Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-01 / 75. szám

K*pvi Liti (ház / ^7 Budapest 7 é6/*Kolessi)dr. 1932. áprilia X. E­lő­fizetés belföldön. Egyévre 800, félévre 400, nagyedévre 200, agy bére 70 L 'Egyes szám ára 3 fej Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 508, 6*94 XV. évfolyam ♦ 75. szám Előfizetés Magyarországon) Egyévre 50 Pangó, félévre 25 Pengő, egyedévre 12.19 P. Egyes szám ára 20 flu­ftr argetoianu s a dunai terv Amit Argetoianu mond, az sokkal inkább kormány-álláspont, mint akárki másnak a kije­lentése. Argetoianu pénzügyminiszternek pe­­d­ig olyan nyilatkozata jelent meg egy bécsi lapban, amely éles ellentétben áll az eddig nyilvánosságra került kormány­nyilatkozatok­kal — a dunai államok együttműködésének kérdésében. Az eddigi diplomatikus és diplo­máciai kijelentések örömüdvözletei után meg­lepetést kelt az Argetoianu hangja s kurtán­­röviden odavetett, kijelentése: nem hisz a Tar­­dieu-terv megvalósulásában. Ismerve az em­bert, aki nyilatkozik s ismerve a mi belső,poli­­tikai, gazdasági helyzetünk felett uralkodó kormányzási irányzatot, ezt a nyilatkozatot in­kább tartjuk őszintének, mint a diplomáciai lapjelentések szótárából összeállított eddigi megnyilatkozásokat, amelyek a francia kezde­ményezést dicsérték, magasztalták s amelyek nagy reménységeket fűztek hozzá. Argetoianu megmondotta, hogy nem is helyesli. Hozzáfűz­­i, hogy ez a véleménye magánvélemény cum­pán. Az ő magánvéleménye ma .Romániában azonban több mint egy minisztertanácsi ha­tározat, legalább is ilyen nagyfontosságú gaz­­daságpolitikai magatartás kérdésében. Amit ii .akar, az történik s ha mások másképpen hatá­roznának - ha egyáltalában egy kormány ke­lsetében sor kerülhetne ilyen leszavazás-féle döntésre , akkor is csak Argetoianu akarata szerint történik az, ami meg kell hogy történ­jék. Argetoianu megjelölheti a kormány szá­mára a magatartás irányát, de a kormány nem oktrojálhat rá Argetoianura semmilyen ellen­véleményt. A bécsi nyilatkozatban Románia mast reprezentáns kormányhatalmának a nyílt álláspontjával állunk szemben. S ezt jó tudni, ha a dunai államok elé tett tervnek a sorsára gondolunk. Argetoianunak volt egy ötlete, amit a kor­mányokhoz javaslatképpen eljuttatott s ő ki­tart emellett. Kereskedelmi egyezmények nem­zetközi konferenciájának az ötlete volt ez. Ilyen és ehez hasonló ajánlatokat, terveket, ja­vaslatokat garmadával termeltek ki az utóbbi időkben s mindeniknek a szülő apja a magáét tartja az egyedül helyesnek s egyedül megva­lósíthatónak. Valószínű, hogy Tardieu is így van azzal a propozicióval, amit magáévá tett s amit — bár még nem egy konkrét terv — az ő nevéről nevezett el a világ. Tardieunak sok más helyzeti előny mellett meg­van még az a nagy egyéni súlya is, hogy mögötte a francia gazdasági erők állanak, amelyek az európai államok főhitelezőjének a szerepét játszák a mai időkben. A Tardieu-terv az európai nagy­hatalmak elfogadott tervévé válhat s azzal szemben a mi kormányunk magatartásának meg jöhet az a következménye is, hogy más magatartású kormánynak lenne kénytelen át­adni a helyet, a nyilatkozási és tárgyaló sze­repet.­­Mindezek mellett igaza lehet Argetoianu­nak abban, hogy a Tardieu-féle terv megvaló­­s.Plásea nem megy nagyon könnyen s nem megy akkor is — ha már megindult — olyan gyor­san, mint amilyen égetően sürgős megoldást követel a helyzet tarthatatlansága. Abban min­den esetre sok igaza van Argetoianunak, hogy a különböző konferenciákra a megnyomorított adózó polgárok pénzéből rengeteget költenek Élénk vitában tárgyalják a lakbérek új törvényét A kereskedők üzleti bére miatt nagy az ellentét Hegedűs Nándor a haldokló romániai kereske­delemről és a lakbércsökkentésről beszélt . Burkolt numerus clauzust javasoltak a kisebb­ségi egyetemi hallgatók ellen (Bukarest, március 30.) Tekintettel a má­jusi bérnegyed közeli kezdetére, a parlament­ben elővették a lakbértörvényt. Elég későn, mert az egész országban teljes a tájékozatlan­ság és a bérleti viszonyok zűrzavarában min­den­ütt a beígért törvényt várják. A háztulajdonosok érdekében. A kamara ülésén Pa­rasch ívesen a lakbér­leti törvény kérdésében a háztulajdonosok ér­dekében szólalt fel. — Kapitalista polgári ál­lamban élünk ■ m-n<:j ■.