Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-01 / 75. szám
K*pvi Liti (ház / ^7 Budapest 7 é6/*Kolessi)dr. 1932. áprilia X. Előfizetés belföldön. Egyévre 800, félévre 400, nagyedévre 200, agy bére 70 L 'Egyes szám ára 3 fej Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 508, 6*94 XV. évfolyam ♦ 75. szám Előfizetés Magyarországon) Egyévre 50 Pangó, félévre 25 Pengő, egyedévre 12.19 P. Egyes szám ára 20 fluftr argetoianu s a dunai terv Amit Argetoianu mond, az sokkal inkább kormány-álláspont, mint akárki másnak a kijelentése. Argetoianu pénzügyminiszternek pedig olyan nyilatkozata jelent meg egy bécsi lapban, amely éles ellentétben áll az eddig nyilvánosságra került kormánynyilatkozatokkal — a dunai államok együttműködésének kérdésében. Az eddigi diplomatikus és diplomáciai kijelentések örömüdvözletei után meglepetést kelt az Argetoianu hangja s kurtánröviden odavetett, kijelentése: nem hisz a Tardieu-terv megvalósulásában. Ismerve az embert, aki nyilatkozik s ismerve a mi belső,politikai, gazdasági helyzetünk felett uralkodó kormányzási irányzatot, ezt a nyilatkozatot inkább tartjuk őszintének, mint a diplomáciai lapjelentések szótárából összeállított eddigi megnyilatkozásokat, amelyek a francia kezdeményezést dicsérték, magasztalták s amelyek nagy reménységeket fűztek hozzá. Argetoianu megmondotta, hogy nem is helyesli. Hozzáfűzi, hogy ez a véleménye magánvélemény cumpán. Az ő magánvéleménye ma .Romániában azonban több mint egy minisztertanácsi határozat, legalább is ilyen nagyfontosságú gazdaságpolitikai magatartás kérdésében. Amit ii .akar, az történik s ha mások másképpen határoznának - ha egyáltalában egy kormány kelsetében sor kerülhetne ilyen leszavazás-féle döntésre , akkor is csak Argetoianu akarata szerint történik az, ami meg kell hogy történjék. Argetoianu megjelölheti a kormány számára a magatartás irányát, de a kormány nem oktrojálhat rá Argetoianura semmilyen ellenvéleményt. A bécsi nyilatkozatban Románia mast reprezentáns kormányhatalmának a nyílt álláspontjával állunk szemben. S ezt jó tudni, ha a dunai államok elé tett tervnek a sorsára gondolunk. Argetoianunak volt egy ötlete, amit a kormányokhoz javaslatképpen eljuttatott s ő kitart emellett. Kereskedelmi egyezmények nemzetközi konferenciájának az ötlete volt ez. Ilyen és ehez hasonló ajánlatokat, terveket, javaslatokat garmadával termeltek ki az utóbbi időkben s mindeniknek a szülő apja a magáét tartja az egyedül helyesnek s egyedül megvalósíthatónak. Valószínű, hogy Tardieu is így van azzal a propozicióval, amit magáévá tett s amit — bár még nem egy konkrét terv — az ő nevéről nevezett el a világ. Tardieunak sok más helyzeti előny mellett megvan még az a nagy egyéni súlya is, hogy mögötte a francia gazdasági erők állanak, amelyek az európai államok főhitelezőjének a szerepét játszák a mai időkben. A Tardieu-terv az európai nagyhatalmak elfogadott tervévé válhat s azzal szemben a mi kormányunk magatartásának meg jöhet az a következménye is, hogy más magatartású kormánynak lenne kénytelen átadni a helyet, a nyilatkozási és tárgyaló szerepet.Mindezek mellett igaza lehet Argetoianunak abban, hogy a Tardieu-féle terv megvalós.Plásea nem megy nagyon könnyen s nem megy akkor is — ha már megindult — olyan gyorsan, mint amilyen égetően sürgős megoldást követel a helyzet tarthatatlansága. Abban minden esetre sok igaza van Argetoianunak, hogy a különböző konferenciákra a megnyomorított adózó polgárok pénzéből rengeteget költenek Élénk vitában tárgyalják a lakbérek új törvényét A kereskedők üzleti bére miatt nagy az ellentét Hegedűs Nándor a haldokló romániai kereskedelemről és a lakbércsökkentésről beszélt . Burkolt numerus clauzust javasoltak a kisebbségi egyetemi hallgatók ellen (Bukarest, március 30.) Tekintettel a májusi bérnegyed közeli kezdetére, a parlamentben elővették a lakbértörvényt. Elég későn, mert az egész országban teljes a tájékozatlanság és a bérleti viszonyok zűrzavarában mindenütt a beígért törvényt várják. A háztulajdonosok érdekében. A kamara ülésén Parasch ívesen a lakbérleti törvény kérdésében a háztulajdonosok érdekében szólalt fel. — Kapitalista polgári államban élünk ■ m-n<:j ■. Nem vagyunk kommunisták és ezért a magántulajdont védenünk