Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-01 / 1. szám

WA­ mzwrw i erre 1201. lej, (*)*vra «H «}, r.^^yed fett*« sSOO lei, ©®y kft."* né* !»J. Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Sssertcesjtőség és kiadóhivatal: Piața Unirii (Főtér) * j Telefon' 5»8. XV. évfolyam, l«*so sssáí®. TKZ.A POSTAIRA PL&­W’i Oe HEMEIUR •ne, ■«»--sw?. Cluj-Kolozsvár, 1932 január 1 Péntek ELÖFÉLETES MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyed szám ára 20 fillér. Középeurópai kibontakozás felé A magyar-cseh politikai és gazdasági kap­csolatok elmélyítése semmiesetre sem megy olyan könnyen, mint ahogyan az néhány nap­pal ezelőtt Benes feltűnést keltő intervjúja után látszott. A cseh sajtó, most már látva­, hogy Magyarországon komolyan veszik az ajánlatot, takaródét fút és azt javasolja, hogy mindenne­mű kezdeményezésnek Budapestről és nem Prá­gából kell kiindulnia. Emögött azok az örökös presztizsmomentumok állanak, alászínezve gaz­dasági meggondolásokkal, hogy mindig azok vannak előnyösebb helyzetben, akiktől kérnek valamit, nem pedig, akik kérnek, tehát: kérjen Budapest, nem pedig Prága. Lehet, hogy ez a középeurópai gazdasági összefogás kombinációja is vissza fog fejlődni, hogy majd egy újabb karácsonyi körkérdés kapcsán találja meg a maga elvi jelentőségű ösztönző erejét. De bizonyos megszívlelendő problémák e kérdés körül így is felvetődtek és ha gyakorlati hasznuk pillanatnyilag le nem mérhető, a középeurópai gondolkozásra nyil­vánvalóan egységesítően és termékenyítően fog­nak hatni. Benes nyilatkozata mellett emiinens­­font­osság­ú a cseh belügyminiszternek tegnap elhangzott ama nyilatkozata, hogy Csehország és Magyarország között a hidat a csehszlová­kiai magyar kisebbség fogja kiépíteni, örven­detes ez a megállapítás, mert éppen többségi részről hangzott el. Három ország magyar ki­sebbségének történeti küldetése van. Kiegyen­lítői két különböző ország feszültségének és természetes közvetítői a két nyilvánvalóan egy­másrautalt ország politikai és gazdasági köze­ledésének. Ez a tétel egyformán áll a csehszlo­vákiai, jugoszláviai és romániai magyar ki­sebbségekre is. Kisebbségeink vezérei ezt az igaz­ságot állandóan vallották és önigazolást nyújt a számukra, hogy most Csehország belügymi­nisztere is ezt az álláspontot teszi magáévá. Másik érdekes mozzanata a cseh nyilatko­zatnak, hogy Csehszlovákia részéről őszintén el­ismerik Magyarország rendkívüli jelentőségét a középeurópai államok rendszerében. Egyön­tetűen elismerik, hogy Európának ebben a ré­szében a kisantant-államok soha eredményes gazdasági politikát nem folytathatnak, ha ezt Magyarország ellen teszik, nem pedig Magyar­­ország bevonásával. Tegnap Vacláv Schuszter, volt kereskedelmi miniszter férfiasan bevallot­ta, hogy Csehországnak olyan gazdasági egység felé kell haladnia, amelynek geográfiai közép­pontja Magyarország. E kijelentés önmagában véve ellenez minden olyan magatartást, amely Magyarország ellen való gazdasági védekezésr­e, vámparrikádok emelésére, valutáris gyengíté­sekre irányul. Hiszen, ha egy ország egy na­gyobb gazdasági termelőterületnek a közép­pontja, úgy e termelési terület perifériájában álló államok józan ésszel nem követhetik a centrifugálás politika szeszélyeit, nekik ennek a körnek kisugárzó területében kell helyet fog­­lalniok. A lebunkózási politika rendszere helyett ha­ladéktalanul ki kell építeni az együttes gazda­sági élniakarásnak a rendszerét. Örvendetes, bár gyakorlatilag még vajmi keveset nyújtó jelen­ségek, hogy a középeurópai államok más irány­ban is keresik a gazdasági közeledés útját. Ugyanakkor, amikor Csehszlovákiában hang­zottak el Magyarország felé tapogatódzó szavak, Jugoszláviából is hasonló szavak kerestek utat országhatárokon keresztül. Románia nyilván­valóan szintén keresi a kibontakozást Nyugat­felé és hogy Kelet­ felé keresi, azt az orosz-ro­mán megnemtámadási szerződés körüli tárgyat Az oroszok Moszkvában akarnak tárgyalni a román megbízottakkal Besszarábia elcsatolásának elismerése az előzetes feltételek között . Ghica külügyminiszter Varsóban készíti elő a román-orosz tárgyalásokat (Bukarest, december 30.) A bukaresti kül­ügyminisztérium hivatalosan közli, hogy a francia-orosz meg nem támadási szerződés meg­kötésére irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban hasonló szerződés megkötésére folynak tárgya­lások Oroszország és Lengyelország között is. E tárgyalások következtében Románia és Szov­­jetoroszország