Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-01 / 123. szám

Csütörtök, 1933. június 1. Kenti Visky Ki a felelős Tordaaranyosmegye megzavart nyugalmáért ? n­—aga—■­ — Sinfalva megfélemlített magyarságát újabb támadás hírével rémizgetik — Letartóztatták a gör. kath. lelkész fiát — Árkosi lelkész ide­geit annyira megviselték az események, hogy gyógykezelés céljából Kolozsvárra hozták Boros püspök látogatása a rombolás színhelyén (TORDA, május 31.) Tordaaranyosmegye magyarsága megdöbbenve, azt mondhatni: fő­­beütötten áll és még ma sem tudott felocsúdni a sinfalvai borzalmak hatása alól. Akármeny­­nyire is békés, törvénytisztelő és a viszonyok­hoz alkalmazkodó az aranyosvidéki magyar­ság, amikor azt kell látnia, hogy rövid időn belül immár másodszor volt kiszolgáltatva a teljesen indokolatlanul fellángolt dühkitöré­­seknek, aggódva teszi fel a kérdést, mi lesz, hogyha mindebből rendszer lesz s mindegyre ki lesz téve az ötletszerűen felmerülő rombolá­si kedv szeszélyeinek. Különösen az a kérdés merül fel: miért marad el ismételten a felelős­ségrevonás a vármegye vezetőivel szemben és miért nem veszi magának azt a fáradságot a kormány, hogy a sajnálatos események objek­tív kivizsgálása után pártatlan szigorral lép­jen fel mindazok ellen, akik, ha nem is közvet­lenül, de a felelősség emelkedő grádusán ke­resztül mégis csak magyarázattal tartoznak felfelé is, de a vármegye lakosságával szem­ben is. Ha egy jogállamban ilyesmi tör­ténik, már az első nap ott van a kormánybiz­tos, aki elsősorban a vármegye fejét (ez esetben a prefektust) vonja kérdőre: mit tett a közrend biztosítása érdekében és mit mu­lasztott el? Ha pedig kielégítő magyarázatot nem kap, első dolga felfüggeszteni a köteles­­ségmulasztó prefektust. Elvégre azért, mert valaki pártember, nem lehet a felelősségrevo­­nás elől szabadulnia s a kormány éppen akkor bizonyítja be, hogy szilárdan áll a helyén és semmiféle melléktekintetek nem feszélyezik, hogyha ilyen esetekben megmutatja vaskezét. Akárhogy nézzük is ugyanis a dolgokat, a sin­falvai események teljesen azonos jellegűek a forradalmi idők kilengéseivel. Nem hisszük, hogy a kormány az eltussolás módszerével akarna itt élni, mert Vajda miniszterelnök éppen olyan jól tudja, mint mi, hogy veszélyes játék a népszenvedélyek felszabadítása: ma csak egy magyar falu esik áldozatul, de hol­nap még súlyosabb konzekvenciák következ­hetnek be. Ki a felelős? Bizonyos, hogy a sünfalvi rombolásokban a község román lakosságának egy része is részt vett- Hogy azonban kik beszélték rá a tordai revíziós gyűlésről hazafelé térő embe­reket arra, hogy állítsák meg a vonatot és meg­rendezzék a büntető expedíciót, arra pozitív adatok nincsenek. Büntető expedícióra pedig állítólag azért volt „szükség“,­mert egy sin­falvai magyar és román fiatalság által közö­sen rendezett mulatságo­n összetűzés támadt s akadtak olyanok Sinfalván, akik a jelentékte­len verekedést kemény megtorlásra használ­ták fel ürügyül. Úgy mondják, hogy egy ilyen vicinális incidensből származott a többmillió lej kárt okozó és emberéletet is feláldozó rom­bolás és fosztogatás, ezért bujtogatták fel a vonat utasait, akiknek igazán nem jutott volna egyébként eszükbe, hogy félbeszakítva útju­kat, leugráljanak a vonatról és hadjáratot ve­zessenek egy védtelen kis magyar község népe ellen. Ha a közigazgatás Tordaaranyos megyében a maga helyén állna, akkor a vármegye pre­­fektusának azonnal értesülnie kellett volna a sinfalvai eseményekről és legalább annyit kel­lett volna tennie, hogy a rablott holmikkal to­vább utazó falusiakat feltartóztassák, a bűnö­söket letartóztassák és a harácsolt értékeket elszedjék tőlük. Mindez nem történt meg, aminthogy arról sem tuduunk, hogy a tordai választási eseményekért komoly vizsgálat in­dult volna meg és bárkinek bántódása esett volna­ Azok, akik az ilyen excesszusokat politikai vágányokra engedik vinni és­ úgy fogják fel, hogy „csak egy néhány magyarnak verték be a fejét és tették törükre a vagyonát“, nagyon rossz szolgálatot tesznek az államnak és veszé­lyes precedenst teremtenek. Mindennél sür­gősebb tehát, hogy kormánymegbízott, vagy egy nagyobb bizottság szálljon ki Tordaara­­nyos megyébe és tegye vizsgálat tárgyává, mi lehet az oka annak, hogy éppen ebben a vár­megyében ismétlődött meg egymásután két­szer a magyarellenes rombolás. Valami baj le­­het Torda megye irányításánál! Olcsó, kényelmes nyaralás Székelykeresztúron! GYÓGYULNI, ÜDÜLNi akaró fizetővendégeket fogad június 1-től szept. 