Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-01 / 276. szám
Pénteki 1933. december. í. '< ■»HM I III II BIN III - ..............■■■ KelitiUjsxg Drágán interimárbizottsági elnök nyilatkozik a munkanélküli segélyezésről Kolozsvár város költségvetésébe felvett segélyösszegek felosztását ígéri (Kolozsvár, november 30.) Még a múlt városházi rezsim idején nyilatkozatok hangzottak el, hogy a folyó évi téli szezon alatt a munkanélküli segélyezéseket kizárólag a munkaügyi minisztérium intézi. Ezek a nyilatkozatok érthető megdöbbenést váltottak ki a munkanélküliek körében s nem tudta senki, hogy a munkaügyi minisztérium milyen intézkedéseket fog tenni a munkanélküli segélyek szétosztására nézve. Különben a segélyezés ügyéről a kolozsvári lapokban különféle verziók jelentek meg. Utóbb nem lehet megállapítani, hogy ezek az ellenőrizhetetlen hírek honnan és milyen forrásból táplálkoztak, egy azonban bizonyos, hogy nem felelnek meg a valóságnak. Drágán professzor, az interimárbizottság elnöke a Keleti Tfjság munkatársát magához kérette s a munkanélküli segélyezés ügyéről az alábbi figyelemreméltó nyilatkozatot tette: — Kolozsvár város mai vezetősége tudatában van annak, hogy Kolozsváron mérhetetlenül nagy a munkanélküliség és megdöbbentő az általános szegénység. A munkanélküliek segélyezéséről a lapokban a valóságnak meg nem felelő hírek jelentek meg. Kötelességemnek tartom tehát, hogy ebben a nagyfontosságú kérdésben nemcsak az érdekelteket, tehát a munkanélkülieket és a városi szegényeket, hanem Kolozsvár város egész polgárságát tájékoztassam. Nem felel meg a valóságnak különösen az, hogy Kolozsvár város mai vezetősége nem akarna gondoskodni a munkanélküliekről és a szegényekről, sőt a magam részéről hangsúlyozni kívánom, hogy igenis behatóan foglalkozom a kérdéssel és olyan megoldást akarok, amely a mai rossz gazdasági viszonyok között minden tekintetben kielégítő. Nem tudtam megállapítani, hogy a lapok egy része honnan vette a tudósításokat, hogy a város mai vezetősége merev, elzárkózó magatartást akar tanúsítani és a munkanélküli segélyek kiosztását a munkaügyi minisztériumra akarja áthárítani. Ezt a leghatározottabban meg kell cáfolnom, sőt a legutóbbi interimárbizottsági ülésen foglalkoztunk a munkanélküli segélyezésnek az ügyével és azt a határozatot hoztuk, hogy a költségvetésbe különben is felvett kétmillió lej munkanélküli segélyt és azonkívül 400 ezer lejt, a város szegényei részére kiosztandó segélyösszeget mi is biztosítjuk és a legfőbb gondunk az, hogy valahonnan ezt az összeget előteremtsük és a hideg, téli napok beálltával a segélykiosztást megkezdhessük. Arra a kérdésünkre, hogy a költségvetésileg biztosított és előre kontemplált összeget hogyan, miféle szervek útján fogják szétosztani, Drágán elnök az alábbiakat mondotta: — Erre nézve még kidolgozott programot nem adhatok. Egyelőre csak annyit indulhatok, hogy a munkanélküli segélyek és az általános segélyek szétosztására vonatkozókig az a helyrendelet készült, amely pontosan előírja, hogy kik és milyen módon fogják a rendelkezésre álló összeget szétosztani. A magam részéről a szabályrendelethez nem akarok semmiféle kommentárt fűzni és mint törvénytisztelő ember, csak arra vigyázok, hogy a szabályrendelet szellemében osszuk szét a segélyeket. Egyet azonban ismételten hangsúlyoznom kell. A város pénzügyi helyzete rendkívül aggasztó. A pénztáraink üresek. A városi pinációk és taxák vékonyan csörgedeznek a pénztárakba és nekem a legnagyobb gondot okoz az, hogy a munkanélküli segélyezésre szánt összeget honnan fogom előteremteni Egyet ígérhetek, hogy a kormány intenciói szerint járok el és a legnagyobb erőfeszítéssel is gondoskodom arról, hogy a segélyek kiosztása minél előbb megkezdődhessék. Fordítások bármely nyelven (tudományos, irodalmi, műszaki munkák stb.), másolások, sokszorosítások dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj. Mimorandului '24. Hossenfelder egyházi miniszter után lemondott