Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)

1934-03-01 / 48. szám

MJM—IMT« Aral* belföldön: JLgéez évre 800, félévre 10. negyedé­vre 100, egy hóra 70 tej. Magyarországon: Egy évre 10, félévre So, negyedévre 12­50, egy hónapra 600 .i ngó — k­rytv számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban Csütörtök, 1934. március 1. — Ara 3 tej ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 48. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ EVOKE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Baron L. Pop ucca 6. szám. — Telefon: 508. — Levélcimr 0luj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek vess küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Titulescu Moszkvában Ti­tu­lescu sokat utazott már világéletében. Románia nagy külpolitikusa, akinek több év­tizedes múltja áll összefüggésben Románia politikai kibontakozásával. Alig van európai metropolis, ahol ő meg ne fordult volna. Szinte azt lehet mondani, hogy életének legnagyobb részét vasúti kocsin tölti. Már nemcsak ő is­mer minden valamire való nemzetközi gócot a világban, de őt is ismeri mindenki. Most az­után külügyminiszterünknek utazási élményei egy olyan várossal gazdagodnak, amelyet ő még eddig nem ismert. Lehet, hogy megfordult már Moszkvában fiatalabb éveiben, de ez olyan régen volt, hogy igaz sem volt. Az út, amely Bukarestből Rómába vezet, meglehetősen járatlan és bi­zonytalan. Ezért kellett Titulescunak talán útitársként Tevfik Rudzsi bej külügyminisztert magához vennie. Talán ők ketten együtt job­ban eligazodnak majd a vörös Kreml út­vesztőiben. A román külügyminiszter útja Szovjet oroszországi fővárosba mindenesetre jelentős külpolitikai esemény. Magától értetődően ezt az eseményt nem szabad fokozni túl m­essze menő feltevésekkel, mendemondaszerű kombiná­ciókkal. Titulescu útja Moszkvába semmiesetre sem azonos azzal, amikor Herrich vagy Beck lengyel külügyminiszter mentek el személye­sen megismerkedni Stalinhoz. Nem barátság, nem a szovjet ötéves tervnek csodálata, nem meghajlás a kommunista gazdálkodás kétes értékű eredményei előtt — kizárólagosan jó­zan, tárgyilagos, hűvös találkozásról van szó Még ismeretlenek azok a hivatalos magyará­zatok, amelyeket Titulescu oroszországi látoga­tásához kötnek. De abból, ami eddig Románia és a Szovjet között történt és abból, amit az európai politika sztratégiai vonalai megmutat­nak, következtetni lehet, hogy tulajdonképpen miről van szó. Románia Lengyelországgal egyidejűleg elhatározta, hogy közelebbi kap­csolatokat teremt Oroszországgal. Lengyel­ország a kapcsolatok megteremtése érdekében megelőzte Romániát, mert egy megnemtáma­dási egyezményen túl, kereskedelmi kapcso­latait is felvette, diplomáciai hálózatát is ki­építette, sőt, ha a jelek nem csalnak, Lengyel­­ország és Oroszország között a jövőre is kiható együttműködési szálak szövődnek. Lengyel­­országnak mindenesetre könnyebb volt a meg­egyezés Oroszországgal, mert nem állott ott Besarábia. Viszont Romániának éppen úgy megvannak a maga nagy érdekei, hogy Orosz­országgal kereskedelmi kapcsolatot létesítsen, mint azoknak a különben bolsevistaellenes be­állítottságú államoknak, amelyek a kapcsolatot már meg is teremtették Magyarország a kis antant ellen sakkhúzásnak szánta a szovjet diplomácia elismertetését, Titulescu azonban ezt parírozni akarja és hogy útja sietőssé vált, ez a körülmény is belejátszik. Azok, akik attól tartanak, hogy a megélénkülő román-orosz viszony esetleg bolsevista agitációnak nyitná meg az útját, bizonyára csalódnak. A román külügyi kormány alaposan végiggondolta a helyzetet, mielőtt újabb tárgyalásokba bocsát­kozott volna a szovjettel és meg­vannak a szervei hozzá, hogy egy törvényes orosz-román kereskedelmi viszony esetén is idehaza minden „marxista“ agitációs csírájában fojtson el. A legközelebbi napok fényt derítenek ki tú­lesett útjára, amely nem mondható sem rejté­lyesnek, sem céltalannak. Ki fog majd derülni akkor az is, hogy miért éppen a török külügy­miniszterrel együtt utazik Titulescu Moszkvá­ba. A­ török külügyminiszter és­ a szovjet