között is tárgyalások indultak meg, hasonló természetű szerződés létrehozá­sára. Az orosz feltételek. A Cuvântul hosszabb cikkben foglalkozik ezzel a kérdéssel. A cikk szerint Lengyelország annak idején három feltételhez kötötte a Szov­­jetoroszországgal megkötendő meg nem táma­dási szerződés létrejövését. Az első feltétel sze­rint Szovjetoroszország kötelezi magát, hogy hasonló szerződést köt az­­ ős­­zes többi szomszé­dos államokkal, másodszor elismeri a Népszö­vetségnél bejegyzett területi státuskvót s végül az egyezmények megkötésével kapcsolatos dön­tőbíróság elnöke a lengyel delegátus lesz. Orosz­ország az első feltételt elfogadta, az utóbbi ket­tőt visszautasította, amire akkor a tárgyalások megszakadtak. Két hónappal később a szovjet újabb ajánlatot tett a lengyeleknek, amely szerint hajlandó azt ga­rantálni, hogy a kötendő szerződés ideje alatt a szer­ződő felek területi követelések alapján nem indítanak egymás ellen háborút. Ez a tárgyalási alap elfogadhatónak látszott és ezért Lengyelország az ősz folyamán meg­kezdte a tárgyalásokat, amiről azonnal értesí­tette Romániát is. A döntő­bíróság lengyel el­nökéről a tárgyalások még tovább folynak. — Ilyen körülmények között, — írja a Cu­vântul, — remélhető, hogy Ghica külügyminisz­ter varsói látogatása után Románia is elküldi megbízottait valamelyik semleges állam fővá­rosába, Rigába, esetleg Párizsba, hogy a szovjet delegátusokkal felvegyék az érintkezést. A meg nem támadási szerződés érvénye három év lenne. Az utóbbi napokban ugyancsak ezzel kap­csolatban örvendetes esemény történt. Molotoff, a népbiztosok tanácsának elnöke, egyik beszédé­ben Oroszországnak azt az óhaját szögezte le, hogy Romániával megegyezésre akar jutni. Te­kintettel az oroszok óhajára és a román kor­mány jóindulatára, a tárgyalások előrelátható­lag kedvező eredménnyel fognak végződni. Tanácskozás Titiliescuval Ghica külügyminiszter varsói útja után ja­nuár­ 12-én fog visszaérkezni Bukarestbe és ek­kor veszi fel az érintkezést Titulescuval, aki szintén 12-ike táján érkezik Bukarestbe. Titu­­lescuval a kormány a leszerelési és a jóvátételi konferenciákon tanúsítandó magatartást fogja megbeszélni. Ghica prágai útja valószínűleg elmarad, annál is inkább, mert a kisantant külügyminiszterei a leszerelési konferencia előtt Montreuxban ta­lálkozni fognak. A külügyminiszter szerdán felkereste a bukaresti lengyel és csehszlovák követeket, akikkel szintén a varsói útról tár­gyalt. Esetleg Moszkvában. A Viitorul az oroszokkal folytatandó tár­gyalás helyét találgatja. Románia eleinte Var­sóba óhajtotta elküldeni delegátusait, a szovjet inkább Ancara mellett volt. Végül is úgy látszott, hogy mindkét fél Rigá­ban fog megegyezni, de az sincs kizárva, hogy a tárgyalások esetleg Moszkvában lesznek. Bizalmatlanság a szovjettel szemben. Az Epoca foglalkozik az orosz-román meg nem támadási szerződésről megjelent hírekkel,­­illetve azzal az állítással, hogy az oroszok a szerződés fejében hajlandók elismerni Besszará­bia csatlakozását. A lap megállapítja, hogy ez a hír teljesen alaptalan, viszont, ha az oroszok nem hajlandók erre, úgy semmiféle garancia sincs arra, hogy a szerződést be is fogják tartani. A lap emlékeztet arra, hogy annak idején Take Ionescunál is kísérleteztek az oroszok, de ő nem ült fel manővereiknek és nyíltan követelte, hogy Besszarábia elismertetése legyen a meg­kötendő szerződés fő feltétele. A Neamul Românesc hivatalos kommüni­két közöl, mely szerint a francia-orosz meg nem támadási szerződéssel kapcsolatban jelen­leg egy lengyel-orosz hasonló szerződésről tár­gyalnak Lengyelország és Oroszország. E tár­gyalások természetes következményeként a román kormány és a szovjet kormány is közösen meg fogják vizsgálni egy, a két ország közötti kapcsolat lehető­ségét, amely ugyanolyan természetű egyezmény meg­kötésére vezethetne. lások zajlása körül látjuk. Lengyelország is akcióban van és hírek vannak forgalomban, hogy Pilsudszki Románia keleti és nyugati ha­tárain túl egyformán közvetít. A francia kül­politika szeme rajta van a középeurópai kér­désben, hiszen éppen tegnap olvastuk, hogy Franciaország, Ausztriát, Magyarországot bele­értve egy nyolcvanmilliós népi blokknak a ki­képzésére törekszik. Ráléptek tehát az államok arra az útra, amelyre már tíz évvel ezelőtt rá kellett volna lépniök és lassanként felismerik, hogy ezeknek az utaknak jár­ható­vátételében nem kis szerepe van a szétszórt magyar kisebb­,­ségeknek.

Next