az egész egyházi vezetőség (Berlin, november 30.) A német evangélikus egyház szétszakadása körüli viharok még mindig tartanak. Jelentettük, hogy Hossenfelder egyházi miniszter visszalépett hivatalától, mert nem tudta összeegyeztetni a mindinkább előtörő német-keresztény-újpogány irányzatot az evangélikus egyház hagyományaival. Ma azután az egész vezetőség azonosította magát Hessenfeltrerrel és beadta lemondását. Müller birodalmi püspök Hitler bizalmasa arra kérte a lemondott vezetőséget, hogy az új egyházi minisztérium megalakulásáig vezessék tovább az ügyeket. Müller egyébként kijelentette, hogy nem látja veszélyeztetve a „német keresztények“ mozgalmának egységét. Azok, akik kiléptek a hitmozgalomból, alap nélkül léptek ki. Ő a maga részéről azt az álláspontot foglalja el, hogy a kereszténység nem a zsidóságból született, hanem a zsidóság elleni harcból. Nekünk német mintárú Krisztusra van szükségünk — mondotta Müller püspök. "WK44M4fMvWI * **.m*»a. f »-Mtl-f-t-tt ■ff t HTftcttlIltlIHIJifmD „Nem Németországnak kell hálásnak lenni, fia nem lesz szavazás a Saarvidéken, hanem Franciaországnak“ (Berlin, november 30.) A Saar-vidéki francia-német tárgyalásokkal kapcsolatosan feltűnést keltő cikket írt a Berliner Tageblatt. A lap szerint abban az esetben, ha a Saarvidék hovatartozandóságát, illetőleg eltekintenek a népszavazástól, azért Franciaországnak kell hálásnak lenni, nem pedig Németországnak. Tévesen állítják be a dolgot, mintha ez engedmény volna a németeknek, sőt ellenkezőleg, Németország akar ellenszolgálatot ezért az engedményért. Népszavazás esetén ugyanis a lakosság 90 százaléka Németország mellett szavazna és ez Franciaországnak diplomáciailag igen kellemetlen lenne. Németország csak akkor tekint el a népszavazástól, ha Franciaország örök időkre szóló megnemtámadást ajánl fel Németországnak. A német belpolitikai helyzet egyre élesebb és úgy látszik a politikai intranzigencia még nem érte el tetőpontját. A letartóztatások egyre folynak, így legutóbbi jelentések szerint még Ludendorf is védőfogságba került. A prágai lapok azt írják, hogy Ludendorfot november 10-én vitték védőfogságba, a dachaui koncentrációs táborban helyezték el. Eleinte 70 ember felügyelete alatt állott, később ezeket leváltották Stahlhelmistákkal és ebből az alkalomból összetűzések voltak a két formáció között. A bécsi lapjelentés után közölt hírt a prágai lapok érthető fenntartással fogadják. A Vossische Zeitung legutóbbi száma egy sereg letartóztatásról számol be. A Ruhr-vidéken letartóztatták dr. Kinkhammer ismert lelkészt, aki Altenessenben mondott prédikációjában a kormányról kellemetlen kijelentéseket tett. A lelkészt bíróság elé állították és hathónapi fogházra ítélték. A Frankfurter Volksblatt közlése szerint a rendőrség Alschfeldben hat embert szállított be a koncentrációs táborba, Wiesenben pedig tizenegyet. Kettőnek az volt a bűne, hogy kijelentették, miszerint Oroszországban jobbak a viszonyok. Homberben tizenkét embert helyeztek védőfogságba és letartóztatták a Avieseni egyetem egyik magántanárát, mert egy professzorhoz írt levelében becsmérőleg nyilatkozott az SA csapatokról és az egyetemen elrendelt tanrendet „Speise Zettel“-nek nevezte. Letartóztattak egy zsidó ügyvédet is, mert egy keresztény leányhoz közeledett. Legújabb jelentések szerint Teodor Wolfnak, a Berliner Tageblatt volt főszerkesztőjének minden vagyonát elkobozták. A német lapok közlése szerint Ley feloszlatta a német munkafront létesítésével kapcsolatosan az összes eddigi munkás-egyesületeket és bejelentette, hogy a munkások csupán mint egyes személyek vehetők fel. A munkásfront tagja csupán az lehet, aki az árja paragrafusnak megfelel. A munkásfront tagjai új egyenruhát kapnak, amelyet minden ünnepélyes alkalommal viselni kell. Az egyenruha két gombsoros kabátból, hosszú nadrágból, tányérsapkából áll,h a ruhához fehér inget kell viselni fekete nyakkendővel. Az uniformiselőírás fekete cipőviseletet rendel el.