­­ Nem vagyunk kommunisták és ezért a­ magántulajdont véde­nünk kell. A jelenlegi javaslat lehetetlenné te­szi a szabadforgalmat. Tiltakozik a kereskedők védelmére vonatkozó intézkedések ellen. A kereskedők és tisztviselők házbére Singer zsidó képviselő beszédében elmond­ta, hogy a javaslat három alapelven épül fel. Az első a tisztviselők további védelm­e, a má­sodik a bérek leszállítása, amit a trónbeszéd is megígért, a harmadik a kereskedelem védelme. A tisztviselők szerződéseinek meghosszabbítását he­lyesli, a bérek leszállítását ellenben nem tartja elegendőnek. Vannak esetek, hogy 1029 óta a bér ötven szá­zalékkal is esett és akkor a törvény intézkedése 25 százalékos hasznot jelentene a háztulajdo­nosnak. Vizante ezredes: Ez tévedés. Singer: Bizonyítékokkal szolgálhatok erre nézve. Az üzletbérekre nézve még kevésbé megoldás a javaslat intézkedése, mert hiszen a bukaresti háromszázezres boltbérekből leg­alább negyven százalékot le kell engedni, mi­vel a jelenlegi helyzet mellett az adóját sem tudja kikeresni a kereskedő. Cuza közbe akar szólani, amire Singer az­zal válaszol, hogy nem ér reá szükségtelen vi­tákra. Kéri a százalék erőteljesebb megállapí­tását és azt, hogy azoknál a bérlőknél, akik az olcsóbb házbérért mondottak fel, ennek a fel­mondásnak az érvénye szü­ntettessék meg. Singer ezután a háztulajdonosok érdekében kéri, hogy amennyiben a háztulajdonosoknak nagy adósságaik vannak, a magas kamatok kö­vetkeztében, bírói után ezeket a kamatokat visszamenőleg írják a háztulajdonos javára. Ezzel a miniszter mindkét felet, a bérlőket és a háztulajdonosokat is kielégíti. lovi pale nemzeti parasztpárti megállapítja, hogy, élet egy éven belül valószínűleg meg Csali M­araint mi látjuk­­■ Argetoianu a költ­séges konferenciák számát akarja még eggyel szaporítani. Az ő ajánlata teljesen el akarja falazni a kereskedelmi megegyezések és terme­lési racionalizálások zöld asztalától a hatalmi vagy más szóval nemzeti, ha tetszik politikai­i érdekeket, de nem akarja észrevenni, hogy jobban meg fog nehezedni. A törvénynek előre­látónak kell lenni és ezért erőteljesebb intézke­déseket kíván. A tisztviselők és nyugdíjasok szerződéseit legalább két évre kellett volna meghosszabbítani. Igaz, hogy a háztulajdono­sok érdekeire is tekintettel kell lenni, de ha a kettő között választani kell, akkor inkább a sze­gényebb bérlők érdekeit kell megvédelmezni. Mirescu szociáldemokrata szerint ez a tör­vény a háború utáni lakbérleti törvények kö­zül a legjobban védi a háztulajdonosok érde­keit. Azt kéri, hogy a lakbérek leszállítására igazságosabb kulcsot állapítsanak meg. A jelenlegi törvényjavaslat reakciós, mert a munkások érdekeit nem veszi figyelembe. Van­nak munkanélküliek, akik képtelenek lakbért fizetni és ki vannak szolgáltatva annak, hogy a háztulajdonosok az utcára dobják őket. Pap Valér: A háztulajdonosok azt mond­ják, hogy a törvényjavaslat bolseviki szellemű, önök azt mondják, hogy reakciós. Lucian szociáldemokrata: Az igazság Mi­­resen oldalán van. Miresen folytatja beszédét. Igen sok bérlő nem tud elköltözni azért, mert tartozik a háztulajdonosnak. Kéri, hogy a bérlő ilyen esetben is közözhüs­­sék el. Hegedűs Nándor a b­ércsökkentésekért. Ezután Hegedűs Nándor magyarpárti kép­viselő szólott hozzá a javaslathoz. Hegedűs Nándor magyarpárti képviselő visszautasítja Paraschivescu állításait, amely szerint a kereskedők nem szorulnak védelemre, mert a romániai kereskedelemnek még nincs olyan nagy tradíciója, mint például a franciá­nak, vagy az angolnak. Hangoztatja­ Hegedűs Nándor, hogy ez nem érv, sőt mivel a kereske­delem fiatal, annál erőteljesebb támogatást ér­demel meg az államhatalom részéről. Kéri, hogy a lakbércsökkentés az 1930. évihez ké­pest ne 30 százalékos legyen csak, mivel ez ténylegesen nem jelentene leszállí­tást, hiszen azóta a lakbérek maguktól is csökkentek már. Vagy egy későbbi időpontot kell számítási alap­nak kitűzni, vagy pedig nagyobb százalékos le­szállítást kell életbeléptetni. Helyesli, hogy a­ törvény megvédi azokat a háztulajdonosokat. (Folytatás a 2-ik oldalon). ezek-,­a hatalmi érdekek voltaképpen gazdasági érdekek. Az ő ötlete szerinti konferencián ezek az érdekek ütköznének ki és nem lenne más eredmény, mint az, hogy az egymásra utalt ál­­­­hu­ok egymásrautaltságának az a m­egálapi­­­­tása­, amin már egy lépéssel túl van a Tardieu­­­ terv.

Next