Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-03 / 1. szám

X$­TIVi­s­e­l­őház Előfizető­i árak külföldön: Egész évre 800, félévre­ MO, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Czaj—Kolos*» negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP vár, Strada Baron L. Pop (volt Brassói ucca) 5. szám. évre 20, félévre 28, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 , c_ 4 . Telefon: 508.­­ Levélcím: ClnJ, postafiók 101. szám, pengő.Egyet, számok az Ibusz elárusító időszkjaiban a. VII. r, V­I­­01. Y A11­1. poAm­. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Duca temetésén a pártok szónokai mélyen elítélték azt a beteges nacionalizmust, amikor a gyilkos­ság kisarjadt Costachesen a szülőket szólította fel arra, hogy vezessék sobb útra gyermekeiket — Wilier szerint Ilyea nemcsak a román nép, de a kisebbségek boldoggálását is kívánta — kétszázezer ember vett részt a temetésen Hírek a kiliföleli sajtóban Tib­lesen lemondásáról A szinajai pályaudvaron elindult Im­ ffdöbbentő drámának ma zajlott le utolsó felv­o­nása. Eltemették a lberális párt nagynevű vezérét és a liberális­­kormány miniszter­­elnökét, Duca Györgyöt s a temetés napján a gyászszertartás pompírját semmiféle in­cidens n­em zavarta meg. Bukarest népe és a környék lakossága óriási tömegekben vett részt a végtisztességen, hogy~~kifejezésre juttassa a rémtett iránti megvetését és azt, hogy teljes mértékben osztozik abban a gyászban, amely nemcsak a pártembereket hatja át, hanem­ minden tisztességesen gondolkozó embert is. Tovább folyik azonban az eljárás, amely a gyilkosság minden részletének kide­­rítését fárad. Ebben a tekintetben a nyomozó hatóságok fontos adatoknak jutottak birtokába, olyan adatoknak, amelyek azt látszanak bizonyítani, hogy a gyilkos me­rénylet szálai a vasgárdisták vezérkarához vezet. Az ostromállapotot az egész országban életbe léptették és nyilvánvaló, hogy ezzel hozható összefüggésbe az a körülmény, hogy egyidejűleg megszűntek a rendzavará­sok is. Nincs még elintézve azonban egy olyan kérdés, amelynek rendezése sokáig nem várathat magára: a kormány végleges megszervezése. Anghelescu kultuszminisztert ugyanis Károly király csak a kormány ideiglenes vezetésével bízta meg és amennyi­ben az ideiglenes megbízatás állandósul, akkor is szükség van a kormányalakítás végrehajtására, Anghelescu üresen maradt közoktatásügyi tárcájának betöltésére s ál­talában más szükségessé vált átcsoportosítás végrehajtására. Ezzel a kérdéssel kap­csolatban, mint ilyenkor szokásos, a legellenőrizhetetlenebb hírek keltek szárnyra. Ezek közül a leglényegesebb az az elterjedt hír, hogy Titulescu külügyminiszter lemondott volna állásáról. Bukarestben nem erősítik meg­, de nem is cáfolják ezt a hírt amelyet azonban a külföldi sajtó egyre határozottabb formában közöl. Nyilvánvaló, hogy en­nek a kérdésnek a rendezése sem történhetett meg eddig, mert a temetés dolga minden más kérdést háttérbe szorított. Holnap azonban bizonyára sor kerül a Titulescu-pro­­bléma megoldására is, ami kétségkívül kemény dió a liberális kormány számára. len érdemei vannak Románia történelmében, Bratianu Dinu a liberális párt nevében beszélt. A párt pótolhatatlan veszteségére mutat rá. Duca kiváló munkatársa Bratiann Ionelnek és méltó utódja a párt elnöki széké­ben. Az ország tragédiája, hogy most, ami­kor képességeinek és tudásának be­bizonyítására került a sor, áldozatul esett néhány fanatikus, félrevezetett ifjúnak. Nemcsak Duca, hanem az ország ellen is jóvá­tehetetlen bűntény történt, a liberális párt árván maradt és örökké gyászolni fogja vezérét. Costachescu volt szenátus elnök a nemzeti parasztpárt nevében vesz búcsút a nagy ellen­féltől. Energikus szavakkal ostrozza azokat, akik az ifjúságot, az ország jövő gene­rációját téves utakra vezetik és hang­súlyozza, hogy a szülőknek kell össze­fognak az ifjúság s ezzel együtt Ro­mánia jövőjének megmentésére. Duca feláldozta magát az országért, hozza meg ez az áldozat Románia békéjét és boldo­gulását. Dr. Lupu sírva mond utolsó istenhozzádot az ország legbecsületesebb fiának. Abszurd gesztusa volt ez a merénylet annak a fiatalságnak, amely azt hir­deti, hogy moralizálni akarja az or­­szágot. Az a m­oralizálás, amely gyilkossággal kezdő­dik, nem kell a román népnek. Siratja a haza legderekabb fiát. Grigore Filipescu a konzervatív párt nevé­ben beszél a beteges nacionalizmusról, amely megfosztotta az országot egyik legkiválóbb politikusától, aki még oly sokat tudott volna dolgozni a haza érdekében. Hans Otto Roth a romániai németek részvétét tolmácsolja a mi­niszterelnök tragikus elmúlása fölött- Dacát még politikai ellenfelei is szerették és nagyra­­ becsülték- A német párt talán m­ég sohasem érzett annyira együtt a román néppel, mint ma, a mély gyász napjaiban. Bur­b­ariv, a Goga-párt részéről mond bú­csúztatót- A nagy temetés (Bukarest január 2.) Hétfőn éjszaka és kedden délelőtt az ország minden részéből kü­­lönvonatok ■vitték Bukarestbe a különböző pár­tok és egyesületek delegátusait, hogy résztve­­gyenek Duca miniszterelnök temetésén. A de­legátusok valamennyien gyászba öltözve ér­keztek. Tekintettel arra, hogy CFR, 75 százalé­kos vasúti kedvezményt biztosított azoknak, sok a temetésre Bukarestbe utaztak, vidékről óriási tömegekben vándorolt a nép Bukarest felé. A delegátusokkal együtt mintegy százezer vidéki érkezett s a fő­­városiakkal együtt körülbelül kétszáz­ezer ember szorong az Athénéul Román­ban, valamint ennek környékén. A város főbb vonalain teljesen leállították a forgalmat. Ma délelőtt 11 órakor Miklós herceg felke­reste a halottat és koszorút helyezett koporsó­jára. Mintegy öt percig tartózkodott a kata­­falka előtt, aztán eltávozott. A gyászbeszéd­ek mélyen elítélik a merényletet (Bukarest, január 2.) Kedden délután 1 órakor kezdődött az Athéneul Roman rotünd­e­­jében Duca Gheorghe miniszterelnök temetési szertartása. Miron Cristea patriacha celebrálta a szer­tartás egyházi részét, Pimen moldvai, Bálim szebeni, C­ottan­in bukovinai és Hum­e kisenevi metropoliták segédletével. Ezután Anghelescu dr. miniszterelnök bú­csúztatta el nagy elődjét. Meghatott hangon beszélt a nagy hazafiról a kiváló politikusról­ a haza legderekabb fiáról, akinek felejthetet­

Next