1-ig, napi négyszeri étkezéssel 121-e­lejért Gyárfás Pálné, Cristur, judeţul Odorheiu. Modern kénye­lem, villany, árnyas nagy park, kád- és szabad­­fü­rdő, tennisz, orvos, patika, szép kirándulási lehetőségek a ■a HARGITÁBA is C­SELÉDT MOZGÓ J jffl­g rami Hotel LJ Főszerepekben: Greta Garbo, «Joan Craw­ford,­­John és Lionnel Barrymoore. Pünkösdi műsor a legnagyobb Paramount-sláger! !) becsületes megtaláló LÁSZLÓ ALADÁR világhírű vígjáték», LUBITS ERNŐ zseniális rendezésében. Főszerepekben: Miriam Hopkins és Kay Francis Boros püspök temetési menettel találta szembe magát a faluban A Keleti Újság a sinfalvai eseményekről írt tudósításában beszámolt arról, hogy a van­dál rombolásnak a papi lakás is áldozatul esett. Sinfalván virágzó kis unitárius egyházközség van, derék lelkésze Á­r­k­o­s­i Tamás, akinek egy hosszú életen át összegyűjtött vagyonká­ját pusztították el. Boros György unitárius püspök értesülve a híveit ért nagy csapásról, kedden délután kiment Sinfalvára, hogy lelki vigaszt nyújtson papjának és híveinek. Ami­kor Boros püspök beérkezett a faluba, megrendülve látta, hogy éppen akkor temetik Hajdú Sándor 60 éves magyar gazdát, aki a rettenetes jelenetek ha­tása alatt szívszélhüdésben összeesett. A koporsó előtt Árkosi lelkész haladt, aki bár a vasár­napi események beteggé tették, nem akarta kivonni magát lelkészi kötelességének teljesítése alól. A temetés után Boros püspök meglátogatta Arkosi lel­készt, akit lelkileg annyira összetörtek a rémes események, hogy Boros püspök hetesnek találta behozni Kolozsvárra gyógykezelés céljából. A lelkészlakásban egyébként még egy szék sem igen akadt, ahova az egyházfőt leültethet­ték volna- Egyetlen paplan maradt meg vélet­lenül, de a huzatát ennek is elhordták. A falusiak egymásután járultak a püs­pök elé és zokogástól elfulladt hangon panaszolták el katasztrófájukat. A faluban egyébként igazi temetői csend van, a sinfalvai magyarok azonban még ma is reszketve várják az éjszakát, mert olyan hírek keringenek, hogy újabb támadás készül. En­nek indokolásául azt mondják, hogy „a ma­gyarok meg akarják bosszulni megcsúfoltatá­­sukat“. Pedig senkinek sem jut ilyesmi eszébe, mindenki csak a törvényes elégtétel módjait igyekszik megkeresni. Boros unitárius püspök egyébként táviratot intézett Vajda miniszterel­nökhöz és részletesen elmondta benne a Sinfalván történteket. De táviratozott Gusti kultuszminiszternek is, közölve vele, az unitárius egyház és lelkészet ért nagy sérelmet. Letartóztatták a román lelkész fiát. Valami azonban mégis történt a hatósági vizsgálat rendjén. Megírtuk, hogy a vonatról leszállított tömeget négy sinfalvai diák ve­zette, közöttük Bálint görög katholikus pap fia is. Úgy látszik, a nyomozás eddigi adatai terhelő bizonyítékokat szolgáltattak vele szem­ben, mert szükségesnek látták letartóztatását. Arról azonban nem tudunk, hogy más letartóz­tatásokat foganatosítottak volna. A Patria védi a fosztogatókat. A Patria, a kormány hivatalos lapja fog­lalkozik a sinfalvai rombolásokkal és foszto­gatásokkal és vitába száll a magyar sajtóval. A nemzeti­ parasztpárt lapja a magyar lapköz­leményeket „szenzációhajhászásnak“ minősíti s az egész dolgot vicinális és jelentéktelen cse­tepaténak igyekszik feltüntetni. Nem vagyunk hajlandók polemizálni a Patria-val, amely a hazafiságot összetéveszti a rombolásokkal és fosztogatásokkal. De meg vagyunk győződve arról is, hogy ezt a szűklátókörű mentalitást a kormány sem fogja magáévá tenni. Ha igaz is, amit a Patria ír, hogy a rombolást valami helyi verekedés előzte meg, akkor sem lehet védeni azt, hogy falusi legények duhajkodá­­sát formális ostrommal, véres támadással to­rolhassa meg egy felelőtlen csoport egy kul­­tur­államban. Ellenben a leghatározottabban megállapítjuk, hogyha a jövőben is minden ilyen atrocitást elpalástolással s szépítgetéssel fognak elintézni — mert a Patria-nak úgy lát­szik ez az intenciója —, akkor a szórványos esetekből rendszer­ lesz, s a béke tizenhatodik évében Erdély állandó összeütközések és nem­zetiségi villongások színhelyévé válik. A ma­gyarság, amely mögött nem áll az államhata­lom és nem áll a hivatalos kormánysajtó, tisztán csak a jogra és az emberiességre hivat­kozik akkor, amikor újból elégtételt követel a kormánytól, nemcsak a maga, hanem az or­szág nyugalmának védelmében. Román, magyar és német nyelven ismerteti meg önnel az összes új tudnivalókat és díjszabásokat a HERMES vasúti menetrendkönyv nyári kiadása! Ára 45­ é lej. Minden könyv- és újságárusnál kapható ! Évtizedes vevőink régen tudják már, kedvükre szépen fest, tisztit a CZINK gyár.

Next