Keleti Ujság, 1931. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1931-09-02 / 198. szám

­LIV ÉVF. 198. SZÁM. c­­lm,­­ I­­ , I,—fii' Mi ig*sak­sí francia, lengyel, román, orosz megnemtáma­dási szerződésswil ? IMploiktációi Isajssa Moszkva kegyeiért — Patek oroszországi lengyel ügyvivő ajánlata fölött vitá­zik az egész európai sajtó — Lettország­ valószi­­szinű­leg eladja országának egy részét Lengyelországnak ? Az európai sajtót napok óta foglalkoztatják a francia, orosz-lengyel tárgyalások,, amelyek­nek egyes szakaszait részint megcáfolják, ré­szint pedig nem. Lázas diplomáciai utazgatá­sok észlelhetők Berlin-Moszkva, Varsó-Párizs között, sőt, ezekbe az utazásokba Bukarestet is belekombinálják. A tervezgetéseknek nagyobb jelentőséget az a körülmény ad, hogy Oroszor­szágnak ezúttal ellenséges államokkal, Francia­­országgal és Lengyelországgal való megbékélé­séről van szó és ha az a megnemtámadási szerző­dés, amiről annyit rebesgetnek, létrejön, az európai erőátcsoportosításoknak képe máról­­holnapra megváltozik. Németországnak természetesen nincs ínyére sem a francia-orosz, sem a lengyel-orosz meg­egyezés és ezért a legidegesebben fogad minden idevonatkozó hírt és nem tud megnyugodni még akkor sem, ha Litvinov megnyugtató kijelenté­seket tesz Berlinben. Németország félti egyrészt kiviteli piacát Oroszországban a franciák elől és félti igényét a keleti határrevízióra, amelyekről egy pillanatig sem mondott le. Ami a francia-orosz tárgyalásokat illeti, azoknak megtörténtét Litvinov maga sem demontálja, csupán annyit jelent ki, hogy a tárgyalások kezdetleges stádiumban vannak még és Német­ország érdekeit nem érintik. A francia félhiva­talos, a Temps viszont azt mondja, hogy Franciaország csak abban az esetben köt megnemtámadási szerződést az orosz kor­mánnyal, ha Moszkva a lengyel és román kormánnyal szemben is garantálja a meg nemtámadást. Az már azután csak másodrangú kérdés, hogy Lengyelország és Románia külön-külön köt­­nek-e megnemtámadási szerződést a szovjettel, vagy pedig hármas szerződés jön létre Varsó, Bukarest és Moszkva között . Litvinov ezzel szemben azt mondotta Ber­linben, hogy orosz részről egyáltalában nincs szándékában a Moszkva és Varsó közötti vi­szonyt egy harmadik államon keresztül szabá­lyozni. Én nem tudom — fejezte be Litvinov a sajtó számára tett nyilatkozatát , hogy mit gondolt Patek úr diplomáciai ügyiratának át­adásával. Nekem meg vannak a magam gondo­lataim, de feltételezem, hogy a legjobb szándé­ka volt. Én tudniillik az emberekről mindig a legjobbat gondolom. A lengyel-orosz megnemtámadási szerződés előzményei Patek Lengyelország moszkvai követe Tény az, hogy Patek augusztus 23-án megjelent az orosz külügyi hivatalban és egy jegyzéket nyújtott át, amelyben kéri az 1926 évben­ be­nyújtott megnemtámadási paktumra vonatkozó tárgyalásoknak újra való megindítását. 1926- ban Oroszország tárgyalásokat kezdett Lengyel­országgal, de Lengyelországnak az volt az ál­láspontja, hogy csak akkor köt megnemtáma­dási egyezményt, ha a szerződést az összes orosz határmenti államok és így Románia is aláírják. Lengyelország tekintettel a Népszö­vetségben elfoglalt állására, egyéb nem jelentős kívánságot is hangoztatott Oroszország előtt. Oroszország azonban habozott tárgyalá­sokba bocsátkozni egy olyan egyezmény felett, amely Lengyelország vezetése alatt álló egész államblokkra vonatkozik és így a tárgyalások abba maradtak. Négy, illetve öt éven keresztül Oroszország és Lengyelország között ilyen természetű diplo­máciai tárgyalások nem folytak, bár múlt év októberében erősen emlegették, hogy Oroszor­szág és Lengyelország között ismét folynak a tárgyalások. Akkor kötötték meg ugyanis a lengyel-román katonai egyezményt és a len­gyel sajtónak érdekében állott az Oroszország­gal való készülő megnemtámadási egyezményre való hivatkozással Romániára nyomást gya­korolni. Patek Moszkvában újra szóba hozta az egyezmény ügyét anélkül, hogy abból lett volna valami. Patek fáradozásait az európai sajtó nagyobb jelentőséggel ruházta fel, mint ameny­­nyit azok megérdemeltek. Az új lengyel javaslatot, mint fentebb emlí­tettük, augusztus 23-án nyújtották át. A német sajtó tudomása szerint nagy­jából ugyanaz az ajánlat, mint volt öt évvel ezelőtt és mert ugyanaz az ajánlat, az orosz kormány a maga részéről visz­­szautasítja. Lengyelországnak azért van szüksége e megnem támadási szerződésnek a megkötésére, mert így véli biztonságba hozni keleti határait, amelye­ket Németország állandóan veszélyeztet. Ha Oroszország e megnemtámadási szerződésben mintegy garanciát ad Lengyelországnak arra nézve, hogy őt a német határrevíziós kérdések nem érintik, úgy Lengyelország biztonsága nyil­vánvalóan nagyobb lesz. Az orosz diplomácia gondolkodási módjára vall, hogy megfelelő más helyről jövő ellenszolgáltatások fejében hajlandó a német baráti érdekeket is feláldozni. ?