kül­­politikai tényezői között nyilvánvalóan évek óta meg van a legbensőbb kapcsolat, anélkül I B­ogdan Duka az egyete­imek a szélsőséges elemek­től való megtisztutását sürgette Cutista hangok a Sca­narában A A minisztertanács elhatároztá, hogy siettek­ a parlament munkáját (Bucureşti, február 28.) Ma délelőtt 9 órakor min­sztertanács volt Tatar­escu elnök­letével. A miniszterelnök mindenekelőtt rár mutatott arra, hogy a törvényhozás munká­ját siettetni kell a nagyfontosságú törvények sürgős megszavazása végett és kérte ehhez a minisztertanácson jelenlevő kamarai és sze­nátusi elnökök támogatását. Ezután Slavescu pénzügyminiszter rá­mutatott arra, hogy az új költségvetési ja­vaslat elkészítése március hóban nem lehet­séges, ezért kéri a minisztertanácsot, járul­jon hozzá, hogy április és május hónapokra a jelenlegi költségvetés egy-egy 12-ed része, mint rendkívüli büdzsé megszavaztassák­ A minisztertanács elfogadta a pénzügy­miniszter javaslatát, majd elhatározta, hogy a konverziós törvényjavaslat elkészítését egyik legsürgősebb feladatának tekinti és a javaslatot még a hó folyamán a parlament elé terjeszti. Foglalkozott ezután a kormány a belföldi ipar támogatásának kérdésével és kapcsolat­ban a munkanélküliség problémájával is ki­mondotta, hogy megfelelő intézkedéseket fog tenni, hogy a kereskedelmi és iparvállalatok­nál a román alkalmazottak létszáma, illetve százalék aránya kötelezően emeltessék. Ugyancsak elhatározta a minisztertanács, hogy minden minisztériumnál a törvénytelen és szabálytalan kinevezéseket megsemmi­sítik Zajos ülés a Samarában A kamara mai ülésén Deleanu gheorghista rámutatott arra, hogy számos ipartelep kénytelen beszüntetni üzemét, felmondani munkásainak, igen sok kereskedő nem tudja üzletét folytatni, mert a kontingentálási rendszer következtében nem jut nyersanyaghoz, illetve áruhoz. Bratianu Dinu ellenzéki korában követelte ennek a rend­szernek megszüntetését, most itt volna az ideje, hogy ezt az álláspontját érvényesítse. Bogdan Duica liberális a szélsőséges mozgal­makkal kapcsolatban megállapítja, hogy Clujon is sok ember híve a jobboldali szélsőségnek, többek között az egyetem jogi fakultásának egyik ta­nára is. Az erkölcsi eltévelyedés e korszakában nem gondolja-e a közoktatásügyi mi­niszter szükségesnek, hogy a plaji jogi fakultásnál rendet teremtenie, gondoskodva arról, hogy ott a tudományt hirdes­sék és ne felforgató eszmékkel telítsék meg a diákságot. Nem tartja-e szükségesnek a minisztre, hogy eltávolítsa a c­asl egyetemről az oda­ nem való és tehetségtelen elemeket, amelyek csak az egyetem jóhírnevét veszélyezte­tik és helyükbe végleges minőségben a jogi tudo­mány érdemes képviselőit helyezze? Catuneanu cuzista szerint a CFR-nél a fon­tosabb állások 50 százalékát idegenek, kisebb­ségiek és főként zsidók töltik be, ami háború idején óriási veszedelmet jelent. Codreanu cupista előadja, hogy gróf Mikes­nek, a távollevő magyar földesúrnak a Székely­földön 16497 hold földje volt, amelyből eleinte csak 10208 holdat sajátítottak ki, holott az ad- szentisták egész birtoka kisajátítandó volt- Ké­sőbb elrendelték az egész birtok kisajátítását, de ez ma sincsen végrehajtva-Rosu cuzista kérdezi, milyen irányelvek szerint kezelik a cenzúrát? A CFR munkás­pénztáránál többszáz milliós visszaéléseket ál­lapítottak meg, a lapoknak erre vonatkozó cik­keit azonban kicenzúrázták Ennek az intéz­ménynek az élén egy Vogtberg nevű ecvén áll, aki magát szásznak vallja, de voltaképpen zsidó- A cenzúra ne segítsen a visszaélések ti­­tussolásában. azonban, hogy Törökország a szovjet világ forradalmasító agitációjának a legcsekélyebb teret biztosította volna. A török külügyminisz­ter és a román külügyminiszter együtt két egymással barátságos államot képviselnek, de személyeikben is mindkettő olyan államférfin, akik egyformán gondolkodnak Oroszországról, egyformán tudják a diplomáciai cselekedetek mértékét és egyformán bölcsek ahhoz, hogy nem is palástolt ellenszenveik fölé helyezzék a rációt, a mindenkori helyzetnek megfelelően cselekedni tudás gyakorlatát.

Next