Keleti Ujság, 1932. december (15. évfolyam, 277-301. szám)
1932-12-01 / 277. szám
'Aiwx V. December 1. Nagy tévedés azt hinni, hogy az erdélyi magyarok és a romániai kisebbségek nem tartják jelentősnek a december elsejei évfordulót. Nemcsak a mostanit, hanem mindeniket, amely elmúlt a fejünk felett s amely ezután jön, azóta, hogy kisebbségi sorsunkat viseljük. Nagy tévedés azt hinni, hogy a december elsejére való emlékezésnek ne akarnánk jelentőséget tulajdonítani. Ellenkezőleg: kisebbségi programunk legfőbb feladatai közé tartozik, sőt mondhatnék, programszerű tevékenységünk legfőbb feladata, hogy minden megfogható alkalommal e napra emlékeztessünk. Mert akinek a történelem országot adott, annak vállaira helyezte a felelősséget az ország népeinek jó és rossz sorsáért. A gyulafehérvári decemberi kinyilatkozás emlékét ünnepi lelkesedés idézi fel s az ünnepi kereteknek a kiszélesítéséhez akármi adja az aktualitást, az évfordulónak a jelentősége és lényege nem változik. .Deklarálta a román egyesülést a gyulafehérvári gyűlés és ez egyesülésnek az alapkövei, oszlopaiként az itt élő népek szabadságának örökjogait jelölték ki. Az egyesülés megtörtént, ez már a múlt és a szabadságjogok élő valósággá emelése pedig az államéletnek a feladata. Nekünk nincsen szükségünk arra, hogy idegen momentumokban keressünk aktualitást a december elsejei évforduló elhomályosíthatatlan jelentőségének a kiemeléséhez, mi ennek a napnak az alapkövein állunk, bár résztvevői a gyulafehérvári határozatoknak nem voltunk. A gyulafehérvári december elseje népi megnyilatkozás volt s bár ebben semmi részünk akkor nem volt, mert nem is lehetett, a mi népünk életjogainak kütforrásaként tekintjük. Ezzel állunk és ezzel harcolunk. S mert őszintén, nyíltan, kertelés nélkül tartjuk magunk alatt ez alapköveknek a szilárdságát, ez adja számunkra a bátorságot a szabadságjog biztosításáért és biztonságáért lankadhatatlanul vállalt belső küzdelemben. Ezért nem ejtjük ki kezünkből az irótollat és ezért nem félünk polgárjogainkért bármikor szót emelni a rendelkezésünkre álló fórumokon. És ezért valljuk meggyőződéssel, hogy aki méltó átérzéssel ünnepelni tudja a gyulafehérvári deklarációnak az évfordulóját s jelentőségét, az nem akarhatja a mi küzdelmeinknek a letörését, mert az igazi december elsejét csonkítaná meg. Aki december elsejét történelmi fordulópontnak tartja, az nem akarhatja összetörni, ha,nem csak kiépíteni s a kiépítés akaratának végrehajtásában bennünk segítséget talál, de nem a népünknek kilátásba helyezett nemzeti és polgárjogok eltemetéséhez, hanem azoknak érvényesítéséhez. Nincsen _ állam e földön, amely terhére akarnak lenni a polgári létnek és nem a könynyebbségére. Mert ha volna ilyen állam, annak nincsen létjogosultsága az emberiség történetében. Az állami létnek a célja az, hogy polgárainak megélhetését biztosítsa és boldogulását elősegítse. Ennek az állami célnak és feladatnak a tiszta és valódi értelmébe belekapcsoltuk a mi törekvéseinket s népünk életének boldogulásának állami feladatként való elismerését, felkarolását követeljük. A gyulafehérvári decemberi deklarációban tisztán látták ennek a feladatnak a felismerését és a felismerés kihangsúlyozásának a szükségességét, mert alapelveket szögezett le az újonnan alakítandó román állam számára s a legelső pontnak legelső mondata előírja: — Teljes nemzeti szabadság az összes itt élő nemzeteknek. S ez a legelső, tehát legfőbb pont vállalta a nemzeti szabadság garanciáiként a nemzeti autonómiákban kialakítható béke valóságát is. Hogy szűnjön meg az egymás közötti viszálykodás és a belső megbékült nyugalomra épüljenek fel a népjólétnek elképzelhető feltételek Hitünk van abban, hogy ma is csak az áll a történelmi hivatás helyes pontjának a szilárdságán, aki az itt élő népek sorsközösségét felismerve, a testvéri békesség ügyét szolgálja. Érvényben marad az agrárváltók kezeseinek kötelezettsége A Creditul Urban részvényeinek áresése ideges nyugtalanságot keltett a bukaresti tőzsdén Maniu és Titulescu királyi kihallgatáson (Bukarest, november 30.) A városi konverzióról még vajmi keveset lehet tudni, csak anynyit, hogy beígérte a miniszterelnök. Egyelőre csak a végrehajtások felfüggesztésére kerül most a sor. Hogy milyen lesz a konverzió, arranézve különböző találgatások és kombinálások jelennek meg a bukaresti lapokban. Ezek a kombinációk semmiképpen sem lehetnek irányadók. Az a tény azonban, hogy az előzetes bejelentés tulajdonképpen tájékozatlanul hagyta a nyilvánosságot, nemcsak találgatásokra alkalmas, hanem sokféle bizonytalanságot teremt a gazdasági életben. Nyugtalanság a tőzsdén. A Lupta részletesen beszámol a tőzsdei ideges hangulatról, és nyugtalanságról. Különösen a Creditul Urban papírjai körül mutatkozik ez az ideges nyugtalanság. E városi hitelintézet tízszázalékos papírját november 28-án 64.