Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-01 / 75. szám
Köt5Viselőház BUDAPEST V. Előfizetés belföldön: atetett félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 701* Egyes szám ára 3 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali teletem: 503. XVI. ÉVFOLYAM 75. SZÁM. ClnMCoT^srs^k. 1933. április 1. Előfizetés Magyarországon Egy évre 60 pengő, félévre 25 pengő, negyedévre 1250 R. Egyes szám ára 20 fillér. A tábornok és a hadiszer-ügynök Amióta a Skoda-botrány kipattant és a lapok napról-napra hasábokat írnak össze erről a még mindig homályos és a jámbor polgári olvasó számára kibogozhatatlan ügyről, a parlamenti interpellációk, vezércikkek és riportok káoszából két név emelkedett ki markánsan. Az egyik a Skoda-gyár bukaresti főképviselőjének, Zeleszky úrnak a neve, a másik a Sica Popescu tábornoké, aki egy revolver golyóval tett pontot a felelőtlen gyanúsítások és vádaskodások özönére s váltotta ki ezzel a részvét és együttérzés tömeghangulatát. Mi, akik már foglalkozásunknál fogva is benne élünk a politikai és panamabotrányok szövevényeiben, bevalljuk, nem tudnánk pontosan megjelölni, voltaképpen mi is a lényege a Jakoda-ügynek. Csak annyit tudunk, hogy hivatalos vizsgálóbizottság jelent meg meglepetésszerűen a világhírű cseh hadianyag és ágyugyár bukaresti telepén, a házkutatás után lepecsételte az irodát és a Wertheim-kaszszát, de alig távozott a házkutatás színhelyéről a kiküldött delegáció. Zeleszki úr feltörte a pecséteket s úgy gazdálkodott a titkos fiókok tartalmával, mintha azok saját tulajdonai volnának, ő pedig mint magasállású diplomáciai funkcionárius területenkívüliséget élvezne Komárnéban- Nagyon páholyban érezte magát ez az űr, vagy legalább is azt kellett hinnie, hogy üzleti tevékenykedésének köreiben olyan összeköttetéseket szerzett, amelyek mindenesetre biztosítják büntetlenségét. A cseh lőszergyár bukaresti igazgatója — voltaképpen tehát akárhogy is csűrjük-csavarjuk a dolgot: a cseh lőszerügynök — számításaiba ugyan hiba csúszott be, mert ott hűsöl már a börtöncellában ez azonban egy cseppet sem teszi őt sajnálatra méltóvá, vagy rokonszenvessé. Hogy kém volt-e Zeleszki, vagy pedig csak üzletember, azt majd a vizsgálat fogja kideríteni. Azt azonban mindenféle hivatalos vagy bűnügyi eljárás nélkül meg lehet állapítani, hogy az embereknek ez a speciese, amely az általános nyomorhullámban abból él fényesen, hogy minél nagyobb mennyiségű hadianyagot igyekszik még megvesztegetések árán is a szegény ország nyakába varrni, nagyon kevesek szimpátiáját válthatja ki, még akkor is, ha nem is bűnös a feléje irányuló vádakban. Minden országnak legféltettebb szerve, legdédelgetettebb közülete a hadsereg. Az állam költségvetésének jelentékeny része a hadsereg ellátásának és felszerelésének céljait szolgálja. A király, a hadügyminiszter, a tábornoki kar és a kormány egyik legnagyobb gondja az, hogy a hadsereg modernizálása párhuzamosan haladjon a többi országok hadseregeivel. Nem kell tehát attól tartani, hogy a költségvetésnek éppen ez a része szenved káros redukciókban. Amit ezen felül, vesztegetések árán vásárolnak meg, az csak felesleges, luxuriózus kiadás, ennek a polgári lakosság vallja kárát. Minden jel arra vall, hogy Zeleszki úr ezen a téren igyekezett „érdemeket“ szerezni megbízóinál s ezért kapott busás províziókat s erre szolgált a Skoda-gyár „rendelkezési alapja“ is. A Skoda-botránynak ez a „hőse“ tehát, a lőszer ügynök profilja, a legkevésbé érdemli meg a részvétet. Akármennyire alantas érzés is a káröröm, de nehéz elleplezni, amikor egy ilyen háborúcsináló vigéc esik bele saját vermébe.A Skoda-ügynek azonban van egy szenvedő, mártírkoszorút kiérdemelt főszereplője is. Aki annak a feltételezésnek esett áldozatául, hogy ő is belekeveredett a lőszer-vigéc Zeleszki hálójába, aki vagyonokat halmozhatott össze feleslegesnek bizonyult lőszermegrendelések árán Hatezer lejt találtak a Popescu tábornok katonazubbonyában s ezenfelül mindössze húszezer lej volt az a „vagyon“, amely fölött rendelkezett. A milliókról szóló legendák ide olvadtak le. Emeljük le a polgári hála és tiszteletadás jeléül a kalapunkat Sica Popescu tábornok előtt, aki egy revolverlövéssel űzte el feje felől Közzétették sí Mussolini-terv hat pontból álló szövegét Tíz évre szóló megegyezés