­­ A B­U hiszen már akkor, amikor aláírta a Kellogg­­paktumot, Németországra vonatkozó kellemet­len záradékával együtt, bizonyságot tett, hogy nem feltétlenül angazsálja magát Németország­nak érdekei mellett. Már most, ha Oroszország akár Franciaországgal, akár Lengyelországgal olyan megegyezést köt, amely védőpontot nyújt a francia politikának oly tekintetben, hogy a versaillesi békeszerződés sértetlenségét megóv­ják, a berlini szerződés, amelyet a németek ez év júliusában újítottak meg, Németország szá­mára hetven-nyolcvan százalékában elveszítet­te jelentőségét. Vájjon létrejön-e Lengyelország és Oroszor­szág között a megegyezés, vájjon százszázaléko­san igaz-e, amit Litvinov mond Berlinben, ezt a kívülről nézőknek nincs módjában ellenőrizni. A helyzet képe úgy fest, hogy a keleti Locarno létrejötte Németországon kívül az összes szó­­bakerülő államok érdekével találkozik. Az orosz —német barátság jól átgondolt érdekeken nyug­szik és ha Oroszországnak olyan koncokat vet­nek, amelyek egyéni érdekeinek megfelelnek, úgy könnyen szemtanúi lehetünk annak a film­­játéknak, amikor Németország az események premier plánjából a háttérbe kerül vissza és eddigi szerepét Franciaország fogja átvenni. Amikor egy ország negyedrésze a piacra kerül. Mind e kombinációtól független, de politi­kailag rendkívül érdekes hír, hogy a lettor­szági gazdasági párt tekintettel Lettország sú­lyos gazdasági helyzetére, javaslatot tett Lett­ország északi részének ötvenmillió dollárért való átengedésére. E tervet azzal indokolják, hogy e lett terület nincs hozzákötve a lett gaz­dasághoz és gazdasági élet szempontjából sú­lyos teher. A felajánlott terület Witebsk, volt orosz kormányzóság három kerülete. Lettország­nak körülbelül egynegyed része, tizenhatezer négyszög kilométer. Lakosainak száma körülbe­lül háromszázezer, akik a lengyelhez hasonló nyelven beszélnek és magatartásuk inkább el­utasító, mintsem igenlő volt a lett állameszmé­vel szemben. A vásárra kerülő, országterület székhelye Dünaburg, fontos vasúti gócpont Le­ningrad, Varsó, Riga, Witebsk Moszkva között és vasúti állomás Libau­ felé is. ?Ţ A B U — —W——IWBWWniWli^l'llli.üili! - (Budapest, augusztus 31.) Károlyi magyar miniszterelnök hétfőn délelőtt Walkót fogadta Walkó holnap reggel utazik Genfbe. Magyaror­szágot a genfi tanácskozásokon Apponyi gróf, Szterényi és Táncos képviselik. Walkó után Gömbös hadügyminiszter, majd Varga pénzügyi államtitkár jelentek meg a miniszterelnök előtt és a megbeszélések a keddi minisztertanácson tárgyalásra kerülő pénzügyi kérdések körül fo­rogtak. Jelen volt Teleszky János és Popovics bankkormányzó is, ami arra mutat, hogy nagy­­fontosságú kérdések voltak napirenden. A keddi minisztertanács le fogja tárgyalni a pénzügyminisztérium kidolgozott takarékos­­sági rendelettervezetét. Az Est értesülései sze­rint a nagy adóemeléseket a kormány az export fokozásával akarja enyhíteni. Az exportot országosan meg fogják szervezni úgy, hogy döntő jelentőségű legyen a gazda­ság szempontjából. A mezőgazdáknak a kor­mány 120 ezer mázsa vetőmagot oszt ki. Illeté­kes helyen hangoztatják, hogy a kormány a legerélyesebb rendszabá­lyokkal fogja letörni a drágaságot, ame­lyet a devizaigények kielégítési nehéz­ 1 ./ Csoua­j LEGMEGBÍZHATÓBB ÉfeL.­GUN!..? ÓVSZERŰ­ ségeivel nem lehet indokolni Kétségtelen, hogy a devizakorlátozások fenn­tartására egyelőre még szükség van, de néhány napon belül ezen is enyhítenek. A lap arról is értesül, hogy pénzügyi körök egyre erélyeseb­ben sürgetik, hogy a kormány intézkedjék a külföldön való magyar vagyon bejelentéséről és a valuták kötelező beszolgáltatásának elren­deléséről. Az új kormány általában a szükséges tájé­kozódás után, teljes erővel hozzáfogott a pénz­ügyi helyzetet rendező akció keresztülviteléhez. Keresztes Fischer belügyminiszter fontos ta­nácskozásokat folytatott a rendészeti és belügyi adminisztráció egyszerűsítéséről. Megindultak a tanácskozások a főispán­­ságok összevonásáról is, tervek szerint meg fogják szüntetni a városok külön főispáni állásait és a határmenti kisebb megyéket még jobban összevonják Valószínűleg megszüntetik a kerületi főkapitánysági állásokat is. Ernszt nép­jóléti miniszter a szakszervezetek ve­zetőivel tárgyalt a munkanélküli segé­lyek ügyében. A Magyarország szerint az Országos Társadalom Biztosítónál is nagy leépí­tések lesznek. Négy alelnökből kettőt tartanak meg s az aligazgatók számát is csökkentik. llj ite II­I A lfWtAWVWWWV/W Magyarországon a készülő nagy adóemeléseket az export fokozásával akarják enyhíteni A keddi minisztertanács rendkívül nagyfontosságu­ intézkedéseket készít el. SE ? T­A­B­U

Next