énlejjel jegyezték, ma 39-re esett le. Az ötszázalékos papírja néhány nappal ezelőtt 37 jen volt és 32-re esett le. Az árfolyamoknak a zuhanása anélkül következett be, hogy vevő egyáltalában akadt volna. A tőzsdén azok a híresztelések terjedtek el, hogy a Creditul Urban nem fizet osztalékot és nem váltja be a szelvényeket. Panaitescu, a Creditul Urban vezérigazgatója nyilatkozatában kijelentette, hogy két év óta a kormányzat nem tesz egyebet, mint korlátozza a tőke lehetőségeit és a tulajdonjogot. Hogy a Creditul Urban nem szorítja kíméletlenül a fizetni nem tudó adósait, annak bizonyítására azt hozza fel, hogy két év alatt Bukarestben csak tizenhárom ingatlant árvereztetett s az ország egész területén ezenkívül csak húszat. A legkategórikusabban cáfolja, hogy nem fizetnének osztalékokat és a szelvényeket nem váltanák be. A kormánypárti lap sürgős intézkedéseket kér a kormánytól a tőzsdei áresések megakadályozására. Az Epoca című lap azt írja, hogy Mamutnak a városi konverzióra vonatkozó parlamenti bejelentése kínos benyomásokat keltett nemcsak belföldön, hanem a külföldön is. Angliában valósággal katasztrofális következményei állottak be bizonyos román gazdasági érdekekre. Volt olyan belföldi biztosító társaság, amely hajlandónak mutatkozott újólag folyósítani jelzálog-kölcsönöket a saját üzletfelei számára. Ezt a hajlandóságát most megváltoztatta és nem folyósít senki jelzálog-kölcsönt. Duca elnöklete alatt a liberális párt parlamenti csoportja értekezletet tartott a városi konverzióról. Határozatot hoztak, melyben most is — politikai szemponntokból — leszögezik, hogy helyeslik a városi adósság szanálását, de a szanálási módokra nézve a párt fenntartja a maga álláspontját. A parlamenti verekedés fegyelmije. A kamara fegyelmi bizottsága Pompiliu Ioanitescu elnöklete alatt tartott ülésén elkészítette azt a javaslatot, amit a kamara tegnapi ülésén előfordult verekedés ügyében terjesztenek elő. A javaslat Cuza Györgynek a kamarából husz ülésnapra való kizárását indítványozza a Weissmann zsidópárti képviselő ellen elkövetett inzultus miatt. Mivel hetenként csak négy nap tart ülést a kamara, a húsz ülésnap karácsony előtt nem telik le s így Cuza csak a karácsonyi szünet után vehet részt a parlamenti üléseken. A kezesek miatt óvatották meg az agrárváltókat. Az agrárkonverzió törvénye nem tartalmaz pontos rendelkezéseket a váltókezesekre vonatkozólag. Emiatt a Banca Naţionala megóvatolta valamennyi tárcájában levő mezőgazdasági váltót. Az igazságügyminiszter, hogy a kérdés körül keletkezett jogi vitának véget vessen. —, elrendelte, hogy a kezesek kötelezettsége érvényben marad a Mironescu-féle törvény által megállapított határidőig. A miniszter közelebbről törvényjavaslatot is fog benyújtani, hogy ez a rendelkezés törvényes alappal bírjon a további eljárás folyamán. Titulescu és Maniu a királynál. Titulescu külügyminiszter tegnap kihallgatáson volt a királynál. Ma Mania miniszterelnök ment audienciára, aki ez alkalommal a választójogi törvényjavaslatot is bemutatja az uralkodónak. Averescu szenzációt ígér. Goga, aki néhány napig gyengélkedett, felgyógyult és még e hét folyamán fel fog szólalni a parlamentben a felirati vitánál. Averescu marsall a szenátusban fog beszélni. Felszólalását nagy érdeklődéssel várják, mert Averescu régóta nem beszélt a nyilvánosság előtt. Averescu különben is szenzációsnak ígéri a beszédét. A bankkormányzó megállapításai az erdélyi aranybányák termeléséről (Bukarest, november 30.) Anghelescu, a Nemzeti Bank kormányzója Dan Severrel, a bank igazgatóságának egyik tagjával helyszíni szemlét tartott az erdélyi Érchegység aranybányáinál, Brádon és Zalatnán. Megállapította, hogy az aranybányák termelése kellő inveszticióval fokozható volna. A bank százmillió lejt folyósít az államnak, hogy eszközölhesse a szükséges befektetéseket. Egyes körök azt a hírt terjesztették, hogy az aranybányászás nem rentábilis Romániában. A vizsgálat ezt a hírt megcáfolta azzal, hogy a termelés már akkor rentábilis, ha a bányák érce tonnánként négy gram aranyat tartalmaz. Ezzel szemben az erdélyi aranybányák érce tonnánként 8 gram aranyat tartalmaz.