész fiatalok ültek, templomi hangulat: odakinnn ragyog a nap s a terem csendjébe belebug az orgona. Sokan nem jöttek el, nem jöhettek el. Vannak, akiknek már nem kell elmaradásukat kimenteni, a régi pajtások szomorú fejbólintással veszik tudomásul, hogy ezek kiléptek örökre a sorból, másokat az országhatárok, életkörülményeik akadályoztak meg a megjelenésben. De ugyanabban az órában, amikor a kolozsvári református kollégium vallástanára, nagytiszteletű Tárkányi György uram imakönyvvel a kezében felmegy a szószékre, a kollégium Magyarországon élő véndiákjainak a budapesti református főgimnáziumban kulcsolódik imára a kezük és dobban össze a szívük. A véndiákok régi tanárai közül csak ketten élnek: Kovács Dezső igazgató és Tárkányi György vallástanár. De egyben ők is véndiákok, rá a bizonyság: egy tanáruk Káli Nagy Elek szilágysági nyugalmazott esperes, aki eljött a pátriájából erre a nagy napra, az ősi kollégiumba. A harmincévesek közül kilencen jelentek meg: Boér Kálmán áll. felügy., dr. Deák Zoltán főtisztviselő, Kari Béla egy. könyvtártiszt, dr. Nagy Miklós ny. főszolgabíró, dr. Németh Endre orvos, dr. Silay István ügyvéd, Simó Lajos nagybirtokos, dr. Végh István Már tanácsos, aki Pécsről és Farkas Kálmán ny. főszolgabíró, aki Egerből jött el erre a találkozóra. A húszévesek közül csak öten jelentek meg: Dózsa Endre földbirtokos, dr. Incze Béla ügyvéd, dr. Szász Ferenc lapszerkesztő, Thamó Ödön főtisztviselő, Tóth Sándor lapszerkesztő. A tízéves véndiákok listája már nagyobb, ötvenketten érettségiztek, a legtöbbjük Magyarországon van, de tizenhárman mégis összegyűltek. Ezek: Fodor Dezső földbirtokos, Jancsó Béla sz. orvos, Udvari András ref. lelkész, Mestitz János bútorgyáros, Biró Ernő gyógyszerész, Simon Ferenc gépészmérnök, Csép Gábor földbirtokos, Péter Károly gépészmérnök, Takács Emil vegyész, Szathmáry Elek kereskedő, dr. Suba Károly ügyvéd, Girsik Gyula tisztviselő, Szappanyos Miklós szolgabíró Magyarországról. Tárkányi György mélyenjáró imája után az intézet kiváló igazgató-professzora, Kovács Dezső szólalt fel s köszöntötte a megjelenteket. A harmincéves véndiákok nevében dr. Silay István ügyvéd, a húszévesek nevében dr. Szász Ferenc tette meg jelentését, beszámolva az elhaltakról és a távolmaradottakról. Silay ügyvéd többek között felolvasta dr. Hóry András olasz nagykövet, meghatalmazott miniszter, alábbi sürgönyét, melyet Rómából küldött: „Lélekben veletek vagyok, mindnyájatokat meleg barátsággal ölel Háry." Az Istentiszteletet a legszebb dicséret: „Erőt várunk nekünk az Isten és fegyverünk ellenség ellen" eléneklésével ért véget s ezután megkezdődött a Pártfogó Egyesület közgyűlése dr. Veress Ferenc elnökletével. Az egyesület a régi szatmári református kollégium mintájára létesült s célja a szegény diákok segélyezése. Az elmúlt évben 150.000 lejt teremtett elő tagdijakból és adakozásokból s hatalmas segítségére volt ebben a munkájában a Nőszövetség. A közgyűlés tudomásul vette a vezetőség működését s efelett elismerését fejezte ki. Kedves epizódja volt a közgyűlésnek Maksay Albert ref. theológiai tanár felszólalása, aki egy régebbi találkozó alkalmával összegyűjtött 12.000 lejről szóló betétkönyvet adta át az elnökségnek. Szánitó Miklós vezérigazgató, az iskola volt tanítványa bejelentette, hogy tízezer lejt bocsát a Pártfogó rendelkezésére s mikor Veress Ferenc elnök arra nézve kért határozatot a közgyűléstől, hogy ezt az összeget, vagy csak az évi kamatait használják fel. Szántó Miklós közölte a vezetőséggel, hogy amíg módjában áll, ezt az összeget évenként folyósítja. Taps és éljenzés honorálta ezt az ajánlatot, amely egy szegény magyar diák taníttatását teszi lehetővé. A lelkes hangulatban lefolyt közgyűlést este a kollégium tornatermében tartott hangverseny követte. A hangversenyre nagyszámú közönség jelent meg, amelyet nívós és változatos műsor szórakoztatott. Hangverseny után a kollégiumban bankett volt, ahol vándiákok családtagjaikkal jelentek meg. Szobor-leleplezést zsimegi a piarista gimnáziumban A piarista gimnázium véndiáktalálkozóját és szoborleleplezési ünnepélyét impozáns keretek között tartották meg vasárnap este az évszázados múlttal bíró intézet dísztermében. Az ünnepségen nemcsak az erdélyi arisztokrácia, hanem csaknem egész Erdély magyar társadalma képviselve volt. A nagyszabású és mindvégig érdekes műsor, valamint Jósika Miklós és Mikes Kelemen szobrainak a leleplezése, hatalmas közönséget vonzott a piarista gimnáziumba. Este kilenc órakor a kolozsvári szalonzenekar nívós játéka nyitotta meg az ünnepséget. Azután dr. Balázs András pápai prelátus referens