a nagyhatalmak között — JL revízió és az egyenjogúság (Páris, március 31.) A francia Matin és az angol Daily Herald ugyanabban az időben köztik a Mussolini-féle négyhatalmi tervezetnek a szövegét, amely hat pontból áll. Az első pont megállapítja, hogy a négy hatalom megegyezést köt együttműködésre az igazi béke érdekében, a megnemtámadási és Kellog-szerződések szellemében, abból a célból is, hogy a békét a többi államok számára is megóvja. A második pontban a négy nagyhatalom elismeri a békeszerződések revíziójának alapelvét arra az esetre, ha alkalmas helyzet adódik az államok közötti egyenetlenség kiküszöbölésére. Egyúttal kijelentik a nagyhatalmak, hogy minden revíziót a Népszövetség keretein belül kölcsönös megértéssel és az illető államok kölcsönös együttműködése érdekében visznek keresztül. A harmadik pontban Franciaország, Anglia és Olaszország kijelentik, hogy elismerik Németország teljes egyenjogúságát, s az egyenjogúság gyakorlati keresztülvitelének a szükségességét. Németország pedig kötelezi magát, hogy az egyenjogúságot olyan mértékben valósítja meg, amilyen mértéket a nagyhatalmak diplomáciai testületei megállapítanak. Hasonló alapelven gyakorlatilag is megvalósítandónak jelentik ki a nagyhatalmak Ausztria, Magyarország és Bulgária egyenjogúságát. A negyedik pontban kijelentik a nagyhatalmak, hogy minden európai és Európán kívüli, gyarmati kérdésekben is egyhangú álláspontot alakítanak ki. Az ötödik pont arról rendelkezik, hogy e politikai együttműködésről szóló egyezményt az illetékes parlamenteknél három hónap leforgása alatt a kormányok jóváhagyatják. A megegyezés tíz évre szól, amelynek leteltével újabb tíz évre meghosszabbodik, ha a lejárat előtt egy évvel valamelyik nagyhatalom fel nem mondja. A hatodik pont szerint a megegyezést a Népszövetség titkárságánál lajstromoztatni kell A francia álláspont A párisi Excelsior a Mussolini-tervezettel szemben a francia kormány álláspontját tünteti fel. Eszerint Franciaországnak nem szabad elhagynia szövetségeseit. Minden javaslattal szemben, amely az igazi békét kívánja szolgálni, hálás, de szabadkezet kíván Franciaország számára fenntartani. Jóakaratot lát abban, hogy a tervezők a javaslatot a Népszövetség keretein belül kívánják elintéztetni s kétségbevonhatatlan e javaslat tárgyilagossága. A tizenkilencedik cikk a keresztülvihetetlen békepontok módosításáról szól ugyan, ez a cikk azonban elválaszthatatlan a népszövetségi alkotmány alapelveitől. Ellentétek a francia kormányban. A francia kormány igyekszik megnyugtatni a kisantantot abban az irányban, hogy a hatalmak tárgyalásain nem fogják elejteni érdekeiket. Genfi lapok beavatott helyről szerzett értesülései szerint a Mussolini-terv ügyében a diplomáciai tárgyalások tovább folynak. Úgy kírlik, hogy Daladier és Paul Boncour között nézeteltérések merültek fel. Lehetségesnek tartják, hogy rövidesen Daladier átveszi a külügyi tárcát, mert Paul Boncour távozik a kormányból. Davis londoni tanácskozásait Londonból jelentik. MacDonald az alsóház miniszterelnöki fogadószobájában újabb megbeszélést folytatott Norman Davis amerikai leszerelési főmegbízottal, ezúttal a világgazdasági értekezlet ügyéről. Amerikai részről nyomatékosan hangoztatják annak szükségességét, hogy a konferencia mielőbb összeüljön. Norman Davis azt a javaslatot terjesztette elő, hogy az értekezletet május végére, vagy június elejére hívják össze. Paul Bonconi távozik. Politikai körökben hírek terjedtek el arról, hogy a francia kormány rövidesen újjáalakul. Valószínűnek tartják Paul Boncour távozását a Quai d'Orsayról. Oroszország és Románia között közvetítenek. Varsóból jelentik. A Gazeta Polska lengyel félhivatalos moszkvai tudósítójának információi alapján azt írja, hogy a szovjet kormányban már ismét megvan a hajlandóság arra, hogy Romániával megnemtámadási szerződés ügyében újra felvegye a tárgyalásokat. A lap szerint Lengyelország jó közvetítője lehetne a román-orosz tárgyalások újrafelvételének. a rágalmak jellegét. Aki nem utólagosan beszerzett bizonyítékokkal akarta megmenteni a tisztesség látszatát, hanem a szívéből kifreccsenő véroszloppal mosta le magáról a suttogó vádaskodások szennyét. Lica Popescu tábornok egy eljövendő, tisztultabb közélet mártírja, aki megérdemli, hogy feljegyezzük és megőrizzük a nevét.