kell. A jelenlegi javaslat lehetetlenné teszi a szabadforgalmat. Tiltakozik a kereskedők védelmére vonatkozó intézkedések ellen. A kereskedők és tisztviselők házbére Singer zsidó képviselő beszédében elmondta, hogy a javaslat három alapelven épül fel. Az első a tisztviselők további védelme, a második a bérek leszállítása, amit a trónbeszéd is megígért, a harmadik a kereskedelem védelme. A tisztviselők szerződéseinek meghosszabbítását helyesli, a bérek leszállítását ellenben nem tartja elegendőnek. Vannak esetek, hogy 1029 óta a bér ötven százalékkal is esett és akkor a törvény intézkedése 25 százalékos hasznot jelentene a háztulajdonosnak. Vizante ezredes: Ez tévedés. Singer: Bizonyítékokkal szolgálhatok erre nézve. Az üzletbérekre nézve még kevésbé megoldás a javaslat intézkedése, mert hiszen a bukaresti háromszázezres boltbérekből legalább negyven százalékot le kell engedni, mivel a jelenlegi helyzet mellett az adóját sem tudja kikeresni a kereskedő. Cuza közbe akar szólani, amire Singer azzal válaszol, hogy nem ér reá szükségtelen vitákra. Kéri a százalék erőteljesebb megállapítását és azt, hogy azoknál a bérlőknél, akik az olcsóbb házbérért mondottak fel, ennek a felmondásnak az érvénye szüntettessék meg. Singer ezután a háztulajdonosok érdekében kéri, hogy amennyiben a háztulajdonosoknak nagy adósságaik vannak, a magas kamatok következtében, bírói után ezeket a kamatokat visszamenőleg írják a háztulajdonos javára. Ezzel a miniszter mindkét felet, a bérlőket és a háztulajdonosokat is kielégíti. lovi pale nemzeti parasztpárti megállapítja, hogy, élet egy éven belül valószínűleg meg Csali Maraint mi látjuk■ Argetoianu a költséges konferenciák számát akarja még eggyel szaporítani. Az ő ajánlata teljesen el akarja falazni a kereskedelmi megegyezések és termelési racionalizálások zöld asztalától a hatalmi vagy más szóval nemzeti, ha tetszik politikaii érdekeket, de nem akarja észrevenni, hogy jobban meg fog nehezedni. A törvénynek előrelátónak kell lenni és ezért erőteljesebb intézkedéseket kíván. A tisztviselők és nyugdíjasok szerződéseit legalább két évre kellett volna meghosszabbítani. Igaz, hogy a háztulajdonosok érdekeire is tekintettel kell lenni, de ha a kettő között választani kell, akkor inkább a szegényebb bérlők érdekeit kell megvédelmezni. Mirescu szociáldemokrata szerint ez a törvény a háború utáni lakbérleti törvények közül a legjobban védi a háztulajdonosok érdekeit. Azt kéri, hogy a lakbérek leszállítására igazságosabb kulcsot állapítsanak meg. A jelenlegi törvényjavaslat reakciós, mert a munkások érdekeit nem veszi figyelembe. Vannak munkanélküliek, akik képtelenek lakbért fizetni és ki vannak szolgáltatva annak, hogy a háztulajdonosok az utcára dobják őket. Pap Valér: A háztulajdonosok azt mondják, hogy a törvényjavaslat bolseviki szellemű, önök azt mondják, hogy reakciós. Lucian szociáldemokrata: Az igazság Miresen oldalán van. Miresen folytatja beszédét. Igen sok bérlő nem tud elköltözni azért, mert tartozik a háztulajdonosnak. Kéri, hogy a bérlő ilyen esetben is közözhüssék el. Hegedűs Nándor a bércsökkentésekért. Ezután Hegedűs Nándor magyarpárti képviselő szólott hozzá a javaslathoz. Hegedűs Nándor magyarpárti képviselő visszautasítja Paraschivescu állításait, amely szerint a kereskedők nem szorulnak védelemre, mert a romániai kereskedelemnek még nincs olyan nagy tradíciója, mint például a franciának, vagy az angolnak. Hangoztatja Hegedűs Nándor, hogy ez nem érv, sőt mivel a kereskedelem fiatal, annál erőteljesebb támogatást érdemel meg az államhatalom részéről. Kéri, hogy a lakbércsökkentés az 1930. évihez képest ne 30 százalékos legyen csak, mivel ez ténylegesen nem jelentene leszállítást, hiszen azóta a lakbérek maguktól is csökkentek már. Vagy egy későbbi időpontot kell számítási alapnak kitűzni, vagy pedig nagyobb százalékos leszállítást kell életbeléptetni. Helyesli, hogy a törvény megvédi azokat a háztulajdonosokat. (Folytatás a 2-ik oldalon). ezek-,a hatalmi érdekek voltaképpen gazdasági érdekek. Az ő ötlete szerinti konferencián ezek az érdekek ütköznének ki és nem lenne más eredmény, mint az, hogy az egymásra utalt álhuok egymásrautaltságának az a megálapitása, amin már egy lépéssel túl van a Tardieu terv.