mondott mindvégig érdekes és tartalmas ünnepi beszédet, amelyben ismertette Mikes Kelemennek és Jósika Miklósnak életét, irodalmi munkásságát. Méltatta a két írónak nagy jelentőségét az irodalomtörténetben s ugyanakkor frappáns korképet rajzolt meg az akkori magyar életről. Az ünnepi beszéd végén megtörtént a két mellszobor leleplezése. A szobrokat Vágó Gábor kiváló szobrászművész alkotta és méltó díszei lesznek az ősrégi piarista gimnáziumnak. A gyönyörű emlékbeszéd elhangzása után Bede László Lévay Józsefnek „Mikes“ című versét szavalta el nagy hatás mellett. Az intézet növendékei Horváth Emil „Mikes“ című darabjának négy gyönyörű képét adták elő. Valóságos frenetikus sikere volt a képnek. Szünet után a kolozsvári szalonzenekar Erkel: Bánk bán című operájából mutatott be részleteket. A sikeres zeneszámok után báró Jósika Gábor mély gondolatokban és festői képekben gazdag felolvasást tartott Jósika Miklósról, a nagy regényíróról. Különösen kiemelte természetszeretetét, romantikus vándoréletét és méltatta nagy írói jelentőségét. Utána egy jelenet következett „Jósika Miklós búcsúja“ címmel, amelyet Biró Vencel írt. Az intézet szereplő növendékei és az egyetemi hallgatók, akik a sikerült jelenetet előadták, nagy sikert arattak. Az estnek egyik kiemelkedő pontja volt művészi szempontból Zsembery Elvirának, a kiváló zongoraművésznőnek a zongorajátéka, amelyet valósággal megbűvölve hallgatott végig a közönség. Különösen nagy sikere volt a Rákóczi-indulónak, amelyet a jónevű művésznő temperamentumosan játszott el. A műsor végén Uitz igazgató, mint házigazda köszönetet mondott a nagysikerű est megrendezéséért, különösen azért az áldozatkészségért, amelyet a Jósika- és Mikes-család fejtett ki. Különösen kiemelte egy lelkes magyar arisztokrata aszszonynak, gróf Bethlen Györgynének a lelkességét és ügybuzgalmát, amit az ünnepély elő-. . .... készítése körül kifejtett. Az ünnepségen nemi csavasolásban „Ciorodoni'' felírással vehetett részt betegsége miatt, de nem lehetett elhallgatni, hogy az egész ünnepség ötletét ő adta és ő dolgozott a legtöbbet. A két szobor. A Vágó Gábor két mellszobra valóban művészi alkotás. Úgy Mikest, mint Jósika Miklóst a szobrok magyar mentében ábrázolják. A szobrokat az Intézet a díszteremben helyezte el. Érettségi találkozó az unitárius kollégiumban. Ugyancsak vasárnap tartották az unitárius kollégiumban az 1921-ben érettségizettek tízéves találkozóját. Mindössze tizenegyen jelenhettek meg a találkozón, ahol Gaál Gyula meleg szavakkal üdvözölte az intézet jelenlegi igazgatóját. A véndiákok fejenként ötszáz lejes alapítványt szavaztak meg, amelynek kamatait a legjobb diákok között fogják szétosztani. , Találkozó 45 év múltán. Az 1886. évben, a Plébánia, épületben vett, kereskedelmi akadémiát végzett növendékek 45 éves érettségi találkozójukat tartották meg vasárnap d. e. az Emke helyiségében. A véndiákok igaz szeretettel ölelték át a még életben, levő megjelent két tanárukat, Keresztély Lajos és dr. Nagy Károlyt. A végzett 27 növendék közül, még 20-an élnek. Hatan jelentek meg az összejövetelen: Khapel Flórián tordai birtokos, az aranyosgyéresi agyagipar igazgatója, Potoczky Péter birtokos Marosvásárhelyről, Mihály János a mócsi takarékpénztár cégjegyzéke, Rosenberger Mihály és Hajós Mátyás ny. vasúti felügyelők és Beregszászy László az Emke főszámvevője. E 45 éves díszgyűlésükön Rosenberger Mihály elnökletével a legnagyobb szeretettel üdvözölték jelenlevő tanáraikat s kegyelettel emlékeztek meg elhunyt tanáraikról és osztálytársaikról. A nemrég elhunyt osztálytársuk Ferenczy Gyula, Mezőgazdasági bank vezérigazgatójáról. Beregszászy László tartotta meg a megemlékezést, kinek sírjára együttesen a d. u. folyamán koszorút helyeztek el. A sírnál Hajós Mátyás tartott beszédet. Este a volt tanulótársak, Keresztély Lajos tanár társaságában, a „Floridában“ töltöttek el együtt néhány kellemes órát azzal az erős elhatározással, hogy még az 50 éves találkozót is meg fogják tartani. 3 a fogak maga lerakodása «, legszebb arcot ír elérdteleníti. A száj kellemetlen szaga asszataszítólag hat. Mindkét szépséghibát néha már egyszeri használat után megszünteti a csodásan üditószű Chorodontfogpép. Használata után a fogak gyönyörű elefántcsont fényt nyernek, még az oldalukon is, különösen, ha egyben az a célra szerkesztett fogazott sörtéjű CHlorodont-Rigiteflt használjuk. A foghézagok közötti, a száj rossz szagát okozó rothadó ételmaradékokat teljesen eltávolítja. Próbálj a cóezör egy tubussal meg. Chlororfont-fogpép, fogkefe és száj vie mindenütt kaphatók. Valódiak csakis a kék-fehér-zöld